Kisalföld, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-01 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1930. ÁPRILIS 1., KEDD ÓRA: 120 FORINT XXXVI. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Gáspár Sándor fogadta az olasz szakszervezeti küldöttséget Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára hétfőn a szaktanács székházában fogadta Giorgio Benvenutonak, az Olasz Munkásszövetség (UIL) főtitkárának vezetésével hazánkban tartózkodó olasz szakszervezeti küldöttséget A nyílt légkörű találkozón a SZOT és az UIL vezetői tájékoztatták egymást országaik politikai, gazdasági helyzetéről, szervezeteik tevékenységéről és aktuális feladatairól, valamint véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, a két szakszervezet közötti kapcsolatok bővítéséről. Délután a küldöttség a Monori Állami Gazdaságban tett látogatást. Ünnepi tanácsülés Győrött Pro Urbe kitüntetések Harmincöt éve, 1913. március 31-én szabadult fal me- igyeszékhelyünk. Az évfordulón, tegnap délután a városi tanács épületének dísztermében együttes, ünnepi ülést tartott Győr város Tanácsa és a Hazafias Népfront Győr városi Bizottsága. A Himnusz és Bella István: Ég és búzavirág című költeményének elhangzása után Zámbó József tanácselnök köszöntötte a résztvevőket, köztük Háry Bélát, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkárát, Horváth Edét, az MSZMP KB tagját, a Magyar Vagon és Gépgyár vezérigazgatóját, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviselőjét, a társadalmi és tömegszervezetek képviselőit, Győr város diszpolgárait és a Pro Urbe Győr eddigi kitüntetettjeit. ( Ünnepi megemlékezést Pernesz Gyula, a tanács végrehajtó bizottságának tagja, a HNF városi bizottságának elnöke tartott. Beszédében szólt a megyeszékhely felszabadulásának történetéről, jelentőségéről, arról, miként kezdtek a romba dőlt város újjáépítéséhez lakói a kommunista párt vezetésével. Beszélt Győr harmincöt év alatt elért hatalmas fejlődéséről, mai életéről. A beszéd után dr. Szabó Péter, a városi tanács vőtitkára felolvasta a március 20-án tartott tanácsülés határozatát, amely — a hagyományokhoz híven — odaítélte a Pro Urbe kitüntetést azoknak, akik az elmúlt időszakban kiemelkedően sokat tettek Győr város fejlődéséért. Pro Urbe kitüntetésben részesült a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár, valamint a Richards Finomposztógyár kollektívája. Mindkét vállalat vezetői, dolgozói kiváló minőségű termékeikkel, országosan és nemzetközi szinten elért eredményeikkel növelték városuk rangját, kiemelkedő sikereket értek el az egészségügyi, gyermekintézményi, kereskedelmi ellátás segítésében, fejlesztésében, a szakmunkás utánpótlás nevelésében, példamutató volt a város teljes lakosságának érdékei előmozdító tevékenységük. A kitüntetéseket a Graboplast kollektívája nevében Jankovits Nándor vezérigazgató, a Richards dolgozói nevében Ligeti Imre vezérigazgató vette át Zámbó Józseftől. Szintén Pro Urbe kitüntetésben részesült dr. Maár Ferenc, a Győr-Sopron megyei Bíróság nyugalmazott tanácselnöke, a város munkásmozgalmában már a felszabadulás előtti évekre is viszszanyúló harcos részvállalásáért, az elmúlt harmincöt év során a helyi politikai és társadalmi életben, a városi tanács tagjaként évtizedeken keresztül tanúsított önzetlen tevékenységéért, a szocialista rend védelmét szolgáló több mint két évtizedes bírói munkásságáért és általában mindenkor példamutató emberi és közéleti magatartásáért. A tanácsülés szünetében a résztvevők megtekintették az épületben a felszabadulási évfordulóra rendezett történelmi dokumentumkiállítást, majd meghallgatták a színvonalas ünnepi műsort. J. F. Értékes kezdeményezés Elismerés az újítások hasznosításáért Háromszáz felajánlás, száznyolcvan igénylés Ünnepélyes értékelésre, díjátadásra gyűltek össze több megyei vállalat képviselői, újítási előadói a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsának székházában. Az ünnepélyes hangulatú összejövetel célja az volt, hogy a résztvevők áttekintsék, milyen eredményeket sikerült elérni 1979-ben az újítások szélesebb körű hasznosításáért az Országos Találmányi Hivatal és az SZMT közreműködésével, a két szerv együttműködési szerződése alapján. Mint korábban már hírt adtunk róla, az SZMT kezdeményezésére a megyei vállalatok hasznosításra ajánlották fel azokat az újításaikat, amelyek más vállalatoknál is sikerrel alkalmazhatók. Az SZMT és az újítási bizottság a közelmúltban értékelte a kezdeményezés eredményeit és tíz vállalat részére oklevél adományozását javasolta. Az ünnepségen Baranyi Tibor, az SZMT titkára adott áttekintést az akcióval kapcsolatosan. — Megyei tanácsunk 1974- ben kötött öt évre szóló együttműködési szerződést az OTH- val — mondta egyebek között. — Abból indultunk ki, hogy miután a fejlesztések igényét, követelményeit csak korlátozott mértékben lehet beruházásokkal, rekonstrukciókkal követni, feltétlenül fontos a gazdasági munkában rejlő tartalékok minden eddiginél hatékonyabb hasznosítása. Ezt indokolja az a körülmény is, hogy meglevő szellemi kapacitásainkat nem használjuk ki eléggé széles körűen. A szerződés széktéretében sok értékes munkát sikerült elvégezni. Megismertettük a vállalatokat 1973- ban az új újítási rendelkezésekkel munkátokat, továbbképzéseket szerveztünk brigádvezetők, újítási előadók részvételével; sikeres ifjúsági újítási hónapot szerveztünk a KISZ megyei bizottságával. A MTESZ és a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület közreműködésével megyei újítási versenyt és sikeres újítási kiállítást rendeztünk. Bevontuk az újítási tevékenység javításának munkájába a jogsegélyszolgálatot és együttműködtünk a Hazafias Népfronttal, ankétok szervezésében. Az OTH-val közös munka talán legértékesebb eredménye az újítások széles körű hasznosítása érdekében bontakozott ki. A kezdeti nehézségek után lendületet kapott akcióban tavaly 70 vállalat 300 újítást ajánlott föl. Különösen figyelemreméltó, hogy a 300-ból eddig 180 újítás átvételére, hasznosítására jelentették be igényüket más vállalatok, az akció eredménye tehát ezek nyomán tízmilliókban lesz mérhető. Az elkezdett munka nem egy esztendőre szól. Ezt erősíti meg az OTH és az SZMT újabb öt évre meghosszabbított együttműködési szerződése, s ezt segítheti a vállalatok újításokat hasznosító készsége is. Beszéde után az SZMT titkára átadta az újítások széles körű hasznosításában legeredményesebben szerepelő vállalatok képviselőinek az OTH és az SZMT elismerő, oklevelét. A kitüntetett tíz vállalat a következő: Rába Magyar Vagon- és Gépgyár; Richards Finomposztógyár; Volán 19. sz. Vállalat; XV-ös Autójavító Vállalat; Győr megyei Állami Építőipari Vállalat; Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat; AFIT Soproni Autófelszerelési Vállalat; Észak-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat; Magyar Hűtőipar győri Gyára; Gardenia Csipkefüggönygyár. Ezt követően Baranyi Tibor pénzjutalmat adott át a munkában legtöbbet magukra vállalt aktíváknak. Gál Vendel, a SZOT közgazdasági (Folytatás a 2. oldalon.) ■ Az építőipar egyik meghatározó alapanyaga a jó minőségű kavics. Fél Dunántúl épül a Duna évezredes hordalékából, amelyet Győrújfaluban „bányásznak” a kavicsbányából. Az Építőipari Szállítási Vállalat telepen évente kisebb hegyre való mennyiséget, háromszázhatvanezer köbmétert hoznak felszínre a gépkolosszusok. A szállítók innen látják el a győri és a veszprémi házgyárat, az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalatot, a megyei TANÉP-et. A SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott. Elfogadta a szakszervezeti kongreszszusokon és küldöttértekezleten megválasztásra kerülő vezető szervek összetételének és létszámának főbb elveit. További napirendi pontként döntött az 1980. évi SZOT-díjak adományozásáról, majd megvitatta a vállalati művelődési bizottságok munkájáról szóló tájékoztató jelentést. • Irodalmi munkásságáért Lenin d!l tüntették ki hétfőn Leonyid Krezsnyevet, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárát. Esztétikai érték, társadalmi elkötelezettség Fiatal művészek fóruma „A fiatal művészek alkotásai nem tartoznak más esztétikai kategóriába, mint az idősebbeké, de fiatal művésznek lenni más életkörülményeket jelent, és ennek az elbírálás, a kritika, a támogatás módjában is meg kell nyilvánulnia.” Ez lehetne a mottója annak a beszélgetésnek, amely tegnap délután zajlott le Győrött, a Megyei Művelődési Központban, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottsága és a Művelődési Központ rendezésében. A megyében élő fiatal művészek számára rendeztek fórumot: írók, költők, képzőművészek, muzsikusok és balett-táncosok jelentek meg: a vendég, az előadó Barabás János volt, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára, aki időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, művészetpolitikánk eredményeiről, gondjairól és tennivalóiról tartott bevezető előadást. A rendezők nevében Száraz Lajos, a megyei KISZ-bizottság kulturális felelőse üdvözölte a megjelenteket, köztük Kreiter Máriát, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetőjét, és Kienzl Jánost, a megyei KISZ-bizottság titkárát. Barabás János bevezetőként a pártkongresszus elemző munkájáról és határozatáról szólt, és hangsúlyozta, hogy a politika és a művészet szempontjai, módszerei részletkérdésekben gyakran eltérnek, de hosszú távon, a távlati elképzelésekben megegyeznek, és, hogy megegyezzenek, azt joggal várja el a társadalom a művészektől, a politikusoktól. Külpolitikai kérdésekről szólva utalt arra, hogy az enyhülés és a feszültség jelenleg egyszerre van jelen a nemzetközi életben. „Kül- és belpolitikánkban egyaránt a párt és a nép közötti bizalomra építünk — mondotta egyebek közt —, a párt fő vonala tartalmában és stílusában változatlan. Ez azonban nem jelent merevséget, hanem állandó, kritikai felülvizsgálatot tegnapi és tegnapelőtti önmagunknak, és alkalmazkodást a megváltozott körülményekhez.” Gazdasági, életszínvonalpolitikai kérdések után a művészetpolitika céljait és feladatait vázolta. Felelevenítette, hogy a kongresszusi dokumentumok leszögezték, a művészetnek jelentős szerepe van az emberek formálásában. Néhány „érzékeny” téma az utóbbi időben gyakrabban foglalkoztatja az alkotókat. Ilyen az, hogy lesz-e elég pénz a művészet támogatására, hogy nem lesz-e „keményebb a vonal” a kultúrpolitikában, s míg egyesek sokallják a művészek alkotószabadságát, mások türelmetlenek a kulturális vezetéssel szemben. Barabás János leszögezte, hogy a kulturális politikára is érvényes az, ami pártunk egész politikájára: az új kérdésekre új válaszokat kell találni. Másrészt határozottabb és hatékonyabb támogatásban kell részesíteni azokat a műveket, amelyek nemcsak esztétikailag állják ki a próbát, hanem közéleti elkötelezettséget is vállalnak. Ugyanakkor tudnunk kell, a művészetnek vann egy olyan feladata, hogy a tárlat felől megközelítve bírálja napjaink fogyatékosságait. A művészet társadalomkritikai funkciója nem egyenlő az ellenzékieskedéssel. A művészetpolitika feladata, hogy megvédje a művészt az ilyen vádak ellen, de a párt, az állam a művészektől is állampolgári felelősséget és elkötelezettséget vár el. A hozzászólók sorát Kerék Imre költő nyitotta meg, aki a hatvanas és hetvenes évek irodalmát hasonlította öszsze társadalmi elkötelezettség szempontjából. Pilbauer János, a Győri Filharmonikus Zenekar tagja a muzsikusok számára várna el több erkölcsi elismerést, népszerűsítést, és javasolta, hogy az üzemi ösztöndíjak rendszerét a muzsikusokra, e kisegyüttesekre is térszék ki. Büki A''isz Wü'fl !? után érdeklődött, hogy a vidéki folyóiratok a jövőben kapnak-e könyvkiadási jogot. A kérdésekre Barabás János és Jankovits György, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője válaszolt.