Kisalföld, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-28 / 98. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK ÓRA: 80 FILLÉR XXXIII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM A jó munka elismerése KIVÁLÓAK KITÜNTETÉSE MEGYÉNKBEN Túlteljesítenék a tervet Múlt évi eredményei alapján újra Kiváló Igazgatóság lett az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Az idén, 1970 óta negyedszer érdemelték ki az OVH elnöke és a MEDOSZ elnöksége által alapított és adományozható elismerést. Az igazgatóság 113 százalékra teljesítette múlt évi tervét, értéke 181 millió forint. Befejezték a Duna szigetközi szakaszán a töltés erősítését. Ez a munka több éve tartott, 360 millió forintba került, és több mint hárommillió köbméter anyagot kellett beépíteni. A múlt évben tovább folytatta az igazgatóság a Rába-töltések erősítését Győr és Árpás között. Ennél a munkánál 360 ezer köbméternyi az általuk beépített anyag. Megteremtették a Szigetközben a fakadó vizek elvezetésének rendszerét, amelynek költsége 64 millió forint volt. E munka során megépítették a győrzámolyi, a Vének körzetében levő szavai és a bácsai szivattyú telepeket. A csak számokkal és földmennyiséggel érzékeltetett nagy építési munkákat nyolcvan szocialista brigád kilencszáz tagja végezte el. Az Igazgatóság dolgozóinak eredményes munkáját elismerő kitüntetést dr. Illés György, az OVH elnökhelyettese adta át tegnap. Négy-négy dolgozó részesült A vízgazdálkodás kiváló dolgozója kitüntetésben, illetve OVH-elnöki dicséretben. Putz József, a többszörösen kiváló igazgatóság vezetője több, az építésben kiemelkedő munkát végzett dolgozónak adta át a kiváló dolgozó kitüntetést, valamint a pénzjutalmat. Az ünnepségen megjelent Háry Béla, az MSZMP Győr- Somon megyei Bizottságának első titkára is, üdvözölte a szép sikert elért közösséget, szólt népgazdasági terveink teljesítésének fontosságáról. Az évi feladatok maradéktalan megvalósítására, újabb eredményekre buzdította az ünneplőket. Első helyen a lakásépítés Három díszoklevél függ a falon a Fertődi Építőipari Szövetkezet elnöki irodájában, rajtuk az évszámok: 1974, 1975. és 1976. A felírás mindegyiken közös: Kiváló Szövetkezet. A negyedik ilyen minisztériumi kitüntetést ma veszi át az 530 dolgozót számláló kollektíva nevében Sánta Lajos, a szövetkezet elnöke. Önmagukért beszélnek a számok, amelyek a fertődi építők munkájának eredményeit jelzik. Egy évtized alatt a termelés megtízszereződött (közben a létszám csak négyszerese a tíz évvel ezelőttinek). A termelés hatékonyságát és korszerűségét is jelző nyereség húszszorosára növekedett, s a negyedik Kiváló Szövetkezet kitüntetéssel elismert 1976-os esztendőben elérte a 14 millió forintot. A szövetkezet kiemelt — tegyük hozzá: kiemelkedően jól végzett — tevékenysége a lakásépítés. Ebben az évben — fennállásuk huszadik éve — adják át az ezredik új lakást; ennek a fele a külföldről vásárolt alagútzsalus technológiával készült. Három termelő részlegük: az asztalos, a lakatos és az előregyártó üzem termelési értéke 1977-ben eléri a negyvenmillió forintot. Továbbra is a lakásépítés marad a legfontosabb tevékenységük; ennek rendelik alá a műszaki fejlesztést is. Olyan ipari hátteret akarnak kialakítani, amely a korszerű, nagyüzemi előregyártás révén hatékonyabbá teszi a lakásépítési munkát. Sopron észak-nyugati városrésze lesz elsősorban az építés színhelye, ahol öt éven belül kilencszáz új lakást készítenek. Tennivaló bőven van: a gazdasági célok elérésén kívül nagyot kell lépni a minőség javításában és a programszerűségben, a határidők pontos megtartásában is. A minőség javításért minden bizonnyal lényeges változást eredményező ösztönzési módszert vezetnek be a második félévtől. Az új, minőségi bérezés lényege az, hogy három osztályba sorolják a munkát, s ennek megfelelően alakítják a keresetet is. Az alapfizetésért elsőosztályú minőséget kell adni; a másod- és harmadosztályú munkáért csökkentett alapbér jár. A korábbi ösztönzőknél szigorúbb bérezési forma minden bizonnyal beválik — biztosíték erre elsősorban az, hogy a munkások többsége maga is elismeri a magasra emelt követelmények szükségességét. Egy esztendő alatt — 1977- ben tizedével kell növekedni a termelékenységnek. Ezt tartalmazza a terv és ehhez igazodnak