Kisalföld, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1978. NOVEMBER 1., SZERDA ARA: 80 FILLÉR XXXIV. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM ■. " tr - •­ ■? • ...• i*" FÓKUSZ Diplomáciai nagyüzem A Közel-Keleten és a térséggel kapcsolatban más színhelyeken is to­vább tart a diplomáciai nagyüzem. Ha az ember egy pillantást vet a tar­ka képre, mindössze egyetlen dolog tűnik biztosnak: miközben Washington igyekszik mielőbb tető alá hozni az egyiptomi—izraeli különbékét, az arab or­szágok döntő többsége , és a palesztin mozga­lom lépéseket tesz a sza­­dati különutas irányzat­tal szemben. Jasszer Arafat, a­­Pa­lesztin Felszabadítási Szervezet vezetője Moszkvában tárgyal, fo­­gadta őt Andrej Gromi­­ko szovjet külügyminisz­ter is. Ezzel párhuzamo­san az iraki fővárosban arab külügyminiszteri konferencia folyik — ugyancsak a PFSZ rész­vételével —, amelynek deklarált célja a Bag­dadban hamarosan ösz­­szeülő csúcsértekezlet előkészítése. Természetesen, éppen a múltbeli tapasztalatok fényében, nem lehet azt várni, hogy Bagdadban a résztvevők között nem lesznek nézeteltérések. Van azonban legalább két tényező ami leg­alábbis elképzelhetővé teszi, hogy a csúcsérte­kezlet a korábbinál egy­ségesebb álláspontot foglal el. Ez a két ténye­ző a következő. 1. Most a korábbiak­nál sokkal nagyobb a tét. Ezúttal nem — bár­milyen fontos — részlet­­kérdésekről van szó, ha­nem arról, hogy Egyip­tom, az eddig legfonto­sabb troptország, telje­sen elhagyja az arab tá­bort. 2. Az arab frontot ha­gyományosan gyengítő motívum, az iraki—Szí­riai ellentét. Asszad mi­napi bagdadi látogatásá­val legalábbis nagymér­tékben enyhült. Maga a Szíriai államfő ilyen ér­telemben nevezte „törté­­nelmi jelentőségűnek” Bakr iraki elnökkel való tárgyalásait. Ha valami újabb né­zeteltérés merül fel az izraeli és az egyiptomi fél között, Washington teljes súlyával lök egyet a tanácskozások akado­zó szekerén. Az az Ame­rikai magatartás amely­nek jegyében — nem utolsósorban belpolitikai okokból, hiszen az Egyesült Államokban részleges választások kö­zelednek — a hármas tanácskozások ,,sikerre vannak ítélve”, követe­lőzőbbé teszi a B­egin­­kabinetet. Az izraeli­ kor­­mányfő ismét kijelentet­te például, hogy a sokat vitatott félkatonai tele­püléseket a Golan-fenn­­síkon nemcsak megtart­ja, de bővíti is. Miközben Washing­tontól Moszkván át Bag­dadig nagyon is különbö­ző előjelű megbeszélé­sek folynak, Libanon­ban változatlanul a fegyvereké a szó. Soltész István látogatása Győrött Soltész István kohó- és gépipari miniszter tegnap Győrbe látogatott. Vele együtt, érkezett Gácsi Miklós kohó- és gépipari miniszterhelyet­tes. A vendégeket az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizott­ságának székházában Háry Bála, a megyei pártbizottság első titkára és Szabó Mihály, a megyei pártbizottság titká­ra fogadta. Az ezt követő megbeszélésen részt vett Hor­váth Ede, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigaz­gatója. Elsősorban a Vagon­­gyár fejlesztésével kapcsola­­tos kérdéseket vitatták meg a tárca két vezetőjével, de szó volt más Győr-Sopron megyei gépipari vállalat te­vékenységéről, helyzetéről is. A vendégek ezt követően Háry Béla és Szabó Mihály kíséretében megtekintették az új győri Kisfaludy Színhá­zat. A programban következe­ vagongyári látogatásra Soltész Istvánt és Gácsi Miklós Szabó Mihály kísérte el. Lá­togatást tettek a szerszám és h­á­ts­óhí­d -gyáregy­s­égbe *" megtekintették az öntödét, a új kovácsüzemet az épülő 60 ezer, négyzetméteres üzem­csarnokot. Végezetül a motor­­gyáregységbe látogattak. A tartalomból November 8-tól új menetrend A téti példa Más a feladat, mint a városban A tanítási óra . Az úszás népszerűsítéséért Elkészült a legnagyobb közös távvezeték Villam­­osenergetikai együttműködés a KGST-tagországok között A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfordu­lója adott alkalmat arra a rendezvényre, amelynek a részt­vevői a KGST-tagországok villamos alaphálózatának fejlesz­téséről és a szovjet—magyar villamosenergetikai együttmű­ködésről kaptak átfogó tájékoztatást tegnap délután a győri Technika Házában. Az együttműködés múltját és távlatait avatott szakember ismertette: Dósa Béla, az ERŐTERV nem­zetközi hálózati kapcsolatok szakértője, a KGST villamossá­gi állandó bizottságának tagja. A Szovjetunióban 1917-ben az egy főre jutó villamos­­energia-fogyasztás alig 10— 20 kilowattóra volt, jelenleg már több mint négyezer ki­lowattóra. Termelése a for­radalom évében alig érte el az ezer megawatt­ot. A szo­cialista fejlesztés előbb a meglevő erőműveket kap­csolta egybe, majd rekord­idő alatt húsz erőművet épí­tett. Az első — 110 kilovoltos — távvezeték 1922-ben épült a Szovjetunióban. Ezután még gyorsabban követték egymást az események ebben az alapvető iparágban. 