Kisalföld, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

► 172032 VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. ÁPRILIS 1., PÉNTEK ARA: 80 FILLÉR XXXIII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM TELEX Fogadás Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhe­lyettese csütörtökön fo­gadta dr. Edward Scott kanadai érseket, az Egy­házak Világtanácsa Köz­ponti Bizottságának el­nökét és dr. Philip Pot­ter, az Egyházak Világ­­tanácsának főtitkárát, akik a szocialista orszá­gok egyházi vezetőivel tanácskoznak Budapes­ten. A szívélyes, nyílt lég­körű találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, dr. Bar­­tha Tibor református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke és dr. Tóth Károly, a Keresz­tyén Békekonferencia főtitkára. Városavatás Téli tájképpel, de megszépítve és ifjúságá­nak zenekarával fogadta vendégeit a Tolna me­gyei Völgység szívében elterülő Bonyhád csü­törtökön, várossá avatása napján. A helyi Otthon filmszínházban rendezett ünnepi tanácsülés dísz­elnökségében helyet fog­lalt Cseterki Lajos, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titká­ra, dr. Papp Lajos ál­lamtitkár, a Miniszterta­nács tanácsi hivatalának elnöke is. A Himnusz elhangzása után dr. Hegedűs János, a már szerdán megala­kult új városi tanács el­nöke nyitotta meg az ünnepségét, majd Cseter­ki Lajos mondott beszé­det, s adta át a város­alapító díszoklevelet dr. Hegedűs Jánosnak. Együttmű­kö­­dési meg­állapodás Moszkvából csütörtö­kön hazaérkezett a Ka­rakás László munkaügyi miniszter által vezetett küldöttség. A Szovjet­unió Minisztertanácsa munka- és szociálisügyi állami bizottságával idő­szerű munkaügyi és szo­ciálpolitikai problémák­ról tárgyaltak és aláír­ták a két ország köz­ponti ,munkaügyi szerve közötti együttműködésről szóló megállapodást. Koszorúzási­ ünnepség Kállai Éva, a magyar forradalmi munkásmoz­galom kiemelkedő sze­mélyisége születésének tíz. évfordulója alkalmá­ból csütörtökön koszorú­­zási ünnepséget tartottak a Kerepesi temető Mun­kásmozgalmi Panteonjá­nál levő sírjánál. Ne csak „életmentő” legyen az öntözés Önjáró berendezéseket kér a mezőgazdaság Kevés a szakember az új gépekhez Országosan is a legnagyobb a lehetőség Győr-Sopron me­gyében a csokutas öntözésre. Ez az öntözési mód még 191­5- ben vált népszerűvé, nagyrészt azért mert olcsó, gyorsan meg­térülő beruházás, így a gazdaságok szükség szerint, szinte pillanatnyi meggondolásokból telepítették a kutakat, vannak olyan üzemek, ahol az egész határt elszórtan betelepítették csőkutakkal, de mégsem lehet összefüggő, öntözhető tömböket kialakítani.­­ A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának határozata értel­mében az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság még 1970- ben elkészítette — a megyei tanács illetékes szakemberei­nek bevonásával — a megye távlati öntözésfejlesztését. A felszíni és a felszín alatti vízkészletek alapján 1985-ig meghatározott a megye me­­zőgazdasági vízhasznosítási fejlesztési terve. Az üzemi igényeket és a vízkészletet fi­gyelembe véve tizennyolc ön­tözőfürtre — 31 mezőgazda­­sági üzem 26 700 hektárjára — készült beruházási tanul­mány a negyedik ötéves terv­ben. Ezt értékelte a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, az Országos Víz­ügyi Hivatal közös bizottsága és így került sor az esőztető öntözőfürtök kiválasztására és a beruházás megkezdésére A Keszeg-ér jobb parti öntöző­­fürt Sitti Páli téeszek terü­letén valósult meg, a második ■ elem befejezése a szili határ­ban az idén májusra készül el. A Tordosa öntözőfürt a veszkényi téesz területén épült meg. Az állami célcsoportos beruházások között nagy je­lentősége van a lébényhanyi öntözőfőcsatorna építésének. Megyénkben a szórványön­tözésből van több. A mező­gazdasági üzemek öt év átla­gában évente 25 öntözőgépet vásároltak, ez