Kisalföld, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMÁCS LAPJA GYŐR, 1980. FEBRUÁR 1., PÉNTEK ÁRA: 1,20 FORINT XXXVI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Robbanásveszély Rhodesiában A rhodesiai helyzet a témája az ENSZ Bizton­sági Tanácsa ülésének. . A testület összehívását az Afrikai Egységszerve­zet kérte azzal az indok­kal, hogy Nagy-Britan­­nia súlyosan megsérti az országról decemberben Londonban kötött négy­oldalú megállapodást. Mint ismeretes, ez az egyezmény arra hivatott, hogy egy átmeneti idő­szak közbeiktatásával biztosítsa a hatalom át­adását a fehértelepes S­mi­th- ren­d­szer kezéből a fekete többségnek. A megállapodás értel­mében tűzszünetet ren­deltek el, s az újonnan kinevezett brit kormány­zónak, Lord Soamesnak kellene gondoskodnia a megfelelő politikai kö­rülményekről a valóban szabad választások meg­tartásához. A londoni megállapodás egyik fon­tos rendelkezése szerint ki kellene vonni Rhode­siából az ott állomásozó dél-afrikai csapatokat, mintegy hatezer embert. Az utóbbi hetek esemé­nyei azonban arról győz­ték meg a zimbabwei hazafiakat és az ENSZ tagországait, hogy a brit gyarmati kormányzat mindent megtesz a faj­gyűlölő Smith­ Muzore­­wa kormányzat fenntar­tásáért. A BT-vita afrikai kez­deményezői tehát a lon­doni egyezmények dur­va megsértését akarják számonkérni Nagy-Bi­­tanniától. Ez utóbbi kép­viselője a testületben visszautasította az afri­kai országok előterjesz­tését és felszólította őket, hogy tartózkodja­nak mindenfajta „be­avatkozástól”, mivel az csak nehezítené az afri­kai ország függetlenségé­nek megadásáról szóló megállapodás teljesíté­sét. Anglia végső soron vétójogával élve me­g­­akadályozhatja a határo­zathozatalt a BT-ben, de ez esetben —­ az AESZ ezt már jóelőre je­lezte — a vita kezdemé­nyezői a kérdést az ENSZ rendkívüli köz­gyűlése elé viszik. Ang­lia viszont szeretné el­kerülni, hogy ott a vád­lottak padjára ültessék. A vita élét elveendő lé­péseként értékelendő hogy a BT-ülésre időzít­ve Lord Soames beje­lentette: az országot Dél-Afrikával összekötő híd északi oldalán rho­desiai csapatok vették át a körzet ellenőrzését a dél-afrikai csapa­tok ."-' Ez a részleges kivonuló azonban aligha elégíti ki a rhodesiai hazafia­kat, s ezért továbbra is veszély fenyegeti a tö­rékeny tűzszünetet. Magyar-kubai árucsereforgalmi megállapodás Vois János és José de la Fuente külkereskedelmi mi­niszterhelyettesek csütörtö­kön Budapesten aláírták az 19­80. évi magyar—kubai árucsereforgalmi jegyzőköny­vet. A megállapodásban az 1980. évi kölcsönös áruszál­lításokat, az 1978—1980. évi hosszú lejáratú megállapo­dás­ alapján irányozták elő. Magyarország textíliákat, élelmiszereket, kohászati ter­mékeket, gyógyszereket, va­lamint gépeket és tartalék alkatrészeket szállít, s Ku­­­bából finomított cukrot, dé­ligyümölcsöket, színesfémet és egyéb fogyasztási cikke­ket vásárol. Tovább bővítik az­ Ikarus autóbuszok kubai összeszerelésében kialakult együttműködést. Az aláírásnál jelen volt Veress Péter külkereskedel­mi miniszter és José A. Ta­­bares a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Növekvő kereslet Kiemelkedő eredmények a Növényolajgyárban Elegendő repce és napraforgó Az olaj kelendő slágercikk lett a nemzetközi kereskedelem­ben. Az ásványolajról ezt mindenki tudja. Szerényebb jelen­tőségű névrokonáról, a növényolajról viszont kevésbé köz­tudott, hogy ugyancsak egyre nagyobb keresletnek örvend, s hogy exportjában hazánk is előkelő helyet foglal el. A növekvő hazai és kül­földi kereslet nagy feladato­kat rótt a Növényolaj- és Mo­sószergyártó Vállalat győri növényolajgyárára is. A gyár minap elkészült múlt évi mér­lege arról tanúskodik, elis­merésre méltóan oldotta meg feladatait. Teljesítménye — úgynevezett egységgyárt­mányban számolva — nem kevesebb, mint