Kisalföld, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1978. OKTÓBER 1., VASÁRNAP ÁRA: 80 FILLÉR XXXIV. ÉVFOLYAM, 232 SZÁM A nemzetiségek kongresszusai előtt Szombaton befejeződött a nemzetiségi szövetségek kongresszusai előkészítésének jelentős szakasza: a nemzetiségi lakosság, a helyi párt- és állami szervek, a Hazafias Népfront helyi szervezeteinek támogatásával szervezett közgyűléseken választotta me a kongreszszusi küldötteit. Az öt évvel ezelőtt tartott kongresszusuk óta csaknem megkétszereződött a nemzetiségi klubok száma, nemzetiségi könyvtárak könyvállománya. " Újabb és újabb nemzetiségi könyvek jelennek meg. Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar megye román nemzetiségű lakosai örömmel fogadták, hogy szövetségük lapja a Foaia Noastra júliustól hetilapként jelenik meg, akárcsak a német nyelvű Neue Zeitung, a szlovák Jbudové Novini és a délszláv Narodna Novina. A televízió, a rádió és a sajtó gyakran beszámolt a román nemzetiségű lakosság életéről, munkájáról. A Magyar Rádió budapesti adója, július óta, hetenként egyszer, az egész ország területén hallható szlovák horvátszerb nyelvű műsort sugároz. A pécsi stúdió naponta fél órában német, horvát-szerb, a szolnoki stúdió pedig szlovák nyelvű műsort közvetít. A gyűlések többségére a tennivalók és feladatok felelősségteljes elemzése, kezdeményező és cselekvő készség volt jellemző. A megválasztott kongresszusi küldöttek — több mint 800-an — októberben megyei értekezleteken vitatják meg a gyűlések tapasztalatait, tanácskoznak a párt és állami szervek, társadalmi szervezetek megyei vezetőivel a felvetett problémákról, javaslatok megvalósításáról. Az első megyei értekezlet Szabolcs-Szatmár megyégyében lesz október 5-án. A Bács megyei küldöttek 4-én, a Vas megyeiek 5-én értekeznek. Október 12-ig a nemzetiségek lakta összes megyékben lezajlanak a küldöttértekezletek. Ebben az időszakban a nemzetiségi szövetségek titkáságai, illetve országos választmányai folyamatosan elemzik a legutóbbi kongresszusok óta végzett munkát, a kongresszus, előkészítő, szerkesztő és jelölő bizottságok eddigi tevékenységét. Széles körben vitaják meg azokat a beszámolókat, amelyeket novemberre tervezett kongresszusuk elé terjesztenek. Elsőként november 4—5-én a magyarországi németek, a következő hétvégén 11— 12-én a szlovákok, aztán 18—19-án a délszlávok és végül 25—26-án a románok kongresszusára kerül sor. Ideológiai értekezlet Véget ért Varsóban az a pártközi tudományos konferencia, amelyen a testvérpártok központi bizottságainak küldöttei a demokrácia fejlődésének és az emberi jogok megvalósításának kérdéseivel foglalkoztak. A küldöttek három munkabizottságban tevékenykedtek, majd beszámolójukat a plénum elé terjesztették. Az első számú bizottság a demokrácia tökéletesítésének kérdéseivel foglalkozott, a második az emberi jogoknak a szocializmusban való érvényesülésével, a harmadik pedig az embernek a békében éléshez való jogával. A konferencián Andrzej Werblan professzor, a LEIYIP KB titkára, a KB Marxizmus Leninizmus Intézetének igazgatója tartott záróbeszédet. Méltatta a szovjet párt és a szovjet állam óriási tapasztalatainak jelentőségét és rámutatott arra, hogy értékesen járulnak hozzá a szocialista demokrácia fejlődésének kibontakozásához a testvéri országok nemzeti hagyományai és a szocialista demokráciát megvalósító társadalmi-politikai rendszerei. A tartalomból 85 000 egészségügyi dolgozó kárét emelik ♦ ♦ ♦ Tiszta vizet a medencékbe! ♦ ♦♦ Kisalföld postája ♦ ♦ ♦ Napvilágra került a föld alatti bástya Kedvező a számvetés eredménye Okosan gazdálkodnak a lehetőségekkel Feladatok az év végéig a győri járás községeiben Lassan az év utolsó negyede következik, így hát már most szinte mindenütt számvetést készítenek: mi valósult meg eddig az elképzelésekből, mi az, amire a még hátralevőidőszakban különösen oda kell figyelni. A napokban elvégezték ezt az összegezést a győri