Kisalföld, 1976. március (21. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1976. MÁRCIUS 2. KEDD ÓRA: 80 FILLÉR XXXII. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM Alekszej Koszigin az SZKP gazdaságpolitikai célkitűzéseiről Eszmeileg és politikailag ■RUIIIMIIHIIIIIIIHIItlltllMIHHIMHIIIIIIIIIIIIIIIItHIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIHIlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlllllinHllimillllllllllllHIinilllllllllHllllllllllllllllllllllllli összeforrottan mtmuiiiitiHiiiitiiiiiititiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiH 11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 Határozathozatallal befejeződött az első két napirendi pont vitája Az SZKP XXV. kongresszusa hétfőn délelőtt, munkájának 1. napján lezárta a kongresszus első két napirendi pontját. A mindössze félórás délelőtti ülésen Gyinmuhamed Runajev, az AZKP KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Bejelentette, hogy az "első két napirendi ponttal, tehát a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolóival kapcsolatban 139 delegátus jelentkezett szólásra, s 44 vitafelszólalás hang­zott el. Kunajev javaslatára a kongresszus megszavazta az első két napirendi pont vitájának lezárását. Ezután az elnök felkérte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, az első napirendi pont előadóját vitazáró beszédének elmondására. — Küldött elvtársak! A Központi Bizottság be­számolójának megvitatásá­ban részt vettek minden köz­társaságunk képviselői — a Központi Bizottságok titká­rai, a területi pártbizottságok titkárai, felszólaltak a mun­kások, kolhozparasztok, ér­telmiségiek képviselői. A párt bel- és külpolitikája kérdé­seinek széles körét érintet­ték. Nem kétséges, hogy az új Központi Bizottság, ame­lyet majd megválasztunk, fi­gyelmesen tanulmányozni fogja az elhangzott észrevéte­leket, s azokat figyelembe veszi majd munkájában. Az általános vitáról szólva három mozzanatot szeretnék kiemelni. Szerintem ezek a legfontosabbak. Mindenekelőtt nagy meg­elégedéssel állapítható meg, hogy a kongresszuson fel­szólalt valamennyi küldött egyöntetűen helyeselte a Központi Bizottság politikai irányvonalát és gyakorlati te­vékenységét. Teljes támoga­tást kapott a Központi Bi­zottság beszámolójában vá­zolt, jövőre vonatkozó irány­vonal is. Elvtáréak, ez azt jelenti, hogy sokmilliós pártunk — amelynek akaratát mi itt ki­fejezésre juttatjuk — eszme­ileg és politikailag összefor­rottan, egységesen fogadta­ az SZKP XXV. kongresszusát. Ki kell emelni a vita rend­kívül konstruktív, tárgysze­rű és elvszerű jellegét. Az el­múlt ötéves terv eredményei­nek komoly elemzése, a párt és az ország jelenének és jö­vőjének átgondolása, fejlő­désünk számos problémájára vonatkozó érdekes javasla­tok, saját tevékenységünk önkritikus, követelményeket tá­masztó megközelítése — ezek az itt elhangzott beszé­dek legfőbb jellemvonásai. Ez pedig azt jelenti, hogy a kongresszuson csakúgy, mint az egész pártban, a kommu­nistákhoz méltó, alkotói mun­kastílus uralkodik. Egysége­sen, és­ erőteljesen hallatták szavukat a proletár interna­cionalizmusról, a népek ba­rátságáról és a békéért vívott harcról. Ez a mi politikánk és ettől nem­­térünk el. Ki kell emelni a felszólalók nagy optimizmusát, magabiz­tosságát, céltudatos hangját. Mindez az ügyünk sikerébe, a terveink realitásába vetett