Kisalföld, 1974. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-19 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1974. JÚLIUS 19., PÉNTEK ★ XXX. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM A mukásosztály társadalmi szerepének növelése, etetések további javítása Ülésezett a Győr városi Pártbizottság Az előre kézhez juttatott írásos jelentés alapján kibővített ülést tartott tegnap Győrött a Technika Házában az MSZMP Győr városi Bizottsága a munkásosztály társadalmi szerepé­nek növeléséről, helyzetének további javításáról Győr váro­sában. Jankovits István, a Győr városi Pártbizottság első titkára szóban egészítette ki az írásos jelentést. A párt X. kongresszusának határozatai nyomán a városi pártbizottság fokozott figye­lemmel kísérte Győr mun­kásságának élet- és munka­­körülményeit, szerepét a ve­zetésben, a társadalmi és po­litikai életben. A pártbizott­ság által létrehozott bizottság tagjai ellátogattak minden üzembe, 600 munkással be­szélgettek az életszínvonal alakulásáról, az üzemi de­mokráciáról, a szakmai, a kulturális fejlődés lehetősé­geiről, a gazdasági vezetésről és a munkásságnak a veze­tésben betöltött szerepéről. — Őszintén és felelősséggel beszéltek dolgaikról a dolgo­zók — mondta Jankovits István. — A munkásság po­litikai fejlettségére vall, hogy a felelősség tudatában szól­tak a megkérdezettek veze­tőikről, üzemükről, saját dol­gaikról.­ A párt Központi Bizottsá­gának 1974. márciusi határo­zatai kifejezik, hogy a mun­kásosztály társadalmi helye tovább szilárduljon, politikai súlya, szerepe növekedjék. Ezen határozatok szellemé­ben tanácskozott tegnap a városi pártbizottság. A munkásosztály vezető szerepének érvényesülése Győr életében a munkásság alapvetően meghatározó erő a termelésben és a politikai életben. A munkásság vezető szerepe nyilvánul meg azok­ban a kommunista műsza­kokban, társadalmi munkák­ban is, melyeket a város fej­lesztéséért, vagy a függet­lenségükért, szabadságukért küzdő népek megsegítéséért vállaltak. A város üzemeinek mun­kásai helyeslik pártunk poli­tikáját. Az elbeszélgetések során elismeréssel nyilatkoz­tak azokról az intézkedések­ről, törekvésekről, amelyek az életszínvonal állandó fej­lesztése érdekében történtek. Elismeréssel szóltak az ered­ményekről, az életszínvonal emelkedéséről, ugyanakkor joggal helytelenítették, hogy vannak, akik a végzett mun­ka társadalmi hasznosságával rém­arányos méretű szemé­lyi jövedelemre tesznek szert. A vezetők általános elisme­rése mellett visszatetsző ha­tást vált ki néhány vezető magatartása, közömbössége az emberek gondjai iránt és egy-egy vezető túlzott terme­­lés-centrikussága. Különö­sen a munkásnők helytelení­tették, hogy néhány vezető fölényesen szól hozzájuk, és a vezetést nem szolgálatnak, nagyobb felelősségnek tekin­tik, hanem bürokratikus ha­talmaskodásnak. A munkásosztály vezető szerepének alapvetően felté­tele a párt és az osztály szo­ros kapcsolata, a munkások kellő aránya, jelenléte a pártban, a társadalmi szer­vekben. Az MSZMP KB 1972. novemberi határozatá­nak végrehajtására a városi párt-vb állásfoglalása felada­tul tűzte ki az alkalmas, po­litikailag képzett fizikai munkások arányának növelé­sét a párttagság soraiban. Azóta jelentősen javult a pártszervezetek pártépítő te­vékenysége. Tavaly például a felvett párttagok 87,5 száza­léka fizikai