Kisalföld, 1973. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

Törvények előkészületben Milyen lesz a győri Gorkij utca és környéke VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1973. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK ★ XXIX. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Kádár János és Losonczi Pál fogadta Ali Nasser Mohamedet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán délután a Központi Bizottság székházában fogadta Al Nasser Mohamedet, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság miniszterelnö­két és honvédelmi miniszterét, a Nem­zeti Pront politikai irodájának tagját. A szívélyes, baráti találkozón részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, dr. Randó Jenő, a Magyar Nép­­köztársaság M­DK-ba akkreditált nagy­követe, illetve Mahmud Abdullah Ushaish, gazdasági és pénzügyekkel megbízott miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter, Ali Ahmed Nasser Anter, a honvédelmi miniszter első he­lyettese, hadsereg-főparancsnok, a Nemzeti Pront KB tagjai. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán délelőtt az Országházban fogadta Ali Nasser Mo­hamedet, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét és hon­védelmi miniszterét, a Nemzeti Front politikai irodájának tagját. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Garai Róbert külügyminiszter­helyettes, dr. Randó Jenő, a Magyar Népköztársaságnak a J­DK-ba akkre­ditált nagykövete, illetve Mahmud Ab­dullah Ushaish gazdasági és pénz­ügyekkel megbízott miniszterelnök­helyettes, pénzügyminiszter, Ali Ahmed Nasser Anter, a honvédelmi miniszter első helyettese, hadsereg-főparancsnok, és Salem Bukir, az ifjúsági szervezet főtitkára, a Nemzeti Front KB tagjai. Szerdán délelőtt az Országházban be­fejeződtek Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke és Ali Nasser Mohamed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnöke tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Fehér La­jos, a Minisztertanács elnökhelyettese, illetve Mahmud Abdullah Ushaish a M­DK gazdasági és pénzügyekkel meg­bízott miniszterelnök-helyettese, vala­mint a két tárgyaló küldöttség többi tagjai. A záró tárgyalás rendkívül szívélyes légkörben, a kölcsönös megértés szelle­mében folyt. Mindkét fél eredményes­nek, hasznosnak, célravezetőnek érté­kelte a tárgyalásokat, amelyekről ké­sőbb közös közleményt adnak ki. (MTI) Befejeződtek a magyar—jemeni tárgyalások A magyar-szovjet barátságról - barátokkal Csehszlovák vendégek Sopronban Szerdán délelőtt Sopronba érkezett Nagy Máriának, az MSZBT főtitkárának társasá­gában Antonin Krouzsil, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottsá­gának főtitkára, F. Svajda, a Szlovák Nemzeti Front Ér­sekújvár területi bizottságá­nak titkára, a CSSZBSZ he­lyi szervezetének elnöke, a társaság föderációs központi bizottságának tagja. A vendé­geket elkísérte Bokán László, az MSZMP Sopron városi Bi­zottságának munkatársa, va­lamint Belovicz Károly, az MSZBT országos elnökségé­nek tagja. A küldöttség ez­úttal az Erdészeti és Faipari Egyetemre látogatott, hogy megismerkedjék az ottani RISZBT-tagcsoport tevékeny­ségével. Dr. Cziráki József tanszék­­vezető egyetemi tanár, az egyetem rektora üdvözlő sza­vai után ismertette a 165 éves intézmény múltját, jelenét. Egyebek között elmondta, hogy a 26 tanszéken 103 ok­tató tevékenykedik, a hallga­tók létszáma 500, a dolgozó­ké pedig 300. A tagcsoportot 1971-ben, az országban elsők között állapították meg, ápol­ják, mélyítik