Kisalföld, 1976. március (21. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1976. MÁRCIUS 2. KEDD ÓRA: 80 FILLÉR XXXII. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM Alekszej Koszigin az SZKP gazdaságpolitikai célkitűzéseiről Eszmeileg és politikailag ■RUIIIMIIHIIIIIIIHIItlltllMIHHIMHIIIIIIIIIIIIIIIItHIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIHIlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlllllinHllimillllllllllllHIinilllllllllHllllllllllllllllllllllllli összeforrottan mtmuiiiitiHiiiitiiiiiititiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiH 11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 Határozathozatallal befejeződött az első két napirendi pont vitája Az SZKP XXV. kongresszusa hétfőn délelőtt, munkájának 1. napján lezárta a kongresszus első két napirendi pontját. A mindössze félórás délelőtti ülésen Gyinmuhamed Runajev, az AZKP KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Bejelentette, hogy az "első két napirendi ponttal, tehát a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolóival kapcsolatban 139 delegátus jelentkezett szólásra, s 44 vitafelszólalás hangzott el. Kunajev javaslatára a kongresszus megszavazta az első két napirendi pont vitájának lezárását. Ezután az elnök felkérte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, az első napirendi pont előadóját vitazáró beszédének elmondására. — Küldött elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójának megvitatásában részt vettek minden köztársaságunk képviselői — a Központi Bizottságok titkárai, a területi pártbizottságok titkárai, felszólaltak a munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek képviselői. A párt bel- és külpolitikája kérdéseinek széles körét érintették. Nem kétséges, hogy az új Központi Bizottság, amelyet majd megválasztunk, figyelmesen tanulmányozni fogja az elhangzott észrevételeket, s azokat figyelembe veszi majd munkájában. Az általános vitáról szólva három mozzanatot szeretnék kiemelni. Szerintem ezek a legfontosabbak. Mindenekelőtt nagy megelégedéssel állapítható meg, hogy a kongresszuson felszólalt valamennyi küldött egyöntetűen helyeselte a Központi Bizottság politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. Teljes támogatást kapott a Központi Bizottság beszámolójában vázolt, jövőre vonatkozó irányvonal is. Elvtáréak, ez azt jelenti, hogy sokmilliós pártunk — amelynek akaratát mi itt kifejezésre juttatjuk — eszmeileg és politikailag összeforrottan, egységesen fogadta az SZKP XXV. kongresszusát. Ki kell emelni a vita rendkívül konstruktív, tárgyszerű és elvszerű jellegét. Az elmúlt ötéves terv eredményeinek komoly elemzése, a párt és az ország jelenének és jövőjének átgondolása, fejlődésünk számos problémájára vonatkozó érdekes javaslatok, saját tevékenységünk önkritikus, követelményeket támasztó megközelítése — ezek az itt elhangzott beszédek legfőbb jellemvonásai. Ez pedig azt jelenti, hogy a kongresszuson csakúgy, mint az egész pártban, a kommunistákhoz méltó, alkotói munkastílus uralkodik. Egységesen, és erőteljesen hallatták szavukat a proletár internacionalizmusról, a népek barátságáról és a békéért vívott harcról. Ez a mi politikánk és ettől nemtérünk el. Ki kell emelni a felszólalók nagy optimizmusát, magabiztosságát, céltudatos hangját. Mindez az ügyünk sikerébe, a terveink realitásába vetett szilárd meggyőződésnek és annak a felismerésnek az eredménye, hogy ha a párt kollektív bölcsességével kijelöli a célokat, kitűzi saját maga és az egész ország feladatait, akkor megvalósulnak ezek a célok, megoldódnak ezek a feladatok. Köszönetet mondok mindazoknak az elvtársaknak, akik nagyra értékelték a beszámolót, s elismerő szavakkal szóltak Központi Bizottságunkról, Politikai Bizottságunkról, rólam és külföldi barátainkról. De az a helyes dolog, ha eddigi sikereinket úgy tekintjük, mint a párt vezető szervei, továbbá a pártbizottságok és az összes pártszervezet kollektív munkájának együttes erőfeszítésének eredményét. Mi akkor járunk el helyesen, akkor járunk el lemmi módon, ha eredményeink tudatában, figyelmünket a még meglevő fogyatékosságokra, a megoldatlan feladatokra összpontosítjuk. Úgy gondolom, a kongreszszus küldöttei egyetértenek azzal, hogy az ügy ilyen megközelítése mindennél jobban elősegíti a kommunisták és egész népünk politikai aktivitásának és alkotó energiájának fokozódását. Engedjék meg, hogy ennek jegyében zárjam szavaimat. Úgy gondolom, hogy a Központi Bizottság beszámolójáról folytatott vita jellege és tartalma mentesít a terjedelmesebb záróbeszédtől. Ezt követően Viktor Grisin, a KB Politikai Bizottságának tagja az első napirendi ponttal kapcsolatos határozati javaslat előkészítésére szombaton alakított 110 tagú bizottság megbízásából felolvasta a határozati javaslatot. A kongresszus mind ezt, mind a Központi Revíziós Bizottság beszámolóját, a jóváhagyó határozati javaslatot egyhangúlag, lelkes taps és éljenzés közepette elfogadta az SZKP XXV. kongresszusának határozata. Miután meghallgatta és megvitatta L. I. Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára előterjesztésében az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját, a párt soron levő bel- és külpolitikai feladatairól, elhatározza: 1. ) Teljes egészében helyesli a párt Központi Bizottsága politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. 2. ) Jóváhagyja az SZKP KB beszámolóját és javasolja minden pártszervezetnek, hogy munkájában érvényesítse azokat a tételeket és feladatokat, amelyeket L. I. Brezsnyev vetett fel az SZKP Központi Bizottsága beszámolójában. ♦ ♦ ♦ Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára lépett ezután a szónoki emelvényre, s felolvasott egy nyilatkozattervezetet, amelyben az SZKP XXV. kongresszusa kegyelettel megemlékezik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom mártírjairól, követeli mindazoknak a kommunistáknak és egyéb haladó személyiségeknek a szabadon bocsátását, akiket az imperializmus és a reakció a világ legkülönbözőbb részeiben bebörtönzött. Miután a kongresszus ezt az okmányt is egyhangúlag elfogadta, az elnök berekesztette a délelőtti ülést. A kongresszus hétfő délutáni ülésén rátért a harmadik napirendi pontra, amelynek előadója — immár hagyományosan — Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke volt. (Folytatás a 2. oldalon.) > ' ■' ' Leonyid Brezsnyev vitaösszefoglalója Kétmillió kalória A Soproni Ingatlankezelő Vállalat távfűtő részlegének új kazánja kétmillió kalória tő termelésére képes. A berendezés a város egyik legszebb részének, a József Attila lakótelep fűtését és melegvíz-szolgáltatását látja el. Képünkön Szabó Ferenc az automata olajkazán felügyeletét végzi. Felv.: Sz. Ö. Í ülésezett Győr-Sopron megye Tanácsa A megye ötödik ötéves tervéről Tizennégy milliárd forint mennyit költhetnek el Győr- Sopron megye tanácsai az ötödik ötéves tervidőszakban. Az első két évben mérsékelt fejlesztéssel kevesebbet, majd a tervidőszak, felétől többet. Hogyan mire, milyen ütemben adja ki a megyei tanács a pénzét, és hogyan, mire, milyen ütemben költik el pénzüket, a tanácsok? Enről, vagyis a megye tanácsainak ötödik ötéves, középtávú pénzügyi és fejlesztési tervéről tárgyalt tegnap Győr-Sopron megye Tanácsa. A testület ülését Lombos Ferenc tanácselnök vezette. A megváltozott gazdasági körülményekről, illetve arról, hogy ennek a változásnak együtt kell járnia a megváltozó gazdálkodással, az új szemlélettel, erről általában csak akkor esik szó, ha a vállalatok, üzemek tervei, szándékai kerülnek napirendre. A tegnapi tanácsülésen ezek voltak a szóbeli kiegészítésnek a központi gondolatai. És ezek voltak a központi gondolatai a vitában felszólalók mondanivalójának is. Mint a szóbeli kiegészítésből is egyértelműen kitűnt, a terv összeállításakor a megyei tanács végrehajtó bizottsága mindenekelőtt a központi fejlesztési elképzeléseket vette alapul, és ezek szerint igazította a lehetőségeket a megye társadalmi és gazdasági sajátosságaihoz. Kétségtelen, a jövőben az eddiginél több központi előírás érvényesül majd a tanácsok gazdálkodási munkájában és a követelmények is szigorúbbak lesznek, mint eddig. Mindez nem jelenti az önállóság csökkentését — érvelt a tanácselnök, hanem mindenekelőtt az eddigi szemlélet megváltoztatására irányul. A tervvel nem elég egyetérteni, a tanácsok vezetőinek, dolgozóinak és a tanácstagoknak magukévá kell tenniük azt a szemléletet, amelyet tükröz: a takarékosságra, a nagyobb szervezettségre, a fejlesztések eddiginél jobb előkészítésére, a feladatok következetes végrehajtására irányuló törekvést. Választ adott a tanácsülés arra a kérdésre is, hogy miként lehet a tervfeladatok következetes megoldását elérni. A megye ötödik ötéves terve nem tartalmaz változásokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a helyi tanácsoknak nem szükséges az igényekhez igazítva rangsorolniuk a feladatokat. Nem jelenti azt hogy nem kell fejlesztési elképzeléseikre változatokat készíteni. Csak így lehet elérni, hogy előkészítve mindig az adott körülményekhez tudják igazítani tennivalóikat. Hogy ne kész terveket módosítsanak, hanem olyan szerint dolgozzanak, amelynek megvalósítására felkészültek. Szakítani kell azzal a gyakorlattal, amely szerint eddig egy terv elfogadása után azonnal a módosítás, a változtatás lehetőségét keresték. A megyei tanács tegnapi ülésének vitájából, illetve magából az ötödik ötéves tervből is egyértelműen kitűnik, hogy a tanácsi munka mindenekelőtt az anyagi eszközökön keresztül kötődik a gazdasághoz. De — mint ezt nem egy felszólaló hangsúlyozta — éppen ezért a tanácsi munkában ugyanazoknak az elveknek, célkitűzéseknek kell érvényesülniük, mint a termelésben Nem utolsósorban ez az összhang biztosíthatja azt, hogy megyénk a 14 milliárd forintot a lehető leghatékonyabban tudja felhasználni. Megyénk tanácsainak tegnap elfogadott ötödik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseire lapunkban részletesen visszatérünk. (sif)