Kisalföld, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-01 / 50. szám
Mozgalmi tanácskozás az MVG-ben Első helyen a gazdaságosság Líjabb előretörés az exportpiacon Kisebb létszámmal, nagyobb eredményeket Herczeg Károly a társadalmi elvárásokról Több jelentős témában hívták össze tegnap délutánra a győri Ady Endre Művelődési Házba a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár szakszervezeti tanácsának és a bizalmi küldötteknek az ülését. Az esemény alkalmából Győrbe érkezett Herczeg Károly, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Délelőtt a főtitkár látogatást tett a megyei pártbizottság székházában, ahol fogadta Háry Béla, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára. Időszerű gazdaságpolitikai és mozgalmi feladatokról és azok megyei vonatkozásairól folytattak megbeszéléseket. Délután Herczeg Károly is részt vett Ujfalusi Sándornak, az SZMT vezető titkárának társaságában a szakszervezeti tanácskozáson, ahol először az MVG kollektív szerződésének 1978. évi végrehajtásáról, az 1979. évi módosításokról hallgattak meg vállalati beszámolót és szakszervezeti bizottsági állásfoglalást. Ezt követően az 1978. évi szociálpolitikai terv végrehajtásáról szóló beszámoló szerepelt a tanácskozás napirendjén. Mindkettőt elfogadták, miután a vállalat néhány hiányosságtól, főleg munkavédelmi teendőkben történt elmaradásoktól eltekintve teljesítette a tervekben megszabott kötelezettségeket. Ezt követően Horváth Ede vezérigazgató 1973. évi eredményekről szóló beszámolója volt a téma. Ezt azonban már többször is ismertették, ezért a vezérigazgató az elmúlt és lezárt előző évről mindössze arra emlékeztetett, hogy az elért 8 milliárd 246 millió forint vállalati eredmény kiemelkedő sikernek számít, majd azonnal rátért a következő év feladataira. Kellő önkritikával ismerte el, hogy a gazdálkodás javításában sok még a tennivaló, túl nagyok a készletek, márpedig megengedhetetlen, hogy egyes helyeken 3 évre szóló készletet is „bespájzoljanak". Jóllehet, az 1979. évi terv is már régen elkészült ám Horváth Ede mégis tudott néhány meglepően új dologgal szolgálni. Továbbra is érvényes a 12 százalékos termelésnövekedésre, a 18 és milliárd forintos termelési értékre vonatkozó terv. A szocialista export értéke eléri a 225 millió rubelt. A tőkés export — és ez egyedülálló — értéke, az ebből származó dollárbevétel 30— 40 százalékkal haladja meg az előző évit. Csaknem tíz százalékkal több motort gyártanak. Az utóbbi időben legnagyobb sikert hozott termék a futómű gyártása, meghaladja a tervezettet. A vezérigazgató szerint a 30 százalékot is megközelítheti, s ezáltal sikerül kihasználni a számunkra igen kedvező piaci konjunktúrát. * Több mint harmadával növekszik a kamiontermelés. Ez is nagy népgazdasági érdek, hiszen a dollárexporton kívül népgazdasági egyensúlyt javít általa a vállalat, mivel a hazai vállalatokat mentesítheti a tőkés kamionimporttól. (A kamionok eladásából egyébként 79-ben 40 millió dolláros bevétele származik a népgazdaságnak.) A második negyedévtől folytatódik a traktorgyártás, és a Rába Steigereket a gyár az exportpiacon is megpróbálja elhelyezni. A nagy tervekhez, az ország érdekeinek megfelelő gazdaságosság eléréséhez lényegesen meg kell változtatni a gazdálkodást. Az MVG- ben ezt szolgálja a jelenleg folyó, szükségszerű létszámcsökkentés. A vezérigazgató nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy minden termék minden darabjánál kifogástalan minőségűnek kell lennie, ezért szakmailag megerősített meóval kell folytatni a munkát. A tanácskozás ezúttal másodszor élt