Kisalföld, 1973. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-25 / 120. szám
1973. MÁJUS 25., PÉNTEK Emlékülés Lukács Sándor Győrött Az 1848—49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc győri kormánybiztosa, Lukács Sándor születésének 150-ik évfordulója alkalmával emlékülést tartott a Magyar Történelmi Társulat Nyugat-Dunántúli csoportja, valamint a TIT történelmi szakosztálya tegnapelőtt délután a győri Xantus János Múzeum előadótermében. Az emlékülést dr. Lengyel Alfréd, a Megyei Levéltár igazgatója, a Magyar Történelmi Társulat Nyugat-Dunántúli csoportjának elnöke nyitotta meg, majd Takács János, a TIT megyei titkára számolt be az ismeretterjesztő munka eredményeiről. Dr. Balázs Péter történész Lukács Sándorról tartott színvonalas előadást, majd Bedécs Gyula, a győri Révai Gimnázium tanára a helytörténet és az oktató-nevelő munka kapcsolatáról beszélt. EGY MAGYAR - AKI LENGYEL IS Látogatóban Csorba Tibornál Csorba Tibor — a varsói művészvilág egyik legnépszerűbb alakja. A lengyel és a magyar táj érzékeny ecsetű festője, nagyszerű pedagógus, fordító, a lengyel—magyar nagyszótár szerzője, irodalom- és művészettörténész, aki az évszázados lengyel—magyar kapcsolatokkal összefüggő kérdések kiváló ismerője. Lengyelországot és Magyarországot — Csorba Tibor mindkét országot a hazájának tekinti — már hosszú évek óta szolgálja. — Feladatomat megkönynyíti a magyarok és a lengyelek kölcsönös, több évszázados, hagyományos barátsága. Újra és újra alkalmam nyílik meggyőződni erről. Évenként kb. 40—50 találkozón veszek részt különböző társadalmi rétegekhez tartozó emberekkel. Itt Lengyelországban Magyarországot, Magyarországon pedig Lengyelországot igyekszem közelebb hozni az emberekhez. Csorba Tibor professzorral, aki elbűvölő társalgó, a varsói Óváros egyik bérházának utolsó emeletén lévő műtermében ülünk. Köröskörül polcok magyar és lengyel könyvekkel, a két ország népművészeti tárgyaival, s mindenekelőtt — a házigazda munkáival. Íme egy új, kiskőrösi festménysorozat, mely Petőfi Sándor, a nagy költő szülőházát mutatja be, amott Zakopane környékét ábrázoló tájképek. Az ún. szurokfestményt nézegetjük, amit a művész szurokkal készít, s a Lengyelországot hazájául választó magyar rendkívüli életútjáról beszélgetünk. — Lengyelországgal való kapcsolatom a 30-as évekig nyúlik vissza, mikor vidéken dolgozó fiatal képzőművész tanárként elhatároztam, hogy megismerkedem Lengyelországgal és történelmével. Ezért magánúton tanultam a lengyel nyelvet, kezdetben kevés sikerrel, mert amikor első ízben érkeztem Lengyelországba, már a határállomáson kiderült, hogy még a helység nevét sem tudom elolvasni: Zebrzydowice. Más kérdés, hogy valóban kivételesen nehéz kimondani — teszi hozzá Csorba Tibor mosolyogva. — Lengyelországi utam céljaként a lengyel iskolákban folyó képzőművészeti oktatás módszereit akartam megismerni. Varsóban elvégeztem az Állami Iparművészeti Intézetet, s ezután Magyarországra viszszatérve, igyekeztem ennek a területnek a tapasztalatait a magyar iskolákban felhasználni. — Professzor úr ekkor már befejezte szlavisztikai tanulmányait? — Csak ezután kezdtem szlavisztikával foglalkozni, beiratkoztam a varsói Tudományegyetemre, ahol aztán ledoktoráltam. Munkám témája: Bátory, mint humanista. Lengyelországról szóló ismereteimet rendszeresen igyekszem bővíteni... — Mi a professzor úr véleménye arról a nálunk eléggé általános nézetről, hogy a magyar kivételesen nehéz nyelv és bizonyos korlátokat állít a kölcsönös megértés elé? — Ez természetesen téves nézet, hisz a magyarok számára ugyanilyen nehéz a lengyel nyelv. Különben is a barátságnak — népeinket pedig hagyományos barátság fűzi össze — az a lényege, hogy nem ismer semmiféle korlátot. És ez így van: a lengyelek és a magyarok egyre