Kisalföld, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

­míG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 filter AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1974. ÁPRILIS 25. CSÜTÖRTÖK * XXX. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM Napirenden: Törvénymódosítási javaslat a házasságról, családról, gyámságról - Külpolitikai beszámoló - Interpellációk Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az or­szággyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képvi­seletek több vezetője foglalt helyet. Részt vett az ülésen az argentin szenátoroknak és parlamenti képviselőknek az a csoportja, amely a magyar országgyűlés meghívására néhány napot tölt hazánkban, ezek tárgyát szintén ismertet­ték az országgyűléssel. Az Országgyűlés ezután el­fogadta az ülésszak tárgyso­rozatát. A napirend a követ­kező: 1. Törvényjavaslat a házas­ságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi törvény módosításáról és egységes szövegéről; 2. a külügyminiszter be­számolója a kormány kül­politikai tevékenységéről és időszerű nemzetközi kér­désekről; 3. interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazság­ügyi miniszter emelkedett szólásra. Megnyitás és napirend Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Mé­szöly Gyula Kossuth-díjas akadémikusról, országgyűlési képviselőről. A termékeny kutatómunka mellett a neves agrártudós mindvégig széles körű közéleti tevékenységet is folytatott, 1953 óta volt or­szággyűlési képviselő, s hosz­­­zn éveken át a mezőgazda­­sági bizottság tagja — mon­dotta. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mé­szöly Gyulának, s emlékét jegyzőkönyvben is megörökí­tette. Apró Antal ezután bejelen­tette, hogy az Országos Vá­lasztási Elnökség benyújtot­ta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet dr. Pesta László jegyző ismerte­tett. Apró Antal közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság az országos választási elnökség jelenté­sét tudomásul vette, és a vá­lasztási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Békés megyei 8-as számú választókerület­ben megválasztott Németh Ferenc országgyűlési képvi­selő megbízólevelét. A bizott­ság megállapította, hogy a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek minden­ben megfelel, ezért javasolta a képviselő igazolását. Az országgyűlés Németh Ferenc országgyűlési képviselőt iga­zoltnak jelentette ki — az országgyűlés nevében Apró Antal kívánt sok sikert mun­kájához. Az elnök ezután bejelen­tette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyű­lés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rende­leteiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezései­nek megfelelően — az or­szággyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudo­másul vették. Apró Antal ezt követően közölte, hogy az Elnöki Ta­nácsban — Darvas József el­­hunytával — megüresedett hely betöltésére a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságától és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnökségétől javas­lat érkezett az országgyűlés­hez. A javaslatot dr. Pesta László ismertette. A javas­latnak megfelelően az or­szággyűlés Somogyi József Kossuth-díjas szobrászt, or­szággyűlési képviselőt egy­hangúlag az Elnöki Tanács tagjává megválasztotta. Bejelentette az elnök, hogy dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter a Miniszterta­nács megbízásából törvényja­vaslatot nyújtott be a házas­ságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről. A tör­vényjavaslatot — előzetes tárgyalásra — az illetékes állandó bizottságoknak ki­adták, s az országgyűlés tag­jai között szétosztották. Az ülésszakra több­ képviselő nyújtott be interpellációt. Az igazságügy-miniszter előterjeszti a törvényjavaslatot Dr. Korom Mihály bevezető­ben elmondta: " Hazánkban a 22 évvel ezelőtt elfogadott családjogi törvény volt az első