Kisalföld, 1976. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1976. JÚNIUS 1., KEDD ÓRA: 80 FILLÉR XXXII. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM TELEX Koszigin Irakban Bagdadban hétfőn befejeződtek a tárgyalások Alekszej Koszigin, az MEKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és I Szaddam Husszein, az iraki Baath-párt helyettes főtitkára, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának helyettes elnöke között. A tárgyszerű, konstruktív légkörben lefolyt tárgyalásokon megvitatták a Szovjetunió és az Iraki Köztársaság politikai, gazdasági, tudományos-műszaki együttműködésének további elmélyítésével kapcsolatos kérdéseket. Nagy figyelmet szenteltek az időszerű nemzetközi kérdéseknek, köztük a közel-keleti helyzet rendezésének, az arab országok ellen elkövetett izraeli agresszió következményei felszámolásának. Megállapodtak abban, hogy a tárgyalásokról közös közleményt hoznak nyilvánosságra. Bolgár választási jelentés Szófiában hétfőn közzétették a bolgár központi választási bizottság jelentését a vasárnap tartott nemzetgyűlési és tanácstagi választásokról. A szavazás teljes rendben, a választási törvény előírásainak megfelelően zajlott le. A választásokat mindenütt magas fokú politikai aktivitás és ünnepi hangulat jellemezte. A hazafias front és a többi társadalmi szervezet biztosította a választások gyors és szervezeti menetét, a szavazás titkos voltát. Több választási körzetben a szavazási arány már a délelőtti órákban elérte a 100 százalékot. Délután 10 órára a szavazási arány több megyében meghaladta a 99 százalékot. A választások végeredményét a sajtó, a rádió és a televízió fogja ismertetni. Felmentés - kinevezés A kormány dr. Gál Tivadart, a Minisztertanács titkársága vezetőjét nyugállományba vonulása alkalmából érdemeinek elismerése mellett beosztásából felmentette. Egyidejűleg dr. Varga Józsefet, a Tanácsi Hivatal elnökhelyettesét beosztásából felmentve a Minisztertanács titkárságának vezetőjévé kinevezte. Az elnöki tanács dr. Gál Tivadart a Szocialista Magyarországért érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Lázár Györg, a Minisztertanács elnöke adta át. A lakosság kilenc százaléka Isz-lag • • Ülésezett a TDT elnöksége A termelőszövetkezetieknek hosszabb a munkanap A TDT elnöksége hétfőn ülést tartott, megtárgyalta a termelőszövetkezeti tagság helyzetének alakulását és életkörülményeinek fejlődését. Az elnökség megállapította, hogy az elmúlt 5 évben a tsztagok száma egyenletesen csökkent és a tagság összetétele a nemzedékváltás nyomán számottevően módosult. 1975. végén 930 ezer tagja volt a termelőszövetkezeteknek, közülük 310 ezer aktív korú, 420 ezer pedig nyugdíjas. (A nyugdíjasok száma öt év alatt 20 százalékkal nőtt.) Az elmúlt években élénk munkaerőmozgás volt megfigyelhető, főleg az iparosodott körzetekben és atsz-alkalmazottak körében. A változás nyomán a fiatal, képzettebb szövetkezeti tagoknak a munkaviszony és a munkafeltételek iránti igénye az iparban meghonosodott gyakorlathoz közeledett. Az aktív tagság tovább fiatalodott, az átlagos életkor öt év alatt három évvel, 41 évre csökkent. Viszont számos kedvezőtlen adottságú közös gazdaság tagsága kifejezetten elöregedett és ma már csak nagy nehézségekkel tudnak megbirkózni a feladatokkal. Figyelmeztető az is, hogy a munkába lépő fiatalok nem érdeklődnek kellően a szövetkezetek iránt : a korábbi évek 10—13 ezres számával szemben 1975-ben csak 7 000 volt a tanulósorból a közös gazdaságokba belépők száma. A szövetkezeti parasztság életkörülményeit meghatározó tényezők között nagy szerepe van a munkában töltött időnek. Az elmúlt öt évben a termelőszövetkezetek egy főre jutó munkaidő-teljesítménye emelkedett. Amíg az egy év alatt ledolgozott átlagos munkaidő országosan 2300 órára csökkent addig a szövetkezetekben ennél 100 órával többre nőtt. Ezen kívül a tsz-tagok többsége jelentős időt, naponta átlagosan 2,6 órait fordít a háztáji gazdálkodásra. Az egyes tagsági rétegek foglalkoztatottságában mutatkozó különbségek túlságosan nagyok. Mintegy százezren évente átlagosan több mint 3000 órát dolgoznak. Ugyanakkor főleg a női dolgozók foglalkoztatása gyakran alig éri el az ezer órát. A termelőszövetkezeti tagok jövedelmi helyzete a központi életszínvonal-politikai célokkal összhangban általában kedvezően alakult. Viszont a foglalkoztatás mértékétől, a szövetkezet gazdasági helyzetétől függően — esetenként szubjektív