Kisalföld, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-24 / 46. szám
Követik az igényeket Fejleszti szolgáltatásait a Patyolat — Ha nem beszélnek rólunk, akkor jól dolgozunk — vélekedik Tulok Károly, a Győr-Sopron megyei Patyolat Vállalat igazgatója. És hogy valamivel igazoljuk is ezt: az elmúlt esztendőben ötvenen írtak be a „panaszkönyvbe" dicsérő szavakat. A Győr-Sopron megyei Tanács végrehajtó bizottsága tavaly ősszel tárgyalta a megyei Patyolat Vállalat munkáját és azt jónak ítélte. Természetesen szólni kell a hibákról is. Tavaly 101 reklamáció futott be, kártérítés címén hatvanezer forintot fizettek ki, ez az összbevételnek 2 ezreléke. Egy évben átlagosan a vállalat 230 ezer darab vegytisztítását vállalja és 13 ezer mázsa ruha mosását. A vállalatnál 245-en dolgoznak, 80 százalékuk nő, 28 százalékuk harminc éven aluli. Jelenleg 18 szakmunkástanulójuk jelenti az utánpótlást és ez elegendő is a vállalatnál, hiszen ahol a technológia megkívánja, ma már mindenhol szakmunkás dolgozik. A nők munkáját könnyítik Az eltelt néhány év alatt — tekintetbe véve azt, hogy dolgozóik jelentős százaléka nő — több újítást vezettek be, hogy megkönnyítsék a munkát. Vászonbetétes kocsival, és gumikerekekre szerelt állványokkal dolgoznak, így könnyebb az anyagmozgatás. Újdonságnak számít az is, hogy a szőnyegtisztításnál a tárolásra is megfelelő guruló állványt készítettek. Az üzletekből zsákokban viszik a mosásra, vegytisztításra váró ruhákat, a szállítás így is egyszerűsödött. Négy éve vezettek be egy szolgáltatást, amely közkedveltté vált a lakosok körében. Bejelentés alapján a lakásban tisztítják a szőnyegeket és a kárpitot. Ezzel csökkent a szőnyegbeszállítás, nem beszélve arról, hogy a faltól falig szőnyegeket csak helyben lehet tisztítani. Tavasztól a termelőszövetkezetek számára tud a Patyolat új szolgáltatást nyújtani. A Köjállal megállapodva vállalták azoknak a ruháknak a tisztítását, amelyben növényvédői munkát végeztek. Újdonság az is, hogy az F jelzésű ruhák tisztítását is el tudják vállalni. Hogy ez a betű mit jelent? A ruhákban tisztítási utasítás van, és mostanában egyre több az olyan jelzés, mely az eddigi P betű helyett F-et tüntet fel. Ami annyit jelent, hogy fluor klórozott szénhidrogénes vegyszerrel kell tisztítani. Ezek lehetnek művelni, vagy pvc-vel kombinált ruhaféleségek. A komáromi Ruhatisztító tsz-el kooperálva vállalják a tisztítást, az ottani speciális gépek segítségével. kisüzem az Árpád úton Dinamikusan fejlődik a Patyolat Vállalat megyénkben. Az elmúlt esztendőben a József Attila lakótelepi Soproni úton, felvevő üzletet nyitottak, a Bajcsy-Zsilinszky úton korszerű, modern kivitelű átvevőt, Lövőn pedig egy átvevőüzlet nyílt. Az idei tervekről szólva Tulok Károly elmondta, hogy az Árpád úton, a volt nyomda épületében, megkezdődött egy komplex kisüzem kialakítása, mosógépekkel, és vegytisztító géppel. (A belvárosi Kazinczy utcában két üzletük szűnik majd meg a nyitással párhuzamosan.) A 14 millió forintos beruházással készülő üzem előreláthatóan augusztusban nyílik meg, mintegy 15 embernek adva ezzel munkalehetőséget. Ugyancsak az átadással egyidőben az Aradi vértanúk útján levő vegytisztító szalonban — amely már korszerűtlenné vált — nyitnak felvevő üzletet, ahol az olajos, erősen szennyezett munkaruhákat tisztítják majd. Az elmúlt év végén a vállalat úgynevezett háromhengeres mángorlógéppel gazdagodott, melyet az idei első félévben helyeznek üzembe. Így több ruhát tudnak vállalni majd mángorlásra. Ahogy a szalon kialakul... Idén év végére várhatóan a Kun Béla lakótelepen üzembe helyeznek új szalont, vagy legalábbis felvevőüzletet. Hogy melyiket, azt az anyagi lehetőség dönti el. A vállalat vezetői a leendő üzleteket mindig úgy kezdik el építeni, hogy szükség és pénz esetén abból szalont is tudjanak alakítani. Céljuk, hogy ne akkor kelljen gyökeresen átalakítani a boltot, hanem előre elkészítve a szükséges gépek helyét, azokat csak be kelljen állítani. Az előző negyedévben a soproni Jereván lakótelepen nyitottak felvevőüzletet, melyet később, kis vegytisztító szalonná tudnak átalakítani. Bódi Ágnes ■ Munkában a nagy teljesítményű mángorló gépek. Zömében a közületeknek dolgoznak. Képünk a Patyolat Vállalat központjában készült. 