többet tudnak egymásról. (BUJDAPRESS — INTERPRESS) - Bisa« . Az alapszervezetek kezdeményezőkészsége, II. Az üzem- és munkaszervezés Az MSZMP Győr-Sopron megyei VB javaslatai A FELADATOK Megállapítható — hangsúlyozta a jelentés és a vita —, hogy a KB 1971. decemberi határozata és a megyei pártbizottság állásfoglalása Győr város iparában megértésre talált. A vállalati üzem- és munkaszervezésben ott is mutatkozik fejlődés, ahol a technika és az alkalmazott technológiai, valamint a személyi feltételek még nem minden részletében alakultak ki. Gyors műszaki fejlődésre az ilyen vállalatoknál és üzemeknél a közeljövőben sem lehet számítani. A javuló tendencia azonban azt mutatja, hogy e gyárak kollektívái képesek a belső tartalékok feltárására, a termékek korszerűsítésére, a választékok növelésére, a népgazdasági érdekek szolgálatára. Az elkészített intézkedési tervek mindenütt tartalmazzák a felsőbb pártszervek irányvonalából származó intézkedéseket. Koncentrálnak a felesleges, vagy rossz hatásfokkal foglalkoztatott létszám felszabadítására, az állóalapok jobb kihasználására, az önköltség csökkentésre, az ügyviteli rendszer fejlesztésére, a vállalaton belüli vezetési lépcső ésszerű kialakítására. Pártszervezeteink a KB határozatának végrehajtását segítő ellenőrző tevékenységükkel folyamatosan figyelemmel kísérik. Nagyon fontos, hogy a szervezés a jövőben mind nagyobb megbecsülést érjen el. Erre annál is inkább szükség van, mert a vállalatok több- ségénél a személyi feltételek jelenleg még hiányosak. A korszerű, szervezéshez szükséges technikai és technológiai feltételek sem mindenütt állnak rendelkezésre. Az is tapasztalható, hogy számos vállalatnál még nem megfelelő az összhang a szervezésben és a műszaki fejlesztésben dolgozók között. A már meglévő szervezési apparátusok sem rendelkeznek mindenütt kielégítő szakmai felkészültséggel. Az eddigi tapasztalatok, az eredmények és a hiányosságok kialakítják a legfontosabb feladatokat. A megyei párt-vk vitája, javaslatai arra ösztönzik a párt-alapszervezeteket, hogy segítsék a vállalati szervező munka kialakítását. Az üzemekben dolgozó kommunisták küzdjenek azért, hogy a konzervatív szemlélet mindenütt megszűnjék és szabaddá váljék az út a szocialista munkaszervezés előtt. A szervező munkának nagyon fontos része a dolgozók kezdeményezése. A vezetők és beosztottak javaslatainak megértése, azoknak megszívlelése jól szolgálja a szervezési munka , tökéletesítését. Ilyen módon tehát az üzemi demokráciának, a rendszeres tájékoztatásnak e tekintetben is nagy a jelentősége. Pártszervezeteink sokat tehetnek abban is, hogy kezdeményezik az üzemek közötti tapasztalatcserét, hogy a jót, a hasznosat egymással kölcsönösen megismertessék. A KB 1971. decemberi határozata hosszan tartó munkát feltételez. Nagy következetességre, állhatatosságra van szükség. E munkát a pártszervezeti- és a gazdasági vezetés, a tömegszervezetek támogatásával akkor tudja megvalósítani, ha a vállalati kollektívára támaszkodik. ★ Az a körülmény, hogy a határozat megszületése óta mindössze másfél év telt el, egymagában is lehetőséget ad a tapasztalatok megvitatására. Számos üzemben olyan kezdeményezés is mutatkozik, amelynek közkinccsé tétele nemcsak a város, hanem az egész, megye gazdálkodását is szolgálja. Ezért arra kérjük olvasóinkat, hogy a Győr városi párt-vb jelentése, illetve a megyei párt-vb vitája alapján készült írásunkhoz kapcsolódóan közöljék véleményüket. Lónyai Sándor Cikkünk után Gazdára találnak a könyvek Februárban írtunk lapunkban arról, hogy a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságmegyei igazgatóságánál egy évig szünetelt a könyvterjesztés. Cikkünk megjelenése óta majdnem három hónap telt el. Felkerestük az SZTK-nál Tölgyesi Flórián igazgatóhelyettest, az intézet párttitkárát, és arról tudakozódtunk, hogy van-e már könyvbizományos, és ha igen, milyen eredménnyel dolgozik. — Meggyőződtünk arról, hogy dolgozóink szeretnék, ha lenne intézményünkben könyvterjesztés — mondta Tölgyesi Flórián. — A pártvezetőséggel és a szakszervezettel való megbeszélés után Tremmel Ferencné vállalta a bizományosi munkát. Olyan munkakörben dolgozik, hogy ezt a feladatot nyugodtan elláthatja. Tévedtünk, amikor nem törődtünk a könyvterjesztéssel, ezt be kellett látnunk, mert dolgozóink nagy kedvvel vásárolnak. Eddig több mint 25 000 forint értékű könyv talált gazdára. Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jól jutott eszembe a közmondás Tölgyesi elvtárs februárban tett ígéretére gondolva. Azóta meggyőződhettem arról, hogy belátta tévedését, és intézkedéseivel igyekezett kijavítani az egy év előtti hibáit. — Tavaly, amikor nem volt üzemi könyvterjesztés, a Kossuth kiadványok sikerével büszkélkedtek. Most mennyi fogy ezekből a könyvekből? — kérdeztem Óvári Imrénét, a Kossuth kiadványok terjesztőjét. — Sokan „átpártoltak” a Művelt Nép terjesztőjéhez azok közül, akik addig csak nálam vásároltak. Az előnyös részletfizetési kedvezmények, az értékes irodalmi, művészeti kiadványok, a lexikonok csábítják a vásárlókat. Ezután többet kell propagálnom a Kossuth kiadványokat. A SZOT megyei Igazgatóságánál 119-en dolgoznak, többségük nő. Az olvasási kedv nem lankadt akkor sem, amikor nem volt bizományos, de akkor a könyvesboltokba kellett járni, hogy megvásárolhassák a kiszemelt könyvet. Sokuknak a második műszak is éppen elég gondot okoz, nekik sokat segít a terjesztő, hiszen helyben van, nem kell különidőt szentelni a könyvvásárlásra, munkaidő után siethetnek haza, a gyerekért az óvodába. A bizományos könnyebben ajánl kedvre valót is, mert aránylag rövid idő alatt kiismerheti munkatársai érdeklődését, olvasmányigényét. Nem úgy, mint a hivatásos könyvterjesztő, akire sokan panaszkodtak az SZTK-nál. — Az újságcikk megjelenése utáni napon felkeresett bennünket egy könyvügynök — mondta Kungli Lászlóné. — Rokonszenves ember volt és rámenős. Aki hagyta magát rábeszélni, az sok könyvet vett tőle. — Engem becsapott — röstellkedett Palkovics Ildikó. — Ajánlott egy könyvet, röviden elmondta a tartalmát. Nagyot csalódtam, amikor elolvastam, egészen másról szólt. — Aki a bizományosnál vásárol, azt nem érheti ilyen meglepetés? ----Biztosan nem, hiszen itt a munkahelyen mindennap találkozunk vele, és a szemébe mondanánk, ha becsapott... Neki pedig az a célja, hogy megtartsa a vásárlóit. R ács Az eszpresszó kávéfőzők garanciális javítását megyénkben a Soproni Szolgáltató ISZ végzi SOPRON, Mátyás király u. 5. Bemutatkoznak a salgótarjániak A Győri Fotóklub nemcsak igényes szakmai és művészi munkájáról híres, hanem kiterjedt kapcsolatai vannak országhatáron belül és túl. A győri fotósok rendszeresen mutatkoznak be a más vidékeken rendezett kiállíttásokon, és gyakran fogadják más városok fotósait Tavaly a Műcsarnokban a salgótarjáni Lóránt János kiállításán a nógrádi megyeszékhely feltörekvő képzőművészetével ismerkedhettünk meg, most pedig a TIT Győr-Sopron megyei szervezete és a Győri Fotóklub vendégeként a volt bányászváros fotósai látogatnak Győrbe. Ma délután 6 órakor a Technika Házában nyílik kiállítás, s a salgótarjáni Fotóklub tagjainak alkotásaiból. A kiállítást Venesz Ernő, a Nógrád megyei Művelődési Központ igazgatója nyitja meg. A tárlat június 15-ig tart nyitva. A Győri Ingatankezelő Vállalat felvesz építésztechnikusokat, kőművest, központi fűtésszerelőt, épületasztalos és lakatos szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat JELENTKEZÉS: építésztechnikusoknak a személyzeti előadónál, Győr, Csaba u. 21., a szak- és segédmunkásoknak Győr, Türr I. u. 9. sz. alatt. 5