okok miatt — túlzottan differenciálódott az azonos munkát végzők keresete, továbbá az egyes szövetkezetek és megyék átlagkereseti színvonala. Bár a tervidőszak során enyhültek a különbségek, továbbra is fontos feladat a szocialista elosztás elveinek következetesebb érvényesítése. .Javult a tsz-nyugdíjasok és -járadékosok anyagi helyzete. A nyugdíjak átlagos öszszege közel megkétszereződött. A nyugdíjakra és járadékokra fordított központi kifizetések öt év alatt 1,7 milliárdról 4,2 milliárd forintra nőttek. A munkaképes nyugdíjasok a háztáji gazdálkodásból és részben a közös gazdaságból kiegészítő jövedelemhez jutnak: a nem munkaképes nyugdíjasok helyzetének enyhítésében jelentős szerepe van a termelőszövetkezetek készpénzsegélyeinek és más juttatásainak. Ilyen célokra a szövetkezetek 230 millió forintot fizettek ki 1975-ben. A tsz-ek ezen kívül közel 100 millió forintot fordítottak tavaly egyéb segélyekre. Jelentős, de nem elégséges javulás tapasztalható az üzemi étkezés, s a munkahelyi egészségügyi ellátás, a munkaruha-juttatás és az üdültetés fejlődésében. Az elnökség kiemelte: a termelőszövetkezeti tagság életkörülményeinek alakulásában alapvető változást hozott, hogy a társadalombiztosítási szolgáltatások rendszere, feltételei és színvonala lényegében azonossá vált a munkaviszonyban állókéval. (MTI) Magyarszovjet tárgyalások Plenáris üléssel a Parlament delegációs termében hétfő délután megkezdődött a magyar é szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 17. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt dr. Szekér Gyula és Mihail Leszecsko miniszterelnökhelyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. A tanácskozáson áttekintik az 1975. október 21 -i kormányfői megbeszélésekből adódó feladatok teljesítésének menetét; tájékoztatót hallgatnak meg öt nagy magyar gépgyár gyártási profiljának hosszútávú meghatározásával kapcsolatos magyar—szovjet együttműködésről; megbeszéléseket folytatnak a közszükségleti cikkek gyártásában és kölcsönös szállításában a két ország együttműködésének újabb lehetőségeiről; megvizsgálják, hogy milyen módon működhet együtt a két ország ipari üzemek teljes felszerelésének harmadik piacra való szállításában, illetve ott ipari üzemek építésében, tárgyalnak az 1975. utáni gyártás-szakosítási és kooperációs egyezménytervezetek előkészítéséről, a termelési és műszaki együttműködés fejlesztését célzó távlati programtervezetről és több más fontos témáról. Módosítják a segélyezés rendjét A szakszervezeti bizalmiak hatásköréről A SZOT elnöksége irányelveket fogadott el a szakszervezeti bizalmiak hatásköréről. Figyelembe vette, hogy a kormány legutóbbi rendelete értelmében ezentúl a szakszervezetek egyetértése szükséges a dolgozókat érintő olyan eseti intézkedésekben, mint a személyi alapbér megállapítása, a miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésre vonatkozó javaslat, a fizetett rendkívüli szabadságban vagy jutalomszabadságban részesítés, vállalati lakás vagy lakástámogatás továbbá szociális juttatás adása. Az ezekkel kapcsolatos egyetértési jogot a szakszervezetek alapszabálya értelmében a bizalmiakra, illetve a főbizalmiakra ruházzák. A bizalmiak véleményét, javaslatát ki kell kérni a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő valamennyi kérdésben, s joga van a bizalminak arra, hogy e kérdéseket érintő felsőbb szintű rendeletek, előírások megtartását ellenőrizze. A. bizalmi vétót kezdeményezhet a szakszervezeti bizottságnál, ha a gazdasági vezető a csoportját, illetve egyes dolgozókat érintő törvénysértő intézkedéseket tervez, vagy ha a szocialista erkölcsöt sértő el,járást, hibás módszert tapasztal és a kérdést a gazdasági vezetővel nem tudja rendezni. A most elfogadott irányelveket valamennyi alapszervezetben ismertetik a bizalmiak, főbizalmiak tanácskozásán. A SZOT elnöksége tájékoztatót hallgatott meg a jóléti és a kulturális alapképzés egyedi elbírálásáról, majd tárgyalt a szakszervezeti segélyezési rendszer módosításáról, és megvitatta az 1977. évi tagdíjbesorolás irányelveit. Megalakult az ország első úttörő-gárdazászlóalja. A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolán az úttörőmozgalom fennállásának 30. évfordulója alkalmából az országban elsőként úttörő-zászlóalj alakult, amelynek tagja a szentendrei járás mintegy háromszáz úttörője. Az ünnepségen a katonai főiskola csapatzászlót adományozott a gárdazászlóaljnak. (RS) Napjainkban