1956- tól 400 kilovoltos távvezeté­kek épültek, amelyeket ké­sőbb 500 kilovoltosra állítot­tak át. Kialakultak az ipar­vidékek önálló villamosener­giai központjai. 1967-ben, kísérleti jelleggel felépült az első 750 kilovoltos szovjet távvezeték kilencven kilomé­teres szakaszon. Később Ilon kilométerre növekedett e távvezeték hossza. Időközben a Szovjetunió felkészült arra is, hogy megteremtse a KGST villamosenergetikai együtt­működésének az ipari hátte­rét: villamos rendszerét Lvov, Munkács környékén is fejlesztette. Magyarország ugyancsak hosszú utat járt végig a vil­lamosenergetikában. A háló­zatfejlesztés 1910-ben kezdő­dött. Kelenföldön épült erő­mű, majd elkészült a Buda­pest—Horvátkimle között az első száz kilovoltos távveze­ték. A felszabadulásig az erőművek egymástól függet­lenül üzemeltek, nem alakult ki egységes rendszer. A lát­ványos fejlődés az 1948-ban történt államosítást követően az­ ötvenes évektől indult meg. Kisismán­d és Érsekes­­vár között épült az első, im­már a szocialista országok közötti együttműködést szol­gáló 110 kilovoltos távveze­ték. 1954-től már négy szo­cialista ország­­ villamosener­­getikai rendszere üzemelt összekapcsoltan. A hatvanas években már 400 kilovoltos távvezetékeket is építettek a KGST tagországai, miközben belső hálózatukat is­ fejlesz­tették. A 750 kilovoltos távvezeték Magyarország és a Szovjet­unió között teremt újabb energiakapcsolatot. (Ez egyébként a világon a negye­dik 750 kilovoltos távv­eze­­ték.) Létesítését megelőzte a Moszkva—Leningrád közötti hasonló teljesítményű, 580 kilométer hosszú távvezeték építése; az ott szerzett ta­pasztalatokat hasznosították e hatalmas KGST-távvezeték építésekor. A KGST-országok a közös rendszer révén területükön bárhová eljuttathat­ják az energiát. A fogyasztási csú­csok ugyanis az egyes orszá­gokban más-más időpontban jelentkeznek. A közös rend­szer révén kevesebb erőmű építésére, üzemeltet­ésére van szükség a tagországok ellátásához. A 740 kilométer hosszú új távvezeték két végpontja a szovjet Vinnyicán és a ma­gyar Albertirsán található Létrehozása előtt készítették el a Győrt Pozsonnyal össze­kötő 400 kilovoltos távveze­téket, s ezáltal egy több or­szágot átfogó rendszer ala­kult ki. A 750 kilovoltos távveze­ték építése a napokban befe­jeződött. Feszültség alá he­lyezésére néhány nap múlva, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója al­kalmából kerül sor, azt kö­vetően pedig megkezdődik a rendszer próbaüzemeltetése A fejlődés a következő években, tervidőszakokban is folytatódik. A Szovjetuniót, és Lengyelországot összekötő ugyancsak 750 kilovoltos távvezeték építése szerepel egyebek között a tervezőasz­talon. A Szovjetunióban új atomerőművek épülnek. A KGST két éve tartott 30 ülésszakán nagyszabású in­tegrációs fejlesztési elképze­léseket fogalmaztak meg az energiaellátás biztosítására. Magyar Tibor Ünnepségek a megyében A Nagy Október 61. évfordulójára készülünk Népünk történelmében is új korszakot nyitott a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom ezért ünnepeljük minden év­ben megújuló tisztelettel. Az ünnepségek megyénkben már e hét közepén megkez­dődnek. Győrött, a megyei pártbizottságon november 3-án. 14 órakor kormányki­­tüntetést kapnak a kiemel­kedően dolgozó pártmunká­sok. November 4-én 8.30 óra­kor a megyei tanács székhá­zában munkában élenjáró ta­nácsi dolgozókat tüntetnek ki. November 5-én délelőtt 11 órakor a nádorvárosi és az újvárosi köztemetőkben meg­koszorúzzák a szovjet hősök emlékműveit. Ugyancsak dél­előtt 11 órakor a városi ta­nácsháza előtti emlékművek­nél a tanulóifjúság és az út­törők képviselői koszorúznak. 