Kisalföld, 1975. augusztus (20. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA , GYŐR, 1975. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK + XXXI. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Ülést tartott a Minisztertanács • A Kádár János vezette magyar küldöttség Lázár György miniszterelnök (kö­zépütt) és Pója Frigyes kül­ügyminiszter (bal oldalt). Leonyid Brezsnyev: „Ez a józan ész diadala” Folytatta munkáját a helsinki csúcsértekezlet Gustáv Husoknak, a CSKP KB főtitkárának, a csehszlovák kül­döttség vezetőjének felszólalásá­val folytatta munkáját csütörtö­kön délelőtt helyi idő szerint né­hány perccel fél tíz után a Fin­landia palota nagytermében az európai biztonsági értekezlet zá­rószakasza. Az ülésen Joszip Broz Tito jugoszláv államfő el­nökölt. A délelőtti ülés további szó­nokai a következők voltak: Ed­ward Gierek, a Z­EMP KB első titkára, Valery Giscard d'Es­taing francia köztársasági el­nök, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Liam Cosgrave ír miniszterelnök, Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke és Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegáció ve­zetője. Kádár János felszólalása Elnök, elv táró! Tisztelt küldöttek! A magyar közvélemény kez­dettől fogva figyelemmel kí­sérte és aktívan támogatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tevékenységét. Történelmi jelentőségűnek tartjuk, hogy a közös erőfeszítés n­em volt hiábavaló, az összes érdekelt egyetértésével most összeült a biztonsági értekezlet leg­­felsőbb szintű zárószakasza. A népek várakozásait, egy jobb jövő iránti reménysé­geit fejezi ki, és kétségtelen, hogy Európa történelmének új, fontos lapját írja ez a tanácskozás. A magyar küldöttség ne­vében tisztelettel köszöntöm a küldötteket, az értekezlet minden résztvevőjét. Minden küldöttségnek jó munkát, az értekezletnek teljes sikert kí­vánok. A Magyar Népköztár­saság és a magyar nép ne­vében köszönetet mondok a Szovjetunió, valamennyi európai ország, az Ameri­kai Egyesült Államok és Ka­nada vezetőinek és kormány­zatának, hogy felelősen hoz­zájárultak az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet létrejöttéhez. Szívből köszöntöm fáradhatatlan, ál­dozatkész munkájukért nagy­­rabecsült házigazdáinkat, Urho Kekkonen urat, a Finn Köztársaság­ elnökét, a finn kormányt. Helsinki város vezetőit, a testvéri finn né­pet. Tisztelt küldöttek! Mi annak a magyar nép­nek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi je­lentőségű tanácskozáson, amely államot alapítva 1100 éve él a Duna-Tisza táján, Európa közepén, így múl­tunk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sorsához kötő­dik. Meggyőződésünk, hogy Eu­rópa minden népének leg­több kívánsága a béke. Ha lehetséges, még fokozottab­ban így van ,ez a magyar nép esetében, amely évszáza­dokon át a hadak útjának kereszteződési pontján élt és mérhetetlen véráldozatokat hozott, hogy fennmaradhas­son és megőrizze államát a fenyegető pusztulással szem­ben századunkban. Az első világháború hiábavaló áldo­zatai után a vesztes Ma­gyarország területe a koráb­binak egy­harmadára csök­kent, a második világhábo­rúban, urai bűnéből a rossz oldalon vérezve, elvesztette felnőtt lakosságának 8 szá­zalékát és az ország rom­halmazzá vált. A magyar nép sorsa har­minc évvel ezelőtt, az anti­fasiszta koalíció történelmi győzelmének és annak követ­keztében, hogy a szovjet hadsereg, a vele együtt küz­dőkkel, kiűzte hazánk terü­letéről a Hitleri fasiszta megszálló hadakat, új, jó fordulatot vett. Azóta béké­ben él a magyar nép, visz­­szanyerve nemzeti függet­lenségét és állami szuvereni­tását, szilárdan és eltökélten halad maga választott útján, s ma a fejlett szocialista tár­sadalmat építi. Történel­münkből mi levontuk a szük­séges tanulságokat. Mindenki megértheti, hogy a szocia­lista Magyar Népköztársaság számára az európai népek békéje, biztonsága, barátsá­ga és együttműködése nem pusztán szavakat jelent, ha­nem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó, hosszú távú politi­kát, és a magyar nép életbe­vágó érdekeit fejezi ki. Tisztelt küldöttek! Közismertek az európai népek múltbeli szenvedései a két világháború rettenetes pusztításai, az a tény, hogy a két világháború földrészün­kön robbant ki. Mindezt, de legfőképpen azt figyelembe véve, hogy a felhalmozott korszerű fegyverek konflik­tus esetén eddig soha nem látott szörnyűséggel és pusz­tulással fenyegetik Európa és a világ népeit, minden ország felelős tényezőinek hatékonyan hozzá kell járul­niuk ahhoz, hogy az utóbbi időben mutatkozó enyhülés tartós, a béke biztosított és szilárd legyen. Úgy véljük, hogy az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet eredmé­nyességétől, és a