Kisalföld, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1979. JANUÁR 3., SZERDA ARA: 80 FILLÉR XXXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Küldöttségünk Kubában A Kubai Kommunista Párt központi bizottsá­gának, a kubai államta­nácsnak és a miniszter­­tanácsnak meghívására Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának veze­tésével magyar párt- és állami küldöttség tar­­tózkodik Kubában. A küldöttség, amely részt vesz a kubai forradalom győzelmének és a Kubai Köztársaság megalakítá­sának 20. évfordulója al­kalmából rendezett ün­nepségeken, ellátogatott a Havannától mintegy 60 kilométerre lévő „Vallé de Picadura” ál­lattenyésztő gazdaságba. A delegáció ezután megtekintette a főváros­tól ötven kilométerre található „Caribe” mű­hold és távközlési állo­mást, amely a szovjet „Molnyija” távközlési rendszer tagjaként biz­tosítja a szocialista or­szágok közötti televízi­ós, rádiós és telefonösz­­szeköttetést. Nagyobbodott Zala megye Az Elnöki Tanács dön­tése értelmében az új évtől, Keszthely város és a Keszthelyi járás Zala megyéhez tartozik. A közigazgatás korsze­rűsítése és egyszerűsíté­se érdekében egyidejű­leg megszűnt és a Keszthelyi járáshoz ke­rült a Zalaszentgróti járás. A területátcsato­lás eredményeként Zala megye a közepes nagy­ságú megyék közé ke­rült, lakossága 328 000- re. Keszthely, , Lenti, Nagykanizsa és Zala­egerszeg városokkal ki­alakul az a megyei vá­roshálózat, amely alkal­mas a zalai települések városok köré csoportosí­tására. A döntése alapot te­remtett arra, hogy meg­oldják Keszthely, Hévíz és a Balaton vízvédel­mének sürgető gondjait, meggyorsítsák a terület fejlődését. Magyar lobogó alatt Több mint ezer ha­jóst — 23 tengerjáró, 90 folyami hajó és uszály személyzetét — talált az 1979. esztendő vizén, ki­kötőben, szolgálatban vagy pihenőben a csa­ládtól több ezer kilomé­ternyire. A Petőfi ten­gerjáró Angliából Finn­országba visz árut, a Hungária Port Saidból hajózik Haifongba, a Herend úton van Szíriá­ba, a Csokonai Szinga­púrban rakodik, az Adyt pedig Amszterdamban javítják, de szolgálat­ban van például a Pécs, a Komárom, a Vértes és a Miskolc folyami vonta­tó parancsnoka és le­génysége is. Termelési körkép az üzemekből így kezdődött az új esztendő Néhány nappal ezelőtt még arról számoltunk be, Győr-Sopron megye üzemei miként búcsúztak az óesztendőtől. A múlt hét végén, pénteken, s néhány vállalatnál még szom­ba­­--------------------------­------------------------------------------------------------------­ton is azon fáradoztak, hogy a lehető legjobban megfelelje­nek 1978. évi feladataiknak. Tegnappal új hét, új hónap és új év kezdődött. Termelési körképünk legkedvezőbb tapaszta­lata az volt, hogy a legtöbb vállalatnál az évkezdet egyféle értelemben nem hozott újat. Zökkenőmentesen folytatták a december utolsó napjaiban abba­hagyott tevékenységeket. Külföldi partnerek közül több nagy nyugati gépipari kon­szernnel folytatunk üzleti és műszaki tárgyalást a követ­kező napokban. Az első szál­lítmányt Csehszlovákiába indítjuk, futóműveket szállí­tunk, folyamatosan szállítanak árukat. A győrihez hasonló módon kezdődött az új esz­tendő a vállalat fertőszent­­miklósi gyáregységében is. Magyar Vagon- és Gépgyár A megye legnagyobb üze­mében, a Magyar Vagon- és Gépgyárban az első munka­nap a meleg üzemek zökken­­­nő nélküli munkakezdése ér­dekében éjszakai berendelé­sekkel kezdődött. A gyors időváltozás miatt így is ki­sebb termelési zavarok vol­tak a reggeli órákban, de nyolc óra tájban a kovács- és hőkezelő gyáregységben­­ is nagyobb fordulatszámra kapcsolhattak. A forgácsoló­üzemekben hajnaltól a meg­szokott kerékvágásba folyt a munka. Bondor Lajos, az aggregát üzemek, és