Kisalföld, 1975. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-01 / 152. szám
4 Kisalföld Rábaközi napok 1975 Táncosok, énekesek Szilban Az immár hatodszori , megrendezett rábaközi napokon markánsan rajzolódik ki a rendezvénysorozatok célja Az első évek rendezvényei jelöntték ki azt az utat, amely Rábaköz hagyományainak, népi művészetének feltárásához, a lakosság folklór szereldének növekedéséhez vezetett. Ezen az úton haladva derült ki, hogy milyen határtalanul gazdag ez a táj folklórban, népi díszítőművészetben, és ekkor derült ki, hogy Rábaköz népe mietinyire szereti, tiszteli, őrzi népi hagyományait. Ennek volt köszönhető, hogy Barsi Ernő szerkesztésében, Horváth Győző gyűjtőmunkájával és sok-sok adatközlő közreműködésével megjelenhetett „Daloló Rábaköz” címmel e földrajzi és néprajzi egység népdalkincse. És újjáéledt a néptáncmozgalom. A nagymúltú szanyi Bokréta együtteshez és a híres sobri hagyományőrző tánccsoporthoz évről évre újak csatlakoznak és keltik életre a hagyományokat. Szép számmal szerveződtek feldőlgtzó tánccsoportok is. örvendett, hogy a hagyománytiszteletet, a néptáncok szeretetét mind több pedagógus plántálta a gyermekekbe a néni gyermekjáték és gyermektánccsoportok szervezésével. Népdalaink nem maradnak némák a leírt kottafejekben, hanem egyéni népdaléneklések és pávakörök szólaltatják meg kristálytisztán úgy, ahogy azok születtek, alakultak, gazdagodtak és zengtek az ősök ajkán. Az ősi népi hangszerről, a citeráról is mind több községben fújja le a feledés porát az állandóan bővülő mozgalom. A már ismert rábaújfalui és egyedi citerások példájára egymás után csendül fel újra a falvakban ez az üdítően zengő-zoongó hangszer. A szép hagyományok megőrzésére, felélesztésére való törekvés mellett óriási értéke ezen öntevékeny művészeti munkának, hogy közösségeket kovácsol össze. Olyan közösségeket, amelyek a múlt hagyományainak gyűjtésén, gondozásán, újjáélesztésen épülnek fel. Pontunk 1975. évi márciusi határozata is ebben a közösséget alakító és tömegeket összefogó erőben látja az öntevékeny művészeti munka fontosságát. A rábaközi napokon rendezett néptáncsoportokés pávaközök járási versenye igazolja a fenti megállapítást. Szil községben a múlt hét végén a Fő téren a Rábaköz jellegzetes táncainak,, a terburtgnak és a hatéinak közös eltáncolásával kezdődött a műsor, és a pávakörök énekével kísérve vonultak az érdeklődők és a szereplők az iskola udvarán felállított szabadtéri színpadhoz, ahol a rendezvény folytatódott. Mintegy ezer ember töltötte be a tágas nézőteret. Hét tánccsoport és nyolc pávakör mutatta be műsorát. A csoportok kiválogatását és meghívását három év munkája és a minden évben a megyei zsűri előtt rendezett versenyek alapján végezte a Csorna járási Hivatal művelődésügyi osztálya. Arany fokozattal jutalmazta a zsűri a szili, a söpri, a beledi Fényes, áfész tánccsoportokat, valamint a szanyi Bokréta Táncegyüttest, a mórichidai, a rábaújfalui Rábaevönsre citerás és a farádi Kodály Zoltán pávaköröket. Ezüst fokozatot nyert az egyedi citerás pávakör, a rábaújfalui Kékszivárvány pávakör, illetve menyecskekórus, az egyedi és vágy tánccsoport Bronz fokozatot érdemelt a bösárkányi HISZ tánccsoport, a bösárkányi és sobri pávakör. Minden