egységes, már az új társadalom igényei­nek megfelelő szabályozás, amely az előző, sok elszórt jogszabályon és részben még a szokásjogon alapuló családi viszonyok helyébe korszerű rendelkezéseket hozott. A törvény akkori indokolása abban jelölte meg a jogi sza­bályozás célját, hogy segítse elő a családi kapcsolatoknak olyan erősítését, amellyel a család „ ... szilárd és har­monikus közösséggé válik, amely a maga részéről is ki­fejezi a szocialista emberek­nek egymáshoz és a társa­dalomhoz való viszonyát.” Most, több mint két évti­zed múltán, joggal állapíthat­juk meg, hogy családjogi tör­vényünk megfelelt a várako­zásnak, és jelentős mérték­ben segítette elő a családi vi­szonyok szocialista fejlődé­sét. — 1952 óta gyökeres vál­tozások történtek társadal­munk politikai, gazdasági, kulturális és egészségügyi (Folytatása a 2. oldalon.) Az egykori krónikás 125 évvel ez­előtt, 1849. április 14-én így kezdte nemzetgyűlési tudósítását: „A deb­receni nagytemplom környékén rop­pant tömeg ácsorgott már kora reg­gel óta. Kedvezett az időjárás is. A természet felölte kikeleti díszruhá­ját, S ezernyi kedves madár hirdeti a tavaszt.’’ Azután leírja a debreceni nemzetgyűlés tagjainak lelkesedését, amint élükön Kossuth Lajossal meg­szavazzák a függetlenségi nyilatko­zatot. A mostani parlamenti krónikás is hasonlóan kezdhetné az országgyű­lés tegnapi üléséről beszámolóját. „A természet felölte kikeleti díszru­háját”, s az Országház környékén az érdeklődők százai várták a képvise­lőket, mert be szerettek volna jutni a karzatokra, hogy tanúi legyenek az utóbbi évek egyik legjelentősebb, a házasságról, a családról, a gyám­ságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalásának. A folyosók korán benépesedtek. Dr. Révay Zoltán, megyénk képviselőcso­portjának elnöke mosolyogva kö­szöntötte az érkező Kádár Jánost. Pártunk első titkára a tőle megszo­kott közvetlenséggel, jó kedvvel vi­szonozta az üdvözlést. A Győr-Sopron megyei képviselők, szokásuktól eltérően, most a kupola­­csarnokban találkoztak. Itt lépett hozzájuk Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kállai elvtárs a mostani ülésszak győri si­keréről szólt. Pongrácz Imréné a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizott­ság ülésén javasolta, hogy az új tör­vényben az eredeti javaslattól elté­rően a házasság alsó korhatárát a nőknél 16, a férfiaknál 18 évben ál­lapítsák meg, így került a javaslat az országgyűlés elé. Kállai elvtárs is hangsúlyozta: egyetért Pongráczné­­val, hogy a házasságra nemcsak fi­zikailag, hanem szellemileg is éretté kell válni. A szünetben Weiszböck Rezsőné és Szemerits Ferencné arról beszélge­tett, hogy a családjogi törvényterve­zet vitája tulajdonképpen már szer­te az országban lezajlott. Egyetlen törvényjavaslathoz sem szóltak hoz­zá még ennyien. Mert a most tár­gyalt törvényjavaslat tulajdonképpen az országban minden családra vonat­kozik. Nem közömbös, milyen törvé­nyek védik a legkisebb társadalmi közösségben a családot és mindnyá­junk szemefényét, jövőnk letétemé­nyesét, a gyermeket. Beszélgetésük végén már valóságos hallgatóságuk volt. A képviselők egyöntetűen ál­lapították meg, hogy a törvényja­vaslatban a gyermekek védelme áll központban. Az országgyűlés nagy taps közepet­te választotta a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának tagjává Somogyi József Kossuth-díjas szob­rászművészt. Megválasztása után, a gratulációk fogadása közben e sorok írójának az alábbiakat mondta: — Gyermekkorom minden emléke Győr-Sopron megyéhez köt. Édes­anyám Ásványrárón volt postames­ternő, nagyapám Győrött élt. Életem legszebb éveit e két helyen töltöt­tem. Győrött jártam a gimnázium al­sóbb osztályait. Ma is ásványrárói­nak vallom magam. Meg vagyok ha­tódva e percekben, amikor az Elnö­ki Tanács tagja lettem. Mert tulaj­donképpen nem is vagyok politikus. Én a művészeti életben veszek részt igazán, nemcsak mint