Kisalföld, 1973. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

Számvetés asonlóan, mint a két kongresszus felezőjében, a harmadik esztendő elteltével is számvetést ké­szített az MSZMP KB. A november 28-i ülés megvitatta és elfogadta a KB 1972. XI. hó 14—15-i ha­tározata végrehajtásáról szóló jelentést. Tanácskozott a KB az 1974. évi népgazdasági tervről, az állami költ­ségvetésről, valamint a káderpolitikai munkáról, és a róluk készített jelentést ugyancsak elfogadta. A KB 1973. novemberi tanácskozását is mélysége­sen áthatotta a proletár internacionalizmus, amelynek szellemében következetesen támogatjuk az indokínai és­ az arab népek küzdelmét az igazságos béke elnye­réséért. ..A Magyar Szocialista Munkáspárt a békéért és a szocializmus építéséért folyó harcban döntő­ té­nyezőnek tartja a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítését” — mutat rá a KBI üléséről ki­bocsátott nyilatkozat. Hazánk belső életét elemezve a KB okkal állapítja meg, hogy a kiegyensúlyozott, őszinte politika eredmé­nyesen, hatásosan támogatja az ipari, mezőgazdasági és kulturális építést. A munka szervezettségének és minőségének javulá­sát, a termelékenység emelkedését az a körülmény is támogatja, hogy a KB már a múlt esztendő végén meg­fogalmazott határozatában javaslatot tett az állami, vállalati, fizikai dolgozók és művezetők bérének átlag feletti növelésére. És az 1973. március 1-én életbe lé­pett rendelettel 1 millió 300 ezer dolgozónak kiemelten 9—10 százalékkal emelkedett a bére. Nagy a jelentő­sége annak is, hogy 1973. június 1-én számos intéz­ményre kiterjedt a 44 órás, csökkentett munkahét be­vezetése. A magasabb jövedelem, a bővülő szabad idő, a mé­lyülő társadalmi demokratizmus megnöveli a munká­sok, parasztok, értelmiségiek felelősségérzetét. Első­sorban ezzel magyarázható, hogy 1973-ban a tervezett­nél gyorsabban, 6—7 százalékkal nő a nemzeti jövede­lem. Az ipari termelés 6—7 százalékos növekedését a termelékenység növekedésével lehet indokolni. Az épí­tőipar fejlődő munkája nyomán ebben az esztendőben 85 ezer új lakásba lehet beköltözni. A mezőgazdaság a kedvezőtlen időjárás ellenére is nemcsak tartotta a fejlődés ütemét, hanem 5—6 százalékkal az 1972. esz­tendeit is felülmúlja. Az ipari és mezőgazdasági ex­port úgy alakul, hogy az meghaladja a behozatalt. Természetesen még sokáig lehetne sorolni azokat a tényeket, amelyek a X. kongresszus és a KB 1972. no­vemberi határozatának teljesítéséről szólnak. És bizo­nyos, hogy a kommunistáknak, az élő és írott szó agi­tátorainak, a pártonkívüli népnevelőknek, a szocializ­mus minden tudatos építőjének továbbra is fontos fel­adata lesz, hogy rendszeresen méltassák hazánk sike­reit. Az alkotókedv kibontakoztatásának és­ állandóan magas szinten való tartásának fontos feltétele, hogy az építő ember tapasztalhassa sikereinek erkölcsi és anya­gi elismerését. Az eredmények népszerűsítése azért is fontos, mert fényükben könnyebb felismerni és kija­vítani a munka közben észlelhető hibákat. A politikai tömegmunka — állapítja meg a KB közleménye — segítse elő olyan egységes szemlélet kialakítását, amely hozzájárul a ren­delkezésre álló eszközök minél célszerűbb felhasználá­sához. • L. S. ■PWMMB H mAG MEDJEim«, BLJESEOBBB mm* v- FORINT AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1973. DECEMBER 1. SZOMBAT ★ XXIX. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM A HOLNAP ÉRTELMISÉGE Munkatársak és szövetségesek — »III in— — awwwilM—erc.pn "Pl Kedves Barátaink! Ez a megszólítás nem csupán udvariassági formula volt tegnap délután Sopronban a Liszt Ferenc Művelő­dési Központban, amikor Szaló Lajos, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese köszöntötte azokat a Győr-Sopr­on megyei fiatalokat, akik Sop­ron felsőoktatási in­tézményeiben tanul­nak. Hiszen megyénk párt- és állami veze­tői, gazdasági és kul­turális, tudományos életének irányítói ba­rátaiknak, sőt mun­katársaiknak tekintik megyének majdani ér­telmiségiért. Munka­társaknak és szövetsé­geseknek az általános életszínvonal és kul­túra emelésében. Ez­ért szervezték meg a tegnapi találkozót, és ezért teszik rendszeressé az ilyen és eh­hez hasonló alkalmakat. S hogy ezeknek a találko­zóknak milyen fontosságot tulajdonítanak megyénk ve­zetői, bizonyítják, hogy a párt- és mozgalmi szervek, a felsőoktatási intézmények ve­zetői közül milyen sokan jöt­tek el erre a beszélgetésre: többek között Pintér Ferenc, a soproni városi Pártbizottság titkára, Kocsis József, a Sop­ron városi Tanács elnökhe­lyettese, országgyűlési képvi­selő, dr. Cziráky József, az Erdészeti és Faipari Egyetem rektora, Nagy Miklósné, az Óvónőképző Intézet igazga­tója, Bánhegyi Sándor az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem és Bozzay László a Művelődésügyi Minisztérium képviseletében, azonkívül a tanácsok, iskolák, üzemek munkatársai, dolgozói.­­ A találkozó célja az, hogy kö­zelebb kerüljenek egymáshoz a szocialista építés elmélete (Folytatás a 2. oldalon.) Lombos Ferenc tájékoztatja a soproni felsőfokú intézmények hallgatóit megyénk életéről. Megalakult az MKBT tanácskozó testülete Tegnap délelőtt a MTESZ győri Technika Házában tar­totta meg alakuló ülését Győr-Sopron megye Közleke­désbiztonsági Tanács testüle­te. Az ülésen többek között megjelent Kecskeméthy Ist­ván, a megyei tanács elnök­­helyettese, dr. Papp József, a megyei pártbizottság munka­társa, Marton János ország­gyűlési képviselő, a RÁBA­­,TEXT igazgatója. Dr. Márfi István rendőr ez­redes megnyitó szavaival kez­dődött a testület munkája, majd dr. Gerendai László rendőr ezredes. Győr-Sopron megyei főkapitány, az MKBT elnöke emelkedett szólásra. Tartalmas beszámolójában a Közlekedésbiztonsági Ta­nács eddigi, tevékenységéről, további programjáról tájékoz­tatta a jelenlévőket. A sta­tisztika számaival bizonyítot­ta, hogy növekedett a baleset­­veszély, s ez alól megyénk sem kivétel. Jellemző, hogy t­ava­ly például a megye köz­úti határátkelő állomásain kereken egymillióan léptek be az országba, illetve hagy­ták el azt. Hangsúlyozta a főkapitány, hogy a balesetek legnagyobb része emberi hi­bából fakad. A Közlekedés­­biztonsági Tanács egyik leg­fontosabb tevékenységi terü­lete annak az ellentmondás­nak a feloldása, amely így szól: a holnap járműveivel, a ma embere, a tegnap útjain közlekedik... Az elnöki beszámoló rész­letesen taglalta azokat a té­nyeket, amelyek bizonyítják: nemhogy a gyalogosok, ke­rékpárosok, de sokszor még a tapasztalt gépjárművezetők sem ismerik kellőképpen a KRESZ-t! Szó esett az alko­holos vezetés körüli problé­mákról, nevezetesen arról, hogy a társadalom értékítéle­te az alkoholfogyasztással kapcsolatban egyelőre kifeje­zetten káros. (Szemrebbenés nélkül