lehetővé tette volna 8500 hektár szórvány­öntözés fejlesztését, de ha­számoljuk a gépselej­tezést is, átlagosan évente tizenötre tehető, akkor az évi gépvásár­lások fele csak a selejtezést pótolta. A gépek üzemelteté­séhez kevés a szakember, pél­dául öntözőmérnököt a fará­­di, a veszkényi, a pali téesz alkalmaz, állami gazdaságok közül pedig a Lajta-Hansági és a Kisalföldi Állami Gazda­ság Jelenleg nincs mód az öntözéshez betanított és szak­munkásképzésre, így három­négynapos tapasztalatcserén ismerkednek meg a dolgozók az új gépek technológiájával. Az öntözéses gazdálkodást az elmúlt években folyamato­san vizsgálta a megyei öntö­zési operatív bizottság, meg­­állapították: az üzemek a gé­­peiket csaknem százszázalé­kosan kihasználták, és az ön­tözött terület aránya a me­­gyében magasabb az országos átlagnál. (Ezer hektár mező­­s gazdasági termetre jutó ön­tözési lehetőség 14 hekár, míg országosan 80 hektár.) Viszont ma már az a köve­­telmény, hogy öntözőtömbö­­ket alakítsanak ki a gazda­ságok és kiemelen öntözzék a szántóföldi takarmányokat, a cukorrépát, valamint a ker­tészetet. Az ötödik ötéves tervben a­ medve gazdaságai hatvan öntözőgép vásárlását tervezik, ez lehetővé teszi kö­zel négyezerötszáz hektár ön­tözését. Lényeges a korábban épült öntözőtelepek rekonst­rukciója, amihez indokolt 93 gép vásárlása, így tehát 1980-ig 152 öntö­zőgép kellene a megyében. A megnövekedett termelési fel­adatokat figyelembe véve az AGROKER-hez az idén 34 öntözőgépre, négy szivattyúra és 58 önjáró, illetve gépi át­­telepítésű öntöző szárnyveze­­tékre jelentettek be igényt a téeszek. A vállalat a gépek nagy részét csak a második félévben tudja adni az üze­meknek. Elsősorban a gazda­ságok munkaerőhelyzete mi­att is, az önjáró és a vontat­ható öntöző szárnyvezetékek­­re lenne szükség, de az igényt az ipar az elmúlt években sem tudta kielégíteni. Az is igaz, hogy az üzemek nem mindig készülnek fel időben az öntözésre, nem ter­veznek célirányos fejlesztést — munkaerőben sem — így előfordulhat. ho°y a kereske­delem késve tudja kiszolgál­ni a gazdaságokat. Céltudatos öntözésfejlesztést valósított meg főleg a kézi munkaerő­csökkentéséért a farádi, a péri, a halászi, jánossomorjai, rábaszentandrási, veszkényi és a pali téesz. Ezekben a gazdaságokban területegysé­gekre összevonták az öntözést, ehhez tervezték a vetésváltást is, s fgy éven át folyamatosan üzemeltethették a géneket, százszázaléko­s volt a kihasz­nálásuk. Va"vis ..életmentő" öntözés helyett szakszert­­es a­ Dadék-utánpótással ellensú­lyozták a száraz nyarakat. G. Szabó Határidő előtt A nyergesújfalui Magyar Viscosagyár legfiata­labb üze­mében a PAN II-ben csü­törtökön — fél évvel a ha­táridő előtt — megkezdték az üzemszerű termelést. Ez azt jelenti, hogy a PAN I. és a PAN II., amely most már együttesen termel, évi 11 ezer tonnás kapacitásával a leg­nagyobb hazai szintetikus szálgyár. Crumeron né­ven forgalomba kerülő gyárt­mányai amelyek a­ szintetikus szálak közül legjobban ha­sonlítanak a gyapjúhoz, na­gyon keresettek. A hazai nagyberuházások­nál még ritka határidőrövi­dítés főként a beruházó vis­­cosagyárnak és a munka oroszlánrészét végző, egyben azt koordináló Vegyépszer, valamint a többi 14 kivitele­ző vállalat jól összehangolt munkájának köszönhető. Eh­hez alapot adott, hogy a be­ruházást kiválóan előkészítet­ték és jól hasznosították a PAN I. építésénél szerzett ta­pasztalatokat. A PAN II-t a tervezett költséggel építették fel, a ha­táridőrövidítéssel pedig mint­egy 8—10 millió forintos be­ruházási , járulékot takaríta­nak meg. Nem mellékes az sem, hogy a kivitelezők ha­marabb tudják dolgozóikat más fontos beruházáshoz irányítani. A féléves előny­nyel várhatóan több mint 2300 tonna eram­ezőn­ szál­at adnak az idén terven felül. Ez annál is inkább jelentős, mert a kölcsönös magyar— lengyel szintetikus szál