a prémiumfeladatok is. A tervek pontos végrehajtásának eredményeként ez évi munkájuk értéke, a szövetkezet árbevétele eléri a 140 millió forintot. Ebből a lakásépítés értéke 53 millió forint. A mai ünnepségen háromszáznyolcvan dolgozó kap kitüntetést, jutalmat, összesen 260 ezer forintot osztanak ki. M. T. A beruházók érdemes Beruházó vállalatot ritkán találni a kitüntetettek listáján Egyszerű, tömör jelzővel élve: rázós munka az övék. Megrendelők, tervezők és kivitelezők nemegyszer ellentmondásos igényeit, több vállalat munkáját kell összehangolniuk. A kitüntetettek legutóbbi listáján a Győr-Sopron megyei Beruházási Vállalat nevét is olvashatjuk. „Indoklást” ehhez maguktól a kitüntetettektől kértünk. Hiszen ez is része az önkritikának, még ha az ilyen alkalmakkor természetesen rendhagyó is . Hogy a Kiváló vállalat cím viselésére érdemesnek tartottak minket — mondta Török Géza igazgató —, azt elsősorban annak tulajdonítjuk, hogy az általunk szervezett beruházások költségei jóval alacsonyabbak az országos átlagnál. Győr-Sopron megyében a legalacsonyabbak a lakások költségeire hozott normák, de még e szigorú költségkeretből is sikerült tavaly hatmillió forintot megtakarítanunk. Szeretném gyorsan hozzátenni, hogy ez korántsem csak a mi érdemünk. A győri tervezőknek és építőknek nagy-nagy érdemük, hogy megyénkben kedvezően alakultak a lakásárak. Az igazgató első helyen a kedvező beruházási költséget említette, de másodikként is ugyanezt emelte ki: — Jó ötletnek bizonyult — mondta —, hogy árosztályt hoztunk létre a kivitelezési költségek szigorú ellenőrzésére. Ezzel 39 millió forintot „takarítottunk” meg, vagyis ennyivel kevesebbe kerültek a tavalyi beruházások. Az immár kiválónak minősített vállalat eredményei természetesen feltételezik a nyolcvan tagú kollektíva jó munkáját. Néhány kezdeményezésük feltétlenül említést érdemel. Például a jól bevált, az úgynevezett kényszerpályás szervezés. Grafikonon ábrázolják a megbízó által kért munkaütemet, és a költségszinteket, valamint a szerződésben előírt, illetve ténylegesen meglevő idő- és költségadatokat. Ennek segítségével folyamatosan nyomon követhetik a beruházás állapotát, s a grafikon szinte „kikényszeríti” a beavatkozást, ha a tervezett ütemhez képest valahol eltérés mutatkozik. Már alakul ennek a munkamódszernek egy javított módozata is, amelyben a korszerű hálós tervezés előnyeit is felhasználják a beruházások pontos, gazdaságos kivitelezése érdekében. A beruházók győri igazgatósági épületének ablakaiból éppen az egyik legékesebb, de egyben az egyik legbonyolultabb feladatot kínáló munkájukra, a befejezéséhez közeledő színházra látni. A vállalat munkatársait azonban már inkább az újabb, nagy teendők foglalkoztatják. Hogy csak a legnagyobbat említsük: a Kun Béla lakótelep. P. L. Tapasztalat és technika Egymás után nyolcadszor nyerte el a Győri Közúti Építő Vállalat eredményes munkájáért az Élüzem, illetve a Kiváló Vállalat címet. A vállalat állandóan csökkenő létszámmal dinamikusan fejlődött. Jól jellemzi ezt többek között az is, hogy 1968-ban kétszázmillió forint értékű utat épített, javított, tavaly négyszázharmincmillió forint volt a termelési érték. Ezzel szolgáltak rá az élüzem címre. Mi e sikersorozat titka? Néhány mondatban megfogalmazni lehetetlen, mert a közúti építők nemcsak a Kisalföldön, hanem az egész országban az átlagot meghaladóan nehéz gazdasági és természeti körülmények között dolgoznak. A munkájukkal szemben támasztott társadalmi igény és valós lehetőségeik között nagy a távolság. A győri közúti építőknek úgy kellett növelni a termelés színvonalát, javítani az üzem- és munkaszervezést, hogy egész éven át súlyos gondjai voltak a munkaellátottsággal. Mindezekhez járul a győrújfalui nagy aszfaltkeverő-telep üzemszerű termelésének megindulása, amely nem ment zökkenő nélkül. Az ott keletkezett zavarokat a többi keverőtelepnek, főépítésvezetőségnek kellett elsimítania. A sok átállás hiányos műszaki és munkahelyi előkészítést szült, nemegyszer felborultak a munkaprogramok, és kapkodóvá vált a munkaszervezés. A vállalat az ilyen súlyos gondok ellenére is sokat fejlődött 1976-ban. Tizenöt százalékkal nőtt a termelékenység, hasonló módon a nyereség. Az előbb vázolt nehéz külső körülmények között létfontosságú volt a vállalat