Kisalföld, 1973. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-11 / 289. szám

1973. DECEMBER 11., KEDD A falu a szocializmus útján December 15-én 40 helyen nyílik meg az országban az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztá­lyának új vándorkiállítása, amely ezúttal „A falu a szo­­cializmus útján” címet vise­li. A kétezer községben és vá­rosban bemutatásra kerülő ki­állítás képet ad a magyar pa­rasztság, a magyar falu ese­tében a felszabadulás óta, kü­lönösképpen pedig a mező­­gazdaság szocialista átszerve­zése óta végbement változá­sokról. Szorosan kapcsolódik a múlt évek kiállításaihoz, az „Életünk és utunk”-hoz, amely a X. kongresszus tük­rében mutatta be eredmé­nyeinket és a „Mi hoztuk a jövőt” címűhöz, amelynek központjában a munkásosz­tály életének ábrázolása állt. A kiállítás tablóin megele­venednek a magyar falu meg­változott életén­ek dokumen­tumai. A fényképek szemlél­tetően illusztrálják a gyöke­resen megváltozott és most is szüntelenül változó gazdálko­dási formákat, a fejlett agro­technika térhódítását, a ter­melési eredmények gyors nö­vekedését, a korszerű gépek és berendezések számának ug­rásszerű gyarapodását, a kul­turált gazda-mai és lakóépüle­teket, egyszóval a falu törté­nelmi elmaradásának fokoza­tos megszűnését. Mindezek központjába a mezőrizrtisánban dolgozó em­bert állították a kiállítás szer­vezői. Azt az­­embert, aki, napja­inkban a nagyüzemi gazdasá­gok általánossá válásával, a sokszor milliós értéket képvi­selő, bonyolult gépeken dol­gozik, és aki a tudomány leg­újabb eredményeinek alkal­mazására is képes A mai falu jellemzőjeként a jól képzett mezőgazdasági szakmunkás áll előttünk, aki egyre növek­vő számban megtalálható ma már falvainkban. De ezeknek az embereknek megváltozott életkörülményei­ről is vallanak a tablók: az új és egészséges lakásokról, az orvosi rendelőkről, és más egészségügyi intézményekről, az új bölcsődékről és napközi otthonokról, végül a művelő­dési házak és könyvtárak nyújtotta kulturálódási lehe­tőségekről. Mindarról tehát, amelynek általánossá válásá­val gyorsan csökken majd a falu és a város közötti kü­lönbség. A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. kongresszusa an­nak idején célul tűzte ki a parasztság életszínvonalának, ellátottságának gyorsabb nö­velését, hogy az megközelít­se a munkásosztályét. „A fa­lu a szocializmus útján” című kiállítás e program megvaló­sulását mutatja be, aláhúzva azt, hogy az eredmények a két nagy szövetséges dolgozó osztályba munkásság és a pa­rasztság szorgalmas, becsüle­tes, hozzáértő m­unkája ered­ményeként születhettek meg. A kiállítás szerves kiegészí­téseként mód nyílik arra is, hogy a filmek és hangosriport segítségével a látogatók szá­mára színesebbé váljon a program. (RS) B­enkóék Győrben Növekszik a dzsessz rajongóinak száma Győrben. A Benkó­­dixk­land együttes, amely legutóbb Rhoda Scott vendégsze­replése alkalmából játszott a városban, most ismét a győri zenekedvelők vendége volt. Szombaton este a Petőfi Sándor Ifjúsági Házban telt ház előtt adott hangversenyt a nép­szerű zenekar. Az együttes vezetője,­­ Benkó Sándor az egyes számok közti szünetekben a közönség kérdéseire vá­laszolt: beszámolt szovjetunióbeli utazásukról a küszöbön álló nyugati turné terveiről és a következő önálló nagyle­mez felvételeiről. Kik nyernek ? Nemrég jelent meg a fiatalok­hoz szóló felhívás, amelyet a mosonmagyaróvári járás KISZ-bizottsága adott ki. A felhívás a Kiváló Oktatási Kör elnyerésére mozgósítja a járás KISZ-alapszervezeteit, mindazokat, akik KISZ-okta­tást, ifjúsági akadémiát indí­tottak. A verseny célja, hogy javuljon az oktatási körök ne­velő- és módszertani munká­ja. A versenyben az oktatási körök valamennyi hallgatója­­önkéntesen vesz részt. A je­lentkezést a járási KISZ-bi­­zottság címére kell eljuttatni 1973. december 25-ig. Melyek a Kiváló Oktatási Kör cím elnyerésének felté­telei? Nehezen teljesíthető feltétel alig akad. Becsületes termelést, politikai tevékeny­séget, véleménynyilvánítást várnak a fiataloktól. Szervez­zenek vetélkedőket, klubdél­utánokat, filmankétokat — olvastuk a fel­hívásban. A KISZ-bizottságnak nem az a célja, hogy teljesíthetet­len feltételekhez kösse a „ki­váló” cím elnyerését, hanem inkább az, hogy az ifjúságpo­litikai munka minőségének ál­landó javítására ösztönözze az alapszervezeteket. Mindegyik benevezett kör eseménynaplót vezet A napló tartalmazza a foglalkozásokon részt vevők számát, az el­hangzott kérdéseket és vála­szokat. A Kiváló Oktatási Kör odaítéléséről a feljegyzések és a látogatások tapasztalatai alapján a KISZ járási okta­tási bizottsága dönt 1974. má­jus 15-ig. Kik nyernek? Bizonyára azok, akiik a hétköznapi mun­­kában felfedezik a még fel­derítetlen lehetőségeket. Ötle­teket tartogatnak tarsolyuk­ban, nem csak adminisztrál­nak, hanem politizálnak. V. L. Gerencsér Miklós: zAradi napló XXXVII. A második levél gróf Vécsey Károly utolsó üzenete feleségéhez. „Imádott drága hinám, mindennél kedvesebb feleségem! Látom, elérkezett életem utolsó pilla­nata. Meg kell halnom, tehát még egy­szer Isten veled. Isten veled, jó lélek, bocsássad meg mindazt a keserűséget, amellyel esetleg akaratlanul megbántot­talak. Csókollak és csókolom kedves le­ányunkat, Gizellát. Élj boldogul. Október 6. reggel 6 óra. Szerencsétlen Károlyod”. A harmadik levelet Nagy­ Sándor József címezte siralomházi vendégének, Wink­ler Bruno minorita főtisztelendőnek. „Kedves Tisztelendő úr, tisztelt Bará­tom! Szíves ígérete szerint méltóztassék Pestre Schmidt János rokonomnak, Ka­locsára Nagy-Sándor Imre érseki orvos­bátyámnak, Lugosra Ungvári János ro­konomnak írni, ezen fésűt és inggombot bizonyos pesti irományokkal és gyűrűm­mel nekik elküldeni. Erre kéri tisztelő barátja Nagy-Sándor József’. A negyedik levél szintén feleségnek szólt, Lovag Pöltenberg Ernő özvegyé­nek. „Imádott szegény feleségem! Nem tudom, imádott Paulám, miként írjak Neked, hogy a csapás ne legyen túl erős szegény szerető szívedre. Csak azt óhajtom, hogy szerencsétlen sorso­mat, még mielőtt e sorokat megkapnád, megtudjad oly ajkaktól, amelyek azt minden lehető kímélettel tudatnák. örökre istenhozzádot kell mondanom, áldván Téged mindazon boldogságért, melyet oly bőven adtál, és hálát adok lelkem mélyéből mindazon szeretétért, melyben részesítettél. A jó Isten vegyen pártfogásba Téged és szegény gyermekeinket, ne hagyja, hogy túlságosan átengedjétek magatokat a nagy fájdalomnak, nyújtsa ki minden­ható védő