Kisalföld, 1974. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
YIUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARASO fittér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1*7*. MÁRCIUS 1. PÉNTEK * XXX. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM A napirendből: Nemzetközi tárgyalások — Béremelések az építőiparban és művészeti munkakörökben — Népesedéspolitikai feladatok — Az ifjúsági törvény megvalósulása Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatást adott Abduszalem Dzsalládnak, a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnökének hazánkban tett látogatásáról. A tárgyaláson megvizsgálták a magyar—líbiai kapcsolatok helyzetét, továbbfejlesztésének lehetőségeit. Eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről, különös figyelmet szentelve a közel-keleti eseményeknek. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai mindkét fél előnyére fejlődnek, és további lehetőségek állnak fenn az együttműködés sokoldalú szélesítésére. Egyetértettek abban, hogy a látogatás nagyban hozzájárult a két ország kapcsolatainak erősítéséhez. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter beszámolt Ausztriában tett látogatásáról, amelynek során megbeszéléseket folytatott dr. Rudolf Kirchschläger külügyminiszterrel a nemzetközi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Fogadta őt Franz Jonas államelnök és dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár is. A tárgyalások szívélyes légkörben, a jószomszédság jegyében folytak le. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta és elfogadta az állami szektor iparon és építőiparon kívüli ágazataiban az ipari és kivitelező ipari tevékenységet végző munkások és közvetlen termelésirányítók, továbbá az ipar és a kivitelező ipar állami szektorában dolgozó kisegítő alkalmazottak bérrendezésére vonatkozó javaslatokat. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a béremelésekre április 1-i hatálylyal kerüljön sor. A munkaügyi és a művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács határozatot hozott a színházak és a színház jellegű zenei intézmények dolgozóinak bérrendezésére is. A kormány felkérte a SZOT főtitkárságát, hogy a szakszervezeti szervek nyújtsanak hatékony segítséget az intézkedések végrehajtásához. Az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a családjogi törvény módosításáról szóló tervezetet, és úgy határozott, hogy azt törvényjavaslatként az országgyűlés elé terjeszti. Az egészségügyi miniszter javaslatot tett a család- és nővédelmi tanácsadó-hálózat országos kialakítására. A nők és a születendő gyermekek egészségének hatékonyabb megóvása érdekében szükséges, hogy — a házasulóknak a család- és nővédelmi tanácsadáson való kötelező részvétele mellett — a tanácsadás az egész érintett lakosságra kiterjedjen. Ennek érdekében a tanácsadói, a gyógyító-megelőző tevékenységet az anya- és gyermekvédelmi hálózaton belül a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig kibővítik, a már működő szervezeteket megerősítik, ahol pedig ilyen szolgálat még nem működik, ott annak feltételeit megteremtik. A kormány az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta az egészségügyi, valamint a művelődésügyi miniszternek a népesedéspolitikai határozatból következő oktatási és nevelési feladatokról szóló előterjesztését. A kormány úgy határozott, hogy az oktatást a kidolgozott irányelvek alapján — kísérletképpen az iskolák egy részében — már az ősztől meg kell kezdeni, és az 1975—76. (Folytatása a 3. oldalon.) Kereskedelmi Kamara Eredményes számadás A Magyar Kereskedelmi Kamara nyugat-magyarországi összekötő bizottsága február 27-én elnökségi ülést tartott Balatonnfűzsén a Nitrokémiai Ipartelepen. Az elnökségi ülésen részt vettek: az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, Kovács