jelen érte­kezlet szellemében végzendő további munkától függ né­peink, földrészünk Európa, és nem túlzás ha azt, mond­juk, nem kis mértékben az­­ emberiség jövője. Az álta­lunk képviselt népek remé­nye az, hogy az értekezlet­­jó munkát végez és a jöven­dő a béke lesz. A magyar küldöttség azt a megbízást kapta, hogy járuljon hozzá az értekezlet sikeréhez. Igyekszünk e megbízásnak eleget tenni. A Magyar Népköztársaság rendíthetetlen híve a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének. A Szovjetunió­val és más szocialista orszá­gokkal együtt egyik kezde­ményezője és aláírója volt az 1969-es Budapesti felhí­vásnak, amely javasolta az európai biztonsági értekez­let összehívását.. Szövetsége­seinkkel együtt azóta is min­dent megtettünk az értekez­let létrejöttéért. Képvise­lőink mindvégig részt vettek az­­ előkészítő munkálatok­ban és a jelen értekezlet elé aláírásra beterjesztett ok­mány kidolgozásában. Tisztelt küldöttek! A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy mindent meg kell tenni a fegyveres ösz­­szeütközésekkel fenyegető kérdések békés megoldása, a háború, egy új világháború lehetőségének kiküszöbölé­se érdekében. Kormányunk úgy véli, to­vábbi erőfeszítéseket kell tenni az általános leszerelés előmozdítására.." Támogatunk minden komoly leszerelési törekvést, így támogatjuk a Szovjetunió javaslatát le­szerelési világkonferencia összehívására. Üdvözöljük, és a nemzet­közi enyhülés szempontjából meghatározónak tekintjük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsola­tainak javulását, megálla­podásukat és további tárgya­lásaikat a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról. Minden józanul gondolko­dó ember látja, hogy az em­beriség fejlődésének jelen szakaszában a világháború elkerülésének nincs más reális és elfogadható alter­natívája, mint a békés egy­más mellett élés, a vitás kér­dések tárgyalások útján való rendezése, a fegyverkezési verseny megállítása, a fegy­verzetek korlátozása, majd a leszerelés, az államok ren­dezett viszonya, a közös ér­dekű kérdésekben az együtt­működés, a népek közeledése és barátsága. A Magyar Népköztársaság ennek tudatában és szelle­mében építi nemzetközi kap­csolatait, tevékenykedik az Egyesült, Nemzetek Szerve­zetében, s közel hatszáz más nemzetközi szervezetben. Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bo­nyolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség kiemelke­dő fontosságúnak tartja az államok kapcsolatait és együtt­működését szabályozó elvek rögzítését. Az értekezlet mun­kájában részt vesz 35 szuve­rén állam, közöttük vannak nagy és kis államok, iparilag fejlettek és kevésbé fejlettek, szocialista és nem szocialista, elkötelezett és el nem köte­lezett­­ országok, semleges ál­lamok. Az államok kapcso­latait szabályozó elvek — min­t a szuverén egyenlőség, az erőszaktól való tartózko­dás, a határok sérthetetlensé­ge és a többi alapelv — tisz­teletben tartása és gyakorlati érvényesülése megfelel a résztvevő 35 különböző ál­lam érdekeinek, biztosítja a békét. Betartásukkal száműz­hetjük földrészünkről a hábo­rút, a fegyveres konfliktuso­kat. A Magyar Népköztársa­ság kész ezeknek az elveknek következetes betartására. A magyar kormány úgy vé­li, hogy az államok kapcso­latainak a biztonsági értekez­let által történő elvi rende­zése, ezen elvek gyakorlati érvényesülése erősíti a poli­tikai bizalmat, s ez megköny­­nyíti az európai fegyveres erők, és azok fegyverzetének ésszerű, az egyenlő bizton­ság elvét figyelembe vevő csökkentését is. Magunk részéről üdvözöl­jük a tudományos, a gazda­sági és a kereskedelmi egy­ütt­­működésre kidolgozott aján­lásokat is. Magyarország ma is kiterjedt gazdasági kap­csolatokat tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gazdasági m­un­­kamegosztásban. A Magyar Népköztársaság elvi­ okokból híve és adottságai miatt ér­dekelt is abban, hogy a nem­zetközi gazdasági együttmű­ködés a jövőben tovább szé­lesedjék. Úgy véljük, hogy általában az államok, s kü­lönösen a különböző társa­dalmi rendszerű országok po­litikai kapcsolatait szilárdan alátámasztja a kölcsönösen előnyös gazdasági együttmű­ködés. Magyarország kész a hátrá­nyos megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös, hosszútávú megegyezésekkel is szabályozott gazdasági együttműködésre ír mindazon országokkal, amelyek maguk is érdekeltek ebben. Tisztelt küldöttek! Az értekezlet előkészítése során sok vitával járt, ezért so­k munkát és időt kíván az ajánlások kidolgozása az európai országok kulturális együttműködésére, az infor­mációk, az emberi kapcso­latok bővítésére és bizonyos humanitárius kérdések meg­oldására. A Magyar Népköz­társaság kész az e kérdések­re vonatkozó ajánlások elfo­gadására