csoport az oklevél mellé a rábaközi napok intéző bizottságának tárgyjutalmát és emlékplakettjét kapta. A színvonalas műsort a pávakörök együttes éneke zárta. Bartók Béla 1906-os jobaházi gyűjtéséből a ..jobaházi gyerek vagyok ...című népdalt adták elő. Szalai Miklós közművelődési felügyelő * Ünnepi hetek Mészáros Mihály Az Ünnepi Hetek idején a fertőrákosi kőfejtőt látogató turistákat, a Barlangszínház előadásaira érkező közönséget a színház előterében Mészáros Mihály budapesti szobrászművész kisplasztikai kiállítása fogadja. Mészáros Mihály 1930-ban született Rákospalotán. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1949 és 1954 között Mikus Sándor és Pátzay Pál tanítványa volt. Első megbízatásét 1957-ben kapta, azóta rendszeresen, szerepel bel- és külföldi kiállításokon, tárlatokon; művei immár számos külföldi múzeumban megtalálhatók. Első önálló kiállítása 1065-ben Budapesten volt, múlt évben a pécsi Biennálén díjat nyert. Köztéri munkái vannak Budapesten, Balatonföldváron, Baján, Kaposváron, Nagykanizsán és Sopronban. Lébor János portréja az Erdészeti és Faipari Egyetem botanikus kertjében. Mészáros Mihály 1961 óta a Magyar Képzőművészeti Szövetség külügyi titkára, 1971 óta pedig a budapesti Iparművészeti és Képzőművészeti Középiskola tanára. Ez év március 26. és április 13. között önálló kiállítása volt a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Kiállító termében. E kiállítás anyagának nagy része látható most a Barlangszínház előterében. A kiállított alkotások nagy része a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Művelődésügyi Minisztérium tulajdona. Mészáros Mihály alkotói indulatát egyfajta, különben nagyon ősi törekvés ösztönzi műalkotások — ahogyan a katalógus előszavában szerényen mondja — műtárgyak létrehozására, önmaga érzéseinek, indulatainak leplezetlen megmutatása — „ismerjetek és értsétek meg, hogy e megértés által közelebb kerüljünk egymáshoz” —, az a bizonyos nem mondhatom el senkinek, hát elmondom mindenkinek sürgető érzése. Alkotásaiban, kisplasztikáiban persze nem öncélúan fejezi ki saját érzéseit, indulatait! Az a szándéka, hogy az alkotás folyamatában, a létrehozott műalkotások által jobban, teljesebben megértse a világot, a számára közvetlenül adott valóságot és természetesen önmagát, nem utolsó sorban pedig a megalkotott művek által termékeny kapcsolatot, szellemi „párbeszédet” alakítson ki önmaga és művei szemlélője között. Alkotói szándékának megfelelően 3 kiállított műveit szigorú szerkezetük ellenére bizonyos nyitottság jellemzi, ami a bennük hordozott téma és gondolati tartalom, továbbgondolására ösztönzi a nézőt. Mészáros, műveinek szemlélőjét megajándékozza a felfedezés, a termékeny esztétikai birtokbavétel felemelő örömével. Mészáros Mihályban láthatóan erős vonzódás él az ősi, a mitikus, az időtlen és a távlatokat kereső témák iránt, alkotásaiban e témákkal kapcsolatos gondolatainak, érzéseinek ad megragadóan érzékletes esztétikai formát. Témáinak mindannyiszor belső lényegéig hatol, az ősiben, az időtlenben és a mitikusban mindig felfedezi a gondolatilag, esztétikailag izgalmasat, időszerűt. A megragadott valóság, illetve valóságrészlet mélységperspektíváiiél, végtelen gazdagságát érzékelteti. Mesteri biztonsággal uralja a legkülönbözőbb anyagokat (la. márvány, bronz, ólom, réz), vagy talán helyesebb arról beszélni, hogy Mészáros mesterhez méltóan gyűri le, teremti újjá, varázsolja művészi igazság hordozójává a legkülönbözőbb artyagokat. Ha a téma lényege, az alkotói szándék megköveteli, akár a legapróbb részletekbe menő finomsággal cizellálja az anyagot (Göcseji asszony. Olasz nő. Dózsa): ha a mű hiteles esztétikuma úgy kívánja, akkor darabosan, el- nagyoltam csalóka, látszólagos hevenyészettséggel alakítja (Lezuhant Ikarusz (Komarov emlékére), Lezuhant Ikarusz 2., Szobor háború után. Korpusz (Chile), Zsonglőr). Mészáros Mihály kiállítása az ünnepi Hetek egyik jelentős művészi eseménye. (Kloss) . Lezuhant Ikarusz (Löbenwein Tamás felv.) Radio, terve, mozi GYŐRI RÁDIÓ 17.30: Műsorismertetés, hírek. — 17.35: A beat kedvelőinek. — 17.55: Sportturmix. — Szerkesztő: Vakáts Árpád. — 13.10: Operarészletek. — 18.30: Levelesláda — válaszolunk hallgatóinknak. — Ifj.35: Dzsessz. — 18.45: Nyugatdunántúli krónika, műsorzárás. KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Nótacsokor. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: James King énekel. — 10.05: Gyermekeknek! 10.30: Haydn-művek. — 11.21: Profilból és szemben, jelenetek Vaszilil Suksin elbeszéléseibe. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.52: Törvénykönyv. — 14.07: A viríi Szhana titka. Jurij Nagibin elbeszélése. — 14.44: Mesejáték. — 15.10: Bob herceg. Részletek. — 15.49: Az idó népdal. — 10.00: A világgazdaság hírei. 16.05: A fogyasztók védelmében, jegyzet. — 16.13: Wagner: Trisztán és Izolda — részlet. — 16.34: Irodalmi évfordulónaptár. — 17.05: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 17.45: A történelem kérdőjelei. II. — 18.05: Júniusban hallották először. Tánczene. — 18.30: A Szabó család. — 19.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Hangverseny. — Közben: Kb. 20.23: Verseit elmondja: Benjámin László. — Kb. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. — Kb. 21.35: Népdalok. — 22.20: Sokszerrv közt » Távol-Kelettel. P. Szabó József útijegyzete. I. rész..— 22.30: Ritmusok Prágából. — 22.34: Meditáció. — 27.40: Mozart-művek. — 0.10: Vidám vásár. Részletek. PETŐFI RÁDIÓ S.05: Kamarazene. — 9.08: Monteverdi-kórusok. — 9.34: Nemzeténgeink zenéjéből. — 9.30: Kritikusok fóruma. — 10.09: Zenés műsor üdülőknek. — 10.03: A köpeny. Részletek. — 12.40: Eszszeal liláé, a kanadai írodatomból. — 13.03: Zenekari muzsika. — 13.35: Az európai széppróza klasszikusai, XV. rész. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.10: Utak, terek, emberek. — hm©: Balladáink világa, VIII. (torn.). — 19.01: Chopin: b-moll szonáta. — 19.24: Szolgálat egyenruhában. A tűzoltó alezredes. — 20.25: Új könyvek (ism.). — 20.28: Nóták. — 20.50: A természet rejtélye. A ciántűrő növény. — 21.00: ,,Szavakból élet”. Irodalmi est Szentesről. — 22.10: Melis György operettdalokat énekel. — 22.30: Zenekritikusok hanglemezekről. — 23.15: Könnyűzene. 3. MŰSOR 18.15: Az Ottawai Nemzeti Művészeti Központ Zenekarának hangversenye. — 19.02: Hubert Lawe együttesének hangversenye. — 19.53: Külföldi tudósoké a szó. — 19.51: Évfordulók nyomában. 