Kisalföld, 1975. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-01 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EG¥£SOUEI!EK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1975. JÚLIUS 1., KEDD XXXI. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM Ülésezett a KISZ megyei bizottsága Eredményes mozgalmi év A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tizennyolc esztendős életében a Központi Bizottságok tavaly áprilisában hozott határozata minden bizonnyal jelentős mérföldkő volt. E határozat végrehajtásáról tanácskozott tegnap délelőtt a megyei pártbizottság székházában a KISZ Győr- Soprom megyei Bizottsága. Elemezték az 1974—75-i mozgalmi évet záró taggyűlések előkészítését és megrendezését. A testület értékelte az új mozgalmi év tervezését, az évindító taggyűléseket és a KB- határozat szervezeti intézkedéseinek végrehajtását. Végül a bizottság feladatokat határozott meg az alsóbb szintű KISZ-bizottságok, alapszervezetek részére. A tanácskozáson Szakács Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára elnökölt és megjelent Resperger János, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. A megyei pártbizottság értékelése szerint az alapszervezetek és a bizottságok eredményes munkát végeztel a nemrég zárult mozgalmi évben. Folyamatosan foglalkoztak a határozatok értelmezésével, a munkába legtöbb helyen bekapcsolódtak a pártszervezetek ifjúságii felelősei is. A tavaszi időszak feladataira a fiatalok már decemberben megkezdték az előkészületeket. A városi, járási bizottságok nagy gondot fordítottak a mozgalmi évet záró taggyűlésekre. Az áprilisi határozatból adódóan a mozgalmi év jó teljesítését a KISZ-tagok egyéni vállalásainak eredményes végrehajtása jelentette. A vállalások értékelésének előkészítésekor értette meg sok KISZ-vezető, hogy az ősszel tett felajánlások között sok volt a formálás felajánlás. Ezekben az alapszervezetekben decemberben— januárban ismét foglalkoztak az egyéni vállalásokkal, mód nyílt arra, hogy politiikusabb, az emberi magatartást, tudást formáló vállalásokat tehessenek a fiatalok. Az új mozgalmi év előkészítése, az alapszervezetek tervező munkája az értékelés szerint minőségileg javult. A megyei bizottság értékelő beszámolója részletesen foglalkozott a Kilisán-körök munkájával és a dolgozó fiatalok KISZ-tagfelvételeinek tapasztalataival. Az ülésen elfogadott határozat a figyelmet a tagfelvételekre, az egyéni vállalások tartalmi fejlesztésére és a kongresszusi akcióprogram megvalósítására irányította. A napirend vitájában Zentai András a soproni járás fiataljainak jó munkájáról beszélt. Kérte a bizottságot, hogy segítsen a politikai jelleg erősítésében. Takács László a győri Révai Miklós Gimnázium Kilián-köreinek munkája alapján a Kilián - próbák tapasztalatait elemezne. Resperger János a megyei pártbizottság elismerő szavait tolmácsolta a KISZ-bizottságnak. — A KISZ -fiatalok jól megértették a KISZ KB áprilisi határozatát, értik a követelményeket, s a feladatok megvalósítása jó irányba halad. A KISZ-munka általában minden szinten javult. Az egyéni feladatvállalás jó hajtóerő volt a vezetőségeknek is, csökkent az írásos irányító munka. A KISZ-bizottságok közelebb kerültek az alapszervezetekhez, de ebben a munkában is sokat lehet még fejlődni. Az áprilisi határozatból adódó feladatok vitáját Geiger Józsefné, a KISZ megyei bizottságának titkára foglalta össze. Az ülés második napirendi pontjaként Werner Gyuláné megyei titkár a KISZ- bizottság közművelődési feladatairól adott tájékoztatást. H. S. ÁRA: 80 FILLÉR„Az egész tagságra támaszkodva... Egészségügyi dolgozók küldöttértekezlete Összegezni, elemezni