is és az e téren fennálló kapcsolatok fejlesz­tésére A magyar kormány meg­győződése, hogy a békés egy­más mellett élés, a népek kö­zeledése és barátsága felté­telezi, egyben lehetővé is te­szi az államok termékeny együttműködését a tudomá­nyok, a közoktatás, a kultú­ra és a tájékoztatás terén. Az egyetemes tudománynak, az emberiség javát szolgáló együttműködésnek ragyogó, nyilvánvalóan mindnyájunk­nak sokat mondó példája volt a Szojuz—Apollo űrhajók ki­válóan véghezvitt közös prog­ramja. A magyar társadalom az emberi kultúra minden való­di értékét a sajátjának te­kinti. Az egyetemes emberi kultúra közkinccsé tételét a gyakorlatban megvalósít­juk, amikor Dante, Shakespeare, Moliére, Goethe, Tolsztoj és más­ nagy írók, költők mű­veit nagy példányszámban kiadjuk, színpadra visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáférhetővé tesszük mindenki számára. Mi hívei vagyunk az embe­rek közötti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fejlesz­tésének, az utazás, a világetlá­­tás további könnyítésén­ek. A Magyar Népköztársaságban gyakorlatilag minden ember nyitott kaput talál, ak­i be­csületes szándékkal érkezik hozzánk. Szocialista és nem szocialista országok viszony­latában egyaránt jelentős kétoldalú­ turizmust bonyolí­tunk. A­ tízmilliós lélekszámú Magyarországra évente több mint 3 millió külföldi láto­gató érkezik, és hárommillió­nál több magyar állampolgár látogat külföldre. A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban bizonyít­ja, hogy híve a kulturális együttműködés, az informá­ciók, a személyi forgalom bő­vítésének, minden olyan ész­szerű lépésnek, ami előse­gíti a népek és országok köl­csönös, jobb megismerését. E téren is csak akkor és úgy le­het további, el­őrevezető lépé­seket tennünk, ha kölcsönö­sen tiszteletben tartjuk a partner országok szuverén, jogait, törvényeit, amit érte­kezletünk is elvár, az előt­tünk fekvő, közösen kidolgo­zott okmányunk is igényel minden résztvevő államtól. Kulturális együttműködés, az információk cseréje kap­csán jelentkeznek különösen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk,, kü­lönböző ideológiai­ pártokat, különböző politikai rendszerű országokat képviselünk. De világos, nem azért jöttünk össze, hogy elfogadjuk egy­más­­ideológiáját vagy­ állami politikai rendszerét. Népeink, amelyeket képviselünk, azt várják tőlünk, hogy valóban létező ideológiai és politikai különbségek ellenére szót ért­sünk, összefogjunk, és meg­állapodjunk azokban a közös tennivalókban, amelyeket el kell végeznünk, hogy Euró­pában béke és biztonság le­gyen hogy az államok, az országok hasznosan együtt­működjenek a közös érdekű dolgokban népeink javára. Elnök elvtárs! Tisztelt küldöttek! Nagy és nehéz utat tettünk meg, amíg idáig, az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet mostani, harma­dik szakaszáig eljutottunk. Sok tanácskozás,­ vita van mögöttünk, harcolnunk is kel­lett. Az enyhülésnek, a béké­nek nem csak­ hívei, ellenzői is vannak. A gáncsvetőkkel meg kellett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb, békésebb világ korszak­­jelzőjeként kerülhet a törté­nelembe. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a megkezdett munkát, és a népek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, ak­kor a holnap feladatait is megoldjuk. A magyar kormány az ér­tekezlet okmányaival egyet­ért, küldöttségünk azt meg­bízatásánál-is megfelelően alá­írja. Egyetértünk azzal is, hogy 1977-ben az érdekelt államok képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az eddig megtett utat, s megvizsgálja a teendőket. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy­ a Magyar Nép­­köztársaság és a békeszerető magyar nép minden tőle tel­hetőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet nemes céljai valóra váljanak. Köszönöm figyelmüket! Gustáv Husák beszéde Az európai biztonsági kon­ferencia csütörtök délelőtti ülésének első szónoka, Glis­tán Husák, a CSKP KB főtit­kára, csehszlovák köztársasá­gi elnök többek között kije­lentette: Ez az első alkalom a törté­nelemben, amikor Európa megragadta a­ lehetőséget ar­ra, hogy megteremtse a béke, a biztonság és a békés együttműködés reális feltéte­leit, aznnak ellenére, hogy továbbra is fennállnak poli­tikai, gazdasági, ideológiai és társadalmi különbözőségek. Különösen nagyra értékel­jük azt a szerepet, amelyet a­­ konferenciát megelőző tár­gyalásokon a Szovjetunió be­töltött, nagyra értékeljük a Szovjetunió békepolitikáját. Ugyanakkor elismeréssel adó­zunk azoknak a reálisan gon­dolkodó erőknek, valamint a nyugateurópai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok, kö­zötti megértési megvalósítá­sára­ törekednek. (Folytatás a 2. oldalon. )

Next