Kisalföld, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
Újévi nyilatkozatok GYARAPODÁSUNK ÁLLOMÁSAI Külpolitika, tudomány, ipar, kultúra, sport DR. BERECZ JÁNOS, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője: — A Magyar Népköztársaság aktív, kezdeményező nemzetközi tevékenységet folytatott 1977-ben. Külpolitikánkat, a XI. kongresszus határozatainak szellemében, proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvei vezérelték. Elvi alapokon nyugvó kiegyensúlyozott magatartásunk tovább növelte tekintélyünket a világ országai körében Országunk, népünk alapvető érdekeinek megfelelően sokoldalúan fejlesztettük együttműködésünket a Szovjetunióval. Kapcsolataink kiemelkedő eseménye volt Kádár János és Leonyid Brezsnyev júliusi krími találkozója, valamint párt- és kormányküldöttségünk részvétele a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának szovjetunióbeli ünnepségein A testvéri szocialista országokkal való kapcsolataink erősítését szolgálta a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség berlini látogatása, Kádár János és Nicolae Ceausescu Debrecenben illetve Nagyváradon lebonyolított találkozója, a Gustav Husak vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség magyarországi útja. Kádár János és Joszip Broz Tito megbeszélései a jugoszláviai Bellyén, valamint Edvard Gierek és Piotr Jaroszevicz magyarországi látogatása. Pártunk és kormányunk tovább erősítette szolidaritását a tőkés és a fejlődő országok marxista-leninista pártjaival. Ennek szellemében zajlottak le Kádár János és Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, illetve Kádár János és Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára között a budapesti tárgyalások. Ebben az évben hazánkban jártak a mexikói, a kolumbiai, a chilei, az iráni, a perui, a brazíliai és a venezuelai tesvérpártok főtitkárai. Továbbra is támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat: hazánkban járt Joshua Nkomo, a Zimbabwei Afrikai Népi Szövetség elnöke. Jelentős tevékenységet fejtettünk ki a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a gyarmati múlt felszámolásáért harcoló országok irányában. Áprilisban a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége járt hazánkban Abdul Fattah Iszmailnak, a JNDK Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezet Központi Bizottsága főtitkárának a vezetésével. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke októberben Afganisztánban, novemberben Mexikóban és Ecuadorban tett látogatást. Októberben Lázár György, a Minisztertanács elnöke tett hivatalos baráti látogatást Irakban. A nemzetközi enyhülés folyamatának elmélyítése, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködése, a helsinki záróokmány elveinek végrehajtása, az európai biztonság megteremtése érdekében jelentős esemény volt Kádár János olaszországi és NSZK-beli látogatása. Ezeket a célokat szolgálta Rudolf Kirchlager osztrák államfő magyarországi útja. Lázár György norvégiai, finnországi és ausztriai, illetve Raymond Barre, francia miniszterelnök magyarországi látogatása. Hazánk aktívan, javaslattévően vett részt a belgrádi európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájában és más többoldalú tárgyalásokon. TASNÁDI EMIL, az Országos Találmányi Hivatal elnöke: — 1977-ről szólva azt kell mondanom, hogy nem vagyunk elégedettek. Miért? Egyrészről, mert előttünk is világosan kibontakozik a magyar népgazdaság helyzete, azok a problémák, amelyek sürgetően követelik a műszaki-tudományos eredmények fejlesztését. Feladatunk, hogy közelítsünk a világszínvonalhoz. Az, hogy itt sikerül-e jelentős előrehaladást elérnünk, megszabja a magyar népgazdaság alakulását az elkövetkezendő évtizedben. A magyar találmányok száma azonban évek óta stagnál, s ezért sem vagyunk elégedettek. Nemcsak a találmányok mennyisége nem kielégítő, de a már meglévők hasznosításával is sok a gond. Ami viszont örömet jelent számunkra, az az újító mozgalom, örülünk annak a fejlődésnek, amelyet 1977-ben is tapasztaltunk, s amely évek óta egészséges, egyenletes, felfelé ívelést mutat. Az újítások gazdasági-műszaki megvalósulása is szervesen kapcsolódik a szocialista brigádmozgalomhoz és az újítótevékenységhez. Az elmúlt időszakban erősödik a felismerés, hogy Magyarország a szellemi szükségletek terén nem képes önellátásra, be kell kapcsolódnunk a szellemi termékek nemzetközi forgalmába, rendszeressé kell tennünk a licencek vásárlását. Ennek kedvező hatása van mind a piaci tevékenységre, mind a gazdasági életre. A tudománypolitikai irányelvek, valamint az ennek alapján született és születendő intézkedések sokat ígérnek. Találmányaink közül az idén is a hagyományos területek jártak elől. A