Kisalföld, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

VILÁG FACLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1960. SZEPTEMBER 2., KEDD ÁRA: 1,20 FORINT XXXVI. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM íM Vietnami vendégek hazánkban A vietnami népi ál­lam megalakulásának, a függetlenség kikiáltásá­nak 35. évfodulója alkal­mából a magyar testvér­szervezetek meghívására vasárnap hazánkba ér­kezett a Vietnami Haza­fias Front, a világ­békéért küzdő vietnami bizottság, és a vietnami barátsági és szolidaritá­si bizottság közös kül­döttsége: Tran Dang Khoa, a Vietnami Szoci­alista Köztársaság nem­zetgyűlésének alelnöke, a Vietnami Hazafias Front Elnökségének tagja, Vu Thi Hong, a Vietnami Nőszövetség alelnöke és Nguyen Din Chi asszony nemzetgyű­lési képviselő. A­­ kül­döttség részt vesz a viet­nami népi álla­m meg­alakulásának 35. évfor­dulója alkalmából rende­zett ünnepi megemléke­zéseken. A küldöttséget a repülőtéren Sebestyén Nándorné, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa Elnökségének tag­ja, az Országos Béke­tanács elnöke és Harma­ti Sándor a Magyar Szo­lidaritási Bizottság elnö­ke fogadta. Jelen volt a fogadásnál Nguyen Phu Loai, a VSZK budapesti nagykövete. Kalevi Sorsa Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívá­sára hétfőin Budapestre érkezett Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke. A finn szo­ciáldemokrata pártveze­tőt a Ferihegyi repülő­téren Berecz János, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály vezetője fogadta. Jelen volt Osmo Väinölä, a Finn Köztár­saság rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. Magyar-kongói tárgyalások Pierre Nze, a Kongói Népi Köztársaság kül­­ügy- és együttműködési minisztere, a Kongói Munkapárt Politikai Bi­zottságának tagja, aki Pója Frigyes külügymi­niszter meghívására hi­vatalos, baráti látogatá­son tartózkodik hazánk­ban, hétfőn megkoszo­rúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Délelőtt a külügy­minisztériumban meg­kezdődtek a magyar- kongói külügyminiszteri tárgyalások. Paja Fri­gyes és Pierre Nze ki­cserélte véleményét az időszerű nemzetközi kérdéseknél, majd átte­kintette a kétoldalú kapcsolatokat! A SZOT Elnökségének ülése Hétfőn ülést tartott a SZOT Elnöksége. Megvitatta és el­fogadta a SZOT XXIV. kong­­r­esszusára készült jelentést. Az elnökség Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal el­nökének előterjesztésében megvitatta a lakásellátás 1981—1985. évi­­fejlesztési cél­jaira és egyes pénzügyi fel­tételeinek továbbfejlesztésére vonatkozó előzetes tervezetet. A SZOT Elnöksége örömmel vette tudomásul, hogy az ötö­dik ötéves terv lakásépítési előirányzatát kismértékben túlteljesítik, bár a városok­ban a lakásellátás a tervezet­nél lassúbb ütemben javult. Ugyanakkor az alacsonyjöve­del­mű rétegek és a fiatal há­zasok lakáshoz jutásának esé­lyeit nem sikerült számotte­­vően javítani. A nagycsaládo­­sok igényeinek kiegésítése fo­lyamatban van. Életszínvon­al - politikai céljaink megvalósí­tása érdekében fontos köve­­telmény, hogy a hatodik öt­éves tervidőszakban gazdasá­gi lehetőségeinkkel összhang­ban folytatni kell a tömeges lakásépítést, és a lakásállo­mány felújítását, korszerűsí­tését. Főleg Budapesten és a városokban fokozni kell a la­kásépítések ütemét. A lakások fenntartása egy­re növekvő anyagi megterhe­­lést jelent. Mivel a szakszer­vezetek a lakáskérdést na­gyon fontos szociális kérdés­nek tartják, e célok megvaló­sításának eszközeit és sza­bályzóit alaposan meg kell tervezni, gondosan ügyelve arra, hogy a lakásfenntartás terhei a hatodik ötéves terv életszínvonal politikai célkitű­zéseivel, az egyes rétegek jö­vedelmi viszonyaival szoros összhangban legyenek. Több és jobb lehetőséget kell teremteni a lakosság anyagilag tehetősebb tagjai számára­, hogy saját erőből, saját munkával lakást épít­senek. Az elnökség arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami szerveknek haté­konyabban kell vizsgálniuk annak lehetőségét is, hogy a termelésben és a munkaszer­vezésben meglévő tartalékok­ felhasználásával hogyan csök­­kenthetők az állami lakásépí­tési kiadások. Az építőipari vállalatok az építőmunkások gondos tervezéssel, jól szer­vezett