Kisalföld, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1978. MÁJUS 3., KEDD ÁRA: 80 FILLÉR XXXIV. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM Vin&oezros min&pic tömeg Győrött SZÍNES, VIDÁM MÁJUS ELSEJE Győrött, május 1-én a haj­nali órákban fúvószenekarok járták végig az­ utcákat. Nyolc óra körül már a gyülekező­­helyekre siettek a győriek, vagy a Tanácsköztársaság úton foglaltak maguknak jó helyet, hogy tanúi lehessenek az utóbbi évek legszínesebb, legpompásabb felvonulásá­nak. Kilenc óra előtt pár perc­cel foglalták el helyüket a dísztribünön a megye. Győr város párt- és állami vezetői, élükön Háry Bélával, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkárával és Lombos Ferenccel, a Győr- Sopron megyei Tanács elnö­kével. Ott voltak a termelés­ben élenjáró dolgozók, a szo­cialista brigádok képviselői, a veteránok, a sok küzdelmes május elsejét megért idős kommunisták. Pontosan kilenc órakor megszólaltak a fanfárok, és kezdetét vette a színes, dí­szes kavalkád. Először a győ­ri kisdobosok jöttek, kezük­ben hozták játékaikat, dalol­tak, nevettek. Őket az általá­nos iskolások követték. Az Engels, a Balassi Bálint, az Ady Endre, majd a Gárdonyi Géza általános iskolák érkez­tek a térre. Az utóbbiak pi­­ros zászlókkal és kék lég­gömbökkel vonultak, és önfe­ledten énekeltek. A ,,Kék is­kola” diákjai kék zászlókat tartottak kezükben. A Zalka Máté Általános Iskola diákjai saját fúvószenekaruk pattogó ütemeire lépkedtek. A középiskolások menetét a Bercsényi Miklós Közlekedé­si Szakközépiskola diákjai nyitották meg. Alig ült el a középiskoláso­kat köszöntő taps, máris újabb élménynek lehettünk tanúi. Feltűnt a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főis­kola hallgatóinak hatalmas serege. Diákok és diáklányok népitáncot lejtettek a tribün előtt. Harminc percig vonultak a győri diákok. Majd hatalmas vörös zászlók alatt a Tanács­­köztársaság útja mindkét ol­dalán megjelent a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár dol­gozóinak színes menete. Lég­gömbök virágok tették szí­nesebbé a felvonulást. Táblá­kon hirdették a Központi Bi­zottság május elsejei jelsza­vait. Magasra emelték pár­tunk és kormányunk vezetői­nek arcképeit. A híres Rába táncegyüttes tagjai rögtön­zött bemutatót tartottak. A vagongyáriakat a Rába­­text dolgozói követték. „Til­takozunk a neutronbomba el­len” hirdették a feliratok. A Győr megyei Állami Építő­ipari Vállalat menetét 600 szakmunkástanuló nyitotta meg. A Graboplast Pamut­szövő- és Műbőrgyár dolgozó­inak élén fúvószenekar ha­ladt. A transzparensek a gyár nagyszerű eredményeit példázták. Messziről újabb zeneszó hallatszott. A Ri­chards Finomposztógyár dol­gozóit szovjet helyőrség fú­vószenekara kísérte. A gyár emblémáját vivő csinos lá­nyok a Richards szövetekből készült ruhákat viselték, s a dísztribün előtt divatbemuta­tót tartottak. Jöttek az ÉDÁSZ, a Mezőgép, a Győri Lenszövő, a 19-es Volán Vál­lalatának dolgozói, „Békét a világnak”. „Tovább a lenini úton” olvashattuk a felirato­kon. A Győri Kötöttkesztyű­gyár dolgozói színes léggöm­böket eresztettek a magasba. A Tanácsköztársaság útja bal oldalán a Győri Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat, a jobboldalon pedig a Győri Keksz- és Ostyagyár dolgo­zói haladtak. A tanácsok dolgozóit az or­vosok és az egészségügyi dol­gozók színes csoportja követ­te. A Győri Kisfaludy Szín­ház