TERMÉK TIK Hazánk minden tíz lakosára jut valamilyen dél-NulusiA földi gyártású árucikk, s ez annyit tesz, hogy egymillió termékféle kerül a hazai előállítóktól a forgalomba. Elgondolkoztatóan nagy szám, még akkor is, ha tudjuk, hogy a termékcsaládok mennyisége ennél jóval kisebb. Fontos-e ezek után, hogy termék szülessen, kutató intézetekben és kísérleti műhelyekben, gyártmánytervezők rajztábláján, közgazdászok íróasztalain? A termékcserélődés alapvető jellemzője az ipari fejlődésnek, s menete gyorsul. Amit lehetővé tesz a tudományos és technikai haladás, szükségessé pedig a változó igény, a használati értékkel szemben támasztott magasabb követelmény. Fejleszteni kell — ma ez parancsként hangzik minden termelőhelyen. Kérdés azonban, hogy az újat napvilágra hozó embernek, közösségnek segít-e a szervezet egésze? Egyszerűbben szólva: megfelelően szolgálja-e a vállalat belső mechanizmusa az újdonságok mielőbbi gyártását? A magunk fogalmazta kérdésre nem tudjuk megadni az egyértelmű választ. Mert általában a lehetőségek adottak arra, hogy a szervezet egy irányban működjék, mégsem így történik, s ha mégis, akkor vontatottan. Egyetlen, kiragadott példát erre. A gépiparban az új termék ötletének megfogalmazása és a sorozagyártás megkezdése között négy esztendő telik el. Azaz a hat vagy nyolc éve készített termék valójában is erkölcsi, műszaki, sűrűn gyakorlati elavulása szemszögéből nézve —, tíz, tizenkét esztendős! A jogos kívánalomnak, hogy az új és életképes termék mielőbb gyártásra kerüljön, nem lehet néhány intézkedéssel érvényt szerezni. Az alkotás bonyolult folyamatát összhangba kell hozni a termelőtevékenység racionalitásával. Mérlegelni szükséges, milyen jövő értékesítési remény vár az újdonságra, előállításához melyek a meglévő, s melyek a hiányzó feltételek — az anyagtól a szerszámon át az energiaigényig — mekkorák a költségek s így tovább. A pontos és alapos vizsgálódáshoz elengedhetetlenek a szubjektív szándékok is, azaz, hogy minden érdekelt akarja a megoldást, ne a többlet munkát, terhet, hanem a siker ígéretét lássa abban. Van olyan vállalati szervezet, ahol kialakultak ezek a körülmények. Nem véletlen, hanem törvényszerű, hogy a jól szervezett, demokratikus légkörű termelőhelyeken meggyorsul a termékfejlesztői tevékenység, ahogy ennek a fordítottja szintén igaz. A szervezetlenség, a parancsolgatással kísért kapkodás ritkán hoz létre tartós eredményeket a gyártmányok korszerűsítésében, a vállalatok fő figyelme az ún. folyó termelést követi nyomon, s a törődésnek csupán morzsája jut a fejlesztőknek. Szerény erkölcsi, anyagi megbecsülésükhöz társul a vállalati szervezet egyenetlensége, kuszasága, az—egyebek között —, hogy nincs kialakult, rendje, módszertana a fejlesztőmunka irányításának, a fejlesztési eredmények elbírálásának, s emiatt a megengedhetőnél nagyobb a bürokrácia, a szubjektivitás, vele a féltékenység, az irigység szerepe. Területenként ugyan eltérően, de átlagosan harmada, negyede csupán a gyártás- és gyártmányfejlesztők hazai létszáma annak, amit a nemzetközi összhasonlításban megfelelőnek tartanak. S ami súlyosbítja a gondot, ők sem töltik teljes munkaidejüket azzal, ami a dolguk lenne, hanem adminisztrálnak, anyag után futkosnak, napi termelési feladatok megoldását segítik helyettesként, stb. Joggal levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy az adott szellemi erők hasznosítása is gyatra, s ezt a vállalati szervezet kuszasága könnyen elfedi. A párhuzamosságok, a vezetési, irányítási hatáskörök tisztázatlanságából származó viták, felelősségáthárítások ezek után végképp lefékezik a holnapba törő igyekezetét. Fölbukkan még mindig az a tarthatatlan — és sokszor megcáfolt — nézet is, hogy a fejlesztők az improduktív létszámot növelik, hiszen „nem termelők.” Túl komor lenne a kép? Szándékosan a gondokat állítottuk a középpontba, s nem azt, hogy a nehézségek ellenére mi mindenféle gyártmány, új termék született. Hiszen öt év alatt csupán a nehéziparban meghaladta az ezerkétszázat a friss technikájú, technológiájú termékcsaládok száma. E gondok ugyanis most még inkább éreztetik súlyukat, hiszen a versenyképes termékek számának gyarapítása elengedhetetlen a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Ami magyarázatot ad arra is, miért fontos, hogy a termék hogyan születik. A ,.hogyan” vizsgálata olyan vállalati kötelesség és érdek, melyet mellőzni csak nagy ár megfizetésével lehet. M. O.