Kisalföld, 1975. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA, 1 FORINT AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1975. FEBRUÁR 1., SZOMBAT ★ XXXI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM napirenden: A kongresszusi dokumentumok megvitatása A pártértekezleti beszámoló elfogadása Ülést tartott az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bi­­­­zottsága tegnap ülést tartott. Port­ Árpádnak, a megyei párt­­bizottság titkárának elnökletével a megyei pártbizottság két napirendi pontot tárgyalt. Elsőnek a XI. kongresszus irány­elveinek, a szervezeti szabályzat tervezetének és az MSZMP programnyilatkozatának megvitatása történt. Az ülés máso­dik része a megyei pártbizottság pártértekezleti beszámolóját vitatta meg. Mindkét napirendi pont előadója Háry Béla, a megyei pártbizottság első titkára. ülésen részt vett Jakab Sándor, az MSZMP KB osz­tályvezetője. Az első napirendi pont írá­sos anyagához Háry elvtárs szóbeli kiegészítést fűzött. El­mondotta, hogy Győr-Sopron megye kommunistái a doku­mentumokat az alapszerveze­tek pártcsoport-értekezletein, illetve a vezetőség-újjáválasz­­tó taggyűléseken megvitatták. A két fórumon a párttagság­nak mintegy 60 százaléka mondta el véleményét. Ez egymagában is tanúsítja, hogy párttagságunk él de­mokratikus jogaival, részt vesz a párt politikájának ala­kításában és továbbfejleszté­sében. Párttagságunk — hangsú­lyozta az előadó — eredmé­nyesnek értékeli azt a mun­kát, amelyet dolgozó népünk pártunk politikájának végre­hajtása céljából az elmúlt négy esztendőiben végzett. Az elért eredmények megerősí­tik, hogy pártunk helyesen jelölte meg a célokat, és meg­valósításukra sikeresen lehe­tett mozgósítani a munkáso­kat, tsz-parasztságot és a társadalom minden rétegét. A véleményekből azt az egyöntetű következtetést le­het levonni, hogy párttagsá­gunk politikánk fő vonalának megóvásában, továbbfejlesz­tésében látja népünk, nemze­tünk felemelkedésének, a szo­cializmus építésének egyedüli útját. A kritikai észrevételek és elhangzott javaslatok politi­kánk következetesebb meg­valósítását szorgalmazzák az élet legkülönbözőbb részein. Bátorítást, ösztönzést adnak arra, hogy következetesebben lépjünk fel a politikánkat torzító jelenségekkel szem­ben. Ezt követően az előadó is­mertette azokat a legfonto­sabb észrevételeket, javasla­tokat, amelyek a dokumentu­mok vitatása alkalmával el­hangzottak. Majdnem minde­nütt hangsúlyozták a mun­kásosztály vezető szerepének fejlesztését. Az üzemi demokrácia fej­lesztése céljából is sok hasz­nos észrevétel, javaslat hang­zott el. Ezzel együtt a munka­­fegyelem további szilárdítá­sának szükségességére is ki­tértek az alapszervezeti tag­gyűléseken. A továbbiakban Háry ele­­ére a dokumentumokról el­hangzott vélemények alapján arról beszélt, hogy miként vélekednek a kádermunkáról és a párttagság iránti köve­telményekről. Méltatta azokat a javasla­tokat, amelyek a magyar­­szovjet gazdasági kapcsolatok elmélyítéséről és a szocialis­ta integráció fejlesztéséről hangzottak el. A szóbeli kiegészítést köve­tően megkezdődött a doku­mentumokkal foglalkozó vi­ta. Felszólalt Závori József, a megyei tanács Mosonmagyar­óvári járási Hivatalának ve­zetője, Horváth Imréné, a Sopron városi Tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tője, Kovács­ Béla, az árpási tsz párttitkára, Makkos An­­talné, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár pártbizottságá­nak titkára, Sárosi János, az Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Farkas Mihály, a győrsövényházi tsz elnöke, Pál András, a sopronhorpácsi tsz titkára és Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezető­je. A felszólalásokra Háry elv­társ válaszolt, és közölte, hogy az észrevételeket a do­kumentumok végleges megfo­galmazása céljából eljuttat­ják pártunk Központi Bizott­ságához. A második napirendi pont­ról, a megyei pártbizottság pártértekezleti beszámolójá­ról kialakult élénk vitát ugyancsak Háry Béla elvtárs összegezte. Az ülés Párt elvtárs záró­­szavaival fejeződött be. Kivívták a megbecsülést A Bősárkányi Háziipari Szövetkezetben 138 hely­béli, acsalagi, maglócai, rábcakapi asszony és lány talált megélhetést. Többségük a háztartási munkát cserélte fel a varrógéppel, illetve az általános iskola elvég­zése után a szövetkezet kínált nekik munkaal­kalmat. Gyermek- és férfi-trikófehérneműt varrnak bérmunkában a Mosonmagyaróvári Kö­töttárugyárnak. Az üzemrész KISZ-szervezete — 35 fia­tal lány — nemcsak jó munkájáról, hanem pezsgő szervezeti életéről és ta­nulni vágyásáról is nevezetes. Bármi­lyen megmozdulás van a községben, a szövetkezet KISZ-eseire mindig szá­míthatnak. KISZ-műszakokat szervez­nek, ezt a keresetüket az óvoda fejlesz­tésére ajánlják. A kicsinyek úgy viszo­nozzák a törődést, hogy anyák és nők napján kedves műsorral köszöntik az üzemrészbeli asszonyokat, lányokat. A fiatalok lelkesedése magával ra­gadja az idősebbeket is, a szombati KISZ-műszakokon egyre több a falu közösségért társadalmi munkát vállaló asszony. Tóth Józsefné üzemvezető zavarba jön, amikor arra kérjük, hogy említsen olyan fiatalokat, akik nemcsak a varró­gépek mellett jeleskednek, hanem a kö­zösségi életnek is lendítői. A sok jó kö­zül végül is hárman kerültek a fény­képezőgép elé. Kollár Teri: nemsokára három éve lesz, hogy a szövetkezetben dolgozik, atlétatrikókat szeg. A gimnázium leve­lező tagozatos hallgatója, teljesítmé­nye 100 százalékon felül van. Koncz Irma halk szavú, törekvő lány. Felettesei és munkatársai becsü­lik, mert rövid idő alatt a legjobbak közé került szorgalmával. Marics Erzsi: tagja a KISZ-vezető­­■iégnek, két éve dolgozik a szövetkezet­ben. Ügyes kezű, szókimondó lány. Vé­leményét bátran hangoztatja, mindig megalapozottan, a jó ügy, a közösség érdekében emeli fel a szavát. A 35 fiatal tekintélyt vívott ki a kol­lektívában. Szorgalmas munkájukkal, életrevaló közösségi megmozdulásaikkal öregbítik a szövetkezet jó hírnevét. Megbecsülés övezi őket. ti. M.­ ­ Kollár Teri gimnáziumban tanul. • Koncz Irmát nehéz utolérni. • Marics Erzsi szavait komolyan veszik. 759 millió forint felhasználásáról határozott Győr város Tanácsa Győr város Tanácsának tegnapi ülését dr. Csernitzki Gyula tanácselnök nyitotta meg, köszöntötte a megjelenteket, élü­kön Győr országgyűlési képviselőit. Nagy Bélának, a pénz­ügyi osztály vezetőjének előterjesztése alapján a tanácsülés megtárgyalta és elfogadta Győr 1975. évi költségvetését és fejlesztési alapját. A jelenlegi tervidőszaknak különös jelentőséget ad, hogy pártunk XI. kongresszusa tiszteletére tett szocialista munka­versenyek eredményei nagymértékben hozzájárulnak a IV. ötéves terv sikeres befejezéséhez. Emeli jelentőségét a társa­dalmi összefogás, amely hazánk felszabadulásának 30., ta­nácsaink megalakulásának pedig 25. évfordulójára kibonta­kozott, főleg