Kisalföld, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-01 / 50. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. MÁRCIUS 1., KEDD ÓRA: 80 FILLÉR XXXIII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM fiz utolsó támaszpont A hírügynökségek jelentik: Nagy-Britanniának — korábbi ígérete szerint — március elsejéig ki kell vonnia Ománból a brit királyi légierő Szalalában és Maszka-szigeten állomásozó egységeit. Ha London megvalósítja ígéretét, ez annyit jelent, hogy megszűnik létezni a brit birodalom immár utolsó közel-keleti támaszpontja. A hírnek ez a része jóval fontosabb, mint magának az ománi bázisnak a léte vagy nemléte. A brit birodalom Victoria királynő alatt érte el zenitjét, akkor valóban „sosem nyugodott le benne a nap”. E birodalom nagy része sokkal régebben vált a „korona részévé”, mint a közel-keleti térség brit érdekeltségei. Azok jórészt az első világháború alatt és után kerültek a londoni gyarmatügyi minisztérium hatáskörébe — a széthulló oszmán birodalom ■ romjain. A második világháború után megindult bomlási folyamatot a Közel- Keleten is meggyorsította Nasszer egyiptomi elnöknek az a lépése, amellyel államosította a Szuezi-csatornát, igaz, maga Egyiptom akkor már esztendők óta független ország volt. Néhány esztendeje a brit vezetés levonta a nemzetközi helyzetből — és nem utolsósorban Anglia manapság nagyon is korlátozott lehetőségeiből — a tanulságot és meghirdette a híres „Szueztől keletre” politikát. A lényege: Anglia fokozatosan felszámolja érdekeltségeit a Szueztől keletre fekvő irdatlan térségben. Az ománi „leépítés” ennek a folyamatnak az utolsó állomása. Maga Omán az Arabfélsziget délkeleti részén fekszik, területe 212 457 négyzetkilométer, lakossága körülbelül egymillió, hivatalos nyelve az arab, két nagyvárosa Maszkát, illetve Nizvá. Egy orvos jut huszonötezer lakosra. A népesség kétszáz különféle törzs tagja, a városokban mindössze minden tizedik lakos él. Az angol befolyás itt már a múlt században megkezdődött, 1913-ban angolellenes felkelés robbant ki. Sokéves harc után az Ománi Imámság látszatfüggetlenséget kapott a maszkati szultántól, illetve Angliától. A sivatagos országban 1971 óta haladó függetlenségi szervezet működik és folytat időnként gerillaháborút. Omán és az Arab-öböl népi felszabadítási frontja. A vállalatoknál egyetértettek... A MUNKAIDŐ TARTALÉKAI hat üzem — egy vizsgálat tükrében A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kijelölése és programja alapján a Győr-Sopron megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot folytatott annak megállapítására, hogy a kijelölt vállalatok a rendelkezésükre álló munkaerőt termelési feladataikkal összhangban tervszerűen és szervezetten foglalkoztatják-e. Hat vállalat — a Magyar Vagon- és Gépgyár, a Győri Közúti Építő Vállalat, a KPM Közúti Igazgatósága, a Gardénia Csipkefüggönygyár, az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat és a Soproni Ruhagyár 1974., 1975. és 1976. első félévének vizsgálatát összesen 190 napos ellenőrzéssel 25 népi ellenőr végezte. A vizsgált vállalatok többségében a tervezetthez mérten csökkenő jellegű a tényleges munkaidőalap. E jelenség általános oka a létszámcsökkenés és a veszteségidők növekedése. A Vagongyárban is kimutatható, hogy állandóan növekszik az egésznapos hiányzások száma, ezen belül pedig a betegség miatti távollét. Mindig több a tervezettnél a túlórák igénybevétele. A Közúti Építő Vállalatnál a munkarend szerinti munkanapoknak csak 75 százalékát dolgozzák le. A munka jellegéből fakad a kiesés, de feltétlenül megjegyzendő, hogy amíg a vállalat évek óta mindössze két nap nagy szabadságot tervez, ez a mióságban meghaladja a húsz napot. . . A téglagyárakban is a veszteségidők a tervezett szint felett