kezét drága fejeitek felett, ez lesz utolsó kívánságom. Te is, szegény Paulám, meg fogod bo­csátani a bánatot, amelyet életemben Neked okoztam. Meg fogsz bocsátani, mert mindig a jóság angyala voltál. Ó, mint vérzik a szívem, hogy nem láthat­lak többé. Légy hát erős, jó Paulám. Légy erős irántam való szerelmed által. Gondold meg: gyermekeid vannak, azokért élned'' kell. Isten veled, imádott angyalom. Lel­kemben szorosan keblemhez ölellek ben­neteket. Téged és drága gyermekeinket. Édes jó Paulám, légy még boldog, mert megérdemled. Isten veled szegény Ernőd”. Az ötödik levélben gróf Leiningen- Westerburg Károly búcsúzik feleségétől. „Arad, 1849. október 6. éjjel. Egyetlen, kedves, véglehelletemig hűn szeretett Elízem! A kocka el van vetve, csak néhány órám van még ezen a világon, hogy a nehéz lépésre elkészüljek. A halál nem volna borzasztó, ha egymagam lennék, de szívem elszorul, drága Elízem, ha Reád és ártatlan gyermekeimre gondo­lok. A csapás nem jött váratlanul, hisz mindenre el voltam készülve, de csak akkor szorul össze görcsösen a szívem, ha arra gondolok, hogy Téged örökre el kell hagynom. Mily szívesen éltem volna még köröd­ben, hisz mindenem megvolt és oly bol­dog voltam Veled, amilyen boldog csak lehet halandó. Most, e komoly órában, amikor minden múlandó földi dolog csekélynek tűnik előttem, a kedves em­lékek fölelevenednek képzeletemben. Ez teszi a válást oly nehézzé. Oly tisztán, oly magasztosan lebegsz előttem, hogy képtelen vagyok ezt szavakk­al kifejezni. Engesztelődj meg irántam, drága Elí­zem, ha az életben valaha is fájdalmat okoztam Neked. Most már nem hallha­tom szavadat, de érzem, hogy megbo­csátasz. És szeretett gyermekem­! Ne­veld fel őket jó emberekké. Légy olyan, anyjuk, aki megtanítja őket szerencsét­len, de becsületes apjuk emlékét tisztel­ni. Én már nem őrködhetem felettü­k. Ó, ha kezemet még egyszer vigyázóan a fejükre tehetném! Ó, csak még egyszer érezhetném tekintetüket! De talán jobb így. Teljesedjék a sors akarata. Testvéreim, rokonaim fogadják utolsó áldásomat. Földi dolgokról nincs mit közölnöm veled, de még kérésem van hozzád. Kér­lek, felelj meg kötelezettségeimnek, hogy nevem becsületben maradjon. Tu­dod, mennyivel tartozom Fritznek és Viktornak. Damjanich tábornok ezer­négyszáz forintjával tartozom, fizessed meg adósságomat leendő özvegyének, mert Damjanich János is vértanú ha­lált szenved velem együtt a mai nap reggelén. Nagy Isten, a válás órája nemsokára itt... Mondd meg gyermekeimnek, hogy emberi törvények ítéltek el, hogy becsü­letes voltam és a meggyőződésemért hal­tam meg. Isten veled, drága Elízem! Éljetek boldogul, szeretett gyermekeim, ne átkozzátok emlékemet, nemsokára kiszenvedek...” Itt megszakad a levél, s a másolaton jegyzet adja hírül, hogy az alább követ­kező utolsó szavak már a vesztőhelyen íródtak. „Még egyszer köszönet hűségedért és mindazért, amit értem tettél. Nem irha­lnk többet. Éljetek boldogul kedveseim! Holtig híved Leiningen Károly” (Folytatjuk.) Százával teremtenek otthont a lakásépítő szövetkezetek A Győr városi Tanács V. B. ülése­ gyes szervezete van. A meg­alakuló lakásépítő szövetke­zeteknek kellő műszaki szol­gáltatást nyújt, azonkívül el­látja a beruházói teendőket. Győr-Sopron