munkás volt a termelő üzemekben. S a pártba felvett munkások 75 százaléka szakmunkás. Egyre több fizikai munkás kerül be a pártvezetőségekbe, a KISZ- bizottságokba, társadalmi szervezetekbe és a városi ta­nácsba. A városi pártbizottság­­ülé­se megállapította, hogy még mindig kevés fizikai munkás kerül a gazdasági vezetésbe. Szélesebb teret kell adni a tehetségükkel, rátermettsé­gükkel alkalmasnak bizo­nyuló munkások vezető poszt­ra állításának. Az elmúlt há­rom esztendőben a 47 300 munkásból mindössze 331-en váltak különböző szinteken vezetőkké. Előfordul, hogy a gazdasági, de néha a párt- és a tömegszervezetek vezetői is olyan nézeteket vallanak, hogy a munkások között ke­vés még a mai vezetők iránt támasztott igényekhez felké­szült ember. E nézetek téves­­ségét bizonyítja, hogy a város iparában 2713 középiskolai végzettségű fizikai munkás dolgozik, és 1217-en folytat­nak jelenleg középiskolai ta­nulmányokat. Ezek a számok igazolják, hogy a város munkássága lépést tart a fejlődés követelményeivel. Az üzemi demokrácia A X. kongresszus meghatá­rozta, hogy a központi hata­lom és a helyi önállóság egy­idejű fokozásával növelni kell a munkásosztály, a dol­gozók cselekvő aktivitását, ezen keresztül erősíteni kell a munkásosztály vezető sze­repét. E feladatok végrehaj­tásában alapvető politikai követelmény az üzemi de­mokrácia kibontakoztatása, szélesítése. A politikai nevelő munka, a párt- és tömegszer­vezeti oktatások, a folyama­tos vezetőképzés elősegítették a munkások és a vezetők po­litikai és szakmai felkészíté­sét az üzemi demokrácia al­kalmazására. Javultak a szubjektív feltételek, és a ve­zetők szemlélete helyesen változott. Az üzemi pártszer­vezetek segítették az üzemi demokrácia helyes értelmezé­sét és gyakorlását. Az üzemi demokrácia küt­(Folytatása a 3. oldalon.) • • Ügyeletesünké a szó A vélemények összegezése A „Törvény az emberi kör­nyezet védelméről” című tör-­ vénytervezet társadalmi vi­táját az üzemek és intézmé­nyek képviselői részére teg­nap délelőtt 9 órakor rendez­te meg Győrött a Richards Finomposztógyárban a me­gyei népfrontbizottság. Bevezető előadást tartott Várdai Nándor, az Észak­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság vízminőség-felügyelősé­gének laboratóriumvezetője A törvénytervezettel kapcso­latos vitát Marton János or­szággyűlési képviselő irányí­totta. A megyei népfrontbizottság a megyében megrendezett há­rom társadalmi vita anyagát összesíti, és a jövő héten el­küldi az Igazságügyi Minisz­tériumba. Tüzet okozott a szikra Vitnyéd határában egy 38 katasztrális hold őszi árpatáb­­lán kombájn dolgozott. Nyolc hold learatása még hátra volt, amikor tűz keletkezett. A kombájn variátor­ ékszíja a dinamótárcsa mellé szorult és felizzott. A lehulló szikra meggyújtotta a rendet, és csaknem 10 mázsa árpa el­égett. A kár 1900 forint, a megmentett érték 50 000 fo­rint. A lángok terjedését gyors és szakszerű beavat­kozással a vitnyédi önkénte­sek és a kapuvári állami tűz­oltók akadályozták meg. A téti Kisfaludy-napok előkészületei Nagy lelkesedéssel készülőd­nek Téten a hagyományos Kis­faludy-napokra. Az augusz­tus 19-től augusztus 26-ig tartó eseménysorozat rende­zői között van a járási hiva­tal, a nagyközségi közös ta­nács, a megyei Népművelési Tanácsadó, a Moziüzemi Vál­lalat és a Téti Szövetkezeti Bizottság. A rendezőség úgy