településeink rendezésére, szépítésére fel­ajánlott és végzett társadalmi munkában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ta­valy december 5-i ülésén hozott határozatok szellemében állították össze Győr idei költségvetését és fejlesztési alapját. Mot irányoz elő a költségve­tés, amelynek legnagyobb részét az általános iskolák és a hozzájuk tartozó nap­közi otthonok fenntartására fordítják. A tervek szerint az idei év végén Győrött 383 tanulócsoportban történik az általános iskolások oktatása. A Kiskúti úti bölcsőde fel­újítására 1,3; a Gombos Fe­renc Általános Iskola felújít­­tására 1,5; a Kossuth Lajos utcai óvodáéra pedig 3 mil­lió forintot költenek. Felüljáró és lakás A fejlesztési alapot vizsgálva közöljük, hogy az Ipar utcai felüljáró építésére az idén 23,5 millió forintot költ a ta­(Folytatás a 2. oldalon.) Utak, hidak, parkok A költségvetés kiadási rova­tait vizsgálván elmondjuk, hogy Győr földútjai, járdái karbantartását, a szilárd burkolatú utak javítását a kerületi hivatal műszaki osz­tálya végzi. E feladatok el­látására az idén 7,1 millió forintot költenek Győrött. A város útjainak és hídjainak nagy felújítására 11,9 millió forint jut. Többi között meg­történik az Ipar, a Kandó, a Vágóhíd utcai csomópontok és bevezető utak felújítása, a Kossuth Lajos utca felújí­tásának II. üteme, a Mátyás tér és környékének, vala­mint a Bacsó Béla út Csaba és Álmos utca közötti részé­nek felújítása. A város parkjainak fenn­tartására a tavalyi 5,8 millió forinttal szemben az idén 7 milliót kívánnak fordítani. A Győri Városgazdálkodási és Útkarbantartó Vállalat szak­emberei 775 781 négyzetméter belterjes és 479 367 négyzet­méter külterjes parkot gon­doznak, azonkívül 95 játszó­teret a hozzá tartozó mintegy 400 játékkal. A köztisztasági tevékenység Győrnek az idén 8,6 millió forintba ke­rül. A tisztítandó útfelület 1 650 000 négyzetméter. Gyermek­intézmények Győrött a tanács az idén is erőfeszítéseket tesz a gyer­mekjóléti intézmények fej­lesztésére és fenntartására. 1974. december 1-én 3390 óvodai hely állt a tanács rendelkezésére, amelyre 4202 gyermeket vettek fel. Az idei év második felében 400 óvo­dai hely létesül, és várható­an az év végén az óvodai he­lyek száma 3815 lesz. Az alapfokú oktatás fej­lesztésére 47,3 millió forin­ Magyar—szovjet árucsere 1975-ben Politizáló parasztasszony Fejlődő települések Az ihászkapocs Állták a versenyt a szárföldiek A szárföldi zárszámadó köz­gyűlés kezdetén a tudósítót óva intették, hogy túl sok di­csérő jelzőt ne írjon a ter­melőszövetkezetről. Indok­lásul a következőket mond­ták el vendéglátóink. Igaz, hogy immár tizenhatodszor készült el a zárszámadási mérleg, és szégyenkezésre egyáltalán nincs okuk, azt is jól tudják azonban, hogy a szö­vetkezet méretei (1440 hek­tár termőterület), valamint ta­laj adottságai (a Hanság szé­lén savanyú a talaj) nem tet­­ték­ lehetővé, hogy az elsőnek kijáró tisztelettel emlegessék őket. E sorok írója, bár igyeke­zett megszívlelni a tanácso­kat, a csütörtöki beszámoló hallatán mégis arra kénysze­rül, hogy elsősorban elismerő szavakat használjon a szár­föld­­gazdálkodásról. Miért? Való igaz, hogy a szárföld­­határnál sokkal kedvezőbb ta­­lajadottsá­gú részei is vannak megyénknek, az itt élő embe­rek mégis tanúságát adták, hogy szorgalommal, szakérte­lemmel sok hiány pótolható. Nem véletlen, hogy a szár­földi Kossuth Téesz a fenn­állása óta kétszer nyerte el a