gyógyszeripar, a mezőgazdaság és az elektronika az a terület, ahol hazánkban az elmúlt évben is a legjelentősebb eredmények születtek. A tudományos-technikai forradalom ma már alig enged teret az egyéni alkotóknak, egyedi találmányoknak. Ma csoportok végzik a kutatásokat és a találmányok nagy része a szükségletek kielégítésének része. HORVÁTH EDE, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója: — Vállalatunk kedvező piaci lehetőségei megteremtették az alapot ahhoz, hogy ebben a tervidőszakban is öt év alatt megkétszerezzük termelésünket. Azt hiszem, ez önmagában is számottevő feladat, ami egyben azt is jelenti, hogy gyárunk évenként 15—20 százalékkal több terméket gyárt. Feladataink tervezésekor két súlyponti évet határoztunk meg, ezek közül egyik az 1977-es esztendő. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, nehéz, de eredményekben gazdag évet hagytunk magunk mögött. Kettő és félmilliárd forinttal termeltünk többet az idén, mint tavaly, így termelési értékünk meghaladja a 13,5 milliárdot, melynek több mint felét exportáltuk. A szocialista országoknak 150 millió rubelért, a tőkés piacokra pedig 35 millió dollárért szállítottunk különféle közúti gyártmányokat, futóműveket, nagyteljesítményű Diesel-motorokat és kamionokat. Nagyon jelentősnek tartom, hogy ebben az évben megteremtődött annak a feltétele, hogy gyárunkban készüljenek a jövőben a mezőgazdaság számára oly fontos erő- és munkagépek. A világ egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyárának, az IHC- nak licence alapján kezdődött meg az eke, a tárcsás borona és a vetőgép gyártása. 1977. krónikájához tartozik még, hogy a gyár alkotó kollektívája az év közepén bocsátotta útjára a 180 lóerős Rábatraktort, és kezdte meg sorozatgyártását. Szombathelyi gyárunkban felépült egy tizenötezer négyzetméteres korszerű üzemcsarnok, ahol a jövőben nagy sorozatban gyártunk közúti futóműveket. További fejlődésünket alapoztuk meg azzal, hogy ebben az esztendőben 2,1 milliárd forint értékű, nagyteljesítményű, korszerű gépi berendezésekkel gyarapítottuk a gyárat. Tisztában vagyunk azzal, hogy eredményeink a nemzetközi összehasonlításban nem számítanak kiemelkedőnek. Éppen ezért arra törekszünk, hogy munkánk hatékonyságát a jövőben az eddiginél is nagyobb ütemben növeljük, s a dolgozók élet- és munkakörülményeit tovább javítsuk. SZABOLCSI MIKLÓS, akadémikus: 1977-ben a nyelv- és irodalomtudományok területén igazán jelentős esemény történt: augusztusban Nyíregyházán megalakult a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. Legalább fél évszázada már, hogy felmerült egy ilyen társaság alapításának terve, most pedig, hosszú évek gondos, előkészítő munkája után sikerült a terv megvalósítása. Olyan nemzetközi tudományos egyesület alakult meg, amely a magyar nyelvvel, irodalommal és néprajzzal foglalkozó kutatókat és egyetemi-főiskolai oktatókat egyesíti, dolgozzanak bármely táján is a világnak. Látszólag pusztán szervezeti intézkedésről van szó, valójában sokkal többről! A magyar nyelvvel, irodalommal és néprajzzal foglalkozók eredményei eddig csak közvetett úton kerütek be a nemzetközi vérkeringésbe, egymás munkásságáról sem szereztek időben, rendszeresen tudomást. A nemzetközi tudományos egyesületekben sem volt képviselete az említett tudományoknak. Az új egyesülettől azt reméljük, hogy mindezeken a kérdéseken — természetesen nem egyszerre, hanem évek munkájával — segíteni tud majd. A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság csatlakozik majd az irodalmárok, nyelvészek, néprajzosok nemzetközi egyesületeihez, s így az UNESCO társadalomtudományi hálózatához. Évi bibliográfiát szándékozunk kiadni magyar nyelven, később pedig színvonalas idegen nyelvű tudományos folyóiratot, tanácskozásokat, ankétokat rendez. Mindezzel pedig bekapcsolódik a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe; eredményeit rendszeresen bemutathatja a világnak. A magyar társadalomtudományok eddig is sokat tettek azért, hogy egységben lássák a hazait és a külföldit, a nemzetit és nemzetközit és ugyanakkor segítsenek megismertetni mindazt, ami magyar. Az új tudományos egyesület munkája hozzájárulhat ahhoz, hogy az eddiginél szervezettebben és hatásosabban tudjunk dolgozni. Így a magunk eredményeivel tudjuk gazdagítani a világ kultúráját, és az ezzel foglalkozó tudományágakat. DR. SZATHMÁRI ISTVÁN az Országos Testnevelési- és Sporthivatal elnökhelyettese. — A magyar sport idei eredményei közül számtalan nemzetközi sikert említhetnénk, mégis én azt a nagyszabású összefogást és együttműködést említeném elsősorban, amely az elmúlt évben hazánkban a gyermek- és ifjúsági sport javítására, fejlesztésének gyorsítására irányul. Aligha van