azzal a jogával, hogy véleményezhette a gazdasági vezetők tevékenységét. Végezetül Herczeg Károly főtitkár kért szót. Elmondta, hogy az MVG-t a Kohó- és Gépipari Minisztérium huszonnégy gazdaságosan termelő vállalata között tartják számon, ami már csak azért is figyelemre méltó, mert nem fér be a huszonnégy közé olyan ismert vállalat, mint például az Egyesült Izzó. Utalt arra ,is, hogy amit az MVG a terveiben megfogalmazott, azt az utóbbi években sorra túlteljesítette. Egyetlen súlyos problémáról szólt nagy nyomatékkal a főtitkár, a kedvezőtlen baleseti helyzetről. Elmondta, hogy az elmúlt három évben a KGM-vállalatoknál 101 halálos baleset történt, ebből 21 a Magyar Vagon- és Gépgyárban. „Itt valami komoly probléma van — hangsúlyozta. — Az okokat mielőbb fel kell tárni. Mindenesetre figyelmeztető, hogy az öntödében, ahol a tavalyi súlyos robbanás történt ahónappal a tragikus esemény után már azt tapasztaltuk, hogy nem használják a védőeszközöket.” A Vasas Szakszervezet partnere az olyan gazdasági vezetőnek, aki tud nemet is mondani. A gazdaságtalanul foglalkoztatható dolgozókat a főtitkár szerint is más területre kell irányítani. Mindezt azonban nagyon emberségesen kell megoldani. A főtitkár nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy csak akkor lehet eredményesen dolgozni, ha a terveknek meg tudjuk nyerni a dolgozókat, ha érvényesül az üzemi demokrácia ... Magyar Tibor Egystíű működés Hatékony együttműködés alakult ki hazánk első, az inotai November 7. erőmű részeként működő nagy teljesítményű csúcserőműve és a krasznodari észak kaukázusi erőmű között. A két erőmű azonos technológia, az egyazon elven működő gázturbina, amelynek teljesítménye még világviszonylatban is ritkaságnak mondható — a hasznos információ és tapasztalatcserére ad lehetőséget. Most az inotai erőműnél szovjet szakemberek útmutatásai alapján készülnek fel a célszámítógép munkába állítására, amely majd krasznodari mintára az optimális paraméterek meghatározásában, s ezáltal a hatékonyabb villamosenergia-termelés megvalósításában segíti. A szanáló bizottság kedden töltötte első napját az iráni téeszben. Ezt a gazdaságot 1972-ben szanálták először. Így tulajdonképpen a mostani veszteségek — több mint hat és félmillió forint fejlesztési alaphiányból és mérleghiányból — nem a múlt év bűne. Ez a gazdaság még az első szanálás óta tolta maga előtt évről évre duzzadó veszteségeit. Néhány jellemző tény a múlt évi gazdálkodásra. A baromfitenyésztésnél kilónként 88 fillér volt a ráfizetése a szövetkezetnek. A múlt év első felében hatvan szarvasmarha éhenpusztult, emlegetik még most is,, ha egy tehén betévedt az árokba, nem tudott kimászni belőle a gyengeségtől. Holott van a gazdaságnak 415 hektár legelője és 127 hektár rétje. Viszont renden rohadt a takarmány. Ezen a rossz adottságú csehi földön több mint ezer hektárra tettek kukoricát, a járásban van összesen ötezer hektáron, ugyanakkor betakarítógép, szárító se volt a temérdek kukoricához, bérkombájnolásra, meg bérszárításra kifizetett a szövetkezet egymilliónyolcszázezer forintot A cukorrépa mázsájának 140 forint volt az önköltsége és nyolcvanöt forintért adta el a gazdaság. Maradt még az idei esztendőre szárítatlan föld, kétség, bizalmatlanság, sőt fásultság is. A zárszámadást már az új elnök vezette le, holott a réginek kellett volna szembenéznie a tagsággal. Annyiból viszont, hasznos volt az évközi elnökcsere (augusztusban vette át a tisztet az új elnök), hogy valamelyest elő tudta készíteni az 1979-es évet. Mert ez nagyon nehéz éve lesz Ivánnak. Gyallai Károly harmincöt