tervezi, hogy a Szépművészeti Mú­zeumtól kapott Kisfaludy­­festményekből kiállítást ren­dez. A nyolcnapos kulturális rendezvénysorozatban szere­pel a néptánccsoportok be­mutatója, a filmankét, a fa­faragó-szakkör kiállítása és egy fotókiállítás. Gyömörén a szabadtéri színpadon pedig megrendezik a tánczeneka­rok hangversenyét. Tét és a környező közsé­gek lakossága nagy érdeklő­déssel várja a rendezvénye­ket. (ksá) Ülést tartott a Minisztertanács ♦ Heti radip­es­ty-műsor Győr-Sopron megyei üzemek is kiállítanak Több mint 200 magyar és 40 külföldi résztvevő Ma nyílik a Szegedi Ipari Vásár (Tudósítónktól) Kétévenként rendezik meg Szegeden — egyre bővülő keretek között — a Szegedi Ipari Vásárt. Az idei már az 1976-i jubileumi kiállítás fő­próbája, először 1876-ban rendeztek a városban ipari vásárt. Az idén öt új állandó jellegű pavilon épült, több mint 12 ezer négyzetméter a kiállítási terület. A két évvel ezelőttinek kétszerese, 216 belföldi és 40 külföldi — ju­goszláv és olasz — cég állít ki. A pénteki megnyitó előtt csütörtökön dr. Csikós Fe­renc, a vásár igazgató taná­csának elnöke ismertette az újságírók előtt a vásár elő­készületeit,­­ amelyen — két megye kivételével — az or­szág valamennyi megyéje és természetesen a főváros is képviselteti magát. Hatvan díjat adnak ki a legkiválóbb termékekre és számos cég árusítja is termékeit. A szegedi Marx téren ma, pénteken megnyíló ipari vá­sárra 100 ezer látogatót vár­nak. A kiállítás július 28-ig lesz nyitva. Győr-Sopron megyéből a Győri Kötöttkesztyűgyár, a győri Lakatos és Fémtömeg­cikk ISZ, a Mezőgazdasági Gépgyártó- és Szolgáltató Vállalat jelenik meg termé­keivel a Tisza-parti város­ban. A Kiváló Áruk Fórumán egyébként a győri Lakatos és Fémtömegcikk ISZ ovális kempingasztala és háttámlás kempingszéke kiváló áru lett. □ A NAGYCENKI SZÉCHENYI MÚ­­ZEUMVASÚTON nagy forgalom van. A GYSEV kezelésében lévő, 5 kilométeres, keskeny nyomtávú vasútvonalon mu­zeális értékű mozdo­nyok és vagonok köz­lekednek. A kisvasút szolgálatát a GYSEV szakembereinek irá­nyításával 66 soproni, nagycenki úttörő­vasutas látja el. (MTI Fotó: Fényes Tamás felv.­ — KS.) Gabonát is leírott a rég Sajnos, cáfolnunk kell a teg­napi lapszám második olda­lán megjelent tájékoztatón­kat: a vihar nem csak a me­gyeszékhelyen vonult végig. Rendkívüli hevességgel dúlt néhány Győr közeli község­ben, és avatatlan aratóként károkat okozott a sokat ígé­rő gabonatáblákban, de a ku­koricában, a cukorrépában, a takarmánynövényekben, a kertészetekben is megrongált gazdasági épületeket, járha­tatlanná tette — legalábbis ideiglenesen — a mezőgazda­­sági utakat. A szomorú kör­kép nem kevésbé szomorú ta­núi következőképpen látták a vihart,­­ a pusztítás utáni ha­tárt. Pörneczy István, a győrzá­­molyi termelőszövetkezet el­nöke: Éppen a tisztítást, szárítást ellenőriztem, amikor nagy porjelleg kerekedett, aztán el­sötétült minden, utána jött a zápor, a felhőszakadás a jég­gel. Még csöpögött az eső,­­Márkus László és Magyar Fe­renc szakvezetőkkel terepjá­róba ültünk, és megszemlél­tük a határt. Siralmasan né­zett ki. Vízben feküdt a ga­bona. Hol a kalász és a szal­ma tört el, hol ,a szem verő­dött ki a kalászból. A letört kalászt gyorsa­n le kellene aratni, mert elég neki egy könnyebb szél, és veszendőbe megy. — Eddig az őszi árpát vág­tuk le és a tavaszi árpa felét. Aratatlan