nehezebb, felelősségteljesebb, és persze hálásabb feladat, mint az, hogy már gyermekkorban megalapozzuk, ifjúsági korban kifejlesszük azokat a fizikai képességeket, edzettségi szintet, amely a harmonikusan fejlett ember életében ma már nélkülözhetetlen. Az idén indult „Edzett ifjúságért” mozgalom ugyan még csak az első lépéseken jutott túl, de mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy ez az év a testnevelés és a sport társadalmi méretű fejlesztésére irányuló munka új szakaszát hozta meg. Úgy vélem, sikerült olyan testedzési rendszert kidolgoznunk, amely élményt ad, vonzó, és követelményeiben megfelel az élenjáró, korszerű nemzetközi gyakorlatnak. Gazdagodtunk sportlétesítményekkel is. Sportudvarok, kispályák, edzőtermek, sőt uszodák és jégpályák is készültek el — többségükben társadalmi munkával. Ezek a magyar sport, elsősorban a tömegtestnevelés új lehetőségeit nyitják meg hazánkban. Az óév és az új esztendő fordulóján megkérdeztük közéletünk néhány neves képviselőjét, hogy saját munkaterületén 1977-ben mit tartott az év kiemelkedő eredményének, sikerének, mi az, amivel előbbre léptünk, amivel gazdagítottuk a világot. 1978. január 1., vasárnap Otthonteremtés, iparszemen Matusz Károly felv. Bár feladatai nagyok, s egyre nőnek, a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat kiváló szakembergárdájának nem okoz gondokat a tervek teljesítése, a beruházók igényeinek kielégítése, szinte csak elhatározás kérdése, hogy 2-3 százalékkal többet, nagyobb értéket állítsanak elő, mint amennyi a szűkre szabott tervekben szerepel. Persze, a fejlődés percnyi megállást sem enged. A házgyár — amely kétségkívül a legjobb az országban — 1977-ben több mint 4750 lakást gyártott, ám máris a tervezőasztalon vannak a bővítés, a további fejlesztés tervei. Képünkön, az előregyártott fürdőszobákon végzik az utolsó simításokat a házgyár szerelősorán. Az Országgyűlésről A választási ciklus feléhez érkezett a magyar törvényhozói testület, az Országgyűlés, hiszen a „tisztelt ház” 352 képviselőjét 1975 júniusában választották meg, s a mandátuma 1980 nyarán jár le. A két és fél évvel ezelőtt öt évre megválasztott országgyűlés munkáját nagy horderejű törvényalkotások, gazdasági és társadalompolitikai döntések jellemezték. Az eltelt két és fél évben 11 ülésszakon összesen 20 ülést tartott az Országgyűlés. A képviselők — közülük 34- en kettős jelölésű választókerületben szerezték meg a mandátumot — 13 törvényjavaslatot tárgyaltak meg és szentesítettek egyhangú határozattal. Megvitatták és elfogadták az ország gazdasági életének legfőbb érvényes törvényét a népgazdaság V. ötéves tervét. Ugyanezen időszakban szavazták meg a honvédelemről, az emberi környezet védelméről, az élelmiszertermelésről és forgalmazásról, a közművelődésről és a tanácstagok választásáról szóló törvényt. Az ülésszakok munkájának fontos részét alkotta a nemzetközi helyzetről és a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységéről szóló külügyminiszteri beszámoló. Ugyancsak a témakörhöz tartozik, hogy a képviselők az idén emelték törvénnyé az NDK-val kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A most decemberben befejeződött téli ülésszakon pedig az Országgyűlés és a Minisztertanács a Szovjetuniónak a világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz szóló békefelhívásával kapcsolatban foglalt állást. A kormány elnöke és a Minisztertanács más tagjai az ország szocialista építőmunkájának eredményeiről, a tervekről és a megoldásokról adtak rendszeresen számot. A tovább erősödő parlamenti demokratizmus legélénkebben és legáltalánosabban az állandó bizottságok munkájában tükröződött. A képviselők alapos tájékozódás és felkészülés után a mindennapos életet jól viszszaadó, némelykor heves vitákban mondták el véleményüket. A bizottságok több mint 180 témát tűztek napirendre, jórészt olyanokat, amelyeket véleményezésük, gyakran módosító javaslataik után terjesztettek a plenáris ülés elé. A tíz állandó bizottság rendszeresen vizsgálta a lakosság életkörülményeivel, szociális és kulturális ellátottságával összefüggő kérdéseket is. Közérdekű témák kerültek napirendre, mint például az élelmiszertörvény végrehajtásának tapasztalatai, a tejtermelés és feldolgozás, a szőlő- és bortermelés, a közétkeztetés, az alkoholizmus elleni küzdelem, a könyvkiadás, a zöldség-gyümölcstermelés és -ellátás és a tömegközlekedés helyzete. A képviselők ellenőrzési jogukat gyakorolva interpellációkat nyújtottak be több közérdekű kérdésben a kormány tagjaihoz. Szorgalmazták például a televíziós vételi lehetőségek javítását, az egyik interpellációban a képviselő a diákok szabadszombatjának bevezetésére kért határidőt, az oktatási minisztertől. minapi 3