4 — mimpeu) A Prior áruházhálózat A kereskedelem a társadalom kirakata — tartja a szólás. A fejlett kereskedelem, a bő áruválasztékot, szolgáltatásokat is nyújtó korszerű, nagy üzletek sora valóban tetszetős „kirakat”. Csehszlovákiában már korábban is jó üzlethálózat alakult ki, bár az elárusítóhelyek többsége kis üzlet volt, átlagosan 1307 négyzetméternyire volt tehető az üzletek, kisáruházak területe. Az elmúlt évtizedekben azután nemcsak ezeket korszerűsítették, bővítették kisebb-nagyobb állami áruházakká, de újakat is építettek szép számmal olyanokat, mint a prágai Kotva Áruház, Csehszlovákia legnagyobb és Európa egyik legnagyobb áruháza, ahol ötéves fennállása alatt 130 millió vevő vásárolt. Eladótere 11 ezer négyzetméter. Vagy itt vannak a népszerű Prior áruházak, amelyek az ország minden nagyobb városában megtalálhatók. Csehszlovákiában ma 52 áruház működik, összesen 176 ezer négyzetméternyi eladótérrel. Az áruházak többsége önálló kereskedelempolitikát folytat, közvetlenül az ipartólvásárol, így a termelőtől a fogyasztóig vezető utat jelentősen lerövidíti, állandóan növeli választékát, s hoszszabb távú koncepciók alapján korszerűsíti üzemét. Az áruházak népszerűségét, keresettségét jól bizonyítja a következő két számadat: 1965-ben 2,9, jelenleg 9,5 milliárd cseh korona a forgalom értéke. Líj név — iíj exporttörekvések Rekard-termékek külföldre Néhány napja már hírt adtunk róla lapunkban is, hogy új nevet vett fel a Győri Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. Az új név: Rekard, a vállalat két legfontosabb termékének a hajtóműnek — reduktornak — illetve a kardántengelynek a névösszevonásából született. Az új név felvételére mindenekelőtt egyre kiterjedtebb külpiaci tevékenysége késztette a vállalatot. A hosszú, a külföldi partnerek számára nehezen megjegyezhető és kimondható név helyett azzal a szándékkal választotta a vállalat vezetése a röviden csengő Rekordot, hogy ily módon is segítse termékei nemzetközi versenyképességét. A névváltoztatás persze önmagában aligha tenné kelendőbbé a Rekord cikkeit. Az új név ötlete csak egy mozzanata azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a vállalat a közelmúltban tett — s tesz jelenleg is — versenyképessége fokozása érdekében. A győri vállalat mindössze három éve jelent meg a tőkés piacon. A bemutatkozásigencsak jól sikerült: tavalyelőtt 1,1 millió dollárt, tavaly pedig 2,5 millió dollárt kapott termékeiért a vállalat. Az idei cél bő 6 millió dolláros bevétel. A terv realitását a külkereskedők a maguk részéről már megalapozták. Egyebek között a dán Dronninborg céggel, az amerikai Hesston nal és az NSZK-beli Rabewerke-vel kötöttek szerződést, s további üzleti megállapodásokat készítettek elő egyebek közt svéd és japán cégekkel. Úgy tűnik tehát, immáron „csak” a gyártókon múlik mi valósul meg az exporttervekből. — Természetesen a termelési feltételeket is biztosítanunk kell ahhoz, hogy idén a múlt évinél több mint kétszer nagyobb exportot teljesíthessünk — mondja Gyenese József műszaki igazgatóhelyettes.