Kisalföld, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-25 / 95. szám
míG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 filter AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1974. ÁPRILIS 25. CSÜTÖRTÖK * XXX. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM Napirenden: Törvénymódosítási javaslat a házasságról, családról, gyámságról - Külpolitikai beszámoló - Interpellációk Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Részt vett az ülésen az argentin szenátoroknak és parlamenti képviselőknek az a csoportja, amely a magyar országgyűlés meghívására néhány napot tölt hazánkban, ezek tárgyát szintén ismertették az országgyűléssel. Az Országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi törvény módosításáról és egységes szövegéről; 2. a külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről és időszerű nemzetközi kérdésekről; 3. interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter emelkedett szólásra. Megnyitás és napirend Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas akadémikusról, országgyűlési képviselőről. A termékeny kutatómunka mellett a neves agrártudós mindvégig széles körű közéleti tevékenységet is folytatott, 1953 óta volt országgyűlési képviselő, s hoszzn éveken át a mezőgazdasági bizottság tagja — mondotta. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mészöly Gyulának, s emlékét jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet dr. Pesta László jegyző ismertetett. Apró Antal közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, és a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Békés megyei 8-as számú választókerületben megválasztott Németh Ferenc országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolta a képviselő igazolását. Az országgyűlés Németh Ferenc országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki — az országgyűlés nevében Apró Antal kívánt sok sikert munkájához. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. Apró Antal ezt követően közölte, hogy az Elnöki Tanácsban — Darvas József elhunytával — megüresedett hely betöltésére a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségétől javaslat érkezett az országgyűléshez. A javaslatot dr. Pesta László ismertette. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés Somogyi József Kossuth-díjas szobrászt, országgyűlési képviselőt egyhangúlag az Elnöki Tanács tagjává megválasztotta. Bejelentette az elnök, hogy dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter a Minisztertanács megbízásából törvényjavaslatot nyújtott be a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről. A törvényjavaslatot — előzetes tárgyalásra — az illetékes állandó bizottságoknak kiadták, s az országgyűlés tagjai között szétosztották. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpellációt. Az igazságügy-miniszter előterjeszti a törvényjavaslatot Dr. Korom Mihály bevezetőben elmondta: " Hazánkban a 22 évvel ezelőtt elfogadott családjogi törvény volt az első egységes, már az új társadalom igényeinek megfelelő szabályozás, amely az előző, sok elszórt jogszabályon és részben még a szokásjogon alapuló családi viszonyok helyébe korszerű rendelkezéseket hozott. A törvény akkori indokolása abban jelölte meg a jogi szabályozás célját, hogy segítse elő a családi kapcsolatoknak olyan erősítését, amellyel a család „ ... szilárd és harmonikus közösséggé válik, amely a maga részéről is kifejezi a szocialista embereknek egymáshoz és a társadalomhoz való viszonyát.” Most, több mint két évtized múltán, joggal állapíthatjuk meg, hogy családjogi törvényünk megfelelt a várakozásnak, és jelentős mértékben segítette elő a családi viszonyok szocialista fejlődését. — 1952 óta gyökeres változások történtek társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális és egészségügyi (Folytatása a 2. oldalon.) Az egykori krónikás 125 évvel ezelőtt, 1849. április 14-én így kezdte nemzetgyűlési tudósítását: „A debreceni nagytemplom környékén roppant tömeg ácsorgott már kora reggel óta. Kedvezett az időjárás is. A természet felölte kikeleti díszruháját, S ezernyi kedves madár hirdeti a tavaszt.’’ Azután leírja a debreceni nemzetgyűlés tagjainak lelkesedését, amint élükön Kossuth Lajossal megszavazzák a függetlenségi nyilatkozatot. A mostani parlamenti krónikás is hasonlóan kezdhetné az országgyűlés tegnapi üléséről beszámolóját. „A természet felölte kikeleti díszruháját”, s az Országház környékén az érdeklődők százai várták a képviselőket, mert be szerettek volna jutni a karzatokra, hogy tanúi legyenek az utóbbi évek egyik legjelentősebb, a házasságról, a családról, a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalásának. A folyosók korán benépesedtek. Dr. Révay Zoltán, megyénk képviselőcsoportjának elnöke mosolyogva köszöntötte az érkező Kádár Jánost. Pártunk első titkára a tőle megszokott közvetlenséggel, jó kedvvel viszonozta az üdvözlést. A Győr-Sopron megyei képviselők, szokásuktól eltérően, most a kupolacsarnokban találkoztak. Itt lépett hozzájuk Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kállai elvtárs a mostani ülésszak győri sikeréről szólt. Pongrácz Imréné a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén javasolta, hogy az új törvényben az eredeti javaslattól eltérően a házasság alsó korhatárát a nőknél 16, a férfiaknál 18 évben állapítsák