vannak — telepenként eltérő arányban. A munkaidő teljes kihasználására számos vállalat hasznos törekvését jegyezhették fel a népi ellenőrök. A vagongyár e témakörben rendkívül szervezetten oldotta meg a ténylegesen letöltött, illetve a különféle okokból való eltávozások dokumentálását. A Közúti Igazgatóságon a dolgozók hivatalos ügyeinek intézését az üzemmérnökségek vállalták Hasonlóan a Gardéniában: a dolgozók ügyes-bajos ügyeinek intézését az üzemérnokok végzik. A Soproni Ruhagyárban az a gyakorlat, hogy a bölcsődei, óvodai térítési díjak befizetése és egyéb ügyek intézése a munkaidőn kívül történik. A vizsgálat megállapításai szerint a vállalatok a kollektív szerződésben egyértelműen a Munka Törvénykönyve előírásainak megfelelően alkalmazták az általános munkarendet. Ugyanakkor vállalatonként eltérően alakult az egész napos, a törtnapos hiányzás és az állásidő Jelentősen csökkent az állásidő az MVG-ben, ugyanakkor a Közúti Igazgatóságon nem is tartják nyilván a törtnapi hiányzást és az állásidőt, hasonlóan a közúti építőknél sem, a téglaiparban szigorították a fizetés nélküli szabadságok kidását, nem engedélyezik a sportkikéréseket, a Gardéniában viszont rendszeresen elemzik az állásidők okait , hogy csak néhány példát említsünk. A népi ellenőrök megállapították, hogy a vállalatok szűkítették a jutalomszabadságok körét, és a munkaidőalap jobb kihasználása végett e helyett pénzbeli jutalmazási rendszert alkalmaznak. A vagongyárban nincs jutalomszabadság, a téglaiparban is megszüntették, ott ezt megelőzően évente 1200— 1300 munkanap kiesés volt a jutalomszabadságokból! A vállalatok kivétel nélkül törekszenek a munkanormák és más teljesítmény-követelmények körének bővítésére. Ebből adódó lényeges eredmény: a követelményhez kötött munkakörben dolgozók átlagos órabére mindenütt magasabb az időbérben foglalkoztatottakénál! A teljesítmény-követelmények megállapítása a Magyar Vagon- és Gépgyárban korszerű módszerekkel történik, a Közúti Igazgatóságon csak kis százalékban alkalmazzák az építőipari normatívákon alapuló bérezési formát, valamivel jobb a helyzet e téren a közúti építőknél. Viszonylag jó a normázott munkakörök aránya a téglaiparban és a Gardéniában. A műszaki időn belüli veszteségforrásokat a vállalatok többsége rendszeresen elemzi (MVG, KÉV, Gardénia, Tégla- és Cserépipar) nem foglalkozik a témával a Közúti Igazgatóság és a Soproni Ruhagyár. A vizsgált vállalatok mindegyikénél megtalálható a kiemelkedő teljesítmények növelésére kialakított ösztönző rendszer. Találkoztak a népi ellenőrök olyan módszerekkel is, amelyek a bérviszszatartás helyett munkamódszerátadással igyekeztek felszámolni az alacsony teljesítményeket. Az úgynevezett normakarbantartást néhány helyen (pl. MVG) darabbérnövekedés követte. Az esetek többségében viszont a bérfejlesztés és a normakarbantartás egymástól függetlenül történik.' ■. A MNEB alapos vizsgálata — amelyből természetesen csak a lényegesebb összefüggésekre tudtunk kitérni —, kimutatta: vannak még tartalékok a munkaidő jobb kihasználásában, a teljesítmény-követelmények további kiterjesztésében, a hiányzás miatt kiesett munkaórák számának csökkentésében Hogy ez mennyire így van azt igazolja az a tény is, hogy a népi ellenőrök meant tanításaival a vizsgált vállalatoknál lényegében egyettettek (Csiszka) A megyei választási elnökség közleménye Győr-Sopron megyében március 6-án 14 városi és 54 községi választókerületben választanak új tanácstagot. A választási munkálatok zavartalan lebonyolítására tanácsok ütemtervet készítettek, melynek végrehajtását a megyei választási elnökség ellenőrizte. A jelölőgyűlések mindenütt befejeződtek Valamennyi választókerületben a Hazafias Népfront által javasolt személyt jelölték tanácstagnak. Kettős vagy