járás községeiben is. Ahogy az egyik községi tanács elnöke elmondta: egyre igényesebbek az emberek, s ezekkel az igényekkel — a rendelkezésre álló anyagiakat figyelembe véve — nem könnyű lépést tartani. A járás községeiben is — mint másutt — bárki körülnézhet, új házak sorát találja, az udvaron gépkocsik állnak, egyre több az elektromos háztartási gép,berendezés... Fel kell újítani az energiahálózatot, az utakat, óvodák, iskolák, kereskedelmi létesítmények szükségesek — mégpedig színvonalasak. Akkor is, ha a beruházásokat az év elejétől korlátozó rendelkezések kötik. Az összegzés alapján mondható, hogy a járás községeiben idáig jól gazdálkodtak. Példa rá, hogy a tanácsok szeptember első hetében azt jelentették: felújításaik előirányzatának műszaki készültségi foka 77 százalékos. Más területen ütemesen haladnak egyebek között az óvodai építkezések, bár ezeknél a beruházásoknál gond is adódik. Péren elvonultak az építők, mert nem biztosították számukra a szükséges területet, Vámosszabadiban a vízvezeték szerelési munkáira még nincs kivitelező, Abdán pedig el sem kezdték az óvodabővítést. Az említettekből, s az ezúttal fel nem soroltakból adódnak az idei hátralevő feladatok. A felújítási munkák zömmel a második félévben fejeződnek be, és fontos, hogy a tervek szerint valóban befejeződjenek ii, a következő évre vagy évekre áthúzódó beruházások kezdődnek. Legfontosabbak az iskolaévítések. ugyanakkor a tanácsok szeptember elején még alapozási tervet sem kaptak. Igaz viszont az is, amit önkritikusan megátapíthattak: nem mindenütt hiánytalan az előkészítés. Az építőknek víz és villamos energia kell, hogy dolgozni tudjanak, a leendő iskolák helyéről el kell távolítani a termőtalajt. E sürgős munkában kell cselekedniük a tanácsoknak. Mielőtt valaki félreértené: ezek említése nem a községi tanácsok elmarasztalása. A feladattervben szerepelnek, mintegy figyelmeztetőül, miről nem szabad elfeledkezni. Hiszen már most elő kell készíteni az 1979-es költségvetési évet. Felül kell vizsgálni a középtávú terv szerinti fejlesztési elképzeléseket, célfeladatokat. Például az utak, hidak felújítását. (Mostani tapasztalat, hogy néhány helyen túllépték a „keretet”, másutt pedig megkéstek a munkával. Györújbaráton 800 ezer, Koroncón 400 ezer forintos útfelújítást kell még az idén elvégezni.) A községi tanácsok anyagi gondjain, mint mindig, az idén is sokat enyhített a lakosság társadalmi munkája. A cél a járás falvaiban: mindenütt érje el a társadalmi munka értéke a személyenkénti háromszáz forintot. Felméréseken, a felajánlások összegezésén alapuló reális elképzelés ez. Feladat természetesen: megteremteni a feltételeket, hogy az önkéntes munkára ajánlkozókat ne kelljen tennivaló híján elküldeni. A társadalmi munka nyilvántartásának, elszámolásának rendje az idén év elején megváltozott Az átállás után néhány községben még az első félév végén sem volt kielégítő nyilvántartás. Az ellenőrzések során gyakran tapasztalták, hogy elkészült valami társadalmi munkában, csak éppen elfelejtették beírni ... Okosan gazdálkodni a lehetőségekkel — olyan mottó ez, amelyet mindenütt ugyancsak tanácsos a napi munkában is szem előtt tartani. A megyei tanács nemrégi értékelése szerint a győri járás tanácsai valóban eszerint tevékenykednek. J. F. Megkezdték a búza vetését Elsők között kezdte meg a búza vetését a péri Egyetértés Termelőszövetkezet. Ezekben a napokban 1500 hektár gabonát vetnek el, amelyből 1100 hektáron kerül a búza a talajba. * Matusz Károly felvétele offoffíla és hummizsfits ÉRTELMISÉGI KÖRBEN akörül forgott a vita, hogy napjainkban ki az igazán humanista gazdasági vezető. Valaki azt mondta, az az igazán emberséges vezető, aki elnéző a munkások iránt. Szó szót, érv érvet követett, végül kialakult az elfogadható vélemény. A társaság legtöbb tagja úgy vélekedett, hogy az az igazán humanista vezető, aki a munkát mindenféle megalkuvástól és elnézéstől mentesen