50 éve halt meg Eric Satie. — 20.24: Purcell: Arthur király, opera. — 22.15: A Rádiószínház bemutatója. Futball-fantázia. BUDAPESTI TV 17.18: Hírek. 17.25: Óvodások Címműsor». A gólya és a madárijesztő. Szovjet rajzfilm. 17.90: Jogi esetek. Az ú. társadalomi biztosítási törvényről (torn.). 18.35: Reklámműsor. 18.40: A szárnyas vad világából (színes!). Eiofilm. 19.10: MOKÉP — Reklám. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 1.00: idősebbek is étkeztehetik. Tévétorna. 30.05: Klasszikusok tévéfilmen: Emília Galotti. Loseing művének magyarul beszélő tévéfilm-változata. 21.30: Gazdaság és társadalom. Bognár József .műsora. 22.49: Tv-hiradó. 3. 2. MŰSOR 30.00: Dalida az Olympia színpadán (színes!). Francia zenés film (ism.). 21.95: Tv-Híradó. 2. 2025: A Derby napja (színes!). Angol dokumentumfilm (lsm. — 16 éven felülieknek !) 22.15: Ember a tundrán. Finn dokumentumfilm (színes!). BRATISLAVAI TV 16.25: Bratislava! esti műsor. — 16.50: Fiatalok horizontja. — 18.00: A divatról. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.45: Találkozás barátainkkal. — 20.15: *Az Andok titka. NDK tv-filmsorozat. — 21.35: Tv-híradó. — 22.00: Négyszemközt az orvossal. OSZTRÁK TV I— 10.00: Varázslatos Christian. Film (lám.). — 17.55: Jó éjszakát, gyerekek! — 18.00: Kotlnik úr. Filmsorozat. — 18.25: Mi. — 19.00: Osztrák képek. — 19.30: Tv-híradó, kultúra, sporthírek. — 20.00: Josef Meinrad világa. — 21.05: Mi van a feleségeddel? Filmkomédia. — 23.00: Hírek. .. 17.45: Riportműsor. — 19.45: Két rajzfilm. — 20.00: A bécsi kor. — 21.05: Tv-híradó, kultúra. — 21.55: Sporthírek. MOZIMŰSOR ÁSVÁNYRÁRÓ: Bekötött szemmel* (m.), 7. BELED: Hogyan mondjam meg gyermekemnek?* (NSZK), 8. BŐSÁRKÁNY: A három ártatlan (cs.), 18. CSORNA: A farkassziget rejtélye (r.), 16, 13. FARÁD: A dunai hajós im. 8. FERTŐSZENTMIKLÓS: Robinson Crusoe (az.), 7. GÖNYÜ: Nyugtalan ifjúság (sz.), 2. GYŐR, Rába: A fej nélküli lovas (sz.), 3. Az utolsó töltény (r.), no, m: Vörös Csillag: Egy kis előkelősség* (a.), 9, n, hne. özönvíz, T. (1.), 3. Petőfi: Nyugtalan ifjúság (sZ.), 7. Győr-Szentiván: Kamaszkorom legszebb nyara* (USA), 7. HALÁSZI: Hárommilliárd lift nélkül (fo.), f8. HEGYESHALOM: Pál's Paula* (NDK), 8. JÁNOSSOMORJA: A repülőszázad (az.), f8. KAPUVÁR: Kard és kereszt (az.), 6, 8. KÖNY: A lopakodó Hold (USA), 7. MOSONMAGYARÓVÁR, Kossuth: Látszólag ok nélkül* (f.), 4, 6, 8. Dózsa: Az asszony és az Elítélt* (f.), ftt, f8. ÖTTEVÉNY: Fehér farkasok (NDK), 7. PANNOHALMA: Almodo ifjúság (m.), 7. RAJKA: Oklahoma olaja* (UJSA), 8. SOPRON, Szabadság: Puha ágyak, kemény csaták* (a.), 3, n6, f8. Petőfi: Hószakadás (m.), 6. SZANY: Macbeth* (a.), 8. A csillaggal jelölt filmek korhatárosak! ORVOSI ÜGYELET GYŐRÖTT: este 7-től reggel 7-ig a Gorkij u. 55. szám alatti körzeti orvosi rendelőben. Telefon: 11-004. SOPRONBAN: délután 4-től reggel 7-ig a Lenkey u. 5. szám alatti rendelőben. Telefon: 12-011. MOSONMAGYARÓVÁRON: este 6-tól reggel 6-ig a kórházban. Telefon: 16-431. CSORNÁN: délután 3-tól másnap reggel 7-ig ügyel. dr. Kerschbaummayer József, Csorna, Felszabadulás u. 60., telefon: 139. KAPUVÁRON: a körzeti orvosok saját körzetükben személyesen vagy telefonon elérhetők. Ingyenes és kötelező TÜDŐSZÜRÉS Győrött az Amadé L. u. 1. szám alatt reggel 8-tól 13.30-ig, továbbá: Fertőendréden, Győrzámolyon, Kapuváron. 