a továbbiakban még az eddiginél is jobban dolgozni — közösen az aktívákkal. Tömören ez volt a célja az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete Győr- Sopron megyei küldöttértekezletének, amelyet tegnap tartottak Győrött az SZMT Csaba utcai székházában. A feladat eddig is nagy volt és szerteágazó. Nem csökken a jövőben sem. A végzett munka pedig — bármilyen szintű legyen is az — állandóan reflektorfényben van. Érthető ez, hiszen az egészségügyi dolgozók munkája elválaszthatatlan a lakosság életkörülményeitől. Úgy is mondhatnók: a lakosság életkörülményei nagy részt függenek az egészségügyi dolgozók munkájától. Alig van a megyében olyan lakó, aki még nem találkozott a betegség megelőzésével, a gyógyító munkával vagy az utógondozással, a legkisebbek, a bölcsődések pedig az egészségügyi gondozónőkkel. ♦ ♦ ♦ Életünk tehát elképzelhetetlen az egészségügy dolgozói nélkül. Róluk, értük, az ő munkájukról, a lakosságnak nyújtott egészségügyi ellátásról tárgyaltak azok, akik részt vettek a küldöttértekezleten. A beszámoló egészségesen őszinte és önkritikus hangja segítette a résztvevőket az őszinte és célratörő tanácskozásban. Öröm volt hallani az eddig elért eredményeket és azt, hogy az új létesítmények igencsak kedvező hatással voltak a lakosság hangulatára és életkörülményeire. A két küldöttértekezlet között került sor a soproni és a csornai rendelőintézet átadására. Elkészült a soproni kórház elmepavilonja, a mosonmagyaróvári kórház rekonstrukciójának II. üteme A nagylózsi szociális otthon bővítése pedig még az idén befejeződik. Ugyancsak az elmúlt négy esztendőben épült fel a jánossomorjai, a pannonhalmi, a téti, a fertődi és a szanyi egészségügyi kombinát. A bölcsődei ellátással azonban még nem dicsekedhet a megye, bár a tanács nagyon sokat költött a legapróbbak otthonainak bővítésére. A kihasználtság 120,7 százalék. Mivel a szülőanyák egy része nem veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, szükség van a bölcsődék bővítésére. ♦ ♦ ♦ A gyógyításban és az egészség megóvásában sokat segítenek a gyógyszertárak és a mentőállomások dolgozói. A megyében 60 közforgalmú gyógyszertár és 33 — a körzeti orvosok által kezelt — kézi gyógyszertár segít a gyógyszerellátásban. A hat mentőállomáson 25 mentőautó viszi a lehető leggyorsabban orvoshoz a szenvedőket. A szanatóriumok és a szociális otthonok személyi és tárgyi feltételei is örvendetesen javultak. A jó eredmények eléréséért igen sokat tett a szakszervezet — az egész tagságra támaszkodva. Szorgalmazta a dolgozók elvi, politikai és szakmai gyarapodását és ezzel máris javította az egészségügyi ellátás kulturáltságát. Ezentúl körültekintően törődött az egészségügyi dolgozók érdekvédelmével, az ő egészségüket védő óvórendszabályokkal és az ezzel ugyancsak kapcsolatos újításokkal. Jogos észrevételként hangzott el a küldöttértekezleten az, hogy az orvos-etikai bizottság munkájáról az utóbbi időben keveset tud a szakszervezet. A bizottság ugyanis nem köteles meghívni a szakszervezet képviselőit a fegyelmi tárgyalásokra. A jegyzőkönyveket viszont kötelező volna megküldeni, de ez rendszerint elmarad. Bár köztudott, hogy durva etikátlanság sem, utóbbi időben nem történt, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Győr-Sopron megyei bizottsága mégis szeretné — és ez jogos igényt —, ha tudomására hoznák a felderített eseteket. A küldöttek érezvén a feladat és a lakosság iránti felelősséget nagy gonddal mondtak javaslatokat a szakszervezet tisztségviselőinek ahhoz, hogy a jövőben az eddiginél is jobb legyen a munka. Felszólalt a vitában a többi között Bereczki Lászlóné, az Orvosegészségügyi