Lajos, a Magyar Kereskedelmi Kama- Ta képviselője, Fülöp Sándor főtitkár, a Győr-Sopron, Veszprém, Zala és Vas megyei pártbizottságok gazdaságpolitikai osztályának munkatársai és az ugyanezen megyék gazdasági vezetőiből álló elnökség tagjai. Az elnökségi ülésen az 1974. évi munkahervet és a március 11-én sorra kerülő tagvállalati ülés beszámolóját vitatták meg. Mind a beterjesztett anyagból, mind az elhangzott felszólalásokból megállapítható, hogy a nyugat-magyarországi összekötő bizottság eredményesen látja el a kamarai tagvállalatok érdekképviseletét, tevékenységével hozzájárul a vezetés színvonalának javításához. Az elnökség vitáját Ligeti Imre, a nyugat-magyarországi összekötő bizottság elnöke foglalta össze és köszönte meg az 1973-ban végzett eredményes k tunikához, adott segítséget. Kádár János és Losonczi Pál fogadta Ion Gheorghe Maurert Magas rangú román vendégeink □ Kádár János csütörtök délelőtt fogadta Ion Gheorghe Maurert. Az OTP ünnepe Ma 25 éve kezdte meg működését az Országos Takarékpénztár, a célkitűzéseiben és funkcióiban teljesen új típusú, szocialista bankrendszer tagja, a lakosság bankja. Elsődleges feladata a betétgyűjtés volt. A Takarékpénztár dolgozói — erre még biztosan sokan emlékeznek — minden lehetőséget megragadva, szívós szervező munkával vetették meg alapjait az átmeneti pénzfeleslegek takarékbetétkönyvben való összegyűjtésének. A betétkönyvben való takarékoskodás azóta népmozgalommá vált: megyénk betétállománya 25 évvel ezelőtt alig két és fél millió forint volt; a megyei OTP-egységek ma több mint két és fél milliárd betétet kezelnek. A takarékbetét-állomány fejlődésével párhuzamosan növekedtek a hitelfelvételi lehetőségek is. Az ötvenes évek elején kimondottan csak házépítési kölcsönökből tevődött össze a néhány százezer forintos hitelállomány, ma már a lakosság részére folyósított hitelek állománya meghaladja a kétmilliárd forintot, és ennek majd 90 százaléka a lakásproblémák megoldásával kapcsolatos. A lakosság igényeiben és céljaiban beállott alapvető fejlődést mutatja az is, hogy 1973-ban 26 ezer tételben mintegy 114 millió forint áruvásárlási kölcsönt vettek igénybe a dolgozók háztartásuk korszerűsítésére, gépesítésére. A hitelek lényegében kiegészítő jellegűek és a saját megtakarításokkal együtt teszik lehetővé a kitűzött célok mielőbbi elérését. A Takarékpénztár üzletkörének és hálózatának fejlődése szorosan kapcsolódott és kapcsolódik ma is a lakosság összérdekeit kifejezésre juttató népgazdasági érdekekhez. Az 1949 óta kibocsátott államkölcsön-kötvények teljes visszafizetése ez év végéig befejeződik. 1954-ben megindult a ma már rendkívül népszerű üzemi KST-k szervezése, majd 1957-ben sorra létesültek a falusi bankok, a takarékszövetkezetek. Az ötvenes évek második felétől igen népszerű a lottó, az áruvásárlási kölcsönakció, megindult a szövetkezeti és egyéb társasházak építése. Fordulópont volt az 1961. esztendő. Megkezdődött az OTP beruházású társasházlakások építése és értékesítése. Ekkor vezették be a nagy népszerűségre szert tevő gépkocsinyeremény-betétet. Azóta megyénkben több mint 400 gépkocsit nyertek. Számottevően emelkedett hazánk idegenforgalma, 1964 óta a kiutazók a szükséges valutát a Takarékpénztár kijelölt fiókjaiban is átvehetik, nem kell beutazniuk a megyeszékhelyre. Hasonlóképpen végzik a külföldről beutazók valutabeváltását is. Az ifjúság rendszeres takarékosságának segítésére 1970-ben létrejött az ifjúúsági betét konstrukció, mint az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának egyik fontos láncszeme. Az OTP ma már nemcsak a lakosság bankja, hanem kommunális bank is. 1968-ban indult meg és a bankrendszer átszervezésével 1971-ben fejeződött be az a folyamat, amelynek eredményeként a Takarékpénztár látta el a tanácsok és intézmények valamennyi banki feladatát. Megyénkben