tíz százalék­kal múlta felül a korábbi évek termelési szintjét. S itt említést érdemel, hogy a gyár folyamatosan dolgozó üzem, a teljesítmény legcsekélyebb mértékű növelése is egyre fokozódó szervezettséget, szi­gorúbb munkafegyelmet igé­nyel. Ha időtartamában elenyé­sző része is a növényolajgyá­ri munkának a karbantartás, jelentősége rendkívül nagy. A karbantartók munkáját dicsé­ri, hogy 1979-ben zökkenő­­mentesen, minimális munka­idő-kieséssel dolgozhatott a növényolajgyár. Számottevő mértékben járult hozzá a ki­ugró teljesítményhez, a munka­verseny-mozgalom. Ki­váltképpen az év utolsó ne­gyedében. A gyár kiemelkedő ered­ményeinek az étolaj fogyasz­tói is „haszonélvezői” lehet­tek, hisz étolajból tavaly zök­kenőmentes volt az ellátás. (A nagyvállalat gyárai közül a győri növényolajgyár a ha­zai étolajgyártás első számú gazdája.) A múlt évi átlagon felüli teljesítményt szeretné idén is megismételni a gyár. Nyers­olajgyártó részlegében ,e na­pokban is csúcsteljesítményt mutatuak a teljesítményada­tok, a finomító és a palacko­zóüzemekben némi lemara­dást „szedett össze” a gyár. Alkatrészhiány miatt­­ pa­naszolják a gyár vezetői, s hozzáteszik, az év végéig nem csupán a lemaradás bepótlá­­sát, hanem a teljesítmény legalább hat százalékos fel­futását várják a palackozó­­üzemtől. Mindehhez kisebb beruházás­ is segítséget ad az üzemnek. Ha a rangrendelt külföldi gépek időben meg­érkeznek, nem lesz akadálya a magasabb tervteljesítésnek. Ebben az évben egyébként a győri gyárhoz hasonlóan a hazai növényolajipar egésze is magasabb terveket tűzött célul, s ezen belül kiváltkép­pen a tőkés export nagyság­rendjét szeretné növelni az iparág. S bár a győri gyár el­sősorban a hazai ellátásért felelős, számottevő mennyisé­gű növényolajat kell értéke­sítenie a külpiacon is. A magasabb célkitűzésekhez a mezőgazdasági feltételek adottak. Az utóbbi négy-öt esztendőben megháromszoro­zódott Győr-Sopron megyében az olajos magvak termesztése. S a növekvő tendencia a gaz­daságok jelzései alapján idén is tart. Oly mértékben, hogy várhatóan a nagyvállalat más gyáraiba is kerül a megyénk­ben termesztett olajos mag­vakból. i*t­ i ■ A palackozóüzemben hamarosan új berendezéseket állítanak munkába a teljesítmény fokozására. Könyv és kenyér A mezőgazdasági könyvhónap immáron a hu­szonharmadi­k. Tavaly Kalocsán nyílt meg, idén a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát­ban. A most következő huszonkilenc nap oyan országos esemény, amelyet nemcsak a több mint félmillió példányban megjelenő negyvennégy mű tesz vonzóvá, hanem az érdeklődés izgalma is. Milyen köny­vek kerülnek a polcokra? Megnyílt a mezőgazdasági könyvhónap — lehetett ,­­volna ez a kezdő formulája az írásnak, a várt ünnepi seregszemlét köszöntő sorok nyitó mondata, hogy az­tán az újabbakat lényegre törően, pontosabban, netán színesebben kalauzolja tovább a gyakorlat. Lehet valaki jó szakember, de hogy az maradjon, ahhoz rengeteg szakirodalmat kell olvasnia. A cél ma sem más, mint volt tavaly, tavalyelőtt: minél több, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban dolgozó kezébe kerüljön szakkönyv, ismeretterjesztő kiadvány. Amely­­lyel az ember valóra válthatja a lehetőségeit. Amely­­lyel az egyén, a közösség sorsa — a megszerzett tudás birtokában — a szükséges lépésváltáshoz, a jelentős szemléletváltozáshoz igazodhat. Az esztendő második hónapjának igazi arca ez kell hogy legyen. Ahogy emlegetik: a mezőgazdasági terme­lésben a természeti tényezők, az anyagi-műszaki bázis faktorai mellett — az ember. Akinek szakmai tudásán, érdeklődésén, kíváncsiságán nagy dolgok múlnak, ho­gyan tud többet, gazdaságosabban, a világpiacon is ver­senyképesebb árut produkálni. Hogyan tudja a meny­­nyiség mellé odatenni a minőséget és az önköltséget — felelősséggel. Ünnepeljük