Szakszervezet országos központjának dolgozója, Kreiter Mária, az MSZMP Győr-Sopron megyei Végrehajtó Bizottsága agitációs és művelődésügyi osztályának vezetője és dr. Varga István megyei főorvos, a Győr-Sopron megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának vezetője. Mindhárman fontos ideológiai, etikai és szakmapolitikai kérdésekről beszéltek jó szándékkal és nagy hozzáértéssel. Si| Több beruházás vagy nagyobb hatékonyság ? Lottó-jutalomsorsolás Sport vagy üzlet Pótválasztások Győrött fskort napja a Pisti Győr-Sopron megye 1-es számú választókerületében a június 15-i választásokon a Magyar Vagon- és Gépgyár két kiváló lakatosa Gyürüsi Antal és Pál József voltak a jelöltek. Egyikük sem kapta meg a választási törvényben előírt többséget. A pótválasztást vasárnap június 29-én tartották. A Hazafias Népfront által megrendezett jelölőgyűlésen újból Gyurosi Antalt és Pál Józsefet jelölték képviselőnek. A Győr- Sopron megyei Választási Elnökség tekintettel azokra a szavazókra, akik vasárnap kirándulni mentek, úgy rendelkezett, hogy az 1-es számú megyei választókerület mind a harminc szavazókörzetében már reggel 5 órakor el lehet kezdeni a szavazást. Bölcsen cselekedett a választási bizottság, mert majdnem minden szavazókörzetben már reggel öt óra előtt megjelentek azok, akik alkotmányos joguknak teljesítése után a Balaton vagy a Duna partjára igyekeztek pihenni. A kora délelőtti órákban mindegyik szavazókörzetben nagy volt a forgalom, s tartott a választás a két jelölt között. Szaradi Sándor az Országos Takarékpénztár vezető munkatársa feleségével és egyetemi hallgató fiával érkezett szavazni a győr MTESZ-székházban lévő szavazóhelyiségbe. Elmondta nehéz helyzetben vannak e szavazók, közöttük ő és családja is, mert a két kiváló munkás között igazán nehéz a választás. Győrött a városi tanácsházán lévő választási irodán egész nap ott tartózkodott dr. György Ernő a Győr-Sopron megyei és dr. Szabó Mihály a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára. Dr. Tamás József a megyei választási elnökség és dr. Balmi Géza a győri választási iroda tagjai délben közölték munkatársunkkal, hogy a választásra jogosultak 73,7 százaléka leszavazott. Este hat órakor mind a 30 szavazókörzetet bezárták. Este hét órakor pedig a szavazatok összeszámlálása után közölték, hogy Pál József lett a Győr-Soopron megyei 1-es számú választókerület őrs .ne gyűlési képviselője. I. B. : A 1999-es szavazókörzetben járult az urna elé Zsigmond Barna és családja. ÜGYELETESÜKKÉ I1T SZÓ Kutatási eredmények — kialakítandó termelési rendszerek A bogyósgyümölcsű növényeink sok törődést, fáradozást igényelnek. Nagyüzemekben, kiskertekben egy’aránt gond, lesz-e elegendő munkáskéz, amely a szamócát, a málnát, a ribiszkét leszedi. A kutatók napjainkban keresik annak lehetőségét, hogyan tudják a bogyósgyümölcsű növényeinket üzemszerűen, kevés fizikai munkaerővel termeszteni. Kutatják, hogy milyen fajták a legalkalmasak a nagyüzemi termesztésre. Természetes, nagyon sok kérdés megfogalmazható, amely a nemesítés, a termesztés és a betakarítás nagyüzemi tennivalóiról szól. A kutatási eredmények mindenesetre azt ígérik, hogy a bogyósgyümölcsűeknél is kialakíthatók termelési rendszerek, legfeljebb nagyobb erőfeszítéssel, mint más növényfajták esetében. A Kertészeti Kutatóintézet Fertődi Kutatóállomásán ma délelőtt kezdődő tanácskozás azt a célt szolgálja, hogy kutatók és a kertészet gyakorlati szakemberei véleményt cseréljenek a bogyósgyümölcsűek szaporítási lehetőségeiről az egyes fajták művelési módjairól, a bogyósok növényvédelméről, a növekedésszabályozó anyagok alkalmazásának kutatási