szilárd meggyőződésnek és annak a felismerésnek az eredménye, hogy ha a párt kollektív bölcsességével ki­jelöli a célokat, kitűzi saját maga és az egész ország fel­adatait, akkor megvalósulnak ezek a célok, megoldódnak ezek a feladatok. Köszönetet mondok mind­azoknak az elvtársaknak, akik nagyra értékelték a be­számolót, s elismerő szavak­kal szóltak Központi Bizott­ságunkról, Politikai Bizottsá­gunkról, rólam és külföldi ba­rátainkról. De az a helyes dolog, ha eddigi sikereinket úgy tekintjük, mint a párt vezető szervei, továbbá a pártbizottságok és az összes pártszervezet kollektív mun­kájának együttes erőfeszíté­sének eredményét. Mi akkor járunk el helye­sen, akkor járunk el lemm­i módon, ha eredményeink tu­datában, figyelmünket a még meglevő fogyatékosságokra, a megoldatlan feladatokra össz­pontosítjuk. Úgy gondolom, a kongresz­­szus küldöttei egyetértenek azzal, hogy az ügy ilyen megközelítése mindennél jobban elősegíti a kommu­nisták és egész népünk poli­tikai aktivitásának és alkotó energiájának fokozódását. Engedjék meg, hogy ennek jegyében zárjam szavaimat. Úgy gondolom, hogy a Köz­ponti Bizottság beszámoló­járól folytatott vita jellege és tartalma mentesít a terje­delmesebb záróbeszédtől. Ezt követően Viktor Gri­­sin, a KB Politikai Bizottsá­gának tagja az első napiren­di ponttal kapcsolatos hatá­rozati javaslat előkészítésére szombaton alakított 110 tagú bizottság megbízásából felol­vasta a határozati javaslatot. A kongresszus mind ezt, mind a Központi Revíziós Bizott­ság beszámolóját, a jóváha­gyó határozati javaslatot egyhangúlag, lelkes taps és éljenzés közepette elfogadta az SZKP XXV. kongresszusának határozata. Miután meghallgatta és megvitatta L. I. Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitká­ra előterjesztésében az SZKP Központi Bizottságának be­számolóját, a párt soron levő bel- és külpolitikai feladatai­ról, elhatározza: 1. ) Teljes egészében he­lyesli a párt Központi Bi­zottsága politikai irányvona­lát és gyakorlati tevékenysé­gét. 2. ) Jóváhagyja az SZKP KB beszámolóját és javasolja minden pártszervezetnek, hogy munkájában érvénye­sítse azokat a tételeket és feladatokat, amelyeket L. I. Brezsnyev vetett fel az SZKP Központi Bizottsága beszá­molójában. ♦ ♦ ♦ Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bizottság titkára lépett ez­után a szónoki emelvényre, s felolvasott egy nyilatkozat­tervezetet, amelyben az SZKP XXV. kongresszusa kegyelettel megemlékezik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom már­tírjairól, követeli mindazok­nak a kommunistáknak és egyéb haladó személyiségek­nek a szabadon bocsátását, akiket az imperializmus és a reakció a világ legkülönbö­zőbb részeiben bebörtönzött. Miután a kongresszus ezt az okmányt is egyhangúlag elfo­gadta, az elnök berekesztette a délelőtti ülést. A kongresszus hétfő dél­utáni ülésén rátért a harma­dik napirendi pontra, amely­nek előadója — immár ha­gyományosan — Alekszej Koszigin, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke volt. (Folytatás a 2. oldalon.) > ' ■' ' Leonyid Brezsnyev vitaösszefoglalója Kétmillió kalória A Soproni Ingatlankezelő Vállalat távfűtő részlegének új kazánja kétmillió kalória t­ő termelésére képes. A berendezés a város egyik legszebb részének, a József Attila lakótelep fűtését és melegvíz-szolgáltatását látja el. Képünkön Szabó Ferenc az automata