és az útépítő tröszt, valamint a közúti igazgatóságokkal és a megrendelőkkel kiépített kapcsolat. A tröszt nemcsak az átmeneti pénzügyi gondokon segített, hanem abban is, hogy a minisztérium munkát adjon a harmadik negyedévben. A Győri Közúti Igazgatóság és a Szombathelyi Közúti Igazgatóság együttműködése legalább olyan gyümölcsöző volt a vállalat számára, mint a Volán vállalatok segítése a negyedik negyedévben. H. S. Az Ikarus székesfehérvári gyárában készítik azokat az autóbuszokat, amelyek nemrég nagy sikerrel mutatkoztak be a Német Szövetségi Köztársaságban. A szóban forgó buszok a kipróbáláskor, a legszélsőségesebb viszonyok között is állták a próbát. A gyár az idén mintegy száz autóbuszt szállít az XSZK-ba. Pártbizotsággi ülés a megyei rendőr Az MSZMP Győr-Sopron megyei Rendőrfőkapitánysági Bizottsága április 27-i ülésén nyugállományba vonulása alkalmából, érdemei els őkapitányságon mérése mellett Németh Lajos r. alezredest a pártbizottság titkári tisztségéből felmentette. A pártbizottság titkárává dr. Cseszregi József r. őrnagyot választotta meg. Kedvezőbb az országosnál „Mellékesen" másfél milliárd Arra a kérdésre, hogy hol nőtt legdinamikusabban az ipari termelés az elmúlt években megyénkben, mindannyian az egyik vagy másik vezető iparvállalatra gondolunk. Tévesen. Az ipari termelés értéke nem az iparban, hanem az egyéb népgazdasági ágban növekedett a legnagyobb mértékben, és ma már Győr-Sopron megyében évente másfél milliárd forint. Ennyivel járulnak hozzá az iparon kívüli ágazatok: a mezőgazdaság, a szállítás és hírközlés, a belkereskedelem, az építőipar a teljes ipari termeléshez. Még nehezebb egyételmű választ adni arra a kérdésre, hogy ez a növekedés kedvező-e a népgazdaság számára. A nem ipari üzemeknek, szövetkezeteknek mindenképpen jól jön az ipari termékek eladásából származó haszon, egy másik csoportjuknak pedig létszükséglet az ipari termelés nagyarányú fejlesztése. Például az építőiparban a sokáig csak mellékesnek számító asztalos- és lakatosműhelyekből fejlett üzemek lettek, már-már szétválaszthatatlanul az alaptevékenységhez tartoznak. A termelési szerkezet ebben a népgazdasági ágban nemcsak az olyan nagyvállalatoknál változott meg gyökeresen, mint a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat; az építőszövetkezetek nagy részében is egyenrangúvá váltak az építőmesteri és a klasszikusan ipari tevékenységek. A belkereskedelmi ágazatba tartozó fogyasztási szövetkezetek ipari tevékenysége már változatosabb képet mutat. Részben a fő feladataik teljesítésére hoztak létre segédipari hátteret, részben az előállítás és forgalmazás egy kézben tartásával a jobb ellátás és a nagyobb eredmény elérése volt a cél. A Győri Áfész éves ipari termelése például megközelíti a kétszázmillió forintot. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ipari tevékenységét figyeli a legtöbb árgus szem. A téeszek ipari munkájának megítélése változott a legtöbbet. Ma egyértelmű támogatásra találnak az élelmiszeripari melléküzemágak míg az alacsony színvonalon dolgozó, az alaptevékenységgel össze nem párosítható ipari tevékenység sorvadásra van ítélve. Igaz, a téeszek jövedelmét növelik ezek a melléküzemágak, de összességében kárt okoznak. Az alacsony termelékenységű gépek mellett dolgozók egy nagyüzemben korszerű gépeken összehasonlíthatatlanul nagyobb hasznot hajtanak a népgazdaságnak. Az előbb említett kár ez az elmaradt haszon! Figyelemre méltó az is, hogy az általános munkaerőhiány közepette a nem ipari ágazatokban ipari munkát végzők száma megyénkben az elmúlt években jelentősen emelkedett, számuk ma körülbelül ötezerhatszáz. A növekedés nem kívánatos, sőt az alacsony termelékenységű üzemekből a hatékonyabb területre irányítás a cél. Ezért az ipari tevékenységet végző nem ipari ágazatokba tartozó vállalatoknál, szövetkezeteknél a műszaki színvonal emelése, az üzem- és munkaszervezés javítása a nehezebb, de követendő út a létszámbővítés helyett. Megyénkben az országos átlagnál kedvezőbb a helyzet, kirívó ellentét a termelési szerkezetben nem található, de a munka hatékonyságában még jelentősek az eltérések. Az alacsony színvonalú melléküzemek száma sokkal több a kívánatosnál. Horváth Sándor Előre az 1977. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséért!