Kisalföld, 1973. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-08 / 132. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! «A: no fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1973. JÚNIUS 8., PÉNTEK * XXIX. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM SZIKRÁT VET AZ EKE Jó hozamú támogatás én kókadt minden növény, mert a hő, ha kevés a csapadék, gyorsan átengedi azt egész az atkáig, ami azután elzárja a víz útját, de csak azért, hogy ha netán sok eső esik, akkor belvízzel, gyökérrothasztással tegye tönkre a termést. A cseh földön dolgozó csapodi ember sosem vitte a földből túl sokra, régebben is csak az állattartók értek el a paraszti „jólét” legalsó fokáig. De az itteniek megszokták már a mindennapi harcot a földdel, megszokták, ha az időjárás a legjobban kedvez, és havonta negyven-ötven milliméter csapadék esik, a gabona akkor sem hoz többet holdanként tíz-tizenkét mázsánál és a kukorica tizenkét-tizenhárom mázsa májusi morzsoltnál. Akkor sem háborgott senki, mikor néhány évvel ezelőtt a termelőszövetkezetnek mérleghiánya lett, az itteniek ismerik a határt, nagyon jól tudják, mit lehet belőle kihozni. zötti résekben, szárazság ide-Beszélik: húsz évvel ezelőtt férjhez ment, így Csapodra került egy fiatal menyecske, aki nem is titkolt gúnnyal,hangos nevetéssel vette tudomásul, amint a falubeliek naponta esőért sóhajtoztak. „Esőt, pulyát, rongyos gubát sohasem kell kérni” (tudniillik jönnek azok maguktól is) — idézte számtalanszor a helybelieknek a falura mondását. Ám kat esztendő sem telt el, mikor már a fiatalasszony is együtt sóhajtotta a többiekkel: „Csak esne már! De jó volna egy kis eső!” A csapódtak földje a „cser birtokából” van kihasítva. Abból a cseri földből, amely az alig húsz centiméter mély termőtalaj alatt javarészt csak követ, kavicsot és atkát rejteget. A kő nem terem, de szántás közben szikrákat vetve kicsorbul rajta az eke, a növények gyökere satnyulva keresi helyét a kavicsok kő Kedvezőtlen adottságnak Országosan jelentős azoknak — javarészt az állami tán termelőszövetkezeteknek a riogatásnak köszönhető — száma, amelyek hasonló körülmények között gazdálkodnak, mint a csapodiak. Egyik helyen a talajadottságok, másik helyen a belvíz, harmadik helyen a szárazság, illetve az árvízveszély teszi bizonytalanná, gyengévé a termést. Ezekben a gazdaságokban a tagok átlagjövedelme és a fejlesztési lehetőségek messze elmaradtak az országos átlagtól. Három évvel ezelőtt a kormány megvizsgálta az önhibájukon kívül gyenge eredményű termelőszövetkezeteknek a helyzetét. A vizsgálat megállapította, hogy nem lemondotta Nagy József, a termelőszövetkezet elnöke, hogy az utóbbi három évben nem függött állandó veszélyként a fejünk felett a fizetésképtelenség. Az államnak ez az intézkedése is azt bizonyítja, hogy messzemenően alkalmazzák a szocialista gazdaságpolitika elveit. — Mekkora az állami támogatás összege évenként? — Mi a költségtérítéses jellegű árkiegészítést kapjuk — mondta Bella Józsefné főkönyvelőnő. — Ez azt jelenti, hogy a téesz által értékesített mezőgazdasági terményekre öt százalék, az állat és állati termékértékesítésre tíz százalék árkiegészítést kapunk. Tavaly az állami támogatás összege 650 000 forint körül volt.lyes a kedvezőtlen adottságú téeszek magukra hagyása, hanem termelésüket, eredményességüket állami segítséggel ösztönözni kell. Ennek eredményeképpen a negyedik ötéves terv időszakában bevezették a több csatornás, megkülönböztetett támogatási rendszert, amely vagy költségtérítéses árkiegészítés, vagy jövedelemkiegészítő támogatás formájában segíti a rászoruló termelőszövetkezeteket. Majd a későbbiekben több olyan, hitelpolitikai és közgazdasági rendelkezést is hoztak, amelyekben figyelembe vették a kedvezőtlen adottságú csoportba sorolt gazdaságokat. Ide tartoznak a csapodiak is. Vajon milyen hatásait érzékelik a támogató rendelkezéseknek? Előnyben az állattenyésztés A költségtérítéses árkiegészítéssel való támogatás egyik jelentős célja az volt, hogy az üzemeket jobb termelési eredmények elérésére ösztönözze. Hogy valósult ez meg a csapodi termelőszövetkezetben? (Folytatása a 3. oldalon.) • EZ IS GYŐR. A Banai úton építik a magyar-osztrák, négyszázezer voltos távvezeték végleges transzformátortelepét. (Nagy L. felv.) A NAPIRENDRŐL: MAGYAR-BOLGÁR TÁRGYALÁSOK - KÖLTSÉGES VÁROSKÖZPONTOK - RÉSZVÉTELÜNK NEMZETKÖZI VÁSÁROKON Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a Bolgár Népköztársaságban tett látogatásáról. A tárgyalásokat a teljes nézetazonosság jellemezte az összes megvitatott kérdésben. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két nép testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése állandóan fejlődik. A Minisztertanács meghallgatta a Fővárosi Tanács elnökének tájékoztató jelentését a főváros tavalyi fejlesztési terveinek végrehajtásáról és az idei beruházási feladatokról. A múlt évekhez mérten színvonalasabb volt a tervező és az előkészítő munka, javult a gazdaságosság, és nőtt a hatékonyság. A tanács terveinek megvalósításához nagymértékben hozzájárult, hogy a kormány jelentős öszszeget juttatott a többletberuházásokhoz. Ennek nyomán javult a tömegközlekedés és a közműellátás. Javult a főváros lakosságának ellátása is. A tanács erőfeszítéseit ez évben is elsősorban a lakásépítkezésekre és az ezekhez kapcsolódó közmű, és intézményi ellátás biztosítására, a tömegközlekedés javítására összpontosítja. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének jelentését a túlzott igényű, költséges városközpontok létesítésének megakadályozására tett intézkédésekről, amelyekre a kormány az elmúlt évben határozatot hozott. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta az előterjesztőket, hogy az engedélyezési eljárás során továbbra is megfelelő szigorúsággal járjanak el, továbbá vizsgálják meg a fővárosban a határozat végrehajtását, és erről ez év végéig számoljanak be. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kormány — megállapítva, hogy a külföldi hivatalos kiállítások mind politikai, mind gazdasági szempontból egyaránt hasznosak külkapcsolataink fejlesztésére — határozatot hozott, hogy a következő két évben mely országokban, milyen jellegű kiállításokon és vásárokon vegyenek részt a magyar külkereskedelmi szervek. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Vizsgáztatják az ikrényi lucernaszárítót A napokban történik az Herényi Állami Gazdaságban az LKB—OB lucernaszárító és lisztkészítő berendezés próbaüzemeltetése. A berendezést a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár a felhasználó igénye alapján fejlesztette. Új típusú az AXP antioxidáns adagoló, amely a szárító szárazanyag teljesítményétől függően automatikusan adagolja az oxidációt gátló folyadékot — szemben a régi típussal, ahol a szabályozás kézzel történt. A hagyományos szénakészítés ma már nem elég hatékony a gazdaságoknak. Az új lucernaliszt-készítő berendezés előnye a régivel szemben, hogy megőrzi a karotintartalmat. Bíró Sándor, a gazdaság műszaki osztályvezetője napok óta az ÁG III. kerületében, Lesvárpusztán irányítja a munkálatokat. A mosonmagyaróvári szabadalom alapján készített berendezés kevés munkaerőt köt le, egy gépész, egy villanyszerelő és 3 kiszolgáló dolgozó szükséges az üzemeltetéshez. A mostani gépsor szervesen illeszkedik gazdaságunk műszaki fejlesztéséhez. Tavaly már üzembe helyeztünk egy TSZP—32-es típusú szovjet szemestakat(Folytatása a 2. oldalon.) Építők kapun belül A szakma szélén A kő és a bálon munkásait hallottam így vélekedni mesterségükről: „üzemünk” a széles határ, ott dolgozunk, ahol felütjük a tanyánkat. A mi munkahelyünket nem lehet kerítéssel körülvenni. Nos, vannak olyan építők is, akik állandóan kapun belül dolgoznak. Ők is építők, a szakma határán, a mesterség szélén állnak, de egyáltalán nem a perifériáján. A Belédi Cementáruipari Vállalatról van szó. A tanácsi üzem 250 dolgozója az építők családjába tartozik. A belédi munkások olyan építők, akik gyárkapun belül dolgoznak, mégis