Lőrincz Mihály, a melegüzemek ter­melési főosztályvezetője a megnövekedett feladatok közül, a napi 99 motor és a 231 futómű készítését emelte ki. Az első napok anyag- és alkatrészellátási gondjai miatt, különösen a társgyár­egységek között, szükséges az együttműködést javítani. Egyes kovácsolt termékekből a tervnél kevesebb készült, s az üzemek termelés és el­látás biztosítására munkaát­­csoportosítások szükségesek. A kereskedelmi, beszerzési és eladási munka, a népgaz­daság helyzete miatt, a ko­rábbinál sokkal nagyobb reflektorfénybe kerül 1979- ben. Wurtzinger Ernő ér­té­kesítési igazgatót arról kér­deztük, kivel folytatták, foly­tatják az első tárgyalásokat az idén és hová indítják az első Rába-szállítmányt? — A Kohó- és Gépipari Minisztériumból kerestek először bennünket, hogy az 1978. évi dollárbevételi terv teljesüléséről érdeklődjenek. Megnyugtató választ adhat­tunk: az előirányzottnak megfelelően 50 millió dol­lárt fizethetünk az állam­kasszába. Ugyancsak mara­déktalanul teljesítettük szo­cialista piaci kötelezettsé­­geinket. Az államközi meg­állapodásokban és a magán­jogi szerződésekben megha­tározott mennyiséget szállí­tottuk megrendelőinknek. A Graboplast győri Pamutszövo és Műlbőrgyár Szerencse a kellemetlen­ségben: a gyár három gőzt, energiát termelő kazánja kö­zül az óesztendő utolsó nap­jaiban kettő meghibásodott. Az viszont már egyáltalán nem a szerencse dolga volt, hogy a tegnap reggeli üzem­­kezdésre mind a három be­rendezés kijavítva várta a munkába álló dolgozókat. A Graboplast közössége, ha nem is a szokásos meleg­váltással, mindenesetre jó rajttal kezdte az új évet. Né­hány nagy értékű berendezés ,,felfűtéséhez” időre van szükség, néhány órába kerül míg megkezdődhet rajtuk a készárutermelés. Ezeket nem számítva azonban, mondhat­ni az első perctől kezdve zavartalanul termeltek a gyár gépei.­­Az üzem készáru­raktárában tegnap még lel­tároztak, mától azonban már Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár „Fagyos hangulatban” kez­dődött az év első munka­napja a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárban. Sze­rencsére csak az idő volt zord, s nem a dolgozók ked­ve. Galambos Zoltán terme­lési igazgató a délelőtti órák­ban arról tájékoztatott ben­nünket, hogy a vállalat üze­meiben teljes erővel kezdő­dött meg a termelés. A két ünnep között alapos kar­bantartással készültek az új esztendőre. A melegüzemek­ben, a galvanizálóműhely­­ben, a festődében, a csiszo­lóban fennakadás nélkül folytatódott a munka a tik­­sok jóvoltából. Egyedül a fé­nyes szereldében csökkent csak a termelés üteme. Az iskolai téli sz­ünet miatt sok édesanya kért szabadságot. Az új esztendő első napján betört hidegfront néhány ütemben csőfagyást okozott és a csarnokok is csak hosz­­szabb idő múltán melegedtek be. Győri Mezőgazdasági Gépgyártó- és Szolgáltató Vállalat — Tavaly ilyen tájban negyven szerelőnk állt, mert nem volt mit szerelniük — mondta Tóvizi Imre, a vál­lalat igazgatója. — Mennyi­vel jobb most arról beszá­molnom, hogy a folyamatos (Folytatás a 3. oldalon.) Ülést tartott a megyei párt-vb Tegnap Győrben, a pártszékházban ülést tartott a megyei párt-végrehajtó bizottság. A testület megtárgyalta a pártfegyelem helyzetét, elemezte a pártfegyelmi munka megyei tapasztalatait és megjelölte a legfontosabb feladatokat. Ezt követően a megyei párt-végrehajtó bizottság egyéb ügyeket tár­gyalt. 