meg, így került a javaslat az országgyűlés elé. Kállai elvtárs is hangsúlyozta: egyetért Pongrácznéval, hogy a házasságra nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is éretté kell válni. A szünetben Weiszböck Rezsőné és Szemerits Ferencné arról beszélgetett, hogy a családjogi törvénytervezet vitája tulajdonképpen már szerte az országban lezajlott. Egyetlen törvényjavaslathoz sem szóltak hozzá még ennyien. Mert a most tárgyalt törvényjavaslat tulajdonképpen az országban minden családra vonatkozik. Nem közömbös, milyen törvények védik a legkisebb társadalmi közösségben a családot és mindnyájunk szemefényét, jövőnk letéteményesét, a gyermeket. Beszélgetésük végén már valóságos hallgatóságuk volt. A képviselők egyöntetűen állapították meg, hogy a törvényjavaslatban a gyermekek védelme áll központban. Az országgyűlés nagy taps közepette választotta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjává Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművészt. Megválasztása után, a gratulációk fogadása közben e sorok írójának az alábbiakat mondta: — Gyermekkorom minden emléke Győr-Sopron megyéhez köt. Édesanyám Ásványrárón volt postamesternő, nagyapám Győrött élt. Életem legszebb éveit e két helyen töltöttem. Győrött jártam a gimnázium alsóbb osztályait. Ma is ásványráróinak vallom magam. Meg vagyok hatódva e percekben, amikor az Elnöki Tanács tagja lettem. Mert tulajdonképpen nem is vagyok politikus. Én a művészeti életben veszek részt igazán, nemcsak mint alkotó, hanem mint a szellemi élet dolgait figyelő és jó ügyét szolgáló ember. Az Elnöki Tanácsban igyekszem Darvas József emlékéhez méltóan dolgozni. A magas testületbe való beválasztást nem a magam személyének, hanem a magyar képzőművészet megbecsülésének tartom. Imre Béla t Ai Országházitól jelentjük Kismamák otthon Kisalföldi Ifjúság A magyar nyelv hetének rendezvényeiből Kiváló áruház lett a győri Centrum A szokottnál két órával korábban zárt be szerda délután a győri Centrum Áruház. A kétszázhúsz dolgozót foglalkoztató munkahely közössége csendes kis ünnepségen emlékezett meg legújabb munkasikeréről, arról, hogy elnyerte a kiváló áruház címet. 1973-ban 260 millió forint volt az áruház forgalma, vagyis 18 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezt a forgalomnövekedést az áruház vezetői elsősorban a korszerűsített eladással magyarázzák, azzal, hogy az áruháznak ma már minden részlege önkiszolgáló rendszerű. Korszerűsítették az áru beszerzésének és tárolásának, mozgatásának rendszerét is. Nem véletlen a győri Centrum Áruház dolgozóinak sikere, hiszen valamennyien szocialista címért küzdő brigádban dolgoznak! A tizenegy ilyen brigád közül nyolc érte el a cím valamelyik fokozatát. Feltehetően hozzájárul a szép eredményhez az is, hogy a dolgozók közül 180-an tanulnak valamilyen állami oktatásban, vagy egyéb szakmai, politikai továbbképzésben vesznek részt. A Centrum Áruház dolgozói a gyermekgondozási szabadságon lévőkkel és a nyugdíjasokkal együtt a győri BM-csónakházban vették át az oklevelet, valamint a legjobbak a különböző kiváló fokozatokat jelző kitüntetéseket. A darabáru és a méterlakberendezési osztály nyerte el a kiváló címet. (m a —1) Ötvenöt milliárdos értéket védenek kiválóan Négy év alatt harmadszor nyerte el a „Kiváló Vízügyi Igazgatóság” címet az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság mintegy 1700-as dolgozói közössége. A jó munkát bizonyító számok közül csak néhányat. Tavaly 8,3 százalékkal nőtt az egy dolgozóra jutó termelési érték, s ez elsősorban az üzem- és munkaszervezés hatékonyságát dicséri. A jó munka nyomán lehetővé vált a fizikai dolgozók bérének 4—15 százalékkal való emelése. A jelentősebb tavalyi munkák (a területen lévő mintegy 55 milliárdos érték védelme mellett) közül kiemelkedik a Duna jobbparti vízvédelmi vonalának erősítése, a szigetközi „fakadó vizek” csatornázása, a Fertő- és a tatai Nagy-tó vízminőség védelme, illetve a tatai nagy rekonstrukció, a zámolyi, szavai és bácsai szivattyútelepek építése, a Duna középvízszabályozásának II. üteme. Külön elismeréssel kell szólni az öntözőrendszerek fejlesztéséről, mert a Lébény-hanyi öntöző főcsatornára több mint nyolcmillió forintot fordítottak, és a jövőben is elsőrendű feladatnak tekintik a vízügyesek az öntözőfürtök létesítését. Meg kell még említeni a vízügyi dolgozók újítókedvét, mert 1973-ban csaknem négyszeresét újították az azt megelőző évek átlagának! Sok új szociális létesítménnyel is gazdagodott tavaly az igazgatóság. A ma délelőtti ünnepségen köszöntik és jutalmazzák a 44 szocialista címet elnyert brigádot, Reinhardt György főépítésvezetőt, Nagy Pál nyugalmazott gátőrt, Foltányi Mihály uszálykormányost, az igazgatóság aranygyűrűseit, sok, kiváló oklevelet nyert dolgozót, és azokat, akiket a tél végi dunai pakuraszenynyeződés tisztításában külön megjutalmazott az OHV elnöke. Ma összesen 230 000 forint jutalmat vesznek át a legjobbak. —cs— Élvonalban a KPM győri Közúti Igazgatósága A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium közúti főosztálya ebben az évben adományozott először „Kitüntetett igazgatóság” címet. A KPM Győr-Sopron megyei Közúti Igazgatósága már első alkalommal elnyerte ezt a címet, évek óta tartó egyenletes munkája jutalmául. (Folytatása a 3. oldalon.) Éljen a megbonthatatlan magyar-szovjet barátság!