Kisalföld, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-01 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. MÁRCIUS 1., KEDD ÓRA: 80 FILLÉR XXXIII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM fiz utolsó támaszpont A hírügynökségek je­lentik: Nagy-Britanniá­­nak — korábbi ígérete szerint — március else­jéig ki kell vonnia Ománból a brit királyi légierő Szalalában és Maszk­a-szigeten állo­másozó egységeit. Ha London megvalósítja ígéretét, ez annyit je­lent, hogy megszűnik létezni a brit birodalom immár utolsó közel-ke­leti támaszpontja. A hírnek ez a része jóval fontosabb, mint magának az ománi bá­zisnak a léte vagy nem­léte. A brit birodalom Victoria királynő alatt érte el zenitjét, akkor valóban „sosem nyugo­dott le benne a nap”. E birodalom nagy része sokkal régebben vált a „korona részévé”, mint a közel-keleti tér­ség brit érdekeltségei. Azok jórészt az első vi­lágháború alatt és után kerültek a londoni gyar­­matügyi minisztérium hatáskörébe — a szét­hulló oszmán birodalom ■ romjain. A második világhábo­rú után megindult bom­lási folyamatot a Közel- Keleten is meggyorsí­totta Nasszer egyiptomi elnöknek az a lépése, amellyel államosította a Szuezi-csatornát, igaz, maga Egyiptom akkor már esztendők óta füg­getlen ország volt. Né­hány esztendeje a brit vezetés levonta a nem­zetközi helyzetből — és nem utolsósorban Anglia manapság nagyon is korlátozott lehetőségei­ből — a tanulságot és meghirdette a híres „Szueztől keletre” politi­kát. A lényege: Anglia fo­kozatosan felszámolja érdekeltségeit a Szueztől keletre fekvő irdatlan térségben. Az­ ománi „le­építés” ennek a folya­matnak az utolsó állo­­mása. Maga Omán az Arab­félsziget délkeleti részén fekszik, területe 212 457 négyzetkilométer, lakos­sága körülbelül egymil­lió, hivatalos nyelve az arab, két nagyvár­osa Maszkát, illetve Nizvá. Egy orvos jut huszonöt­­ezer lakosra. A népesség kétszáz különféle­­ törzs tagja, a városokban mindössze minden tize­dik lakos él. Az angol befolyás itt már a múlt században megkezdődött, 1913-ban angolellenes felkelés robbant ki. Sokéves harc után az Ománi Imámság látszatfüggetlenséget ka­pott a maszkati szultán­tól, illetve Angliától. A sivatagos országban 1971 óta haladó függetlenségi szervezet működik és folytat időnként gerilla­háborút. Omán és az Arab-öböl népi felszaba­­dítási frontja. A vállalatoknál egyetértettek... A MUNKAIDŐ TARTALÉKAI h­at üzem — egy vizsgálat tükrében A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kijelölése és prog­ramja al­apján a Győr-Sopron megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság vizsgálatot folytatott annak megállapítására, hogy a kijelölt vállalatok a rendelkezésükre álló munkaerőt terme­lési feladataikkal összhangban tervszerűen és szervezetten fogla­lkoztatják-e. Hat vállalat — a Magyar Vagon- és Gép­­gyár, a Győri Közúti Építő Vállalat, a KPM Közúti Igazgató­sága, a Gardénia Csipkefüggönygyár, a­z Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat és a Soproni Ruhagyár­­ 1974., 1975. és 1976. első félévének vizsgálatát összesen 190 napos ellenőrzéssel 25 népi ellenőr végezte. A vizsgált vállalatok több­ségében a tervezetthez mér­ten csökkenő jellegű a tény­leges munkaidőalap. E jelen­ség általános oka a létszám­­csökkenés és a veszteségidők növekedése. A Vagongyárban is kimutatható, hogy állan­dóan növekszik az egészna­pos hiányzások száma, ezen belül pedig a betegség miatti távollét. Mindig több a ter­vezettnél a túlórák igénybe­vétele. A Közúti Építő Válla­­­­latnál a munkarend szerinti munkanapoknak csak 75 százalékát dolgozzák le. A munka jellegéből fakad a ki­esés, de feltétlenül megjegy­zendő, hogy amíg a vállalat évek óta mindössze két nap nagy szabadságot tervez, ez a mióságban meghaladja a húsz napot. . . A téglagyárak­ban is a veszteségidők a ter­vezett szint felett vannak — telepenként eltérő arányban. A munkaidő teljes kihasz­nálására­­ számos vállalat hasznos törekvését jegyez­hették fel a népi ellenőrök. A vagongyár e témakörben rendkívül szervezetten oldot­ta m­eg a ténylegesen letöl­tött, illetve a különféle okok­ból való eltávozások doku­mentálását. A Közúti Igaz­gatóságon a dolgozók hivata­los ügyeinek intézését az üzemmérnökségek vállalták Hasonlóan a Gardéniában: a dolgozók ügyes-bajos ügyei­nek intézését az üzem­érnokok végzik. A Soproni Ruhagyár­ban az a gyakorlat, hogy a bölcsődei, óvodai térítési dí­jak befizetése és egyéb ügyek intézése a munkaidőn kívül történik. A vizsgálat megállapításai szerint a vállalatok a kollek­tív szerződésben egyértelmű­en a Munka Törvénykönyve előírásainak megfelelően al­kalmazták az általános mun­karendet. Ugyanakkor válla­latonként eltérően alakult az egész napos, a törtnapos hi­ányzás és az állásidő Jelen­tősen csökkent az állásidő az MVG-ben, ugyanakkor a Közúti Igazgatóságon nem is tartják nyilván a törtnapi hiányzást és az állásidőt, ha­sonlóan a közúti építőknél sem, a téglaiparban szigorí­tották a fizetés nélküli sza­badságok kidását, nem enge­délyezik a sportkikéréseket, a Gardéniában viszont rend­szeresen elemzik az állásidők okait , hogy csak néhány példát említsünk. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy a vállalatok­­ szűkítették a jutalomszabad­ságok körét, és a munkaidő­­alap jobb kihasználása vé­gett e helyett pénzbeli jutal­mazási rendszert alkalmaz­nak. A vagongyárban nincs jutalomszabadság, a tégla­iparban is megszüntették, ott ezt megelőzően évente 1200— 1300 munkanap kiesés volt a jutalomszabadságokból! A vállalatok kivétel nélkül törekszenek a munkanormák és más teljesítmény-követel­mények körének bővítésére. Ebből adódó lényeges ered­mény: a követelményhez kö­tött munkakörben dolgozók átlagos órabére mindenütt magasabb az időbérben fog­lalkoztatottakénál! A teljesítmény-követelm­é­­nyek megállapítása a Ma­gyar Vagon- és Gépgyárban korszerű módszerekkel törté­nik, a Közúti Igazgatóságon csak kis százalékban alkal­mazzák az építőipari norma­tívákon alapuló bérezési for­mát, valamivel jobb a hely­zet e téren a közúti építők­nél. Viszonylag jó a normá­­zott munkakörök aránya a téglaiparban és a Gardéniá­ban. A műszaki időn belüli veszteségforrásokat a válla­latok többsége rendszeresen elemzi (MVG, KÉV, Gardé­nia, Tégla- és Cserépipar) nem foglalkozik a témával a Közúti Igazgatóság és a Sop­roni Ruhagyár. A vizsgált vállalatok mindegyikénél megtalálható a kiemelkedő teljesítmények növelésére kialakított ösztön­ző rendszer. Találkoztak a népi ellenőrök olyan módsze­rekkel is, amelyek a bérvisz­­szatartás helyett munkamód­szerátadással igyekeztek fel­számolni az alacsony teljesít­ményeket. Az úgynevezett nor­makarbantartást néhány he­lyen (pl. MVG) darabbér­növekedés követte. Az esetek többségében viszont a bér­­fejlesztés és a normakarban­tartás egymástól függetlenül történik.' ■. A MNEB alapos vizsgálata — amelyből természetesen csak a lényegesebb összefüg­gésekre tudtunk kitérni —, kimutatta: vannak még tar­talékok a munkaidő jobb ki­használásában, a teljesít­mény-követelmények továb­bi kiterjesztésében, a hiány­zás miatt kiesett munkaórák számának csökkentésében Hogy ez mennyire így van azt igazol­ja az a tény is, hogy a népi ellenőrök meant tanítá­saival a vizsgált vállalatok­nál lényegében egyet­­tettek (Csiszka) A megyei választási elnökség közleménye Győr-Sopron megyében március 6-án 14 városi és 54 községi választókerületben választanak új tanácstagot. A választási munkálatok za­vartalan lebonyolítására ta­nácsok ütemtervet készítet­tek, melynek végrehajtását a megyei választási elnökség­ ellenőrizte. A jelölőgyűlések mindenütt befejeződtek­ Valamennyi választókerületben a Haza­fias Népfront által javasolt személyt jelölték tanácstag­nak. Kettős vagy többes je­lölés sehol nem volt. Kedvezően emelkedett a jelöltek között az előző ta­nácstagokhoz képest a fiata­lok, a nők és a fizikai mun­kások száma.­­ A jelölőgyű­­léseken mintegy 1800 személy jelent meg. A választási elnökség kéri a választópolgárokat, hogy március 6-án már a reggeli órákban éljenek szavazati jo­­gukkal­. ÚTRAVALÓ Az országos nőkonferencia résztvevői Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságán utrassóz­tak tegnap délután azok az üzemi, vállalati és intézmé­nyi dolgozók, akik képvise­lik Győr-Sopron megyét a Magyar Nők Országos Taná­csának II. konferenciáb­an A küldötteket és a vendé­geket Sebestyén Jenőné, a megyei pártbizottság munka­társa köszöntötte, majd ösz­­s­zegezést adott a megyében élő nők helyzetéről. Horváth János, a megyei pártbizottság titkára gratu­lált azoknak a társadalmi munkásoknak, akik hét esz­tendő óta szorgalmazzák a megyében a nőpolitikai ha­tározat megvalósítását és március 5—6-án részt vesz­nek az MNOT II. országos nőkonferenciáján. Sebestyén Jenőné, a kül­döttség vezetője ezután át­adta a meghívókat. A II. or­szágos nőkonferenciára utaz­nak megyénk képviseletében­ Botos Ilona, a Soproni Ru­hagyár csornai részlegének d­olgozója, Benke Antalné, a Richards Finomposztógyár­­szövőnője. Böhm Andrásné, Ágfalva, áfés­-boltvezertó, Bedő Ottó, a Győri Keksz- és Csigagyár igazgatója. Csó­ka Andrásné, Rábapatona, termelőszövetkezeti ágazatve­­zető. Ecsel Margit, a Fertődi Állami Gazdaság kertész­­szakmunkása, Farkas J­a­nos­­né, a rábaújfalui tsz állat­gondozója, Fülöp Györgyné, Győr, a Cipészipari Szövet­kezet személyzeti előadója, Geiger Józsefné, a mosonma­gyaróvári járási pb első tit­kára Kiss Ferencné, a sop­roni ELZETT minőségi ellen­őre. Krusovits Bernadett, M­EHSZ megyei Bizottságának politikai munkatársa, Módos Dezsőné, a Győr megyei Vá­rosi Tanács elnökhelyettese, Nagy Jánosné, Győr-Ménfő­­csanak, háztartásbeli. Fekete Alojzia, a Soproni Famutipar szövőnője, dr. Sragv­er lászlóné szili varrónő. Szabó Ágnes, a mosonmagyaróvári Kötöttárugyár művezetője. Toplak Nándorné, a töltésta­vas tsz üzemgazdásza. Tóth Ilona, a kapuvári Szabó*•­—­ Szövetkezet csoportvezetői. Zrak Mátyás, a mosonszolno­­ki tsz elnöke. Téesz-elnökök tanácskozása Kapuváron______________ Beruházás ma és holnap Tegnap kezdődött meg az az ,évente, esedékes tanácsko­zássorozat, amelynek során a­­ megyei mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek szakvezetői tájékozódnak az esztendő leg­fontosabb gazdaságpolitikai céljairól, feladatairól. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és a Termelőszövetkezetek Kisal­földi Területi Szövetsége a téesz-vezetők közül elsőként az elnököket hívta tanácsko­zásra Tájékoztatásukra Ka­puváron a városi tanács nagytermében került sor. A három napig tartó összejöve­telt Lombos Ferenc, a me­gyei tanács elnöke nyitotta meg Ez­t követően Both Ernő, a megvei tanács mezőgazda­sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője ismertette megyénk mezőgazdaságának tavalyi eredményeit és szólt az idei feladatokról. Kazareczki Kálmán, az AGROBER vezérigazgatója a tavalyi beruházási tevékeny­ségről és az idei mezőgazda­­sági beruházás feladatairól tartott előadást. Elmondta, hogy népgazdaságunknak e fontos ágazatában tavaly túl­teljesítettük az előirányzott beruházási tervet. Emlékeze­tes, hogy a terv alacsonyabb volt az 1975. évi szintr­él, 1976-ban a beruházás az egy év előtti színvonalon maradt. Bár voltak kisebb-nagyobb megtorpanások, a ,,beruházá­si kedv” nem lanyhult. Elő­(Folytatás a 2. oldalon.) Postaközpont épül Mosonmagyaróváron Alatusz Károly felvétel* Megkezdték a harmadik — utolsó — szint beton el­emeinek szerelését a mosonma­gyaróvári új postaközpont épületén. A hatvanmillió forint beruházási költséggel épü­lő új létesítményt jövő év közepén adják át rendeltetésének.

Next