művészeit is ott láttuk a felvonuláson. Valaki megje­gyezte: „Utoljára gyülekez­tek a régi színházban ...” A vasutasok menetéből lá­nyok és fiúk léptek ki, majd egy rögtönzött modern tánc­bemutatót tartottak. Nehéz lenne felsorolni annak a 34 vállalatnak és intézménynek a nevét, amelyek részt vettek a felvonuláson, csak annyit mondhatunk róluk, egymást múlták felül a dekorációik megválasztásában. A szín­pompás menetet 12 sportegye­sület fegyelmezett csapata zárta be. Több mint két órán keresztül vonult fel mintegy 50 ezer győri dolgozó. A felvonulás után Háry Béla, az MSZMP Győr-Sop­ron megyei Bizottságának el­ső titkára az alábbiakkal nyi­latkozta lapunk munkatársá­nak: ,,Győrött hagyományai vannak ennek a színpompás hatalmas demonstrációnak, amelyet a szépség és a jó­kedv jellemzett, örvendetes volt látni, hogy egyre töb­ben hozták magukkal gyer­mekeiket. Nagy élmény volt mindünknek. Köszönet érte a résztvevőknek és a rendezők­nek.” Ezután megkezdődött vá­rosszerte a vidám majális. A május elseji felvonulás madártávlatból Képi táncosok és a szovjet fúvószenekar Sopron Színpompás, több mint két­órás felvonulással köszöntöt­ték a soproniak a 34. szabad május elsejét. A kissé szeles, ám enyhe tavaszias időben a város úttö­rői és középiskolás diákjai nyitották meg a menetet. Őket a soproni üzemek, gyá­rak dolgozóinak hosszú sora követte, köztük a szocialista brigádok, a kiváló dolgozók. (Folytatása a 3. oldalon.) A magyar-laoszi együttműködési bizottság plenáris ülése Kedden az Országházban plenáris üléssel folytatódott a magyar—laoszi gazdasági és műszaki—tudományos együttműködési bizottság má­sodik ülésszaka. A két dele­gációt Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Sarain Southichak köz­munkaügyi, közlekedési és szállítási miniszter, az együtt­működési bizottság társelnö­kei vezették. Borbándi János üdvözlő beszédében annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy a két nép jó kapcsolata a szocializmus ügyének erő­södését segíti elő. Eltökélt szándékunk, mondotta, hogy továbbra is sokoldalú támo­gatást nyújtunk a laoszi nép­nek országépítő munkájához. Sanan Southichak válasz­beszédében hangsúlyozta: a két éve bekövetkezett törté­nelmi fordulat után az or­szág a szocializmus építésé­nek útját választotta. A Ma­gyar Népköztársaság által nyújtott támogatásért az egész laoszi nép őszinte kö­szönetét fejezte ki. A plenáris ülésen megvi­tatták a legutóbbi ülésszak óta végzett munkát, elemez­ték a gazdasági, valamint a műszaki—tudományos együtt­működés eddigi tapasztalata­it és kijelölték a további fel­adatokat. A KGM-vállalatok igazgatóinak értekezlete Az utóbbi két évben a ko­hászati és a gépipari vállala­tok eredményeket értek el a szelektív iparfejlesztésben, de még korántsem alkalmaz­kodtak megfelelően a meg­változott bel- és külgazdasá­gi követelményekhez. A jö­vőben fokozottabban kell ki­használni a szocialista integ­ráció adta lehetőséget, s emellett a tőkés cégekkel még több termelési együtt­működésre kell törekedni — hangsúlyozta Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a KGM vállalatok igaz­gatóinak keddi tanácskozásán a MOM Művelődési Házban. A kormány elnökhelyettese emlékeztetett: a külkereske­delemben a cserearányok a vártnál nagyobb mértékben romlottak. Egy nemrég elké­szült tanulmány szerint nép­gazdaságunk ebből származó vesztesége jóval nagyobb a nemzetközi