olajkazán fel­ügyeletét végzi. Felv.: Sz. Ö. Í ülésezett Győr-Sopron megye Tanácsa A megye ötödik ötéves tervéről Tizennégy milliárd forint m­ennyit költhetnek el Győr- Sopron megye tanácsai az ötödik ötéves tervidőszakban. Az első két évben mérsékelt fejlesztéssel kevesebbet, majd a tervidőszak, felétől többet. Hogyan mire, milyen ütem­ben adja ki a megyei tanács a pénzét, és hogyan, mire, milyen ütemben költik el pénzüket, a tanácsok? Enről, vagyis a megye tanácsainak ötödik ötéves, középtávú pénzügyi és fejlesztési tervé­ről tárgyalt tegnap Győr-Sop­­ro­n megye Tanácsa. A testü­let ülését Lombos Ferenc ta­nácselnök vezette. A megváltozott gazdasági körülményekről, illetve arról, hogy ennek a változásnak együtt kell járnia a megvál­tozó gazdálkodással, az új szemlélettel, erről általában csak akkor esik szó, ha a vállalatok, üzemek tervei, szándékai kerülnek napirend­re. A tegnapi tanácsülésen ezek voltak a szóbeli kiegé­szítésnek a központi gondola­tai. És ezek voltak a közpon­ti gondolatai a vitában felszó­lalók mondanivalójának is. Mint a szóbeli kiegészítésből is egyértelműen kitűnt, a terv összeállításakor a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága mindenekelőtt a központi fejlesztési elképzeléseket vet­te alapul, és ezek szerint iga­zította a lehetőségeket a me­­gye társadalmi és gazdasági sajátosságaihoz. Kétségtelen, a jövőben az eddiginél több központi előírás érvényesül majd a tanácsok gazdálkodá­si munkájában és a követel­mények is szigorúbbak lesz­nek, mint eddig. Mindez nem jelenti az ön­állóság csökkentését — érvelt a tanácselnök, hanem min­denekelőtt az eddigi szemlé­let megváltoztatására irányul. A tervvel nem elég egyetér­teni, a tanácsok vezetőinek, dolgozóinak és a tanácstagok­nak magukévá kell tenniük azt a szemléletet, amelyet tükröz: a takarékosságra, a nagyobb szervezettségre, a fejlesztések eddiginél jobb előkészítésére, a feladatok következetes végrehajtására irányuló törekvést. Választ adott a tanácsülés arra a kérdésre is, hogy mi­ként lehet a tervfeladatok következetes megoldását el­érni. A megye ötödik ötéves terve nem tartalmaz változá­sokat. Ez azonban nem jelen­ti azt, hogy a helyi tanácsok­nak nem szükséges az igé­nyekhez igazítva rangsorol­niuk a feladatokat. Nem je­lenti azt hogy nem kell fej­lesztési elképzeléseikre vál­­­tozatokat készíteni. Csak így lehet elérni, hogy előkészít­ve mindig az adott körülmé­nyekhez tudják igazítani ten­nivalóikat. Hogy ne kész ter­veket módosítsanak, hanem olyan szerint dolgozzanak, amelynek megvalósítására felkészültek. Szakítani kell azzal a gyakorlattal, amely szerint eddig egy terv elfoga­dása után azonnal a módosí­tás, a változtatás lehetőségét keresték. A megyei tanács tegnapi ülésének vitájából, illetve ma­gából az ötödik ötéves terv­ből is egyértelműen kitűnik, hogy a tanácsi munka minde­nekelőtt az anyagi eszközö­kön keresztül kötődik a gaz­dasághoz. De — mint ezt nem egy felszólaló hangsúlyozta — éppen ezért a tanácsi mun­kában ugyanazoknak az el­­veknek, célkitűzéseknek kell érvényesülniük, mint a ter­melésben Nem utolsósorban ez az összhang biztosíthatja azt, hogy megyénk a 14 mil­liárd forintot a lehető legha­tékonyabban tudja felhasznál­ni. Megyénk tanácsainak tegnap elfogadott ötödik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseire la­punkban részletesen visszaté­rünk. (s­if)

Next