éves, a fertőszentmiklósi téeszben volt ágazatvezető-helyettes. Egyik fő gondja most, hogy a szakemberek ,,félnek” Ivántól, nem véletlenül, márpedig szakemberek kellenek a gazdaságba. Az első nehézsége a ,,jég” feltörése volt. Szeptemberben tartotta az első vezetőségi ülést. Senki nem szól hozzá. Aztán még három ilyen némavezetőségi ülés volt, decemberben kezdett oldódni a hangulat, de akkor szinte meglepték az elnököt, a sok életrevaló, segítő tanáccsal. Először a veszteséges baromfiágazatot kezdték kritikusan vizsgálni, ma is minden szállítmány eredményét elemzik. Ahol ez nem nyereséges, ott megszüntetik. Gazdag Károlyné, az egyik baromfigondozó mondta: „Elnök elvtárs, nekem három évem van a nyugdíjig, de azt mondom, ha ráfizetéssel tudjuk csak megtermelni ezt a baromfihúst, szüntessük meg. Azt termeljünk csak, ami megéri, mert, ahogy volt, az tovább nem járható út.” Néhány példát a már kigondolt járható útra. Csökkentették a bíbor és a repce területét, ezt is veszteséggel termelte a téesz, hiszen alig volt gép az aprómag elcsépléséhez. Lényegesen kevesebb lesz a kukorica is, viszont nagyobb a búza területe, mivel ennek az önköltsége még viszonylag elfogadható. Legelőt telepítettek, s ha késve is, de tavaly még sikerült répaszelettel kukoricaszárral takarmányt készíteni. Csak húshasznú szarvasmarhával foglalkozik a gazdaság, tagja lett a budaörsi központú rendszernek, s a rendszergazda véleménye szerint is lényegesen javult az állomány kondíciója. Ugyancsak fejlesztik a juhászától, 1930-ra már ezerötszáz anyát akar tartani a gazdaság. Ehhez a szövetkezet építőbrigádja régi istállókat alakít át birkaakollá. A legsürgősebb vásárolni valók voltak, három traktor (már megvan), olajtartály, áramfejlesztő, műtrágya- és szervestrágya szóró. A háztáji gazdaságokból hat év óta nem hordták ki az istállótrágyát. Akikre támaszkodhat a téesz, azok a termelési rendszerek, így az említetten kívül tagja lett a Kisalföldi Búzatermesztési Rendszernek, a juhtenyésztési rendszernek, mondjuk, megkülönböztetett támogatást, segítséget kapnak tőlük és ez a nehéz hónapokban igen jólesik. Akárcsak a mihályi téesz patronálasa, két hetente találkoznak a vezetők. Ami a legmegnyerőbb az iráni téesz erőfeszítéseiben, az az életrevalóság. Egy példát rá. Egyetlen nyereséges ágazata volt a szövetkezetnek, ez a faipar és az erdészet. Ahol pedig erdő és vágóutca van, ott hulladék is van. Gondoltak egyet, és elkezdtek a hulladékból ládákat készíteni, először arra számítva, hogy jó lesz a gyümölcsösükbe. Megtudta ezt a répcelaki szénsavgyár, és azonnal rendelt a ládákból a patronoknak, így lett hamarosan üzlet, és előreláthatólag tíz-tizenötezer láda készül el az idén. Nyugdíjasoknak viszik ki házhoz a hulladékot, ők a ládakészítők. Ami még nehéz: a munkaszervezés, a munkaidő megtartása. Arra rászoktatni az embereket, hogy egy mikrobusz nem járhat egyetlen emberrel, akkor olcsóbb, ha buszköltséget fizet a téesz, hogy a munkaidőt pontosan kell kezdeni és így tovább. Vannak még mindig úgynevezett ..felesleges” állások. ..felesleges munkaerővel”, és sajnos, vannak ezek ezek a munkaerőknek patrónusai, akik rátelefonálnak az elnökre. Ez idegesítő. No, de sok nehézzel és gonddal számolt az, aki vállalta a vezető szerepet ennél a gazdaságnál. És csakis a tagokkal elvint — szorgalmukkal, segítő megértésükkel — talán egy év alatt sikerül addig eljutni, hogy a szakemberek ne féljenek az iváni téesztől. G. Szabó Szanálják az iváni téeszt Olvad a dermedtség, éled a bizalom Gyallai Károly elnök: „Azt termelünk csak, ami megéri". 