kínáljuk például szesszel a gépkocsival érkező vendéget...) Az elnöki beszámoló utolsó részében az MKBT előtt álló feladatokat ismertette a ren­dőr-főkapitány (erről már az MKBT-elnökség alakuló ülé­sének nyomán beszámoltunk olvasóinknak), majd ügyrendi kérdéseket tárgyalt. Szünet után a résztvevők hozzászólásai következtek. Ligeti Imre, a Richards Fi­nomposztógyár vezérigazgató­ja a győri közlekedés égető gondjainak megemlítése mel­lett arról szólt, hogy a válla­latoknak az eddiginél többet kell vállalnia a balesetmeg­előző tevékenységből erköl­csileg és anyagilag egyaránt. Németh Antal, az ÉPFU 4-es számú üzemegységének igaz­gatója egyebek között a köz­lekedési vállalatok szakem­bereinek bevonásával tartan­dó ellenőrzések számát kérte sűríteni. Varga András, a Rába és Fertő menti területi Tsz-szövetség titkára a me­zőgazdasági üzemekben dol­gozó gépjárművezetők hely­zetét elemezte, s a szakmai továbbképzéshez a téeszek se­gítségét ígérte. Dr. Patkós Imre sebészfőorvos az alko­holos állapotban történő ve­zetés veszélyeire hívta fel a figyelmet, valamint annak szélesebb propagálására, hogy számos gyógyszerféleség fo­gyasztása káros a gépkocsi­­vezető munkájára. Konrád Miklós, a Győri Idegenforgalmi Kirendeltség vezetője a külföldi gépkocsi­­­vezetők tájékoztatásának jobb lehetőségeire hívta fel a C-e­gyelmet, és egyben bejelen­tette, hogy a győri kemping­táborban szerelőaknát és ki­­­­sebb karbantartási bázist lé­tesítenek a következő idegen­­forgalmi idényre. Pataky Gyula, a megyei művelődés­­ügyi osztály részéről az isko­lai KRESZ-oktatás kiterjesz­téséről, a gyermekek számár­­a fényvisszaverő csíkok be­szerzéséről beszélt. Az Orszá­gos Közlekedésbiztonsági Ta­nács titkársága nevében Ma­darász Viktor rendőr alezre­des üdvözölte a megalakult tanácskozó testületet. Varga László a Győr városi Tanács képviseletében a megyeszék­hely közlekedési gondjait okozó kényszerhelyzetet ele­mezte hozzászólásában. Ta­kács János, a TIT megyei titkára arról az erőfeszítésről számolt be, amelyet az isme­retterjesztés területén kíván­nak a közlekedés biztonságá­nak fokozásáért tenni. S összesen tizenkét felszóla­lás járult hozzá a tegnapi ta­nácskozás sikeréhez, amely­ről bízvást elmondhatjuk, hogy alkotó módon volt első lépése az újjáalakult MKBT tevékenységének. A tanácsko­zás szelleme igazolta a ki­függesztett transzparens szö­vegét: ..Társadalmi összefo­gással­­a közlekedés biztonsá­gáért!” Cs. A. Katolikus papok állami eskütétele Tegnap délelőtt Lombos Fe­renc megyei tanácselnök előtt tizenhárom katolikus pap ál­lami esküt tett. Az eskütevők közül ugyanis hárman kerü­leti esperesi nyolcan önálló plébánosi, ketten pedig segéd­­lelkészi kinevezésben része­sültek a győri püspök által. Az egyházmegyei hatóságot az­ eskütételnél dr. Villányi Győző kanonok, püsp­öki iro­daigazgató képviselte. Jelen volt Kovács István megyei államegyházügyi tanácsos is. Lombos Ferenc megyei ta­nácselnök köszöntötte a részt­vevőket és az eskütétel után beszélt az egyházi személyek sajátos felelősségéről, a bé­kéért való munkálkodásban és az állam és egyház közötti jó viszony gyümölcsöző ápo­lásáról. Rövid tájékoztatót adott a megye gazdasági hely­zetéről, az eredményekről és a további tervekről. ■Meteorological tel Mával hivatalosan is bekö­szöntött a meteorológiai tél. A meteorológiai szolgálat hétvégi