1975. JÚLIUS 1., KEDD A Nők nemzetközi éve „A cenzúrát határozottan ellenzem..." A NEMZETKÖZI SZEMINÁRIUM második napi vitájában, amely Jaqueline Chabaud előadását követte Amanda de Giguel szociológus (Spanyolország) a valenciai egyetem tanára is részt vett. Hozzászólásának témája: hogyan harcolnak az újságírónak, a cenzúra ellen? A zsúfolt programok rövid szünetében Amanda de Mingueltől is interjút kértem. Elöljáróban még annyit el kell mondanom róla, hogy fiatal kora ellenére ismert szociológus, számos könyv szerzője és ezek közül néhánynak témája a nőkkel kapcsolatos. Több újságban rendszeresen publikál. A budapesti nemzetközi szemináriumra mint megfigyelő azért jött el, mert az UNESCO kérésére a nők nemzetközi évével kapcsolatos rendezvényekről könyvet ír. — Mi az Ön véleménye a budapesti tanácskozásról? — Vitathatatlan tény; ez a találkozás nagyon jól szervezett. Nem véletlenül mondott köszönetet az UNESCO nevében Mr. Joel Blocker a MXJOSZ-nak, név szerint Rostás Györgynek, Haás Mártának, Gyarmati Istvánnak és dr. Földes Annának, akik sokat fáradoztak a szeminárium teljes sikeréért. Mindent szigorú pontossággal megterveztek. Ez a gondosság kicsit kerékkötőjévé is vált a fesztelen órák eltöltésének és így kevés időnk volt a személyes kapcsolatok kialakítására. A fent említett vitában — amikor én is szóltam — a közbeszólások túl hosszúak voltak és hiányoztak az átfogó konkrétumok. Az egyéb vitákat élveztem, mert a szóban forgó témák igen nagy jelentőségűek az emberiséget tekintve. Talán kicsit többet is lehetett volna törődni a kritika fokozataival. Mindemellett nagyon érdekesnek találtam a nemzetközi problémák országonkénti megvilágítását. Nekünk valamennyiünknek, akik tollforgatók vagyunk, szaporítanunk kell az olyan alkalmakat, ahol találkozhatunk egymással, különböző országok állampolgáraival úgy is mint emberek — túl a világ hivatalos vagy diplomáciai kapcsolatain. Diákokat is meghívhatnának hasonló típusú konferenciákra a nők nemzetközi évében. — Cenzúrával kapcsolatos kérdését tekintve ön teljességgel magára maradt. A témát senki sem folytatta. — Igen, így van — sajnos. A cenzúrát én határozottan ellenzem. A cenzúrának nagyon sok fokozata és típusa van, beleértve az öncezúrázást is. Talán ez az utóbbi forma a leggyakoribb és egyben a legegyszerűbb az összes között. Vagyis az újságíró még cikkének megjelenése előtt „jobb belátásra tér" és saját maga húzza le a saját cikkéből a „veszélyes" részeket. A cenzúra nyomán az újságok unalmassá, érdektelenné válnak és erősen korlátozzák azt, hogy az ember betekintsen egy ország életébe és tisztán lásson — ön szerint milyenek a szemináriumon megszövegezett okmányok? — Jók, figyelemre méltóak. A közös gondokra, feladatokra hívják fel a figyelmet, különösen az a felhívás, amelyik általában az újságírókhoz szól és az ENSZ határozatának megvalósítására buzdít. Kétségtelen: az újságírók kezében hatalmas fegyver van, a toll. Módjuk van szót emelni az igazság érdekében és írásaikkal küzdeni a nők jogainak elismeréséért. Én kívánom, hogy legyenek a következő időkben is jó szócsövei a női egyenjogúságnak — fejezte be Amanda de Miguel szociológus, a budapesti nemzetközi szeminárium egyik megfigyelője. (Sindulár)