megyében, de Győrött is későn kezdődött a lakásépítő szövetkezetek szer­vezése. Viszont 1972-től Győ­rött nyolc lakásépítő szövet­kezet működik. Ebből három szövetkezet (235 lakás) az építkezést befejezte, a tagok már új lakásukban laknak. Folyamatban van négy szö­vetkezeti építkezés (103 la­kás), egy lakásépítő szövetke­zet kiviteli szerződését hama­rosan megkötik. A kivitelezés módját tekintve 280 lakás házgyári, a többi pedig ha­gyományos módon épült. A szükséges építési telkeket a városi tanács építési­ és közlekedési, vagy a kerületi hivatal műszaki osztálya je­löli ki. Gondot okoz, hogy Győrött kevés a közművesí­tett vagy a gazdaságosan köz­­művesíthető terület. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy törekedni kell a telepszerű építkezésre. A városi tanács a lakás­­program megvalósításához szükséges közművesített te­rületek kijelölésekor megvizs­gálja a szövetkezeti lakásépí­tés lehetőségeit, és a MÉSZÖV bevonásával egyezteti az igé­nyeket. Példa erre, hogy az említettek figyelembe vételé­vel a Jáki-dűlőben leh­etőség nyílik mintegy 350 szövetke­zeti lakás felépítésére. Gondot okoz a kivitelezői kapacitás. A Nádas Jenő úti lakások építése ezért több mint fél évet késett. A MÉ­SZÖV az SZMT-vel közösen végzett felmérést, hogy Győr kiemelt vállalatai, nagyüze­mei hogyan támogatják dol­gozóik lakáshoz jutását. A felmérés nem mutat kedvező képet. Egyik legtöbb gond a lakás­­igénylőkk­el való foglalkozás. A városi tanács lakásgazdál­kodási osztálya a Nádas Jenő utcai 44 lakásos szövetkezet megalakulásakor 360 lakás­igénylő nevét küldte meg a MESZÖV-nek, hogy közülük kerüljön ki a szövetkezet tagsága. A szövetkezet igaz­gatósága azonban felvesz tag­nak bárkit, akinek jogos a lakásigénye. A fejlesztés miatt legfon­tosabb a MESZÖV és Győr város Tanácsa közötti meg­állapodás. Ez teszi lehetővé a MESZÖV-nek a szükséges szervező, tervező és bonyo­lító, valamint a kivitelező ka­pacitás megteremtését. Imre Béla Győr város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a lakásépítő szövetke­zeti mozgalomról és győri fej­lesztési lehetőségeiről tár­gyalt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága javaslatára a kormány 1970. évi rendelkezései előmozdít­ják a lakásépítési program megvalósítását. A program szerves része a lakásépítő szövetkezeti mozgalom. Előnye, hogy alkalmas az ésszerű egyéni igények érvé­nyesítésére és a közös érde­kek összehangolására. Segíti az öntevékenység kibontako­zását, az önkormányzat fej­lődését. Legfőbb érdeme azon­ban, hogy a szükséges állami erőforrások mellett az érde­keltek jelentős saját megta­karított pénzzel vesznek részt a lakásépítésben. A Fogyasztási­­ Szövetkeze­tek Megyei Szövetsége — a MESZÖV-látja el a lakásépí­tő szövetkezetek érdekképvi­seletét, különféle szolgáltatá­sokkal megteremti a meg­alakulás, a rendszeres fejlő­dés társadalmi és közgazdasá­gi feltételeit. Nagy segítség az is, hogy a Szövetkezetek Tervező és Beruházó Vállalatának me­­ g ÚIÁKOK A MÚZEUMBAN. A győri Révai Miklós Gimnázium és Szakközépiskola történelmi szak­köre gyakran tartja foglalkozásait a Xantus János Múzeumban. A tankönyv anyagát a múzeum tárgyi emlékeivel és a korabeli dokumentumok tanulmányozásával bővítik ki. 5

Next