Kisalföld, 1975. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-14 / 138. szám

1975. JÚNIUS 14., SZOMBAT Elismerés május 1-ért Az MSZMP Győr városi Bi­zott­sága pénteken délelőtt látta vendégül a MTESZ- székházban a győri üzemek, vállalatok, intézmények kép­viselőit, hogy köszönetet mondjanak a május 1-i fel­­vonulás sikeres megszervezé­­séért és lebonyolításáért. Lakatos László első titkár értékelte a felvonulás eré­nyeit, köszönetet mondott minden résztvevőnek, a vá­ros dolgozóinak, majd a si­kerért legtöbbet tevő válla­latoknak, intézményeknek át­nyújtotta a pártbizottság ajándékát, a díszes kupa.,­ii, illetve a dicsérő okleveleket Tizenhárom serleg sorako­zott az asztalon, melyet sor­ban átvettek az ott levő kép­viselők. A Győr megyei Ál­lami Építőipari Vállalat, mint 1970 óta ,minden évben most is serleget kapott; a Húsipari Vállalat, négy középiskola: a Kazinczy Gimnázium, a Közgazdasági Szakközé­pisko­la Pénzügyi Tagozata, a Ré­vai és a Zrínyi Gimnázium. A Keksz- és Ostyagyár (1909- től őriznek egy-egy serleget), a Lenszövő kollektívává (1908 —71-ben oklevelet kaptak, azóta serleget), A Magyar Vagon- és Gépgyár (hatodik­, serlege ez a megye legna­gyobb munkáskollektívájá­nak), a Pamutszövő- és Mű­­bőrgyár (71 óta egy-egy ser­leg), a Richards-gyár (a leg­eredményesebb kupagyűjtő: 1908 óta kapnak egyet-egyet szép felvonulásukért), a Tex­tilipari Vállalat (négy okle­vél és most a negyedik ser­leg) és a 19. sz. Volán Válla­lat (egy oklevél és eddig két serleg). A május 1-i felvonulásban való részvételükért oklevelet kapott a Móra Ferenc és a József Attila Általános Isko­la, a Mezőgép Vállalat, a Közgazdasági Szakközép­isko­la Ipari Ágazata, a MVM , 400. sz. Szakmunkásképző In­tézete, a Hűtői­par győri Gyá­ra, a KISZÖV, az ÉPFU, a MÁV, a Bercsényi, a Textil­ipari és az Építőipari Szak­középiskola, az ÉDÁSZ, a Célgépgyár, valamint a Le­­mezárugyár. A jutalmak átadása után a résztvevők megbeszélték, hogy miképp lehetne még si­keresebbé, impozánsabbá tenni a május elsejei felvo­nulásokat, elmondták tapasz­talataikat, javaslatokat tet­tek, melyet a városi első tit­kár gondosan feljegyzett. Vé­gezetül Lakatos elvtárs még egyszer kérte az ottlevőket, tolmácsolják a városi pártbi­zottság köszönetét munka­társaiknak, s külön megkö­­­szönte a felvonulás szerve­zőinek, technikai és más se­­­gítőinek is munkájukat. Június 15-én, tviszánap zaj­lanak le hazánkban az or­szággyűlési képviselői vá­lasztások. Országszerte a sza­vazásra jogosult állampolgá­rok választókerületükben az urnák elé járulnak s it­k­ is­­ szavazással döntenek arról, hogy bizalmat szavaznak a Hazafias Népfront jelöltjé­nek, illetve kettős jelölés ese­tén, melyiküket kívánják képviselőnek. Hogyan is szavazzunk? A tennivalók közül érdemes a legfontosabbakat megemlíte­ni, hiszen ezek betartása biz­tosítja a gyors, zökkenőmen­­tes választást. Elöljáróban annyit, hogy a Magyar Népköztársaságban nagykorú magyar állampol­gárnak választójoga van. A választójogi törvény csak azt zárja ki a szavazásból, akit a közügyektől, illetőleg a vá­lasztójog gyakorlásától bírói ítélettel eltiltottak, szabad­ságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatás­ban­­van, rendőrhatósági fel­ügyelet alatt áll és azt, aki elmebeteg. Nagykorú egyéb­ként az, aki 18. életévét be­töltötte, valamint az a 17 éven aluli álampolgár, aki házasságot kötött. A szavazás mindenütt reg­gel 6 órakor kezdődik és es­te 0 óráig tart. Mindenki az állandó lakhelye szerinti il­letékes