eredményeiről, valamint gépesítési és ökonómiai kérdésekről, mindezzel segítvén, hogy a kutatási eredmények legyenek alapjai a bogyósgyümölcsűeknél kialakítandó termelési rendszereknek. A tanácskozáson dr. Molnár Béla intézeti főigazgató megnyitója után dr. Szilágyi Kálmán a Fertődi Kutatóállomás igazgatója tart bevezető előadást a szamóca és a mamna szaporítóanyag-termesztésének kérdéseiről. Az előadást követően nyolc kutató számol be kutatásának eredményeiről, tapasztalatairól. A kutatók és kertészeti szakemberek megtekintik a Fertődi Kutatóállomás bogyósgyümölcsű ültetvényeit, valamint a Kertészeti Kutatóintézet 25. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást, amely a fertődi kastély bemutatótermében (Bartók Béla u. 2.) látható. Ismét a kékfrankos A két szaktanácsadó, Kaszás István és Máder János szavainak tanúsága szerint az Ültetvénytervező és Szaporítóanyagforgalmazó Vállalat Észak-dunántúli Központjában, illetve a központ Győr-Sopron megyei csoportjában nem mondhatják, hogy hosszú a holtidény. Ha jól utánaszámol valaki, tulajdonképpen nincs is. Az eső marasztalta őket az irodában, nem mehettek lébénymiklósi terepszemlére. Az őszi szőlőtelepítések terveit nemrég fejezték be. Milyen tapasztalatokat szereztek? Érdeklődésünkre elmondták, hogy a megye nagyüzemi gazdaságaiban sokáig nem növekedtek az ájtelepített területek. Az idén az ellenkezőjét tapasztalták. A soproni borvidéken például leginkább a kékfrankost igényelték a nagyüzemekben, termelőszövetkezetekben. Figyelmet érdemel az is, hogy az idén nem kellett más megyéből szőlőoltványt behozni, a megyei termelők ellátták önmagukat. Ismeretes, hogy a 24/1973. MÉM- rendelet szerint 100 hektárnál kevesebb szőlőt, illetve törzsesgyümölcsöst nem telepíthetnek a termelőszövetkezetekben. A termelői kedv azt bizonyítja, hogy a megye hat termelőszövetkezetében mégis keresik a lehetőségeit a szőlőtermesztésnek. Az ültetvénytervező szakemberek erről győződtek meg tervezőmunkájuk és szaktanácsadó tevékenységük idején. Tárolás és vetőmagvizsgálat Doma Sándor, a megyei vetőmagfelügyelőség vezetője is azzal fogadott, hogy náluk nincs holtidény, amikor jelenlegi munkájukról, időszerű tennivalóikról érdeklődtem. — Alaptevékenységünk jelentős része a nemesített vetőmagszaporítás szántóföldi minősítése, illetve a vetőmagvak fémzárolása — mondta, majd szólt arról, hogy május óta végeztek 186 hektár káposztarepce, háromszáz hektár gyepfű és ötszáz hektár bíborhere szántóföldi szemléjével. Megemlítette, hogy fűmagból és bíborheréből jó termés várható, a csapadékos időjárás azonban hátráltatja betakarításukat. A munka dandárja egyébként most kezdődik, amikor két hét alatt kell megszemlélni a vetőmagfelügyelőség négy mérnökének hatezer hektáros kalászos területet A munkát, a termésbecslést gátolja a szélviharok okozta megdőlés. Mivel a csapadékos időjárás előreláthatólag sok gondot okoz a betakarításkor, felhívjuk a gazdaságok szakembereinek figyelmét a kalászos vetőmagvak aratás utáni gondos tárolására. A termelőszövetkezetekbe most küldjük ki a saját termésű vetőmagvaik vizsgálatáról szóló tájékoztatót, amelyben olvasható az egyes gabonafélék vizsgálatának ideje és a mintavételről szóló tájékoztató. Ha üzemeink időben beküldik a vizsgálatra szánt vetőmagot és meggyőződnek használati értékükről, nem lesz gond az őszi kalászos vetőmagvak előkészítésekor. Jó termés csak akkor várható, ha nemcsak fémzárolt, felújított vetőmagot, hanem, jó minőségű, szabványos vetőmagot használnak a vetéshez a gazdaságokban. Ezt egyébként a vetőmagtörvény is előírja — mondta a tájékoztatásunkra Doma Sánd, a megyei vetőmagferügliség vezetője. V. T.