átlagnál. Ezt azonban nem az import kor­látozásával kívánja a kor­mányzat csökkenteni. A vesz­teségek ellensúlyozására már most lényegesen többet kel­lene exportálnunk, és kínála­tunk jelentős részét korsze­rűbb, minőségileg sokkal jobb gyártmányokkal kell felvál­tani. A gépiparnak ebben meghatározó szerepe van, hi­szen mind több nyersanyagot és készterméket importálunk, s ezt főként mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkekkel egy­re kevésbé lehet ellentételez­ni. A magyar gépiparnak a következő 10—15 évben az export egyik fő hordozójává kell válnia, ehhez pedig ter­melését többszörösére, ex­portját pedig három-négy­szeresére kell bővítenie. Az utóbbi időben minden fórumon sok szó esik a ter­mékszerkezet megváltoztatá­sáról — mondotta — nem va­gyunk azonban képesek min­dent korszerűsíteni, ezért a szelektivitás tulajdonképpen a fejlesztés rangsorolását, a korszerű termékek korszerű előállítását jelenti. Egyebek között a műszaki fejlesztési költségeknek három-négyszer nagyobb arányát kívánatos licenc és know-how vásárlás­ra fordítani, mert saját ku­tatóink szellemi kapacitása nem elegendő a gyorsabb változáshoz. A hazai fejlesz­tő intézetek, a gyártó üze­mek és az értékesítéssel fog­lalkozó szervek összehangol­tabb munkájára is szükség van ahhoz, hogy növeljük iparunk versenyképességét — mutatott rá Szekér Gyula. A tanácskozáson — ame­lyen Soltész István miniszter­elnökölt — Gácsi Miklós ál­lamtitkár ismertette a kohá­szati és a gépipari vállalatok előtt álló feladatokat. Az államtitkár beszámoló­ját követő vitában a felszó­laló vállalati igazgatók több­sége a szerződéses fegyelem betartását sürgette a szállítá­sokban alvállalkozóként részt vevő vállalatoktól. Horváth Ede, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezér­­igazgatója arról szólt, hogy a licencvásárlásnak hazánkban még igen sok az akadálya, hiába vesszük meg ugyanis a korszerűbb technológiát, ha aztán küszködni kell az alap­anyag vagy részegység be­szerzésével. A tanácskozás zárásaként Soltész István miniszter is a kooperációs fegyelem betartá­­sára szólította fel a vállala­tokat és egyben utal arra, hogy a minisztérium meg­vizsgálja a tanácskozáson is felmerült problémákat, javas­latokat. Nemzetiségi pedagógusok országos konferenciája A nemzetiségi oktatás fej­lődésének fontos szakaszához érkezett. A fejlett szocialista társadalom építésének folya­matában megteremtettük az­ anyagi lehetőségeit annak, hogy a nemzetiségi művelő­désügy — ezen belül a nem­zetiségi iskola — mind ered­ményesebben töltse be sze­repét — mondotta a nemzeti­ségi pedagógusok I. országos konferenciájának keddi mső megnyitóján Gosztonyi Já­nos oktatási államtitkár A kétnapos konferencia az Ok­tatási Minisztérium, a nem­zetiségi szövetségek, az Or­szágos Pedagógiai Intézet és a Magyar Pedagóguai Társa­ság rendezésében kezdődött meg az Országos Pedagógiai Intézetben, a délszláv, a né­met, a román és a szlovák nemzetiségi iskolák 210 peda­gógusának részvételével. A nemzetiségi anyanyelvű nevelés és oktatás tartalmi fejlesztésének irányelveit Hlavács József, az­ Országos Pedagógiai Intézet nemzeti­ségi osztályának vezetője vázolta. Mándics Mihály, a Magyar­­rszági Délszlávok Demokra­­ikus Szövetségének, főtitká­ra a nemzeti szövetségek nevében üdvözölte az orszá­gos konferenciát. A tanácskozás ma nemzeti­ségenként­ szekcióüléseken folytatja munkáját.

Next