gyár­tásszakosítási és szállítási egyezmény Magyarországra háruló feladatait főleg PAN- termékekből te­ljesítik. •• Ülést tartott a megyei tanács Tegnap Lombos Ferenc elnökletével ülést tartott Győr-Sopron megye Tanácsa. Első napirendként a me­gye egészségügyi és szociális ellátásának hosszútávú fejlesztési tervét vitatták meg. A 15 évre szóló program célja, hogy a megye egészségügyi és szociális ellátásá­nak tervszerű fejlesztését segítse. Támogassa az egész­ségügyi intézmények egységes működési rendszerét és biztosítsa a magasabb színvonalú ellátás feltételeit. A tanácsülés érdemi elemző vita után a megye egészség­­ügyi és szociális ellátásának hosszútávú fejlesztési ter­vét elfogadta. Megvitatták továbbá — a Mezőgazdasági Termék­­értékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat tájékoztató je­lentése alapján — a zöldség- és gyümölcsellátás múlt évi tapasztalatait és meghatározták a soron következő feladatokat. Elfogadták az ügyrendi bizottság előter­jesztését a megyei tanács, valamint szerveinek szerve­zeti és működési szabályzatának módosításáról. Végül döntést és jóváhagyást igénylő témákról tárgyalt a me­gyei tanács. (Az ülés részletes ismertetésére visszaté­rünk.) Kitüntetés Hazánk felszabadulásának harminckettedik évforduló­ja alkalmából! kiemelkedő gazdasági- politikai, társa­dalmi munkásságért a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki Kele Józsefet,­ a megyei pártbizottság osztályvezető­­- helyettesét. Váraljai Jenőt, a Győr-Sopron megyei Tanács főelőadóját, a bronz fokoza­tot Pusztai László, a Volán 19-es Vállalatának csoportve­zetője kapta meg. A kitüntetéseket az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizott­ságának székházában Hor­váth János, a megyei pártbi­zottság titkára adta át tegnap délután. Munkásmozgalm­i kiállítás Hazánk felszabadulásának közelgő 32. évfordulója alkal­mából a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom eszméi előtt is tisztelegve nyitották meg csütörtökön A magyar­­országi munkásmozgalom tör­ténete 1919—1975 című kiál­lítást a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeumban. Részt vett az ünnepségen Kornidesz Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je, Molnár Ferenc kulturális államtitkár, Orbán László, az Országos Közművelődési Ta­nács elnöke. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja megnyitó beszédé­ben többek között elmondta, hogy a kiállítás a magyar munkásosztály mintegy hat évtizedes küzdelmes útját, dicsőséges harcait és a dol­gozó nép egészével vállvetve kivívott győzelmeit mutatja be. Érzékelteti az ország fel­­szabadulásával bekövetkezett sorsfordulót, azt a hatalmas utat, amelyet nemzetünk az anyagi és kulturális felemel­kedésben megtett, s azokat a nagy célokat, amelyeknek eléréséért munkálkodik. Be­mutatja azokat a történelmi vívmányokat, amelyekre tá­maszkodva hazánk, a szocia­lista világrendszer­ részeként, halad a kommunizmus felé. Az állandó kiállítás — a két évvel ezelőtt megrende­zett munkásmozgalom-törté­neti kiállítás második része — nemzeti történelmünk utóbbi fél évszázadát idézi fel. Dokumentumok, eredeti fotók, személyes és használa­ti tárgyak, korabeli enteri­őrök hiteles képet nyújtanak népünk küzdelméről, a szo­cialista Magyarország meg­születéséről és fejlődéséről. Új gázgyár Sopronban Százhetvenmillió forintos költséggel korszerű, új gázgyárat építettek Sopronban. Az olasz és a magyar tervezésű vízgőzös és levegős bontóberendezések próbaüzemeltetése a múlt év őszén kezdődött, s a kísérleti üzemelés eredményei nyomán tegnap délután sor kerülhetett a létesítmény felavatására. Képünkön: a modern üzem automata rendszerű műszerszobája ,.agytrösztje”. Innen irányítják a berendezések munkáját. Az üzem irányításához és kezelé­séhez mindössze öt dolgozóra van szükség. (Írásunk a 3. oldalon.) Matusz Károly fel a

Next