munkával törekedjenek­­sz­ép esztétikus lakások elő­áll­ítására és az előállítás-­ költségek csökkentésére. Mindezeket figyelembe vé­ve az elnökség felkérte a Tervhivatalt, hogy az ülésen elhangzottakat is figyelem­­be véve vizsgálja tovább, ho­gyan lehet a hatodik ötéves tervben a legjobb megoldá­sokat megtalálni a lakásellá­tás és pénzügyi feltételeinek továbbfejlesztéséhez. A SZOT Elnöksége úgy ha­tározott, hogy ötmillió forint­tal járul hozzá az árvízkáro­sultak megsegítéséhez. Fejlesztés után, bővítés előtt Példa a Soproni Szőnyeggyárból A kívülálló bizonyosan ér­dekesnek tartja­­majd­ az NSZK-beli Barmag cégnek a Soproni Szőnyeggyár a refe­rencia üzeme. A neves NSZK- beli cég, melynek két éve most már Sopronban is mű­ködik vegyiszálgyártó üzeme, Magyarországra küldi ügyfe­leit. Nálunk győződjenek meg róla, miként, milyen ered­ménnyel dolgozik berendezé­sük. A szálgyártó üzem két­ségkívül készítőit dicséri, a honosítás, az üzemeltetés vi­szont a SOTEX-et. A Sop­ronba látogatók az itt tapasz­taltak alapján döntenek, et­től függ, hogy végül is üzlet lesz a tárgyalásokból. Már­pedig, ha a Barmag a ma­gyar gyárat választotta — annak ellenére hogy többek között az NSZK-ban is van­nak szép számmal ilyen be­rendezések — oka volt rá. Legfőbb anyagi érdeke alap­ján tette ezt. Így hát nem­csak érdekes, meglehetősen ritka is, hogy egy tőkés cég magyar üzemet választott például szolgáló üzemének. Két hete a belga Beaulieu cégtől két mérnök járt Sop­ronban. Megnézték a sző­nyeggyár vegyiszálkészítő üzemét és a legnagyobb el­ismerés hangján nyilatkoz­tak róla. (Cégüknek Belgiu­mon kívül Angliában, Fran­ciaországban és az USA-ban is vannak gyárai. A Beaulieu­­nak nem kevesebb mint nyolcvan fűzőgépe van.) Teg­nap a cég elnöke, Roger de Clerck, valamint az Egyesült Államok-beli Daytonban le­vő gyár igazgatója, Karl Carlbouckaert már munka­társaik észrevétele alapján érkezett a SOTEX-be. Ott voltunk, hogy megtudjuk vé­leményüket. — Önök jobb minőségű fonalat gyártanak, mint mi az ugyancsak kiváló gépein­­ken — mondta a cégelnök a házigazdáknak. Ha már ott voltak persze, megtekintették a SOTEX termékeit is. Iga­zán kedvezően nyilatkoztak. Bizonyosra vehető­, hogy a belgák ezek után megkötik a nyugatnémetekkel a jó pár millió márkás üzletet. Az esemény­ érdekessége ellenére se kívánkozna a nyilvánosság elé. Végülis egy NSZK cég érdeke, hogy eladjon i­s egy belga vállalaté, hogy jó üzletet kössön, jó gyárat vásároljon. Csakhogy magyar érdekeltsége is van az „ügyletnek”, mármint an­nak, hogy a SOTEX lett a Barmag referencia-üzeme. A magyar gyárban három, hó­nap alatt helyezték üzembe a berendezéseket. Ahogy a belgáktól megtudtuk, náluk a hasonló üzemet háromszor ennyi idő alatt. A soproni gyár dolgozóinak nem kevés közük van ahhoz, hogy a ve­­gyiszálüzem a várt és garan­tált feltételeknél is előnyö­sebben üzemel: jobb anyag­kihozatallal, kiváló műszaki­­jellemzőkkel és kitűnő mi­nőségű terméket készít. Az NSZK cég dicséri a fiatal mérnökökből, technikusok­ból, szakmunkásokból ál­ló gárdát. Ez lehet a magyarázata, hogy a jövő hé­ten egy jugoszláv vállalat küldötteit várják Sopronba. A SOTEX-ével azonos be­rendezésük van, náluk azon­ban megközelítőleg sem olyan eredményesen használják­. A SOTEX-be mennek hát ta­nulni, tapasztalni. Egyáltalán nem csak ezt jelenti, hogy Sopron példa­üzem lett. Mivel az NSZK- beli cégnek is ez az érdeke, ha Sopronból telefonálnak, valamilyen alkatrészre van szükségük, repülővel érkezik a kívánt alkatrész és a sze­relő is. A SOTEX-ben az idén mintegy 500 tonna, ko­rábban a tőkés piacokról be­­szedett polipropilén fonalat állítanak elő magyar alap­anyagból Annak idején úgy tervezte a vállalat ezt az üze­mét, hogy szükség szerint bő­víteni lehessen. Már befejeződtek az NSZK-beli céggel a műszaki és kereskedelmi tárgyalások s ennek értelmében jövőre a kétszeresére fejlesztik a ve­­gyiszálgyártó-üzem termelé­sét. A kiegészítő berendezé­sek szállítására a Barmag cég 13 százalék árengedményt adott. Ez a haszon is annak eredménye, hogy a SOTEX például szolgálhat egy kiváló berendezés kifogástalan ho­nosítására és működtetésére. 