prognózisa szerint to­vább tart a hideg téli idő, az éjszakai órákban mínusz 10, mínusz 15 fokig hűl le a le­vegő, s napközben sem emel­kedik a hőmérő higanyszála mínusz 6, mínusz 2 fok fölé. Havazásra, erős sízésre is szá­mítani kell. fa Etai­ Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghall­gatta és tudomásul vette l­o­­sonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének beszámolóját a Nigériai Szövetségi Köztár­saságban, a Ghánai Köztár­saságban és a Sierra Leonei Köztársaságban — 1973. no­vember 11—23. között — tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács — népe­sedéspolitikai célkitűzéseink megvalósítása érdekében — módosította a dolgozók be­tegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. sz. törvényerejű rendelet egyes rendelkezé­seit. A módosítás bővítette a gyermekápolási táppénz igénybevételének lehetőségét, kiterjesztette az anyasági se­gélyre jogosultak körét és meghatározott körben fel­emelte a gyermekágyi se­gélyt. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyeket tár­gyalt. Petőházi felhívás A Petőházi Cukorgyár KISZ -szervezete felhí­vással fordul a járás, il­letve a megye KISZ­­S szervezeteihez, hogy kapcsolódjanak bele az ,,Ismerd meg üzemein­ket, tanulóifjúság­.” moz­galomba, amelynek cél­ja, hogy az iskolák több helyről kapjanak a KISZ-­­ szervezetek által készí­tett bemutató tablókat. A tablók a gyárak, üze­mek, termelőszövetkeze­tek munkáját és termé­keit mutassák be, így például a szövőgyár a szövés és szövetminta, kollekciót, a kisebb le­hetőségekkel rendelkező termelőszövetkezet az iparszerű termelést rajz­ban, képekben, vagy mag- és termékmintá­kat. A példákat sokáig lehetne sorolni, de ezt a KISZ -szervezetek ötle­­­­tességére bízzuk. „Mielőtt elkészítetek egy bemutató tablót — hangzik a petőháziak fel­hívása — vegyétek fel a kapcsolatot az iskolával, hogy miként szeretné azt a szemléltetőeszközt, amit termelő egységetek­ről készíteni tudtak. Bí­zunk benne, hogy a fia­talok érdeklődését így egyre inkább a gyakor­lati életre irányíthatjuk, és könny­ebbé válik a tanulás. KISZ-szerveze­­tünk elkészített két tablót, amely vázlatosan bemutatja a cukorgyár­tás folyamatát a répától a cukorig. A mintavéte­li helyeken kémcsövek­ben láthatók a cukorgyá­­ri termékek a különböző fázisokban (nyerslé, híg lé, mésziszap stb.). Kérjük a KISZ-szerve­­zeteket, csatlakozzanak felhívásunkhoz! Tegyük könnyebbé a tanulóifjú­ság munkáját!” As Fertőtáj-bizottság tevékenysége Az Országos Vízgazdálko­dási Bizottság legutóbbi ülé­sén tárgyalta és elfogadta a Fertő­táj vízgazdálkodási fejlesztési tervét. Dégen Im­re, az OVH­­elnöke kijelölte a legfontosabb vízügyi teen­dőket, a tószabályozást, a tómeder vízügyi kezelésbe vételét, a part menti telepü­lések vízellátását, csatorná­zását, a strandrész kotrását, a kikötőépítés, továbbá a vízpótlás távlati tervét. Ez az intézkedés, azonkí­vül az utóbbi években a Fertő-tájra vonatkozó tervek alapossága bizonyítja a tu­dományosan előkészített fej­lesztés jelentőségét. A Ma­gyar Tudományos Akadémia Fertő-táj bizottságának 30 szakemberből álló munka­­csoportja az elmúlt 5 évben 70 tanulmányban foglalko­zott a Fertő-táj természeti értékeivel és gazdasági adott­ságaival. Ezáltal lehetővé vált a tájegység tervszerű kialakítása, megelőzve a víz­szennyeződést, a szabályta­lan építkezést.

Next