1979. március 1., csütörtök A TOT elnökségi ülése A mezőgazdasági szövetkezetek legutóbbi kongresszusi határozatának megfelelően , TOT fokozta a szövetkezete tisztségviselőinek továbbképzését — állapította meg . Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége szerdai ülésén, amelyen rész vett és felszólalt Borbél Sándor, az MSZMP Központ* Bizottságának titkára. Tavaly például 6000 termelőszövetkezeti tisztségviselő vett részt a különböző tanfolyamokon, az idén 7000-en ülnek be újra az ..iskolapadokba”. Már épül és a tervei szerint jövőre megkezdi működését Budapesten a mezőgazdasági szövetkezetek háza ami jelentősen javítja és gyorsítja a szövetkezeti tisztségviselők tájékoztatásának es képzésének feltételeit. A Rába Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyára átal gyártott baromfitartó berendezésekhez szükséges behordó csigákat a Szanyi Gépjavító és Bontótelepi Közös Vállalkozás készíti. A Továl az idén a Szovjetunióba irányuló berendezésekhez 142, hazai felhasználásra pedig 32 behordó csigát készít. Képünkön Németh László és Varga Lajos a csigák szerelését végzi. Tanácskozás a szövetkezeti gépiparról A népgazdaság érdekeinek jobban megfelelő exportarányok kialakításának lehetőségeiről, módjairól tanácskoztak szerdán a szövetkezeti gépipar vezetői. Rabi Béla kohó- és gépipari államtitkár, valamint a partner külkereskedelmi vállalatok képviselőinek részvételével. A tanácskozás vitaindítójában Rév Lajos, az OKISZ elnöke — egyebek között — a következőket mondotta: — Gépipari ágazatunk adja az iparba sorolt szövetkezetek teljes termelésének több mint 30, szocialista exportjának mintegy 45, tőkés exportjának azonban csak 16 százalékát. Kívánatos lenne, hogy ez az utóbbi arány növekedjék. A tőkés export aránya azonban az utóbbi időben stagnál, sőt néhány területen még csökken is. Pedig a gépipari szövetkezetek üzemi adottsága, gépi felszereltsége, szakembergárdája lehetővé tenné minden olyan termék előállítását, amely hozzásegíthetné az ágazatot a tőkés export arányának növeléséhez A jelenleg érvényben levő ösztönzők azonban nem késztetik erre a szövetkezeteket így a tőkés export népgazdasági érdekek által is megkívánt növelésére nem törekednek. A gépipari szövetkezetek a belföldi megrendelések és a szocialista export teljesítésével is megtalálják üzleti számításaikat. A tőkés export nyereségtartalma általában kevesebb, mint ha termékeiket belföldön, vagy szocialista piacon értékesítenék. A tanácskozáson szó volt a gépipari szövetkezetek lökés importot pótló termeléséről is. A budapesti szövetkezeti gépipar tavaly 2,5 millió dollár értékű importtól mentesítette a népgazdaságok különféle mezőgazdasági láncok, speciális tehergépkocsi akkumulátorok, tömítések hazai előállításával. Az idei import kiváltó termelés értéke várhatóan eléri majd a 3,4 millió dollárt. Értekezlet a MÉM-ben Termelés és ellenőrzés A gazdálkodás minden területen fokozott ellenőrzésre van szükség, annak érdekében, hogy minél előbb kialakuljon a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés gazdaságos szerkezete és javuljon a szerződéses fegyelem — ezt állapították meg a MÉM- ben szerdán megrendezett értekezleten, amelyen a gazdasági ellenőrzéssel foglalkoztak. Megállapították: az eddiginél többet kell tenni az ellenőrző apparátus szakmai felkészültségének javításáért és jobban számon kell kérni a vállalatoktól, hogy mit valósítottak meg az ellenőrök javaslataiból. Különösen ügyelni kell a szerződéses fegyelem javítására, ezzel kapcsolatban a hatósági, illetve a vállalati belső ellenőrök idén kiterjedt feladatokat kapnak. KNALFÖLD • 3