Kiváló Termelőszövetkezet megtisztelő címet. Magyará­zatul csak az szolgálhat, hogy a szövetkezet vezetősége és tagsága tudatosan törekedett a népgazdasági igények kielé­gítésére, kereste azokat a le­hetőségeket, amelyekkel sike­­rül megvalósítani az orszá­gos és a csoportérdekek össz­hangját. Sietve megjegyezzük, ko­rántsem arról van szó, hogy a százföldi téeszben jelenleg minden fenékig tejfel. Az el­lenben tiszteletre méltó, hősz­­a szakmai vezetősége az évek során törekedett a termelő­erők koncentrálására, a terv­szerű gazdaságfejlesztésre, kö­rülményeihez képest igyeke­zett meghonosítani az inten­zív növénytermesztési mód­szereket. Szalai János elnök a be­számolójában részletesen szó­lott az egyes termelési ága­zatok eredményeiről. Megem­lítette, hogy a növénytermesz­tés hozamai tavaly majdnem minden növényféleségnél meghaladták a tervezettet. Számos közös gazdasághoz hasonlóan Szárföldön is gond az állattenyésztés hozamai­nak növelése. A szarvasmar­ha-, a sertés-, valamint a ba­romfitenyésztési ágazatok kö­zül a legnagyobb figyelmet természetesen a szarvasmar­ha-tenyésztésre fordították. Sajnos, a tehénállomány gü­­mőkórral fertőzött, ezért szá­molni kell az állomány kicse­rélésével. A szándékot meg­valósítandó kezdte el a száz­földi téesz a háromszáz fé­rőhelyes növendékistálló épí­tését. A tervek szerint a gaz­dasági épületet a kora ta­vasszal adják át rendelteté­sének, amelyben a tavaly vá­sárolt 221 borjút helyezik el. Az elnök beszámolójában szólt a több mint hárommil­lió forintos beruházási alap felhasználásáról. Bár a költ­ségek jelentős részét az épít­kezés emésztette fel, a szö­­■­­vetkezet vezetői gondoltak gépesítés fejlesztésre is. Ku­­koricavető-géppel, műtrágya­­szóróval, erőgépekkel bővült a géppark. Szalai János elis­meréssel szólott az erőgép­­kezelők és gépszerelők tava­lyi tevékenységéről. Jelen­tős részt vállaltak abból a munkából, amely kora ta­vasztól késő ősziig hárult rá­juk ,a talajm­űvelés és a be­takarítás idején. Külön fi­gyelmet érdemel, hogy pél­dás rendben arattak a gépe­sek. Az eredmény az lett, hogy minimális szemveszte­séggel került a gabona a tá­rolókba. Kurtítanánk a száz­földi zárszámadás idei krónikáját, ha nem említenénk meg, hogy­ a vezetőség már tavaly ke­reste annak lehetőségeit, ho­gyan lehetne kihasználni a gazdaság rejtett tartalékait. A dicsérő jelzők nélkül, tény­szerűen szükséges papírra vetni, hogy a rejtett tartalé­kok feltárása nem csak igény maradt. Csak ezzel magya­rázható, hogy a tavaly ősz­szel meghirdetett betakarí­tási és vetési versenyfelhí­vást, amelyet a halászi ter­melőszövetkezet bocsátott ki, a szárföldiek becsülettel tel­jesítették. Az intelem ellenére a tu­dósító végül mégis arra kény­szerül, hogy az elsőnek ki­já­ró tisztelettel szóljon a szár­földiek vetési és betakarítási versenyeredményéről. Az ér­tékelők összesítése szerint ugyanis a halászi felhívást a kíméletlen ősz csapásai elle­nére a szárföldiek teljesítet­ték legkiemelkedőbben. Borsics Kálmán, a Kapuvári Téesz-szövetség elnökségének tagja a csütörtöki közgyűlé­sen adta át az oklevelet Sza­lai János elnöknek. Rajta kí­vül még Varga Berta István országgyűlési képviselő, va­lamint Szalai István, az MSZMP csornai járási Bi­zottságának munkatársa kö­szöntötte a szárföldi téesz­­tagságot. Elismerő szavaikat ezért nem tartjuk érdemte­lennek, mert a szárföldiek egész évben derekasan áll­ták a versenyt. V. L

Next