Kisalföld, 1974. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

YIUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA­­SO fittér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1*7*. MÁRCIUS 1. PÉNTEK * XXX. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM A napirendből: Nemzetközi tárgyalások — Béremelések az építőiparban és művészeti munkakörökben — Népesedéspolitikai feladatok — Az ifjúsági törvény megvalósulása Ü­lést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatást adott Abduszalem Dzsallád­­nak, a Líbiai Arab Köztársa­ság miniszterelnökének ha­zánkban tett látogatásáról. A tárgyaláson megvizsgálták a magyar—líbiai kapcsolatok helyzetét, továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. Eszmecserét folytattak az időszerű nemzet­közi kérdésekről, különös fi­gyelmet szentelve a közel-ke­leti eseményeknek. Megelége­déssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai mind­két fél előnyére fejlődnek, és további lehetőségek állnak fenn az együttműködés sok­oldalú szélesítésére. Egyetér­tettek abban, hogy a látoga­tás nagyban hozzájárult a két ország kapcsolatainak erősí­téséhez. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter beszá­molt Ausztriában tett látoga­tásáról, amelynek során meg­beszéléseket folytatott dr. Ru­dolf Kirchschläger külügymi­niszterrel a nemzetközi hely­zet és a kétoldalú kapcsola­tok időszerű kérdéseiről. Fo­gadta őt Franz Jonas állam­elnök és dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár is. A tár­gyalások szívélyes légkörben, a jószomszédság jegyében folytak le. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A munkaügyi miniszter elő­terjesztése alapján a kormány megtárgyalta és elfogadta az állami szektor iparon és épí­tőiparon kívüli ágazataiban az ipari és kivitelező ipari tevé­kenységet végző munkások és közvetlen termelésirányítók, továbbá az ipar és a kivite­lező ipar állami szektorában dolgozó kisegítő alkalmazot­tak bérrendezésére vonatkozó javaslatokat. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a bér­emelésekre április 1-i hatály­­lyal kerüljön sor. A munka­ügyi és a művelődésügyi mi­niszter előterjesztése alapján a Minisztertanács határoza­tot hozott a színházak és a színház jellegű zenei intézmé­nyek dolgozóinak bérrendezé­sére is. A kormány felkérte a SZOT főtitkárságát, hogy a szakszervezeti szervek nyújt­sanak hatékony segítséget az intézkedések végrehajtásához. Az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta a család­jogi törvény módosításáról szóló tervezetet, és úgy hatá­rozott, hogy azt törvényjavas­latként az országgyűlés elé terjeszti. Az egészségügyi miniszter javaslatot tett a család- és nő­védelmi tanácsadó-hálózat or­szágos kialakítására. A nők és a születendő gyermekek egész­ségének hatékonyabb meg­óvása érdekében szükséges, hogy — a házasulóknak a család- és nővédelmi tanács­adáson való kötelező részvé­tele mellett — a tanácsadás az egész érintett lakosságra kiterjedjen. Ennek érdekében a tanácsadói, a gyógyító-meg­előző tevékenységet az anya- és gyermekvédelmi hálózaton belül a jelenlegi ötéves terv­időszak végéig kibővítik, a már működő szervezeteket megerősítik, ahol pedig ilyen szolgálat még nem működik, ott annak feltételeit megte­remtik. A kormány az előter­jesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta az egészségügyi, va­lamint a művelődésügyi mi­niszternek a népesedéspoliti­kai határozatból következő oktatási és nevelési feladatok­ról szóló előterjesztését. A kormány úgy határozott, hogy az oktatást a kidolgozott irányelvek alapján — kísér­letképpen az iskolák egy ré­szében — már az ősztől meg kell kezdeni, és az 1975—76. (Folytatása a 3. oldalon.) Kereskedelmi Kamara Eredményes számadás A Magyar Kereskedelmi Ka­mara nyugat-magyarországi összekötő bizottsága február 27-én elnökségi ülést tartott Balatonnfűzsén a Nitrokémiai Ipartelepen. Az elnökségi ülésen részt vettek: az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályának munkatársa, Kovács Lajos, a Magyar Kereskedelmi Kam­a- Ta kép­viselője, Fü­­löp Sándor főtitkár, a Gy­őr-Sopron, Veszprém, Zala és Vas me­gyei pártbizottságok gazda­ságpolitikai osztályának munkatársai és a­z ugyanezen megyék gazdasági vezetőiből álló elnökség tagjai. Az elnökségi ülésen az 1974. évi munkaher­vet és a március 11-én sorra kerülő tag­vállalati ülés beszámolóját vitatták meg. Mind a beter­jesztett anyagból, mind az el­hangzott felszólalásokból megállapítható, hogy a nyu­gat-magyarországi összekötő bizottság eredményesen látja el a kamarai tagvállalatok érdekképviseletét, tevékeny­ségével hozzájárul a vezetés szín­vonalának javításához. Az elnökség vitáját Ligeti Imre, a nyugat-magyaror­szá­­gi összekötő bizottság elnöke foglalta össze és köszönte meg az 1973-ban végzett eredményes k tunikához, adott segítséget. Kádár János és Losonczi Pál fogadta Ion Gheorghe Maurert M­agas rangú román vendégeink □ Kádár János csütörtök délelőtt fogadta Ion Gheorghe Maurert. Az OTP ünnepe M­a 25 éve kezdte meg működését az Országos Takarék­­pénztár, a célkitűzéseiben és funkcióiban teljesen új típusú, szocialista bankrendszer tagja, a lakosság bankja. Elsődleges feladata a betétgyűjtés volt. A Takarék­­pénztár dolgozói — erre még biztosan sokan emlékeznek — minden lehetőséget megragadva, szívós szervező munkával vetették meg alapjait az átmeneti pénzf­eleslegek takarékbe­tétkönyvben való összegyűjtésének. A betétkönyvben való takarékoskodás azóta népmozgalommá vált: megyénk betét­­állománya 25 évvel ezelőtt alig két és fél millió forint volt; a megyei OTP-egységek ma több mint két és fél milliárd be­tétet kezelnek. A takarékbetét-állomány fejlődésével párhuzamosan növe­kedtek a hitelfelvételi lehetőségek is. Az ötvenes évek elején kimondottan csak házépítési kölcsönökből tevődött össze a néhány százezer forintos hitelállomány, ma már a lakosság részére folyósított hitelek állománya meghaladja a kétmilli­árd forintot, és ennek majd 90 százaléka a lakásproblémák megoldásával kapcsolatos. A lakosság igényeiben és céljai­ban beállott alapvető fejlődést mutatja az is, hogy 1973-ban 26 ezer tételben mintegy 114 millió forint áruvásárlási köl­csönt vettek igénybe a dolgozók háztartásuk korszerűsítésé­re, gépesítésére. A hitelek lényegében kiegészítő jellegűek és a saját meg­takarításokkal együtt teszik lehetővé a kitűzött célok mielőb­bi elérését. A Takarékpénztár üzletkörének és hálózatának fejlődése szorosan kapcsolódott és kapcsolódik ma is a lakosság össz­­érdekeit kifejezésre juttató népgazdasági érdekekhez. Az 1949 óta kibocsátott államkölcsön-kötvények teljes visszafizetése ez év végéig befejeződik. 1954-ben megindult a ma m­ár rend­kívül népszerű üzemi KST-k szervezése, majd 1957-ben sorra létesültek a falusi bankok, a takarékszövetkezetek. Az ötve­nes évek második felétől igen népszerű a lottó, az áruvásár­lási kölcsönakció, megindult a szövetkezeti és egyéb társas­­házak építése. Fordulópont volt az 1961. esztendő. Megkezdődött az OTP beruházású társasházlakások építése és értékesítése. Ekkor vezették be a nagy népszerűségre szert tevő gépkocsinyere­­mény-betétet. Azóta megyénkben több mint 400 gépkocsit nyertek. Számottevően emelkedett hazánk idegenforgalma, 1964 óta a kiutazók a szükséges valutát a Takarékpénztár kijelölt fiókjaiban is átvehetik, nem kell beutazniuk a megyeszék­helyre. Hasonlóképpen végzik a külföldről beutazók valuta­­beváltását is. Az ifjúság rendszeres takarékosságának segíté­sére 1970-ben létrejött az ifjúúsági betét konstrukció, mint az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának egyik fontos lánc­szeme. Az OTP ma már nemcsak a lakosság bankja, hanem kom­munális bank is. 1968-ban indult meg és a bankrendszer át­szervezésével 1971-ben fejeződött be az a folyamat, amelynek eredményeként a Takarékpénztár látta el a tanácsok és in­tézmények valamennyi banki feladatát. Megyénkben összesen 20 takarékpénztári egység mintegy 400 dolgozóval vesz részt a népgazdaság által kitűzött fel­adatok ellátásában. A feladatok megvalósítása nagy szaktu­dást, türelmes munkát kíván. A takarékpénztári dolgozók a lakosság jelentős részével tartanak állandóan kapcsolatot, hi­szen alig van család, amely valamilyen formában ne lenne az OTP ügyfele. V­isszatekintvén az elmúlt negyedszázadra megállapít­hatjuk, hogy az OTP szervezete országosan jól szol­gálta kormányzatunk célkitűzéseit, s megyénk taka­rékpénztári egységei mindig rangos helyet foglaltak el. Az el­múlt két és fél évtized nem volt könnyű, jócskán kellett komoly nehézségeket is megoldani. Gazdasági életünk állandó fejlődése a következő években is hoz új feladatokat. Eddigi tevékenységük alapján biztosak vagyunk abban, hogy minden feladatot legjobb lelkiismeretük szerint oldanak meg a nép­gazdaság­­javára és a lakosság megelégedésére. Az újabb 25 esztendő küszöbén sok sikert kívánunk a Takarékpénztár va­lamennyi dolgozójának. —-1 reu­fnrtöki m­nnnimin Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délelőtt a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta Ion Gheorghe Mau­rert, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertaná­csának elnökét. ,, A szívélyes, baráti találko­zón jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes, Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, illetve Virgil Trofin, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese, Cor­nel Pacoste külügyminiszter­helyettes és Ioan Cotot, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. (Folytatása a 2. oldalon.) Ü­gyeletesünk J­elenti Rába-parti randevúk, ajándék csónak Csorna, szürkület. A KISZ- bizottság épülete előtt meg­áll egy gépkocsi. Mancs Ala­jos járási titkár lobogó sál­lal száll ki az autóból. Jó­kedvű. — Mi újság? — Egyenesen Pápáról jö­vök — mondja —, jó utam volt. — Tapasztalatcsere? — Igen. Már esedékes volt a találkozás a pápai járás KISZ-aseivel. Most mindent megbeszéltünk. Elhatároztuk, hogy segítünk egymásnak. Ami a mozgalmi életünkben kipróbált, jó módszer, azt át­adjuk a pápaiknak, ami ná­luk jó, azt mi vesszük át tő­lük. Mindenekelőtt rendezünk egy közös ifjúsági napot a Rába-parton. — Mikor? — Március 24-én. A talál­kozón az 1919-es Tanácsköz­társaság forradalmi hagyo­mányait idézzük meg, s min­dent elkövetünk avégett, hogy pápai vendégeink — mintegy 150 fiatal — jól érezze magát a rendezvé­nyünkön. — A szanyi Rába-part ha­gyományos gyülekezőhelye a csornai járási ifjúságnak. — Évek óta ott tartjuk ta­vaszi nagygyűléseinket a Magyar Tanácsköztársaság emlékére. Az idén nem „ma­gunkban” ünnepelünk, ha­nem a pápaikkal. Viszont a pápaiak marcaltői ifjúsági ta­lálkozóján, amelyet ugyan­csak hagyományosan a Rába­­parton rendeznek minden év augusztus 20-án, a mi fiatal­jaink vesznek részt. Ezenkí­vül Csehszlovákiába utazó közös küldöttséget is szerve­zünk majd. A titkár belép a szobájá­ba, íróasztalán felbontatlanul hever a posta. Kézbe veszi az egyik levelet, feltépi, ol­vassa. Csillog a szeme. — Megvan a csónak —• mondja. — Miféle csónak? — Tessék — nyújtja a le­velet. Olvasom. „Szövetkezetünk tagsága, párt- és KISZ-szervezete egy darab Marcal—VII. típusú poliészter csónakot ajándé­koz a KISZ-bizottság vo­­nyarcvashegyi ifjúsági tábo­rának. A csónakot kollektí­vánk társadalmi munkában készítette el. — Győri Mű­anyagipari Szövetkezet.” (Ehhez tudni kell, hogy ha­marosan elkészül a csornai járási KISZ-esek ifjúsági tá­bora, amely a járás gazdasá­gai, vállalatai segítségével s a fiatalok társadalmi munká­jával épült. Az idén nyáron már sok fiatal élvezheti az új tábor lakójaként a Bala­ton szépségét, s a vízi élet örömeit. A győri szövetkezet ajándéka a lehető legjobbkor érkezett.­ — Holnap mehetünk a csó­nakért — mondja Marics Alajos, és arra kér, tolmá­csoljam e hasábokon a Csor­na környéki fiatalok köszöne­tét a szövetkezet kollektívá­jának. ■ • Sz. A.

Next