14.30 órakor pedig a felsza­badulási emlékművön helye­zik el megyénk párt­­állami vezetői, a fegyveres erők, a társadalmi szervek képviselői a kegyelet és a megemléke­zés virágait. Ugyanezen a napon az új Kisfaludy Színházban a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei és Győr városi Bizottsága rendez dísz­ünnepséget. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Port Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr- Sopron megyei Bizottságának titkára mond ünnepi köszön­tőt, majd a Kisfaludy Szín­ház művészei Illyés Gyula Fáklyaláng című színművét mutatják be. Sopronban november 4-én 15.30 órakor először a Má­jus 1. téri Szabadság emlék­műnél rendeznek koszorúzási ünnepséget, majd utána a Le­nin körúti szovjet hősi emlék­műnél koszorúznak. Ugyan­ezen a napon 17 órakor a Petőfi Színházban megrende­zésre kerülő ünnepség szóno­ka Kocsis József, a városi tanács elnökhelyettese lesz. Mosonmagyaróváron novem­ber 6-án 15.30 órakor az óvá­ri temetőben koszorúzzák meg a szovjet hősök emlékművét, 17 órakor ugyanezen a napon az egyetem dísztermében mond ünnepi beszédet dr. Ma­jor Jenő, az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának tagja, kórházigazgató főor­vos. Kapuváron november 4-én 15 órakor a felszabadulási emlékműnél, majd utána a temetőben lévő szovjet hősök sírjánál lesz koszorúzási ün­nepség. 18 órakor a vitnyédi kultúrházban Hideg László, a kapuvári városi pártbizottság osztályvezetője emlékezik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulójá­ra. Ezután a vitnyédi néni együttes, a helybeli úttörők és a kapuvári Kata-kör ad kultúrműsort. Csornán november 4-én 14.30 órakor a MOFÉM csor­nai gyáregységének kultúr­termében Pödör Pál, a városi tanács elnöke mond ünnepi beszédet, 16 órakor a Bősár­kány­i úti és a Soproni úti temetőben megkoszorúzzák a szovjet hősök sírját, 16.30 órakor pedig a Szabadság téri szovjet hősi emlékművön he­lyezik el a kegyelet virágait. Az említetteken kívül rae­i­gyénk minden helységében megemlékeznek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. A szociálpolitikai tervek végrehajtásáról A szociálpolitikai tervek végrehajtása nyomán tovább javultak a vasipari dolgozók élet- és munkakörülményei — állapította meg keddi ülé­sén a Vasasszakszervezet központi vezetősége. A vál­lalatok a dolgozók lakásépít­kezéseinek támogatását tart­ják a legfontosabb szociál­politikai feladatuknak, s jól is teljesítették e segítségnyúj­tás ötéves programjának idő­arányos részét. A legnagyobb vállalatok — a Csepel Vas­es Fémművek, az Egyesült Izzó, a Mezőgép Tröszt stb. — maguk szervezték meg és bonyolították le a munkásla­kásépítést, amellyel a terv­időszak első két évében 873 új otthont adtak dolgozóik­nak. A legáltalánosabb meg­oldásként vállalati kölcsö­nökkel támogatták dolgozóik lakásépítkezéseit és vásárlá­sait. Ily módon használták fel a támogatásra előirány­zott költségeknek csaknem 69 százalékát, amellyel 3810 dol­gozó lakásgondjának meg­oldásához nyújtottak segít­séget. A támogatásban részese­teknek mintegy négyötöde fizikai dolgozó és körülbelül fele 30 éven aluli fiatal. A dolgozók kisgyermekei­nek elhelyezése érdekében bővítették a vállalati gyer­mekintézményeket, s a leg­általánosabb megoldásként a tanácsoktól vásároltak he­lyeket tanácsi óvodákban, bölcsődékben, így az utóbbi két évben újabb 2087 gyer­meket helyezhettek el óvo­dákban és bölcsődékben. Munkavédelmi célokra csaknem annyit költöttek az utóbbi két évben, mint az előző öt évben együttvéve. Elsősorban a nehéz fizikai munka és az anyagmozgatás gépesítését fejlesztették. Több vállalatnál, s főként a kohászatban a rekonstrukció eredményeként megszüntet­­tek jónéhány olyan üzemet, munkahelyet, amely veszé­­lyeztette a dolgozók egészsé­gét és testi épségét. Gyor­sabb előrehaladás szükséges azonban a munkásszállások és az­­Hűsök fejlesztésben. Az ülésen *""*semlékeztek a Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakusásé­­nak 60. évfordulójéról, az egykori vasasok dicsőséges harcairól is. ­ Ebben az évben mintegy 21 millió forint értékű javítási munkát tervezett a Téli Au­tójavító ISz. A személy­kocsik és kisteh­er,járművek szerelése az év háromnegyed részében tervszerűen haladt, a szövetkezet mintegy nyolc százalékkal teljesítette túl időarányos ter­vét. Felvételeink egy már megjavított motor minőségi átvételének, illetve a lengéscsillapító műszeres vizsgálatának egy-egy pillanatát rögzítették.

Next