szavazókörzetben sza­vaz. Valamennyi, állampol­gár értesítést kapott már­ ar­ról, hogy melyik tanácsi vá­lasztókerület névjegyzéké­ben, milyen sorszám alatt szerepel és melyik szavazó­helyiségben szavaz. Ha a választójogosult időközben (az értesítés óta), állandó lak­helyét megváltoztatta, vagy a választás napján előrelátha­tólag nem tartózkodik állan­dó lakhelyén, a helyi tanács­tól kérjen igazolást és ezzel új lakóhelyén, illetve tar­tózkodási helyén a tanácstól, legkésőbb június 14-ig, kérje felvételét a választók pótnév­jegyzékébe. Ha bármi oknál fogva ezt nem tudta elintéz­ni, úgy a választás napján és helyén is kérheti felvételét a pótjegyzékre, de természete­sen az állandó lakhelyen ka­pott igazolást fel kell mutat­nia. Mindenki csak személyesen szavazhat, tehát mást nem bízhat meg a szavazat leadá­sával. A választópolgár a szavazóhelyiségbe érkezése­kor átadja a szavazatszedő bizottságnak az említett érte­sítést a névjegyzékbe vételről és szükség esetén személyi igazolványával a személy­azonosságát is igazolja. Ez­után a szavazatszedő bizott­ság elnöke átad a szavazónak egy szavazólapot az ország­gyűlési képviselő megválasz­tásához. Ahol időközi ta­nácstagi, választás is van, ott még­ egy szavazólapot ad,, a helyi tanács tagjának meg­választására. Egyúttal átad egy borítékot is. Szavazni a­ szavazófülkében kell. Itt a szavazás alatt csak a szavazó tartózkodhat. Kivételesen azonban — ha a szavazó ír­­ni-olvasni nem tud, vagy eb­ben testi fogyatékossága gá­tolja­­— bármely választótól gosullat felkérhet segítségére és együtt mehetnek a szava­zófülkébe. A szavazó az el­határozását tartalmazó sza­vazólapot a szavazófülkében borítékba teszi, majd azt a szavazatszedő bizottság előtt a borítékba zárva az urnába dobja. A szavazás tehát titkos. Ez azt jelenti, hogy a vá­lasztó saját meggyőződése szerint, minden befolyástól mentesen döntheti el, hogy kire kíván szavazni, azaz kit kíván képviselőnek vagy ta­nácstagnak megválasztani. A szavazófülkében egyedül tar­tózkodás biztosítja azt is, hogy szavazatának tartalmát senki más, még a szavazat­szedő bizottság tagjai sem ismerhetik meg. Vannak választókerületek, ahol a Hazafias Népfront több jelöltet állított. Egy je­lölt esetén nincs különösebb gond, a szavazás úgy zajlik le, hogy a szavazólapot vál­toztatás nélkül borítékba zárjuk és úgy dobjuk az ur­nába. Több jelölt esetén vi­szont a szavazás úgy törté­nik, hogy a szavazó áthúzza annak a nevét, akire nem kí­ván szavazni, és csak annak a jelöltnek a neszét hagyja meg, akire szavaz. Erre kü­lönös gonddal ügyeljünk, mert érvénytelenné válik a szavazat, ha több jelölt ese­tén, a szavazó a szavazóla­pon egynél több jelölt ,nevét hagyja meg. A kettős, vagy többes jelölés esetében a je­löltek közül az lesz a meg­választott képviselő, vagy­ ta­nácstag, aki a választópolgá­rok szavazatainak több mint felét megkapja. Országgyűlési képviselők választása Amit a szavazásról tudni kell .................................... 111111 HAgAmS XftFFftQVT 197S. június 15. Szavazólap I GYOR-SOPRON MEGYE ........... számú országgy­űlési vákisztoker­ileti'-nek jelöltje: atomon I * SZAHADO0 LAJOS .a........' - ' * SZAFIAS NÉPFRONT im. járó«« Szavazólap GYOR.SOPRON’ MEGYE ? /-«tv ' ' ' ' liA. ..i ......... számú országgyűlési választóker­ü­let­ének jelöltje: í: ; vvrilFL GERENDÁS MIHÁLY , - | :v­­ ; ,í| :"z.