1979 az nemzetközi gyermekéve Megkezdődött az ENSZ nem­zetközi gyermekéve. Az ENSZ közgyűlés 1976-ban hozott ha­tározatával nyilvánította 1979-et a gyermekek nemzet­közi évének. Az ünnepségso­rozat kezdete alkalmából a világ minden táján nyilatko­zatot adtak ki a politikai ve­zetők. Leonyid Brezsnyev hét­főn, a szovjet televízióban el­hangzott nyilatkozatában mél­tatta a nemzetközi gyermek­évet. „A mi feladatunk gon­doskodni arról, hogy a vilá­gon egyetlen gyermek se is­merje a háborút, hogy nyu­godt és boldog gyermekkora legyen. Még a világ sok he­lyén dörögnek a fegyverek, pusztulnak nemcsak felnőt­tek, hanem gyermekek is” — hangsúlyozta a szovjet állam­fő. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kijelentette: „A jö­vő nemzedékei csak úgy bon­takoztathatják ki az emberi­ség alkotóképességét és szol­gálhatják a haladás üegyét, ha elismerjük gyermekeink jogait és kielégítjük szükség­leteiket”. Előjegyzés a kereskedelemben A vásárló érdekében A vásárlói biztonság érde­kében, a jogosulatlan előny­­szerzés megakadályozására a nehezen, vagy az azonnal be nem szerezhető cikkek kiszol­gálását még 1972-ben rende­letben szabályozta a belke­reskedelmi miniszter. A megrendeléses­ előjegy­­zéses vásárlási rendszert azon­ban a kiskereskedelmi vál­lalatok, a bolt­hálózat több­sége nem alkalmazza megfe­lelően. Ez az értékesítési for­ma kívánatosnál szűkebb kör­ben terjedt el, inkább csak a boltvezetők egyéni kezdemé­nyezései tapasztalhatók. A minisztérium ellenőrzé­sei megállapították, hogy bár van raktáron a vásárlók által keresett cikkekből, azokat azonban különböző okok mi­att visszatartják. Ez megen­gedett, teljesen szabályos ak­kor, ha az árut az OTP hi­tellevél elintézésének idejére, minőségi cserék esetére tar­talékolják, vagy azért tették félre, mert előleggel lefoglal­ta a vevő. Nem mondható ál­talánosnak, de gyakori, hogy az áru visszatartása kizáró­lag a bolti dolgozók jogosu­latlan előnyszerzését szolgál­ja. ..csúszópénz” reményében tartalékolnak különféle cik­keket. A visszaélések megakadá­lyozására a Belkereskedelmi Minisztérium irányelvet adott ki, amely szerint a kereske­delmi vállalatoknak március 31-ig ki kell jelölniük azokat az üzleteket, amelyekben be­vezetik az előjegyzéses, meg­rendeléses értékesítést, meg kell határozniuk az ily mó­don forgalomba kerülő cikke­ket, gondoskodniok kell a hozzá szükséges technikai fel­tételekről, például „hivatalos” előjegyzési naplóról, értesítő levélről. A szabályozás kö­zönséget érintő lényege: a vevőnek­ — ha nem tudják számára azonnal kiszolgálni a keresett árut — joga van elő-, jegyzést kérni, előleggel meg­rendelni: ezt az előjegyzési naplóban rögzítik — a napló első példányát a vevő kapja — s amikor az áru a boltba érkezik, a vásárlót levelező­lapon azonnal értesítik. A minisztérium szerint a megrendeléses, előjegyzéses rendszert főleg a tartós fo­gyasztási cikkeket — bútort és lakásfelszerelési, vas­mű­szaki cikkeket — árusító üz­letekben indokolt bevezetni, alkalmazása azonban célszerű egyéb keresett termékek, pél­dául ruházati cikkek forgal­mazásánál is. A kijelölt cik­kek között csupán olyan áruk nem lehetnek, amelyek be­szerzésére hosszabb távon sincs kilátás. A minisztérium irányelve végül figyelmezteti a vállala­­tokat, a szövetkezeteket arra az általános, valamennyi üz­letre érvényes régi kereske­delmi elvre, — amelyet a boltokban mintha elfelejtet­tek volna —, hogy minden raktáron lévő árut az eladó­térben, a kirakatban is be kell mutatni, s ezeket a cik­keket a boltok kötelesek a vásárlónak kiszolgálni. Az áru jogtalan vist alantásáért, a kiszolgálás indokolatlan meg­tagadásáért az érintett eladót és a bolt vezetőjét egyaránt felelősségre vonják. ­ Több mint nyolcmillió pár kötött és szabott kesztyűt készített az óesztendőben a Győri Kötöttkesztyűgyár. Maradéktalanul teljesítette mind a szocialista, mind pedig a nyu­gati export­ kötelezettségeit. Felvételünkön a győri gyár azon üzeme, ahol az export divat­­kesztyűket készítik.

Next