szorosan a szakmához tartoznak, hiszen az ő munkájuk nyomán haladhatnak gyakorta a falatok, betonozok. A százféle betontelemet készítő, ma már tekintélyes területen működő és gazdálkodó vállalat 24 éve alakult. Elődje egy 15 munkást foglalkoztató mozaiküzem volt. Belőle terebélyesedett ki a mai, a szakmában nagynak, fontosnak számító üzem. A beledi munkások tavaly 40 millió forint értéket termeltek, 7 millióval többet, mint az előző esztendőben. És nem csupán ez örvendetes, legalább ennyire az is, hogy mindössze öt munkással dolgoztak többen az üzemben, mint az előző évben. A tavalyi lendülettel dolgoznak tovább a Beledi Cementáruipari Vállalatnál az idén is: 1973-ra 45 millió értékű munka elvégzését tervezte a vállalat, a gyarapodás 5 millió. Igazán mutatósak a vállalat tavalyi és idei termelési adatai. Az idén például a beledi mozaiklap-készítők majdnem 9 millió betonkocka gyártását tervezik. Lehet persze, hogy nem lesz éppen ennyire szükség. A vállalat vezetői rugalmasan gazdálkodnak, az egyes termelési egységek átcsoportosításával mindig azokat a termékeket készítik, amelyekre éppen a (Folytatása a 2. oldalon.) Gyógyászat, fürdés, fűtés Mosonmagyaróvár --------- ---------gyógyfürdő„ügye” Magyarország lakosainak több mint 10 százaléka szenved valamilyen mozgásszervi betegségben! A statisztikai kimutatások szerint a mozgásszervi betegségben szenvedők jelentős része még dolgozó, személyenként és évenként átlagosan több mint három hetet töltenek táppénzes állományban. A rendkívül drága gyógyszerek, a kifizetett táppénz mellett óriási összegekre rúg a termeléskiesésből adódó népgazdasági kár. 1966-ban a mosonmagyaróvári Lucsány utca szomszédságában 1300 liter percenkénti vízhozamú, 73 Celsius fok hőmérsékletű meleg víz tört fel egy fúrás nyomán. 1967-ben az egészségügyi miniszter az Országos Közegészségügyi Intézet vegyelemzése, de főleg a kórházban elvégzett gyógyítási kísérletek nagyszerűeredményei alapján a hévízkút vízét gyógyvízzé nyilvánította. Dr. Péter Pál, a mosonmagyaróvári kórház főorvosa a vízről a következőket mondta: — Alkáli-hidrogénkarbonátos, konyhasós és számos Mindezeket a kiadásokat gyógyvizeink célszerű felhasználásával jelentősen lehetne csökkenteni. Nem véletlen tehát, hogy a szakemberek időről időre találkoznak, és megvitatják a hazai gyógyvizek kihasználásával kapcsolatos kérdéseket. Mosonmagyaróváron immár negyedízben rendeznek ilyen jellegű országos tanácskozást, amely a szigetközi napok programjában „Gyógyfürdőügyi és környezetvédelmi symposion” címen szerepel. biológiailag aktív nyomelemet (jód, fluor, kovasav) tartalmazó ásványvíz. Ez a gyógyvíz a mozgásszervi betegek fürdőkezelésén kívül idült, légzőszervi betegségekben (hörghurut, asztma, tüdőtágulás) szenvedők beléglegzéses kezelésére, valamint idült gyomor- és bélbetegségek ivókúrás kezelésére kiválónak bizonyult! — Jelenleg hogyan hasznosítják a Mosonmagyaróváron és környékén élő, körmoell tízezrer mozgásszervi beteg kezelésében a gyógyvizet? — Tavaly július 1. óta az átalakított Kossuth utcai népfürdő épületében reumaszakrendelést szervezett a helyi kórház, amely szakrendelés egyúttal a vegyes üzemű fürdő gyógyászati szakfelügyeletét is ellátja. Ennek a fürdőnek a gyógyfürdővé való nyilvánítása most van folyamatban az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság és az Egészségügyi Minisztérium vezetőinél. A népfürdőben reumakezelés iránt egyre többen érdeklődnek, mert a berendezés a legkényesebb igényeket is képes kielégíteni. — Hogyan látja a gyógyvíz hasznosításának jövőjét? — Gyógyvizünk idegenforgalom szempontjából is jelentős. A következő lépés tehát a város egészének, vagy bizonyos övezetének gyógyhellyé, illetve üdülőterületté nyilvánítása. 1967 óta gyógyvíz... A lakóknak is érdekük Mosonmagyaróváron a termálvízre épült strand megnyitása előtt két szabadstrand volt a Kis-Dunán (az egyiket már rég be is tiltották), egy a Bagger-tón (amit szintén fürdésre alkalmatlannak ta(Folytatása a 2. oldalon.)