többes jelölés sehol nem volt. Kedvezően emelkedett a jelöltek között az előző tanácstagokhoz képest a fiatalok, a nők és a fizikai munkások száma. A jelölőgyűléseken mintegy 1800 személy jelent meg. A választási elnökség kéri a választópolgárokat, hogy március 6-án már a reggeli órákban éljenek szavazati jogukkal. ÚTRAVALÓ Az országos nőkonferencia résztvevői Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságán utrassóztak tegnap délután azok az üzemi, vállalati és intézményi dolgozók, akik képviselik Győr-Sopron megyét a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciában A küldötteket és a vendégeket Sebestyén Jenőné, a megyei pártbizottság munkatársa köszöntötte, majd öszszegezést adott a megyében élő nők helyzetéről. Horváth János, a megyei pártbizottság titkára gratulált azoknak a társadalmi munkásoknak, akik hét esztendő óta szorgalmazzák a megyében a nőpolitikai határozat megvalósítását és március 5—6-án részt vesznek az MNOT II. országos nőkonferenciáján. Sebestyén Jenőné, a küldöttség vezetője ezután átadta a meghívókat. A II. országos nőkonferenciára utaznak megyénk képviseletében Botos Ilona, a Soproni Ruhagyár csornai részlegének dolgozója, Benke Antalné, a Richards Finomposztógyárszövőnője. Böhm Andrásné, Ágfalva, áfés-boltvezertó, Bedő Ottó, a Győri Keksz- és Csigagyár igazgatója. Csóka Andrásné, Rábapatona, termelőszövetkezeti ágazatvezető. Ecsel Margit, a Fertődi Állami Gazdaság kertészszakmunkása, Farkas Janosné, a rábaújfalui tsz állatgondozója, Fülöp Györgyné, Győr, a Cipészipari Szövetkezet személyzeti előadója, Geiger Józsefné, a mosonmagyaróvári járási pb első titkára Kiss Ferencné, a soproni ELZETT minőségi ellenőre. Krusovits Bernadett, MEHSZ megyei Bizottságának politikai munkatársa, Módos Dezsőné, a Győr megyei Városi Tanács elnökhelyettese, Nagy Jánosné, Győr-Ménfőcsanak, háztartásbeli. Fekete Alojzia, a Soproni Famutipar szövőnője, dr. Sragver lászlóné szili varrónő. Szabó Ágnes, a mosonmagyaróvári Kötöttárugyár művezetője. Toplak Nándorné, a töltéstavas tsz üzemgazdásza. Tóth Ilona, a kapuvári Szabó*•— Szövetkezet csoportvezetői. Zrak Mátyás, a mosonszolnoki tsz elnöke. Téesz-elnökök tanácskozása Kapuváron______________ Beruházás ma és holnap Tegnap kezdődött meg az az ,évente, esedékes tanácskozássorozat, amelynek során a megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakvezetői tájékozódnak az esztendő legfontosabb gazdaságpolitikai céljairól, feladatairól. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és a Termelőszövetkezetek Kisalföldi Területi Szövetsége a téesz-vezetők közül elsőként az elnököket hívta tanácskozásra Tájékoztatásukra Kapuváron a városi tanács nagytermében került sor. A három napig tartó összejövetelt Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke nyitotta meg Ezt követően Both Ernő, a megvei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője ismertette megyénk mezőgazdaságának tavalyi eredményeit és szólt az idei feladatokról. Kazareczki Kálmán, az AGROBER vezérigazgatója a tavalyi beruházási tevékenységről és az idei mezőgazdasági beruházás feladatairól tartott előadást. Elmondta, hogy népgazdaságunknak e fontos ágazatában tavaly túlteljesítettük az előirányzott beruházási tervet. Emlékezetes, hogy a terv alacsonyabb volt az 1975. évi szintrél, 1976-ban a beruházás az egy év előtti színvonalon maradt. Bár voltak kisebb-nagyobb megtorpanások, a ,,beruházási kedv” nem lanyhult. Elő(Folytatás a 2. oldalon.) Postaközpont épül Mosonmagyaróváron Alatusz Károly felvétel* Megkezdték a harmadik — utolsó — szint beton elemeinek szerelését a mosonmagyaróvári új postaközpont épületén. A hatvanmillió forint beruházási költséggel épülő új létesítményt jövő év közepén adják át rendeltetésének.