még 323 hektár bú­za és körülbelül 100 hektár tavaszi árpa. Nagyon szép terméskilátásunk volt. Azt mondják, ilyent még sohasem várt Győrzámoly. Egészen az utolsó pillanatig gyönyörköd­tünk benne, és pár perc még tönkretette egész esztendőnk munkáját. A becslések alap­ján van olyan tábla, amelyi­ken 70—80 százalékos a kár, de a legalacsonyabb is leg­alább 25 százalék. Gabonán kívül a paprikában, káposztá­ban, cukorrépában és a kuko­ricában is kárt te­tt a vihar­. Az Állami Biztosítóval rögtön felvettük a kapcsolatot, a na­pokban megtörténik a kár­becslés. Horváth Lajos, az öttevényi termelőszövetkezet elnöke: — Otthon voltam, amikor a vihar jött. Öttevény volt a központja. Nálunk rögtön jég­gel kezdődött, utána követke­zett a zivatar. Ha esővel együtt kapjuk, kisebb kárral is megúszták volna. A jégvi­har az egész határt érintette, tehát mind az öttevényi, mind a börcsi üzemegységet. Mint­egy 650 hektárnyi a lábon álló gabona, ebből 60 hektár a tavaszi árpa, a többi búza. A várható termés 15—20 szá­zaléka ment tönkre, egy része betakaríthatatlanná vált. A kár­ alól nem mentesült az 520 hektár kukorica, továbbá a cukorrépa 58 hektáron, a mák, a kapor, az uborka, a paprika sem.­­ A jég az aratókat a ga­bonában érte. A gépek a föl­dön maradtak, az emberek bemenekültek a vasúti őrház­ba. Súlyos a kár a gazdasági épületekben, a gazdasági utak járhatatlanná váltak, kidőlt fák fekszenek mindenütt. A gazdaságnak tizenhétezres li­batenyészete van. Négyszáz liba elpusztult a viharban. Természetesen rögtön határ­­szemlét tartottunk, még sö­tétben lámpával is körbejár­tunk. Fáj a szívünk, hogy az utóbbi esztendők legjobb ga­bonáját tarolta le a jég. A Megyei Növényvédő Állo­más felhívja a figyelmet, hogy a jégverés okozta sebzé­sek kedveznek a gombabeteg­­ségeknek. Ezért a szőlőkben, a gyümölcsösökben, valamint a zöldségtermő területeken haladéktalanul fontos a gom­babetegségek elleni" védekezés az ismert szerekkel és módo­kon. (Pákovics) Ötezer hektáron károsodon a lens Húszszázalékos a jég- és viharkár Szerdán este a viharos felhő­szakadás és jégverés főként Győr, Ikrény, Öttevény, Vá­mosszabadi, Nyúl, Kisbarát és Nagyszentjános területét súj­totta – tájékoztatott az Álla­mi Biztosító Győr-Sopron megyei Igazgatósága tegnap, a vihart követő napon. Eddig 13 termelőszövetkezet, két állami gazdaság és több ma­gánkertes jelentett be kárt. Az eddigi összesítés szerint négy-ötezer hektár kalászos és kapásnövényben okozott kárt az időjárás. A biztosító szakértői megkezdték a kár felmérését. Az eddigi meg­állapítás szerint átlag 20 szá­zalékban károsodott a termés, de van ahol ennél súlyosabb. Néhány helyen tüzet is oko­zott a villámcsapás. Dunasze­­gen a termelőszövetkezet liba­istállójába csapott, és felgyúj­totta a benne lévő állatokkal együtt. Megnyugtató választ kap­tunk kérdésünkre Martsa Ta­mástól, az­ ÁB munkatársától. A bejelentések sorrendjében nagy erővel folytatják szak­értőik a károk pontos felmé­rését. A kalászosokban oko­zott kárért a megállapítás után azonnal fizet a biztosító! Szőlőkben, gyümölcsösökben és a kapásokban most elő­­szemlét tartanak és a későbbi, második kárszemle után ke­rül majd sor a kártérítésre. Azok a szövetkezetek és ma­gánosok tarthatnak igényt a most okozott kártérítésre, amelyek külön jégkár- vagy háztáji biztosítást kötöttek.­­h­

Next