í'y;7. s:;í :;íz, '1 . Kiváló véradók Bensőséges vöröskeresztes ünnepséget rendeztek a mi­nap Mosonmagyaróváron a Timföld- és Műkorundgyár kisttanácstermében. Sokszo­ros véradókat köszöntöttek és megemlékeztek a Vöröske­resztes világnapról is. Az ün­nepségen részt vettek a vál­lalat párt- és gazdasági ve­zetői, valamint a KISZ kép­viselői és a városi Vörös­­kereszt titkára, aki tíz ki­váló véradónak adta át a ki­tüntetéseket. Pénzjutalom­ban részesítették a többszö­rös véradó dolgozókat. Hár­man pedig a véradás szerve­zésében tanúsított fáradozá­saikért kaptak jutalmat. A jó hangulatú találkozó végén az üzem óvodásai adtak műsort, köszöntve az életmenő, segí­tőkész véradókat. »Nincs okunk kedvetlenségre, türelmetlenségre. Csak mi lassabban lépünk előre, mint mások. A mi „ker­tünkben", is vannak rossz fák, de gyökerestől tépni nem szabad, csak óvatosan lazítani körülötte, alatta a földet, nyesegetni a koronájából, amíg ki nem dől a fa magától. Nekem fontos, hogy már szeretek itt élni, mert érzem, hogy befogadtak és szeretnek.«­­ Inkább szikár, mint sovány em­ber. Erősen őszülő, egye­nes tartású és csak úgy tud beszélgetni, ha a másik­nak a szemébe néz ötvenkét éves. Több mint tíz éve, hogy szürzet nélkül tanul, levele­zőn, általában éjjel. Hat ele­mivel kezdte. Elkészült a he­tedik, nyolcadik osztállyal, felvételizett a kertészeti technikumba, érettségizett, aztán­ elvégezte az öthónapos pártiskolát, beiratkozott a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre, most harmadikos. Azt össze tudja számolni, hogy évente hányszor kelt 7 órakor hajnali négy-öt óra helyett, össze tudja számol­ni, hogy életében hányszor volt üdülni, vagy egy-két­­napos kirándulásokon a téesszel. Nem tudja összeszá­molni a munkával töltött órákat, heteket, hónapokat. A falu múltjáról annyit tud, hogy Agyagos + Szergény 1927-ben lett Agyagosszer­­gény. A történetírás először az agyagosi részről szól II. András idejéből. Telkes job­bágyok, házas és házatlan zsellérek hazája volt. Neki és még néhány szívbéli barát­jának — így említi őket —, kilenc éve­­ kezdődött a falu történelme. Akkor jött ő, Molnár József és ők, az idegenek, ők párt­titkárnak, nem függetlení­tettnek, Németh Gyula el­nöknek és még néhányan, mert­ a ma is 1300 lelket számláló községben mindösz­­sze néhány újság érkezett csak, ki tudná felmérni, hogy azt a néhányat is hányan ol­vasták? A szövetkezetben egynapi kereset nem érte el a húsz forintot. Mivel negy­venöt előtt itt apácazárda is volt, a képesítés nélküli ne­velők mellett tanította a gyerekeket még néhány volt apáca is. Az iskola előtt ma is ott áll a kálvária, 1938- ban épült. Az elmúlt évben két kispapot szenteltek ebből a faluból. Molnár József így fogalmaz: — Az első évben élet-halál harcot vívott az elnök a rendért, s még abban az év­­■ ben el is ment a téeszből harminc fiatalember, mert nem viselték el ezt a rend­csinálást. Azóta már vissza­jöttek. Aztán kigondoltunk olyat, hogy szigorúan kötöt­tük a háztájinak való jutta­tását a közösben végzett munkához. A második évre már megduplázódtak az eredményeink, persze azt a keveset látszólag nem volt nehéz megkétszerezni. Csak nálunk egy forintnyi pluszért nagy erőfeszítésre volt szük­ség.