a két nép kö­zötti barátságot. Dr. Pántos György tanszék­­vezető egyetemi tanár, az MSZBT egyetemi tagcsoport­jának ügyvezető elnöke is­mertette a vendégekkel a múlt évben rendezett jelen­tősebb összejöveteleiket, gyű­léseiket, kiállításaikat, ame­lyek a szovjet emberekről és a velük való kapcsolatunkról szóltak. Hangsúlyozta, hogy elsődleges törekvésük az ér­zelmi kötődések megteremté­sén kívül megértetni, hogy milyen becsesek a Szovjet­unióval kötött gazdasági kap­csolataink. Antonin Krouzsil főtitkár ezután érdeklődött, hogyan lehetnek a fiatalok egyete­misták, érdekelte az ösztön­­díjrendszer, mióta van mar­xista-leninista tanszék, van-e orosz nyelvoktatás, aktívak-e a hallgatók a tagcsoport te­vékenységében ? A vendéglátók elmondták, hogy az érettségizett fiatalok, miután négy tárgyból sike­res felvételi vizsgát tesznek, Iratkozhatnak be az egyetem­re. A tapasztalat szerint a felvételizők közül minden harmadik lesz hallgatója az egyetemnek. A nevezett tan­szék 25 esztendős, az orosz nyelv tanulása kötelező. A fiatalokat érdekli a Szovjet­unióban folyó gazdasági, po­litikai tevékenység, nagyra értékelik a szovjet nép tech­nikai, társadalmi sikereit. So­kan eljutnak az egyetem kül­dötteiként a Szovjetunióba. Az Erdészeti és Faipari Egye­temnek a moszkvai, a harkovi és leningrádi egyetemmel évek óta szoros kapcsolata van. A lvovi egyetem fiataljai már jártak Soproniban és az MSZBT-tagcsoport vezetői úgy tervezik, még az idén vi­szonozzák a látogatást. Dr. Pántos György elmond­ta még, hogy a hallgatók mostanában sokat lapozgat­ják a Szovjetunióról szóló könyveket,­­ folyóiratokat, mert a „Ki mit tud a Szov­jetunióról?” vetélkedőre ké­szülnek. A március 9-i vetél­kedőn 33-an szerepelnek, a döntő pedig 30-án lesz. Az egyetem rektora a díjazásra 3600 forintot adományozott. A csehszlovák és a honi vendégek délután ismerked­tek Sopron nevezetességeivel, majd ellátogattak az MSZMP Sopron városi Bizottságára. Pintér Ferencnek, a városi pártbizottság titkárának üd­vözlő szavai után tájékozód­tak a város politikai, gazda­sági, kulturális életéről, ezen­kívül áttekintést kaptak az ugyancsak jól működő ruha­gyári tagcsoport munkájáról, valamint a város üzemeinek, intézményeinek, iskoláinak szovjetunióbeli kapcsolatai­ról. * A küldöttség a késő esti órákban Vas megyébe uta­zott. Udvardi Gyöngyi Megtárgyalta idei munkatervét az Országos Béketanács Szerdán az Országháza vadásztermében ülést tartott az Országos Béketanács, s megtárgyalta a magyar békemoz­galom tavalyi tevékenységét és 1973. évi munkaprogramját. Napirend előtt az elnöklő dr. Simai Mihály egyetemi ta­nárnak, az Országos Béketanács alel­­ökének javaslatára az ülés részvevői néma felállással adóztak az elmúlt évben elhunyt dr. Mihályfy Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztő­je, a magyar békemozgalomnak szinte megalakulásától lel­kes, odaadó híve, az OBT elnöksége tagja emlékének. Ezután Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács fő­titkára tartotta meg beszámolóját, kiegészítésül a napirendi témáról készített írásos jelentéshez. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke szólalt fel elsőnek a tanácskozáson, majd számosan követték. A felszó­lalók sokoldalúan és mélyrehatóan elemezték békemozgal­munk munkájának eredményeit, részvételünket a nemzet­közi békemozgalomban, kapcsolataink sokasodását más nem­zeti békemozgalmakkal. (MTI) András arányos testalkatú, diákosan karcsú és könnyed, de hát valójában diák is. Huszonöt éves, és tíz éve kötött szerződést a Győri Baromfiipari Válla­lattal. Akkor még gépiparis kisdiák volt. Közben technikumi érettségit szerzett, és már rég kenyérkereső. Céljához ér­kezni azonban még ezután fog. A nyá­ron állam vizsgázik a győri Bánki Dé­nét Műszaki Főiskolán. Andrást ma már nem csupán szerződése köti munk Icaadó vállalatához. Rövidesen az üzem­ben és az üzemért állam vizsgázik. Hoz­zá hasonlóan előnyös helyzetből bizo­nyára kevesen indultak még diploma­­védésre. András ugyanis aligha bukhat meg. Szerencsés fiatalember? Az. Hor­váth András maga kovácsolta a sze­rencséjét. — Ha valaki azt teheti, amihez ked­ve van, amit a rátermettsége, adottsá­gai képessé teszik, elégedett lehet. Amióta pedig én kikerültem a techni­kumból, így dolgozhatok. Feletteseim komolyan vesznek, jó közösségben va­gyok, várnak, követelnek tőlem, szá­mítanak rám. Ráadásul megfogható, mérhető, amit dolgozom. Újítási és munkásvédelmi előadó vagyok, a dol­gom arra ösztönöz, hogy magamtól is mindig többet ak­arjak, így jutottam el a főiskolára és most az államvizsgáig. András nem ismeri az alakoskodást, segítőkész, nyílt ember. Amikor a főis­kolán diplomamunkát kellett választa­nia, munkatársaival kezdett ötletezni. Rimányi Henrik műszaki vezető eddig is sokat segített Andrásnak. Neki ju­tott eszébe, miért ne készíthetne a vizsgára olyasmit, ami a gyár számá­ra is hasznos, így kötöttek ki az or­kánnal fagyasztó gép gondolatánál. Hogy mi ez az újdonság? Jelenleg a vállalatnál a baromfi fa­gyasztása hagyományos módon törté­nik. A levágott és megtisztított állato­kat először hűtik, aztán mínusz 30 fo­kon fagyasztják. A baromfi órák alatt éri a kívánt maghőmérsékletet. Sokáig tart a fagyasztás, és közben „roncsoló­­dik” a csirke húsa. Miként lehetne vál­toztatni ezen? Horváth András innen indult el. Egy 16 méter hosszú, automatikusan fagyasztó alagutat tervezett, melyben orkántól hűl az áru. Az óránként ISO kilométeres szélnek megfelelő sebes­séggel az alagútba zúduló zimankó jó­formán pillanatok alatt megdermeszti a csirkét, kacsát, nincs idő a sejtek ká­rosodására. Az áru „visszaengedve” éppen olyan zamatos húsú marad, mintha frissen került volna a konyhá­ba. Az ötlet igazán kitűnő. A Győri Ba­romfiipari Vállalat évente 5-600 vagon terméket exportál, és vásárlói fagyaszt­va kérik a csirkét, kacsát. Az új eljá­rás segítségével nyilván javulni fog a mélyhűtött termékek minősége, és ta­lán még a hazai vásárlóknak is bebi­zonyítható, hogy a fagyasztott csirke nem kevésbé ízletes, mint a friss. — Az alagút már elkészült, a gépé­szeti munkákon most dolgozom. Igazán szépen haladok. De mit beszélek, ha­ladunk. Munkatársaim nélkül kevésre juthatnék. . . — Bízik a sikerében? — Feltétlenül, hiszen bennem is bíz­nak az emberek. A műszaki szabvá­nyok szobahőmérsékletre adják meg az anyagok jellemzőit. Volt elég szá­molni valóm. Persze még mindig ren­geteg a teendő. Lelket kell lehelni a masinába, és váratlan nehézségek is adódhatnak. Meg kell dolgoznom a diplomáért. — De éppen ezért olyan kedves ez a munka. Most nagyon kevés, ha papíron jól levezetem elképzeléseimet. Ha va­lamit elvétek, a műhelyben a munká­sok előtt gyorsan megbukom. Hiszem, hogy nem így lesz. A vállalat sokat áldoz erre a berendezésre, több mint 3 millióba kerül. Júliusban már termelni fogunk, rajta. Bizonyosan így lesz. És akkor már nem lehet baj a főiskolán sem. ■ (Ferenczi) ORKÁNNÁL HŰTŐ Államvizsga az üzemben Munkánk alapos elemzésével értékeljük eredményeinket Ülést tartott a Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei bizottsága . A mindennapi élet gya­korlatában számottevő annak a jelentősége, hogy nem egy alkalommal választanak a polgárok tanácstagokat és­ országgyűlési képviselőket, így sokkal nagyobb figyelmet lehet áldozni azokra a jelöl­tekre, akik közvetlenül kép­viselik a helyi gondokat, ér­dekeket — kezdte felszólalá­sát Lombos Ferenc, a Győr- Sopron megyei Tanács elnö­ke. Tegnap délelőtt a Haza­fias Népfront Győr-Sopron megyei bizottsága ülést tar­tott Győrött, a választással kapcsolatos időszerű felada­tokat beszélte meg. Ezen az ülésen részt vett és felszó­lalt Lombos Ferenc, és a kö­vetkezőket mondotta el: — Alapvető feladat a vá­lasztási előkészületeknél, hogy előtérbe kerüljenek mindenütt a helyi eredmé­nyek, helyi gondok. Termé­szetesen ez nem jelentheti, hogy ne foglalkozzunk orszá­gos témákat célzó kérdések­kel, eredményekkel. Foglal­kozzunk mindennel, őszin­tén, ami csak érdekli az em­bereket. De egy valamit meg kell említeni, s jó lenne el­gondolkozni rajta. Manapság divat minél többet szólni a hibákról. Szinte már-már az a vonalas ember, aki minél több hibát tud emlegetni, mint valami kívülállója a szocialista építőmunkának. Igaz, ehhez nincs szükség kollektív bölcsességre, de a meglévő anyagi lehetőségek­kel gazdálkodni, osztani, szo­rozni, építeni, ehhez bizony sok-sok szempontot figye­lembe kell venni. — Van miről szólni, hiszen a negyedik ötéves terv első két éve eltelt, és a hibák mellett, amiket nem kell agyonhallgatni, elnyelni, na­gyon sok szép dolgot csele­kedtünk, és gazdagodtunk. — A legutóbbi választáso­kat megelőző jelölőgyűlése­ken sok kérdés, észrevétel hangzott el. Fordítsanak arra nagy gondot mindenütt, hogy visszatérjenek ezekre a kér­désekre, észrevételekre, ja­vaslatokra. Egyébként min­den bizonnyal várják is ezt az emberek, és rákérdeznek majd a jelölőgyűléseken. A javaslatok szerint több lesz a jelöltek között a fia­tal, ez az élet természetes rendje. A fiataljainknak pe­dig amellett, hogy fiatalok, még van egy nagy előnyük: lényegretörőbbek a véle­ménynyilvánításban. Várha­tóan­­nő a fizikai dolgozók száma is a tanácsokban, vég­rehajtó bizottságokban. Ha­sonlóan a fiataloknál elmon­dottakhoz: jó, hogy a mun­kásember nem „csomagolja” mondanivalóját, hanem nyíl­tan beszél a gondokról, ten­nivalókról. Szólt Lombos elvtárs a je­lölőgyűlések fontosságáról, a jegyzőkönyvek pontosságáról, mivel a hozzászólásokban ka­pott közérdekű észrevételek nagy segítséget adhatnak a későbbi munkához.­­ Beszéljünk őszintén a jelölőgyűléseken, a helyi eredményekről, éves bontás­ban a tervekről, sőt arról is, mi az elképzelés 1973-ban, 75-ben. De nem szabad olyant mondani, ígérni, ami­nek a teljesítésében bármily kis rész is még bizonytalan. Jó lenne, ha szóba kerülne az is, hogy a termelőszövet­kezetek hogyan, miként kap­csolódnak a falu szépítésébe, építésébe, mint például az öregek napközi otthonának a létesítése stb. Szóljunk arról is­­a falu­gyűléseken, hogy a negyedik ötéves tervre ütemezett fel­adatokból mi valósul meg, mi marad el. Politikai hiba lenne nem beszélni arról, ami nem valósul meg, illetve áthúzódik a következő ötéves terv időszakába. Beszélt Lombos elvtárs a megye iparáról, a lakáshely­zetről. Jelenleg 5000 lakás­igénylő van Győrben, a 10 000 lakosra jutó lakások száma a városban 102, ezzel szemben az országos átlag 87. Szólt az óvodák befogadóképességé­ről, az orvossal való ellátott­ságról, az idegenforgalom jelentőségéről és a megye mezőgazdaságának helyzeté­ről. gszm

Next