a szakkönyvet, az ismereteket, amit a la­pok, az ábrák, a fényképek, a mellékletek hordoznak. Vagyunk mérnökök, szakmunkások, betanított dolgo­zók, technikusok, kertészkedő városlakók , szakembe­rek és nem szakemberek. Útra hivatunk az új elméle­tekhez, biológiai környezetünk védelméhez, szervezési és üzemgazdasági kérdésekhez, lexikonokhoz, össze­gyűjtött szövetkezeti írásokhoz, enciklopédiákhoz. A könyvhónapra megjelent művek a termelés fejleszté­sének, az ember kiteljesedésének nélkülözhetetlen esz­közeként jutnak a kereskedések, az üzemi, termelőszö­vetkezeti kézikönyvtárak, az otthoni szekrények, szoba­bútorok polcaira. A szakkönyv — a könyhónap plakátján gereblye, kapa és ásó mellett látszik — valóban munkaeszköz. Eredményesen formálhatja a közvetlen termelésben dolgozók szemléletét. A termelés előtt kell járnia a szakirodalomnak, hogy útmutató lehessen — a kenyérig menően — a fennmaradás mellett az előbbre haladás­ban is. Az ügy segítésében a Mezőgazdasági Kiadón kívül öt társkiadó — Ak­adámia, Kossuth, Közgazdasági és Jogi, Medicina, Műszaki — vállalt részt. Ez a hónap már a magyar könyvkiadás közügye lett. A könyv je­lentőségét a kultúra befogadásában, elsajátításában és teremtésében nem kell bizonygatni. Ugyancsak nem egy-egy agrártudományi mű gyakorlati hasznát, amely közvetve az egész népgazdaság javára szolgál. Az emlegetett plakátról leolvasható: a szaktudás a boldogulás alapja. Nyilvánvaló (sok szó esik róla), hogy a kiadói alkotóműhelyekben napvilágot látó, korszerű ismereteket nyújtó szakkönyvek mellett a falusi köz­­művelődés méltó rangra emelésére, a kulturális szoká­sok megváltoztatására, az új értékrend kialakítására van szükség. E­nnek a társadalmi feladatnak lehet a kezdete — közművelődési szakemberek, mezőgazda­­sági szaktekintélyek kinyilvánított szándéka szerint is — a huszonharmadik könyvhónap, amely szakirodalmi seregszemle lévén a szándékra mond igent az olvasók rendelkezésére bocsátott mű­vekkel. J. J. Postások aktívaértekezlete Változatlan feladat a la­kossági és közületi szolgálta­tások javítása — hangsúlyoz­ta Horn Dezső miniszterhe­lyettes, a posta vezérigazga­tója a postások szakszerve­zetében csütörtökön tartott aktívaértekezleten. A tanács­kozáson részt vett Pullai Ár­pád közlekedés- és posta­­ügyi miniszter és Besenyei Miklós, a Postások Szakszer­vezetének főtikára. A posta tervei szerint az idén az eddiginél jobban fej­lődik a telefonszolgáltatás. A központok kapacitása 52 ezer állomással bővül, s eb­ből Budapesten 30 200 új előfizető juthat telefonhoz. Miután az egyéni igényeket nem tudják kielégíteni, fo­kozottabb gondot fordítanak a nyilvános távbeszélő háló­zat bővítésére; 700 új kor­szerű utcai készüléket sze­relnek fel. Négy újabb vá­rost és 12 községet kapcsol­nak be a távhívó hálózatba. A moszkvai olimpia köz­vetítéséhez kiépítik a tele­fon, a rádió, az űrtávközlési összeköttetéseket, amelyek­kel nemcsak a hazai lakos­sághoz, hanem más orszá­gokba is továbbítják a mű­sorokat. Új és tartalék­ adók üzembe helyezésével bővítik a lakossági rádió és televí­zió műsor ellátottságát. A postások élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ra, szociálpolitikai célokra csak­nem félmilliárd forintot fordítanak.­­ A vezérigazgató szólt arról, hogy egyes szolgáltatásoknál az eddigieknél alacsonyabb forgalomnövekedéssel szá­molnak, ugyanakkor a költ­ségek a bevételeket megha­ladó mértékben emelkednek. Ennek ellenére egyetlen olyan ár, illetve tarifa módo­sítást sem vezetnek be, amely a lakosságot érintené. Az aktívaértekezlet egyet­értett azzal, hogy a nagyobb feladatokhoz a régi, megszo­kott módszerek már nem elegendőek. Valamennyi pos­tai területen minden szolgál­tatásban a jó minőség bizto­sítása mellett gazdasági szemléletnek kell érvénye­sülnie.

Next