megköveteli Azóta több munkástól is megkérdeztem, kit tartanak bent a gyárban szocialista típusú, emberséges vezetőnek. Valamennyiüknek az volt a véleménye, hogy munka nélkül semmire sem lehet menni Az a mérnök vagy művezető, aki elnézi a lógást, a fusizást, a fél órákig tartó eszmecseréket, a munkaidő rendszeres kihasználatlanságát, csak látszólag humanista gondolkodású, a valóságban éppen az ellenkezője. Egy marós rokonom, miközben saját szakmájának szépségeit ecsetelte, így vélekedett: „Nekem sokat kell dolgoznom, de meg is fizetnek érte. Örülök, hogy mindig látom az eredményt, és büszke vagyok, ha tudom, hogy aznap mit adtam az országnak. S az olyan vezető, aki nem segíti elő, hogy zavartalanul dolgozhassam, lehet akármilyen jószívű és elnéző, árt nekem, a gyárnak, meg a társadalomnak is." Ismert az a lenini tétel, ami szerint végső soron a munka termelékenységének magasabb fokával mérjük egy társadalom fejlettebb voltát. Azok a vezetők, akik mindent megtesznek a munkaidő jobb kihasználásáért, a termelékenység növeléséért, a lenini gondolat jegyében tevékenykednek. De mit mondjunk az olyan vezetőkről, akik elnézik a szervezetlenséget, a tunyaságot, a drága gépek állását, és jóindulatúan behunyják a szemüket, ha lazsáló embereket látnak a műhelyekben? furcsa lenne, ha azt állítanánk, hogy a lógósok nem szeretik az ilyenfajta vezetői opportunizmust. Nekik nyilvánvalóan olyan csoportvezetőre, művezetőre vagy igazgatóra van szükségük, aki elnéző , a kollektíva és társadalom kárára. Nekik ez a fajta vezetői magatartás jelenti a humanizmust. Ez azonban hamis értelmezés, visszájára fordítása mindannak, amit számukra a humanizmus jelent. A MUNKA TÁRSADALMA vagyunk, és az emberek döntő többsége tisztességesen elvégzi a dolgát. A lógósok, a trehányok, a munkátlanok szerencsére mindenütt kisebbségben vannak. El kell érni azonban, hogy arányuk egyre csökkenjen, de ez csak úgy érhető el, ha tőlük is megköveteljük azt, hogy megdolgozzanak a fizetésükért. Nagyon embertelen dolog, ha a jó munkásoknak kell megtermelni a lógósok munkabérét is. S nagyon embertelen az olyan emberség, amelynek révén ez bármelyik üzemben lehetségessé válik. Számunkra a tisztességesen dolgozó emberek véleménye az irányadó, nem pedig azoké, akik alig várják a munkaidő végét, s közben igyekeznek minél többet lazsálni a nyolcórás műszakban. Szó sincs arról, hogy túl akarnánk hajszolni az embereket, hiszen köztudomású, hogy a tőkés üzemekben összehasonlíthatatlanul nagyobb a munkaintenzitás, mint nálunk. A tudományostechnikai forradalom ezernyi nagyszerű eredményét próbáljuk meghonosítani, és megkönnyíteni általa a fizikai munkát. Munkaerőhelyzetünk, gazdasági viszonyaink és kiaknázatlan lehetőségeink azonban arra ösztönöznek bennünket, hogy növeljük a munka termelékenységét. S ugyan hogy lehetne ezt növelni lógással és lazsálással? A napokban beszélgettem egy esztergályossal, aki korábban egy rendezetlen, piszkos műhelyben dolgozott. Ott mindent elnéztek neki. A közelmúltban átszervezés folytán átkerült egy modern nagyüzembe, ahol teljesítménybérben kell dolgoznia. Nincs lazsálásra lehetőség. Ez az esztergályos azonban most összehasonlíthatatlanul jobban érzi magát, mint korábban a kisüzemben. Olyan szervezett a munkája, és olyan nagyszerűek az egyéb körülmények, hogy úgy érzi, most tudja csak igazán, milyen öröm az ember számára a szocialista munka. S HOGY VÉGÜL IS ki az igazán humanista vezető? Azt hiszem, a válasz egyértelmű. Az, aki gondoskodik a munka szervezettségéről, a jó anyagellátásról, a tiszta, világos, megfelelő hőmérsékletű és levegőjű helyiségekről, s számos más fontos munkafeltételről, amit a dolgozók igényelnek. S aki ezeket az igényeket kielégíti, az joggal meg is követelheti a fegyelmezett munkát, és a javuló feltételekkel arányosan növekvő munkatermelékenységet. Enélkül ugyanis a szocialista gazdaság igazi fejlődése elképzelhetetlen. K. L.