1982. januárjától — az előbbi hasznaként is — kétszeresére bővül a Soproni Szőnyeggyár szintetikus­ szál termelése. Ferenczi József „Nagyra értékelitik az MVG törekvéseit" Skandináv szakszervezeti delegáció Győrött A magyar és a skandináv szakszervezeti mozgalom kö­zött egyre jobban kibontako­zó kapcsolatok újabb állomá­saiként hazánkba látogatott az Észak-európai Szakszerveze­tek Tanácsának küldöttsége Oso Laakson elnök vezetésé­vel. A svéd, finn, dán szak­­szervezeti vezetőkből álló küldöttség magyarországi ta­pasztalatcseréjét megyénk ve­­zető vállalatainál, a Magyar Vagon- és Gépgyárban kezd­te. A delegációt elkísérte Timmer József, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának titkára. A fogadásukon részt vett Ujfalusi Sándor, a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára, Horváth Ede, az MVG vezérigazgató­ja, valamint Bognár Péter, a vállalat szakszervezeti bizott­ságának titkára. A látogatás első­ programja­ként Horváth Ede tartott tá­jékoztatót a Rába életéről, fejlődéséről, bemutatva a gyáraik munkáját. Ezután Bognár Péter a nagyvállalat szakszervezeti életét mutatta be a vendégeknek. Szólt a mintegy ezer bizalmas felada­táról, a gazdasági célok segí­téséről, az érdekvédelmi, va­lamint a szociálpolitikai fel­adatokról. Ismertette a szak­szervezet egyre bővülő jog- és hatáskörét, a kapcsolatokat a gazdasági vezetőkkel. Feltárta a vendégek előtt, milyen fó­rumokon, milyen kérdésben szólhatnak a munkások közös érdekeikért, és mit tesz a vál­lalat az élet- és munkakörül­mények állandó javításáért. A rövid tájékoztató után Oso Laakson mondott köszö­netet a gyár vezetőinek a kedves fogadtatásért, majd a küldöttség és a vendéglátók kötetlen eszmecserén foglal­koztak a szakszervezeti mun­ka sajátos kérdéseivel, első­ként a bér- és jövedelemsza­bályozás, valamint a gazda­sági fejlődés közötti összefüg­gésekkel. A válaszadás során Horváth Ede vezérigazgató feltárta a magyar jövedelem­­szabályozás jellemzőit, a gaz­daságosság és a béremelések, valamint a központi szabá­lyozórendszer hatásait a gyár jelenére és jövőjére. A nép­gazdaság más területein, így a mezőgazda­sági üzemek valamint a költségvetésből gazdálkodó szervezetek bér­politikáját Ujfalusi Sándor, az SZMT vezető titkára is­mertette. Az üzemi szakszer­vezeti bizottságok érdekkép­viseletéről Bognár Péter be­szélt. A tájékoztatót gyárlá­togatás követte. Elsőként a repülőtéri üze­meket, a szerszám-gyáregysé­get kereste fel a delegáció. A vendégek elismeréssel nyilat­koztak a magas színvonalú szerszámgépgyártásról. Ez­után a hátsóhíd gyáregységbe vezetett az út. Itt a nagyüze­mi gyártás technikai színvo­nala ragadta meg a skandi­náv szakszervezeti vezetők figyelmét. Ezt megerősítette a hatvanh­étezres csarnokban tapasztalt munka- és üzem­­szervezés, valamint a szociá­lis helyiségek kulturáltsága. Az új kovácsüzem automati­zált, nagy termelékenységű berendezései és a motorgyár­ban tapasztalt munkaüzem után az értékelő beszélgeté­sen Oso Laakson, a delegáció vezetője így foglalta össze a Vagongyárban látottakat: — Azon túl, hogy mind­nyájan jó benyomásokkal tá­vozunk a gyárból, el kell mondanom, hogy meglepetés­sel tapasztaltuk a nálunk szokatlan gyártási sorozat­­nagyságot, és nagyra értékel­jük a minőségi munkát, tö­rekvéseiket. A gyárlátogatás után a vendégek a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székhá­­zába látogattak, ahol az SZMT és a megyei szakszer­vezeti bizottságok munkájá­val ismerkedtek. H. S. Békemozgalmi küldöttség utazott Koppenhágába A dán béke és biztonsági bizottság meghívására hétfőn Koppenhágába utazott az Or­szágos Béketanács, valamint az európai biztonság és együttműködési magyar nem­zeti bizottságának közös kül­döttsége dr. Sütő Gyula, az OBT titkára vezetésével. A látogatás célja: véleménycse­re a küszöbön álló ,,Nőnek világparlamentje a bé­kéért” szófiai világtalálkozó valamint a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó társadalmi előkészí­­tésének kérdéseiről továbbá a két mozgalom közötti kap­csolatok bővítése. ­ Az idei tanévkezdés alkalmából több új oktatási intézményt adtak át a megyében. Teg­nap délután került sor Győrött a Kun Béla lakótelepen épült Rákos Ferenc úti általános is­kola avatására. (Képünkön az oktatási intézmény.) Tudósításaink az 5. oldalon.

Next