Kisalföld, 1976. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1976. SZEPTEMBER 1., SZERDA ARA: 80 FILLÉR XXXII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM Ülést tartott a megyei párt-végrehajtó bizottság • műszaki fejlesztés a versenyképesség alapja A gazdasági hatékonyság növelése és a nemzetközi piaci verseny arra készteti a vállalatokat, hogy műszaki, technoló­giai fejlesztésüket tervszerűbbé, szervezettebbé tegyék. A gyá­rak vezetői felismerték, hogy a gyártmányfejlesztés, a gazda­sági­­ növekedésnek és a gazdaságosság fokozásának legjobb módszere. Ezt a témát elemezte tegnap tartott ülésén a me­gyei párt-végrehajtó bizottság, amikor értékelte a GRABO­PLAST győri Pamutszövő- és Műbőrgyár, valamint a Moson­magyaróvári Fémszerelvénygyár fejlesztési munkáját. Az önálló kutatásnak és fejlesztésnek nincs nagy múlt­ja a GRABOPLAST-ban. A kezdeti nehézségeket­ jól szemlélteti, hogy 1963-ban, amikor létrehozták fejleszté­si apparátusukat, mindössze hat mérnök dolgozott az osz­tályon. Ma már harminckét ve­gyész, gépész és elektromér­­nök, huszonkét technikus és ötvenöt szakmunkás segíti a fejlesztési elképzelések meg­valósítását. A kutatási osz­tály dolgozóinak nevéhez ma már több tucatnyi eljárás és vizsgálati módszer kidolgozá­sa fűződik. Munkájukat jól fémjelzi az a tény, hogy a GRABOPLAST mérnökei gyakran publikálják kutatá­si eredményeiket hazai szak­folyóiratokban. Eredményes fejlesztő munkájuk nyomán alakult ki többek között a különböző cipőipari és­ felső­ruházati műbőrök gyártás­technológiája. Megvalósítot­ták a polliuretán műbőrök, a korszerű házgyári technoló­giához gazdaságosan alkal­mazható habszerkezetű padló­burkoló-anyagok és tapéták gyártását. Az elmúlt tévidőszakban harminchárom új gyártmány X56 változatát alakították ki. A gépfejlesztési osztály által konstruált tíz célgép és 35 ki­egészítő berendezés is segíti a gyár nagyvonalú célkitűzé­sét. Az exportcélkitűzések és a fejlesztés kölcsönhatása­ a korszerű gyártástechnológiák megvalósításának irányába hatott. Ezzel is magyarázha­tó, hogy Európában , min­denütt jól ismert és keresett a GRABOPLAST-márka. A Mosonmagyaróvári Fém­szerelvénygyár ugyan profil­ban teljesen eltér a GRA­­BOPLAST-tól, de ennek el­lenére vannak közös voná­saik. Mindkét vállalat fejlesz­tési elképzelése rugalmasan követi a piac igényeit és ter­melésük dinamikusan fejlő­dik. Elég csupán arra utalni, hogy az elmúlt tervidőszak­ban 70 százalékkal növelte termelését a MOFÉM, mi­közben a létszáma mindösz­­sze 2,2 százalékkal gyarapo­dott. Ezek a jeles eredmé­nyek csak úgy válhattak el­érhetővé, hogy csökkentették a gyártmányok számát és élenjáró licenceket vásárol­tak. Az országosan is nagy érdeklődést kiváltó 3 M mun­kamódszert elsőként a MO­­FÉM-ban alkalmazták. Nem is maradt el az eredmény. Az új szervezés nyomán 50 százalékkal nőtt a termelé­kenység az egészségügyi sze­relvények gyártásánál, 40 százalékkal pedig ,a kokilla öntésnél, a magkészítésnél és az öntvénytisztításnál. Ered­ményeiket a külföldi licen­­cek és a gyári fejlesztők nagy szakértelme is segíti. Jó mű­szaki és szakembergárda nél­kül elképzelhetetlen lenne, hogy a licenceket három-hat hónap alatt bevezessék és a sorozatgyártásukat megkezd­jék. A megyei párt-végrehajtó­bizottság előterjesztése rá­mutat arra, hogy mindkét vállalat jó szakmai felké­szültségű, nagy szakmai ta­pasztalattal rendelkező fej­lesztési apparátust alakított ki. Közös vonásuk, hogy tu­datos, tervszerű a fejlesztő­­munka irányítása. Dicséretes törekvés, hogy a gyártmány­­fejlesztés jól követi a piaci igényeket. Ez az egyik magya­rázata többek között verseny­A város ötéves tervének helyi ipari vonatkozásairól tanácskozott tegnapi ülésén Sopron város Tanácsa. A lakosság nyugodt mun­kavégzését, kulturálódását és pihenését nagyban befolyá­solja a helyi ipari tevékeny­ség. A tanácsülés ezért abból a párt- és kormányhatáro­zatban is rögzített alapelvből indult ki, hogy a lakosság el­látottságának javítása érde­kében jelentősen emelni kell a szolgáltatások színvonalát a városban. A kiegyensúlyozott helyi iparpolitika érdekében — amint azt az MSZMP Győr- Sopron megyei Végrehajtó Bizottságának irányelvei is meghatározzák — a tervidő­szak során a szövetkezetek 35 százalékos fejlesztése vált indokolttá — állapította meg a tanácsülés. Ezzel egyidejű­leg azonban bizonyos haté­konyságnövelő intézkedé­sekre, mint például az azo­nos tevékenységi körök ös­­­­sze­vonására, a munkaerő ésszerű átcsoportosítására, és még bizonyos profiltisztító intézkedésekre is sor kerül a szövetkezeteknél. Biztonsá­gosabbá válik általuk a gaz­dálkodás, lehetőség nyílik a műszaki fejlesztésre, a jobb gépkihasználásra, az össz­pontosított termelésre,­­ s az összevonásokkal, egyidejűleg csökkenni fog a nem terme­lők létszáma is. Ezek értelmében még 1976- ban a Soproni Szolgál­­­­tató, és a Soproni Cipész-, 1977- ben a Soproni Fordász­képességüknek. Mindkét gyár­ban erőteljesen foglalkoznak a technológia fejlesztésével, a célgépesítéssel, amelyet nagy­részt saját erőből hoznak lét­re. A végrehajtó bizottság rá­mutatott, hogy a jövőben is folytatni kell az élenjáró konstrukciók, gyártási­­eljá­rások átvételét. Tovább kell szélesíteni az együttműkö­dést a szocialista országok vállalataival. A végrehajtó bizottság meg­állapította: a vállalati ered­mények, a fejlesztési célki­tűzések helyességét bizonyít­ják. Arra kell törekedni, hogy az értékelemzés a technoló­giai fejlesztés szerves része legyen. Határozatban rögzí­tették, hogy a pártszervek a jövőben is fontos feladatnak tekintsék a fejlesztő-appa­rátus ideológiai politikai ne­velését. A megyei párt-végre­hajtóbizottság mindkét vál­lalat politikai és gazdasági vezetését dicséretben részesí­tette a fejlesztési munkában telén kiemelkedő eredmé­nyekért. PL. szövetkezet összeolvadása tör­ténik meg. 1977. első félévé­ben a­ Háziipari Szövetkezet a Lővér Ruhaipari Szövetke­zettel egyesül, és átveszi a Ciklámen Ruhaipari Szövet­kezet méretes részlegét. Ugyanezen időszakban válik eggyé az Építőipari Szövetk­e­­zet a Lövői Építőipari Szö­vetkezettel, a kályhás részleg a Vegyesipari Vállalathoz kerül. 1978 második felében a Vas- és Járműipari Szövetkezet a Fényipari Szövetkezettel fu­zionál, amikoris a bognár­részleg az Építőipari Szövet­kezethez, a hűtőgépjavító és szíjjártórészleg pedig a Szol­gáltatóipari Szövetkezethez kerül át. Az összevonások, a végle­ges profit kialakítása után öt ipari szövetkezet működik, és végez szolgáltatást a város és vonzáskörzete területén. Kívánatos — állapította meg a tanácsülés —, hogy a gépkocsi javítás teljesítőké­pessége 14—16 százalékkal, az elektroakusztikai berendezé­sek és­ a háztartási gépek ja­vító kapacitásei­ 10—12 szá­zalékkal növekedjék. A la­káskarbantartás és az egyéb szolgáltatások mértékét pe­dig 8—10 százalékkal kell fokozni. Gyarapodni fog egyidejű­leg a szolgáltatóhelyek szá­ma, javul majd földrajzi el­oszlásuk is. Az északnyugati lakótelep ellátásával is szá­mol a városi tanács. Az öt­éves­­ terv során fodrászkom­bináttal, üvegező és képke­­telező részleggel, férfi és női méretes szabórészleggel, fény­képész-műteremmel, GELK.A- szervizzel, gyorstisztító sza­lonnal, valamint korszerű ci­­pőjavító szalonnal gazdag­szik ez a rohamosan épülő városrész. A továbbiakban pedig új kenyérgyár épül a városban, növekszik az ásványvíz-ter­melés, és egyebek mellett a (Folytatás a 2. oidafon.)­ ­ lakossági szolgáltatások javítását határozta el Sopron város Tanácsa N­egyvenmillió a helyi ipar fejlesztésére KGST tanácskozása A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának az levelő pillangós virágú szá­lastakarmányokkal foglalko­zó szakbizottsága Kompolton tartja ülését. A tanácskozá­son részt vesz Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongó­lia, az NDK, Románia és a Szovjetunió delegátusa. A szakértők megvizsgálják a lucerna és a vöröshere neme­sítése és vetőmag termesztése terén eddig elért tapasztala­tokat, összehangolják e két fontos takarmánynövény ter­mesztésének feladatait, egyeztetik a legújabb gene­tikai, nemesítési és vetőmag­termesztési eljárásokat, mód­szereket, közös terveket dol­goznak ki a kísérletek, vala­mint a nemesítés és a ter­mesztés fejlesztésére. A KGST-tanácskozás ked­den kezdődött Kompolton és szeptember 2-án a megálla­podást rögzítő jegyzőkönyvek aláírásával zárul. Nagyüzemi támogatást a kistermelőknek Lényeges a sorrend A kormányhatározat értel­mében is feladata a mező­­gazdasági nagyüzemeknek, hogy a kölcsönös érdekeltség alapján szorosabb együttmű­ködést hozzanak létre a ki­segítő és háztáji gazdaságok­kal a termelés növeléséért. A napokban a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának elnöksége is felhív­ta a nagyüzemek figyelmét arra, hogy adjanak minden eddiginél nagyobb segítséget a ház körüli termeléshez. A nagyüzem kezdeményező és szervező legyen elsősorban. Erre azért van szükség, hogy biztonságossá váljék a ház körüli termények piaca, va­lamint a vegyszerek, gépek juttatásával gazdaságosan tudjanak termelni a háztáji­ban. Különösen a zöldségfélés­ frissessége nélkülözhetetlen­ a fogyasztók ellátásánál, köz­tük olyan növények termelé­sére érdemes biztatni a kis­­kert-tulajjodosokat, amelyek­kel a nagyüzemek már nem igen foglalkoznak. Hogy csak párat említsünk, pél­dául a póréhagyma, a kapor. Nagyon indokolt a nagyüzem támogatása­­az egyöntetű áru kialakításában, így a szállí­tást nehezen bíró fajták he­­l­yett a kedvelt,­ Jól értékesít­­hetőket telepítsék a ház kö­rüli kertekben málnából, sza­mócából, meggyből cseresz­nyéből. A­­ terményből csak akkor válhat áru, sőt, jó áru, ha megfelelő fajtákkal ala­poznak a termelők, s ehhez a nagyüzemeknek kell segít­séget adni. Az ellátásnál nem kisebb jelentőségű a zöldségfélék mellett a ház körüli szarvas­­marha-tenyésztés. Egy te­hénnek és tenyész-­ hízó nö­vendékeinek pótlásához száz­tízezer forint állóeszközre és több mint ötvenezer forint forgóeszközre van szükség. Ezért gazdaságos, ha a kis­termelő nem csak egy, ha­nem több teh­et tart és nö­veli a tehenen­kénti tejhoza­mot, a jelenlegi átlagokhoz képest kétszáz-háromszáz li­terrel. Különösen napjaink­ban kíván megfontolást, fi­gyelmet a nagyüzemektől a ház körüli állattartás segíté­se. A száraz időjárás takar­mányszegénnyé tette a szö­vetkezeteket, s ha nem is jellemző a takarmányínség, de egyetlen gazdaság sem bő­velkedik. Minden takarmányként hasznosítható terményt meg kell őrizniük a nagyüzemek­nek, de nemcsak a közös, ál­latállományára gondolva, ha­nem a ház körüli gazdasá­gokra is. Ezért jó az a gya­korlat, hogy a háztájit ön­álló üzemággá szervezik, s a tervezéskor a nag­" üzem ré­szeként bírálják el, gondos­kodva a technikai feltételek­ről is. Mert ahol minden se­gítséget megkap a szövetke­zettől­ a téesz-tag a ház kö­rüli termeléséhez, ott nem gond a közösen végzett munka, szervezése, ott a tag figyelmet nem köti le a ház körül termett áruval való vesződés, nem vonja el a kö­zös munkától. Jól bizonyítja ezt a farádi példa, ahol erős a háztáji, sőt a korábbi gyakorlattól el­térve az idén még zöldség termelésével is foglalkoznak a kiskertekben, ugyanakkor a közösben végzett munka a számottevő. Mert a szövetke­zet a műtrágyázott legelőtől kezdve a kiskertek zöldség­féléjének a szállításáig ma­gára vállalja a ház körüli termelés nagyobb gondját, s nagyüzemesítve sokkalta egyszerűbben és gazdaságo­sabban megoldja. Miért érdemes szólni ezek­ről? Mert még ma is sok fél­reértés tapasztalható a ház­táji, termeléssel kapcsolatban. Kormányhatározat. TOT-fel­­hívás ösztönöz a kistermelés­ gyarapítására, segítésére­, ám vannak gazdaságok, ahol szinte teljesen a háztáji felé fordulnak, s vannak tagok, akik szinte a háztájit­­tekin­tenék a fő megélhetési for­rásnak s a közös­ben végzett munka lenne a mellékes. Valóban szüksége van a népgazdaságnak minden me­zőgazdasági terményre, a bel­földi és a külföldi piac el­látásáért. Különösen napja­inkban, amikor száraz, ter­mésnek nem kedvező időjárás sújtja a határt. De a fejlő­dés irányát nem lehet visz­­szafelé fordítani. Nem a ház körüli termelésnek kell sza­bályoznia a nagyüzemet, ha­nem a nagyüzemben rejlő számtalan lehetőséggel, tech­nikai felkészültséggel kell­­emelni a ház körüli termelés színvonalát. A jó fajták el­terjesztésével, a korszerű ag­rotechnikai és üzemszerve­zési módszerek alkalmazásá­val. Mindez pedig csak a nagyüzem szüntelen fejlesz­tésével lehetséges. Talán­ nem túlzás így fo­galmazni, hogy ahol komo­lyan veszik a termelést, le­gyen az üagv vagy kisüzem, ott lelhetők fel legkevésbé a félreértések, az aránytalan­ságok, ott módját lelik az egyértelmű intézkedések, ha­tározatok meghozatalának és ennek nyomán a jó gyakor­lati módszerek kialakításá­nak. A tavaszi vetések alá szán­tanak a gépek, gonddal, ne­hézzel, mert száraz a föld. Azon vannak a szántóvetők, hogy megfogják jó talajmun­­kával azt a kevés kis csapa­dékot is, amit még őriz a ta­­laj. A részfeladatok megol­dásában tapasztalható nagy figyelem, lelkiismeret a lé­nyeges nagyüzem és kister­melés kapcsolatának a meg­teremtésekor is. A kormány­­határozat és­ a TOT-felhívás értelmében bábáskodjon a nagyüzem a háztáji felett, a kistermelő megnyugvására, a téesz biztonságára és minde­nekelőtt a népgazdaság hasz­nára. G. Szabó ­íj ALULJÁRÓ BUDAPESTEN. Nemrég adták át Budapest két új aluljáróját, a Felszabadulás téren, illetőleg a Nagyvárad téren. Képünk a Nagyvárad téri aluljá­ró belső terét mutatja.

Next