alkotó, ha­nem mint a szellemi élet dolgait fi­gyelő és jó ügyét szolgáló ember. Az Elnöki Tanácsban igyekszem Darvas József emlékéhez méltóan dolgozni. A magas testületbe való beválasztást nem a magam személyének, hanem a magyar képzőművészet megbecsü­lésének tartom. Imre Béla t Ai Országházitól jelentjük Kismamák otthon Kisalföldi Ifjúság A magyar nyelv hetének rendezvényeiből Kiváló áruház lett a győri Centrum A szokottnál két órával ko­rábban zárt be szerda dél­után a győri Centrum Áru­ház. A kétszázhúsz dolgozót foglalkoztató munkahely kö­zössége csendes kis ünnepsé­gen emlékezett meg legújabb munkasikeréről, arról, hogy elnyerte a kiváló áruház cí­met. 1973-ban 260 millió forint volt az áruház forgalma, vagyis 18 százalékkal halad­ta meg az előző évit. Ezt a forgalomnövekedést az áru­ház vezetői elsősorban a kor­szerűsített eladással magya­rázzák, azzal, hogy az áru­háznak ma már minden rész­lege önkiszolgáló rendszerű. Korszerűsítették az áru be­szerzésének és tárolásának, mozgatásának rendszerét is. Nem véletlen a győri Centrum Áruház dolgozóinak sikere, hiszen valamennyien szocialista címért küzdő bri­gádban dolgoznak! A tizen­egy ilyen brigád közül nyolc érte el a cím valamelyik fo­kozatát. Feltehetően hozzájá­rul a szép eredményhez az is, hogy a dolgozók közül 180-an tanulnak valamilyen állami oktatásban, vagy egyéb szakmai, politikai továbbkép­zésben vesznek részt. A Centrum Áruház dolgo­zói a gyermekgondozási sza­badságon lévőkkel és a nyug­díjasokkal együtt a győri BM-csónakházban vették át az oklevelet, valamint a leg­jobbak a különböző kiváló fokozatokat jelző kitüntetése­ket. A darabáru és a méter­­lakberendezési osztály nyerte el a kiváló címet. (m a —1) Ötvenöt milliárdos értéket védenek kiválóan Négy év alatt harmadszor nyerte el a „Kiváló Vízügyi Igazgatóság” címet az Észak­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság mintegy 1700-as dolgozói közössége. A jó munkát bizonyító szá­mok közül csak néhányat. Tavaly 8,3 százalékkal nőtt az egy dolgozóra jutó terme­lési érték, s ez elsősorban az üzem- és munkaszervezés ha­tékonyságát dicséri. A jó munka nyomán lehetővé vált a fizikai dolgozók bérének 4—15 százalékkal való eme­lése. A jelentősebb tavalyi mun­kák (a területen lévő mint­egy 55 milliárdos érték vé­delme mellett) közül kiemel­kedik a Duna jobbparti víz­védelmi vonalának erősítése, a szigetközi „fakadó vizek” csatornázása, a Fertő- és a tatai Nagy-tó vízminőség vé­delme, illetve a tatai nagy rekonstrukció, a zámolyi, sza­vai és bácsai szivattyútelepek építése, a Duna középvízsza­­bályozásának II. üteme. Kü­lön elismeréssel kell szólni az öntözőrendszerek fejlesztésé­ről, mert a Lébény-hanyi ön­töző főcsatornára több mint nyolcmillió forintot fordítot­tak, és a jövőben is elsőren­dű feladatnak tekintik a víz­ügyesek az öntözőfürtök lé­tesítését. Meg kell még említeni a vízügyi dolgozók újítókedvét, mert 1973-ban csaknem négy­szeresét újították az azt meg­előző évek átlagának! Sok új szociális létesítménnyel is gazdagodott tavaly az igaz­gatóság. A ma délelőtti ünnepségen köszöntik és jutalmazzák a 44 szocialista címet elnyert bri­gádot, Reinhardt György fő­építésvezetőt, Nagy Pál nyu­galmazott gátőrt, Foltányi Mihály uszálykormányost, az igazgatóság aranygyűrűseit, sok, kiváló oklevelet nyert dolgozót, és azokat, akiket a tél végi dunai pakuraszeny­­nyeződés tisztításában külön megjutalmazott az OHV el­nöke. Ma összesen 230 000 fo­rint jutalmat vesznek át a legjobbak. —cs— ­ Élvonalban a KPM győri Közúti Igazgatósága A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium közúti főosztá­lya ebben az évben adomá­nyozott először „Kitüntetett igazgatóság” címet. A KPM Győr-Sopron megyei Közúti Igazgatósága már első al­kalommal elnyerte ezt a cí­met, évek óta tartó egyenle­tes munkája jutalmául. (Folytatása a 3. oldalon.) Éljen a megbonthatatlan magyar-szovjet barátság!

Next