Kisalföld, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMÁCS LAPJA GYŐR, 1980. FEBRUÁR 1., PÉNTEK ÁRA: 1,20 FORINT XXXVI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Robbanásveszély Rhodesiában A rhodesiai helyzet a témája az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének. . A testület összehívását az Afrikai Egységszervezet kérte azzal az indokkal, hogy Nagy-Britannia súlyosan megsérti az országról decemberben Londonban kötött négyoldalú megállapodást. Mint ismeretes, ez az egyezmény arra hivatott, hogy egy átmeneti időszak közbeiktatásával biztosítsa a hatalom átadását a fehértelepes Smith- rendszer kezéből a fekete többségnek. A megállapodás értelmében tűzszünetet rendeltek el, s az újonnan kinevezett brit kormányzónak, Lord Soamesnak kellene gondoskodnia a megfelelő politikai körülményekről a valóban szabad választások megtartásához. A londoni megállapodás egyik fontos rendelkezése szerint ki kellene vonni Rhodesiából az ott állomásozó dél-afrikai csapatokat, mintegy hatezer embert. Az utóbbi hetek eseményei azonban arról győzték meg a zimbabwei hazafiakat és az ENSZ tagországait, hogy a brit gyarmati kormányzat mindent megtesz a fajgyűlölő Smith Muzorewa kormányzat fenntartásáért. A BT-vita afrikai kezdeményezői tehát a londoni egyezmények durva megsértését akarják számonkérni Nagy-Bitanniától. Ez utóbbi képviselője a testületben visszautasította az afrikai országok előterjesztését és felszólította őket, hogy tartózkodjanak mindenfajta „beavatkozástól”, mivel az csak nehezítené az afrikai ország függetlenségének megadásáról szóló megállapodás teljesítését. Anglia végső soron vétójogával élve megakadályozhatja a határozathozatalt a BT-ben, de ez esetben — az AESZ ezt már jóelőre jelezte — a vita kezdeményezői a kérdést az ENSZ rendkívüli közgyűlése elé viszik. Anglia viszont szeretné elkerülni, hogy ott a vádlottak padjára ültessék. A vita élét elveendő lépéseként értékelendő hogy a BT-ülésre időzítve Lord Soames bejelentette: az országot Dél-Afrikával összekötő híd északi oldalán rhodesiai csapatok vették át a körzet ellenőrzését a dél-afrikai csapatok ."-' Ez a részleges kivonuló azonban aligha elégíti ki a rhodesiai hazafiakat, s ezért továbbra is veszély fenyegeti a törékeny tűzszünetet. Magyar-kubai árucsereforgalmi megállapodás Vois János és José de la Fuente külkereskedelmi miniszterhelyettesek csütörtökön Budapesten aláírták az 1980. évi magyar—kubai árucsereforgalmi jegyzőkönyvet. A megállapodásban az 1980. évi kölcsönös áruszállításokat, az 1978—1980. évi hosszú lejáratú megállapodás alapján irányozták elő. Magyarország textíliákat, élelmiszereket, kohászati termékeket, gyógyszereket, valamint gépeket és tartalék alkatrészeket szállít, s Kubából finomított cukrot, déligyümölcsöket, színesfémet és egyéb fogyasztási cikkeket vásárol. Tovább bővítik az Ikarus autóbuszok kubai összeszerelésében kialakult együttműködést. Az aláírásnál jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter és José A. Tabares a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Növekvő kereslet Kiemelkedő eredmények a Növényolajgyárban Elegendő repce és napraforgó Az olaj kelendő slágercikk lett a nemzetközi kereskedelemben. Az ásványolajról ezt mindenki tudja. Szerényebb jelentőségű névrokonáról, a növényolajról viszont kevésbé köztudott, hogy ugyancsak egyre nagyobb keresletnek örvend, s hogy exportjában hazánk is előkelő helyet foglal el. A növekvő hazai és külföldi kereslet nagy feladatokat rótt a Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat győri növényolajgyárára is. A gyár minap elkészült múlt évi mérlege arról tanúskodik, elismerésre méltóan oldotta meg feladatait. Teljesítménye — úgynevezett egységgyártmányban számolva — nem kevesebb, mint tíz százalékkal múlta felül a korábbi évek termelési szintjét. S itt említést érdemel, hogy a gyár folyamatosan dolgozó üzem, a teljesítmény legcsekélyebb mértékű növelése is egyre fokozódó szervezettséget, szigorúbb munkafegyelmet igényel. Ha időtartamában elenyésző része is a növényolajgyári munkának a karbantartás, jelentősége rendkívül nagy. A karbantartók munkáját dicséri, hogy 1979-ben zökkenőmentesen, minimális munkaidő-kieséssel dolgozhatott a növényolajgyár. Számottevő mértékben járult hozzá a kiugró teljesítményhez, a munkaverseny-mozgalom. Kiváltképpen az év utolsó negyedében. A gyár kiemelkedő eredményeinek az étolaj fogyasztói is „haszonélvezői” lehettek, hisz étolajból tavaly zökkenőmentes volt az ellátás. (A nagyvállalat gyárai közül a győri növényolajgyár a hazai étolajgyártás első számú gazdája.) A múlt évi átlagon felüli teljesítményt szeretné idén is megismételni a gyár. Nyersolajgyártó részlegében ,e napokban is csúcsteljesítményt mutatuak a teljesítményadatok, a finomító és a palackozóüzemekben némi lemaradást „szedett össze” a gyár. Alkatrészhiány miatt panaszolják a gyár vezetői, s hozzáteszik, az év végéig nem csupán a lemaradás bepótlását, hanem a teljesítmény legalább hat százalékos felfutását várják a palackozóüzemtől. Mindehhez kisebb beruházás is segítséget ad az üzemnek. Ha a rangrendelt külföldi gépek időben megérkeznek, nem lesz akadálya a magasabb tervteljesítésnek. Ebben az évben egyébként a győri gyárhoz hasonlóan a hazai növényolajipar egésze is magasabb terveket tűzött célul, s ezen belül kiváltképpen a tőkés export nagyságrendjét szeretné növelni az iparág. S bár a győri gyár elsősorban a hazai ellátásért felelős, számottevő mennyiségű növényolajat kell értékesítenie a külpiacon is. A magasabb célkitűzésekhez a mezőgazdasági feltételek adottak. Az utóbbi négy-öt esztendőben megháromszorozódott Győr-Sopron megyében az olajos magvak termesztése. S a növekvő tendencia a gazdaságok jelzései alapján idén is tart. Oly mértékben, hogy várhatóan a nagyvállalat más gyáraiba is kerül a megyénkben termesztett olajos magvakból. i*t i ■ A palackozóüzemben hamarosan új berendezéseket állítanak munkába a teljesítmény fokozására. Könyv és kenyér A mezőgazdasági könyvhónap immáron a huszonharmadik. Tavaly Kalocsán nyílt meg, idén a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátban. A most következő huszonkilenc nap oyan országos esemény, amelyet nemcsak a több mint félmillió példányban megjelenő negyvennégy mű tesz vonzóvá, hanem az érdeklődés izgalma is. Milyen könyvek kerülnek a polcokra? Megnyílt a mezőgazdasági könyvhónap — lehetett ,volna ez a kezdő formulája az írásnak, a várt ünnepi seregszemlét köszöntő sorok nyitó mondata, hogy aztán az újabbakat lényegre törően, pontosabban, netán színesebben kalauzolja tovább a gyakorlat. Lehet valaki jó szakember, de hogy az maradjon, ahhoz rengeteg szakirodalmat kell olvasnia. A cél ma sem más, mint volt tavaly, tavalyelőtt: minél több, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban dolgozó kezébe kerüljön szakkönyv, ismeretterjesztő kiadvány. Amelylyel az ember valóra válthatja a lehetőségeit. Amelylyel az egyén, a közösség sorsa — a megszerzett tudás birtokában — a szükséges lépésváltáshoz, a jelentős szemléletváltozáshoz igazodhat. Az esztendő második hónapjának igazi arca ez kell hogy legyen. Ahogy emlegetik: a mezőgazdasági termelésben a természeti tényezők, az anyagi-műszaki bázis faktorai mellett — az ember. Akinek szakmai tudásán, érdeklődésén, kíváncsiságán nagy dolgok múlnak, hogyan tud többet, gazdaságosabban, a világpiacon is versenyképesebb árut produkálni. Hogyan tudja a menynyiség mellé odatenni a minőséget és az önköltséget — felelősséggel. Ünnepeljük a szakkönyvet, az ismereteket, amit a lapok, az ábrák, a fényképek, a mellékletek hordoznak. Vagyunk mérnökök, szakmunkások, betanított dolgozók, technikusok, kertészkedő városlakók , szakemberek és nem szakemberek. Útra hivatunk az új elméletekhez, biológiai környezetünk védelméhez, szervezési és üzemgazdasági kérdésekhez, lexikonokhoz, összegyűjtött szövetkezeti írásokhoz, enciklopédiákhoz. A könyvhónapra megjelent művek a termelés fejlesztésének, az ember kiteljesedésének nélkülözhetetlen eszközeként jutnak a kereskedések, az üzemi, termelőszövetkezeti kézikönyvtárak, az otthoni szekrények, szobabútorok polcaira. A szakkönyv — a könyhónap plakátján gereblye, kapa és ásó mellett látszik — valóban munkaeszköz. Eredményesen formálhatja a közvetlen termelésben dolgozók szemléletét. A termelés előtt kell járnia a szakirodalomnak, hogy útmutató lehessen — a kenyérig menően — a fennmaradás mellett az előbbre haladásban is. Az ügy segítésében a Mezőgazdasági Kiadón kívül öt társkiadó — Akadámia, Kossuth, Közgazdasági és Jogi, Medicina, Műszaki — vállalt részt. Ez a hónap már a magyar könyvkiadás közügye lett. A könyv jelentőségét a kultúra befogadásában, elsajátításában és teremtésében nem kell bizonygatni. Ugyancsak nem egy-egy agrártudományi mű gyakorlati hasznát, amely közvetve az egész népgazdaság javára szolgál. Az emlegetett plakátról leolvasható: a szaktudás a boldogulás alapja. Nyilvánvaló (sok szó esik róla), hogy a kiadói alkotóműhelyekben napvilágot látó, korszerű ismereteket nyújtó szakkönyvek mellett a falusi közművelődés méltó rangra emelésére, a kulturális szokások megváltoztatására, az új értékrend kialakítására van szükség. Ennek a társadalmi feladatnak lehet a kezdete — közművelődési szakemberek, mezőgazdasági szaktekintélyek kinyilvánított szándéka szerint is — a huszonharmadik könyvhónap, amely szakirodalmi seregszemle lévén a szándékra mond igent az olvasók rendelkezésére bocsátott művekkel. J. J. Postások aktívaértekezlete Változatlan feladat a lakossági és közületi szolgáltatások javítása — hangsúlyozta Horn Dezső miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója a postások szakszervezetében csütörtökön tartott aktívaértekezleten. A tanácskozáson részt vett Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és Besenyei Miklós, a Postások Szakszervezetének főtikára. A posta tervei szerint az idén az eddiginél jobban fejlődik a telefonszolgáltatás. A központok kapacitása 52 ezer állomással bővül, s ebből Budapesten 30 200 új előfizető juthat telefonhoz. Miután az egyéni igényeket nem tudják kielégíteni, fokozottabb gondot fordítanak a nyilvános távbeszélő hálózat bővítésére; 700 új korszerű utcai készüléket szerelnek fel. Négy újabb várost és 12 községet kapcsolnak be a távhívó hálózatba. A moszkvai olimpia közvetítéséhez kiépítik a telefon, a rádió, az űrtávközlési összeköttetéseket, amelyekkel nemcsak a hazai lakossághoz, hanem más országokba is továbbítják a műsorokat. Új és tartalék adók üzembe helyezésével bővítik a lakossági rádió és televízió műsor ellátottságát. A postások élet- és munkakörülményeinek javítására, szociálpolitikai célokra csaknem félmilliárd forintot fordítanak. A vezérigazgató szólt arról, hogy egyes szolgáltatásoknál az eddigieknél alacsonyabb forgalomnövekedéssel számolnak, ugyanakkor a költségek a bevételeket meghaladó mértékben emelkednek. Ennek ellenére egyetlen olyan ár, illetve tarifa módosítást sem vezetnek be, amely a lakosságot érintené. Az aktívaértekezlet egyetértett azzal, hogy a nagyobb feladatokhoz a régi, megszokott módszerek már nem elegendőek. Valamennyi postai területen minden szolgáltatásban a jó minőség biztosítása mellett gazdasági szemléletnek kell érvényesülnie.