összesen 20 takarékpénztári egység mintegy 400 dolgozóval vesz részt a népgazdaság által kitűzött feladatok ellátásában. A feladatok megvalósítása nagy szaktudást, türelmes munkát kíván. A takarékpénztári dolgozók a lakosság jelentős részével tartanak állandóan kapcsolatot, hiszen alig van család, amely valamilyen formában ne lenne az OTP ügyfele. Visszatekintvén az elmúlt negyedszázadra megállapíthatjuk, hogy az OTP szervezete országosan jól szolgálta kormányzatunk célkitűzéseit, s megyénk takarékpénztári egységei mindig rangos helyet foglaltak el. Az elmúlt két és fél évtized nem volt könnyű, jócskán kellett komoly nehézségeket is megoldani. Gazdasági életünk állandó fejlődése a következő években is hoz új feladatokat. Eddigi tevékenységük alapján biztosak vagyunk abban, hogy minden feladatot legjobb lelkiismeretük szerint oldanak meg a népgazdaságjavára és a lakosság megelégedésére. Az újabb 25 esztendő küszöbén sok sikert kívánunk a Takarékpénztár valamennyi dolgozójának. —-1 reufnrtöki mnnnimin Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délelőtt a Központi Bizottság székházában fogadta Ion Gheorghe Maurert, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét. ,, A szívélyes, baráti találkozón jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes, Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, illetve Virgil Trofin, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Cornel Pacoste külügyminiszterhelyettes és Ioan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (Folytatása a 2. oldalon.) Ügyeletesünk Jelenti Rába-parti randevúk, ajándék csónak Csorna, szürkület. A KISZ- bizottság épülete előtt megáll egy gépkocsi. Mancs Alajos járási titkár lobogó sállal száll ki az autóból. Jókedvű. — Mi újság? — Egyenesen Pápáról jövök — mondja —, jó utam volt. — Tapasztalatcsere? — Igen. Már esedékes volt a találkozás a pápai járás KISZ-aseivel. Most mindent megbeszéltünk. Elhatároztuk, hogy segítünk egymásnak. Ami a mozgalmi életünkben kipróbált, jó módszer, azt átadjuk a pápaiknak, ami náluk jó, azt mi vesszük át tőlük. Mindenekelőtt rendezünk egy közös ifjúsági napot a Rába-parton. — Mikor? — Március 24-én. A találkozón az 1919-es Tanácsköztársaság forradalmi hagyományait idézzük meg, s mindent elkövetünk avégett, hogy pápai vendégeink — mintegy 150 fiatal — jól érezze magát a rendezvényünkön. — A szanyi Rába-part hagyományos gyülekezőhelye a csornai járási ifjúságnak. — Évek óta ott tartjuk tavaszi nagygyűléseinket a Magyar Tanácsköztársaság emlékére. Az idén nem „magunkban” ünnepelünk, hanem a pápaikkal. Viszont a pápaiak marcaltői ifjúsági találkozóján, amelyet ugyancsak hagyományosan a Rábaparton rendeznek minden év augusztus 20-án, a mi fiataljaink vesznek részt. Ezenkívül Csehszlovákiába utazó közös küldöttséget is szervezünk majd. A titkár belép a szobájába, íróasztalán felbontatlanul hever a posta. Kézbe veszi az egyik levelet, feltépi, olvassa. Csillog a szeme. — Megvan a csónak —• mondja. — Miféle csónak? — Tessék — nyújtja a levelet. Olvasom. „Szövetkezetünk tagsága, párt- és KISZ-szervezete egy darab Marcal—VII. típusú poliészter csónakot ajándékoz a KISZ-bizottság vonyarcvashegyi ifjúsági táborának. A csónakot kollektívánk társadalmi munkában készítette el. — Győri Műanyagipari Szövetkezet.” (Ehhez tudni kell, hogy hamarosan elkészül a csornai járási KISZ-esek ifjúsági tábora, amely a járás gazdaságai, vállalatai segítségével s a fiatalok társadalmi munkájával épült. Az idén nyáron már sok fiatal élvezheti az új tábor lakójaként a Balaton szépségét, s a vízi élet örömeit. A győri szövetkezet ajándéka a lehető legjobbkor érkezett. — Holnap mehetünk a csónakért — mondja Marics Alajos, és arra kér, tolmácsoljam e hasábokon a Csorna környéki fiatalok köszönetét a szövetkezet kollektívájának. ■ • Sz. A.