­­ Kilenc évig kitartott egymás mellett ez a vezető gárda? — Ki, nézeteltérés, clvódás nélkül. — És a falu? — Lakott itt egy hónapig egy idegen, azt mondta, ez a falu nem él, nem mozdul. Mondom neki, itt nem lakni, hanem élni kell, hogy érez­ni lehessen a mozdulását. A soproni járásban ma már ez a község járatja a legtöbb szaklapot. Hozzávetőlegesen hatszázharminc újságot, fo­lyóiratot fizetnek elő, tavaly a boltnál 28-an rendelték meg a szépirodalmi sorozatot, a téesztagok közül. Ellenpél­da. — Elhatározta a téeszveze­­tőség­ei- mondja Molnár Jó­zsef —, hogy a szövetkezet minden költségét állja an­nak a fiatalnak, aki vállalja a tanulást, akár szakközépis­kolában, levelező úton is, akár pártiskolán. A középve­zetők utánpótlása miatt lenne ez lényeges. Elsősorban a nyolc általánossal dolgozó fiataljainkra gondoltunk. Eddig még egyetlen jelentke­ző sem volt. Azt mondják: „Minek? A pénzünk így is megvan.” Az igaz. Ma már száz forintot ér a tízórás munkanap, a szövetkezet erősödésével fejlődött­­a ház­táji gazdaság is. Kifejezetten mezőgazdasági jellegű településről van szó, hiszen erre utal a többi kö­zött a 140 holdas kertészet is, ipari tevékenységnek nyoma sincs, szándék sincs rá. Igaz, a növény- és állattenyésztés magas fokon gépesített. Föld­höz ragaszkodó, földből élő emberek világa ez. Erre mondja a titkár: — Ha hajnal fél ötkor oda­­állna ,az autóbusz megálló­hoz a kultúrháznál, azt hin­né, kitelepítik Agyagosszer­­gény lakosságát. Kisautók, nagyautók, autóbusz várja az embereket, viszi őket a nád­­üzembe, Sopronba, a fertőd­­ISZ-be, sőt, Győrbe is, Kapu­várra az üzemekbe. — Nem kívánkoznak visz­­sza téesztagnak? — Nincs nagyon mód rá. Most fel tudtunk venni egy brigádot, tíz emberből áll, tulajdonképpen építőipari munkák végzésére, de általá­ban majd ott segítenek, ahol szorít a cipő a nagy munkák idején. Tíz üveg cólát visz egy asszony a szatyrában. „Mire készülnek?” — Csak úgy beteszem a hűtőbe. Jól esik meginni egy üveggel, amikor hazajövök a mezőről, vagy viszek is ki belőle.­­ Két kocsma, egy bisztró van a faluban, meg a boltok. Be­széli a titkár: — Józan község ez. Ittas embert alig látni. Egy év alatt két és félmillió forintot költenek olyasmire, amit italnak nevezhetünk, tehát cola, bambi, kávé, sör, bor, tömény, de még a fagylalt értéke is benne foglaltatik ebben a két és félmillióban. — Honnét tudja ezt a szá­mot? — Kíváncsi voltam rá. Két napot rászántam, hogy meg­tudjam. Mint ahogy kíváncsi voltam általában az itteni igényekre is. Mert például a tsz nem sajnálná a pénzt ta­níttatásra, kulturális célokra, az átlagosnál is többet költe­nénk, ha. .. Pihentető hallgatni, ami­lyen nyugodtan, megfontol­tan fűzi szavait. — Szokott ideges lenni ? — Előfordul. Akkor vala­mit gyorsan teszek, lefogla­lom magam. Egy vezetőn so­hasem szabad látni, hogy in­gerült. — Ez áll a munkatársaira is? — Említettem, hogy töké­letes közöttünk az összhang, naponta kétszer tartunk megbeszélést, délben és este, ma már hat egyetemet, főis­kolát végzett szakemberrel dolgozunk. — Tervez nyárra valamiféle kikapcsolódást, pihenést? — Ünnepet. Az unokám­nak lesz a névadója. — Volt már ilyen a falu­ban? — övé lesz a második. Az első névadót az iskola igaz­gatónő klsgy“’­"v‘soolr mnnl»v. tak. G. Szabó Mária „Kálvária” mellett is egyenesedik az út A társadalmi munkás Fiúk a kastélyban Még egy hétig táborozhat a nyár első SZOT-beutalt gyer­mekcsoportja Röjtökmuzsa­­­jón. A 304 általános iskolás az ország minden részéből ér­kezett kéthetes beutalóval. Az üdülővé alakított volt Ver­­seghy-kastélyban és a park­ban létesített pavilonokban az iskolaév kezdetéig fiúk tá­boroznak. Huszonnégy nevelő és négy vezető gondoskodik a nyári napirend megtartá­sáról, a diákok közös szóra­kozásáról. Ez utóbbi főként sportprogramokból áll. Ezen a nyáron hat csoportnyi ál­talános iskolás tölthet a nyá­ri szünidőből két hetet a soproni járási községben. " K­í­n­a I­­­ti I­d »3

Next