— Még a múlt évben szinte teljesen átszerveztük győri és abdai üzemünket, s egy új fogaskeréküzemet indítottunk. Február végén új szerelő, és festőüzemet létesítünk, amely a következő tervidőszak mennyiségi és minőségi követelményeit várhatóan ki tudja majd elégíteni. Az említett fejlesztések jórészt „csak” szellemi ráfordítást igényeltek, hisz a termelési többletet elsősorban a gépek logikusabb csoportosítása, a munkahelyek egyszerű eszközökkel való átformálása révén érték el. Idén több mint 60 millió forintot fordít a vállalat a fejlesztések folytatására. A beruházást a Magyar Nemzeti Bank finanszírozza majd az úgynevezett export árualapbővítő hitelkeretéből. Az intenzívebb külpiaci tevékenységre való felkészülésből nem maradnak ki a vállalat fejlesztői sem. Egyebek között egy nyolc típusból álló, új hajtóműcsalád, s hat típusban ajánlott új kardáncsalád áll „bevetésre” készen. Immár Rekord márkanéven: PTH. Borvigyázók Sok minden belevesz a régmúlt idők homályába. Ott van például a bor. Ki teremtette? Honnét ered? Az ősatya címért többen is versengtek. Köztük Noé, az özönvízi hajós, ki miutn szárazra rakta népes seregletét, nem elégedett meg a hírnév eme pillérével. Más kiváltságot keresett magának (manapság már szinte csak ennek van ázsiója) ugyanis megteremtette a szőlőművelést, és mint hírlik, a nedűt is nagyon megszerette. A rómaiaknál nem kisebb személy, mint Zeusz fia, Bacchus tisztelte meg magát a bor istene címmel. Említeni lehetne még a görögöknél Dionüszoszt és így tovább, mert sok története van az orvosságnak, agyhígítónak egyaránt alkalmatos nedű keletkezésének. A mai ember se kevésbé kíváncsi. Kutatja a bor keletkezését, akár a régiek. Csak a kérdés más: tőkén, vagy nem tőkén terem? De a borgazda sem megy a szomszédba némi furfangért. Incselkedő kérdésre finesszel felel: — A tőkén a szőlő terem — okít ki Horváth János, a balti termelőszövetkezet elnökhelyettese, pincemestere. — Persze értem én a gondját — teszi hozzá — megnyugtathatom, a mustjaink szőlőből készülnek, s csak a must tisztul, fényesedik borrá. Se petőházi napfénnyel nem javítjuk, se falmellékivel nem hígítjuk. A balfi pince csöndes, akár egy szentély. A hatalmas hordók magukba zárják, érlelik a jó nedűt, nesztelen az üllepedés, halk a tisztulás. A pincében szüretkor kezdődik a nagyüzem, és miután a must a hordókba került, várnak vele, pihentetik. Dolog addig is van, megtisztítják a feldolgozógépeket. Azután decemberben megkezdődik az első fejtés, elválasztják a tisztát, a seprőtől. A bor új hordóba kerül, ahol nincs más dolga, mint az ismételt öntisztulás. Persze a derítés, a szűrés gépekkel gyorsítható, fokozható. Erre is szükség van. Mert mi volt régen? A vevő jött, megkóstolta a bort, megszemlélte, ha ízlett neki, a szőlősgazda markába csapott. Most pedig ... Laboratóriumokban, „mindenféle kifinomult módszerrel, eszközzel” kóstolgatják a borokat. Ráadásul ezek az eszközök csalhatatlanok, nem dőlnek be a figyelemelterelő adomáknak, a kész borból is kimutatják, ha valaki vízzel, vagy cukorral házasította. Semmiképpen sem éri meg a kockázat, mert a hamis lőre a gazdája nyakán marad, mi több, a bortörvény megsértéséért még be is perelhetik. No, azért azt ne gondolja senki, hogy a jó pincemester nem próbál igazítani, javítani egy kicsit a boron. Főként olyan esztendők után, mint a tavalyi, amikor az igazi napfény szűkösebb volt a kívánatosnál. Ilyenkor a pincemester úgy tesz, mint régen a lecsúszott nemes. Fiának, borának jó társat keres, bízván, hogy a házasítás lendít majd valamit a gyengébb termésen. Igen, házasítják a borokat. Mi több, elárulom, hogy olykor a hiányzó íz- és zamatanyagot is pótolják mustsűrítménnyel. Ámde ezek a fogások nem számítanak sehol hamisításnak, és főként nem megengedhetetlen borszaporításnak. Horváth János nem őrzi a pincemester titkát, mint a régiek. Telepesként került Balfra, és szülőfalujában Rábatamásiban nem nagyon figyelgették az emberek, merre kanyarodik a szőlőkacsa. Horváth János Balfon tanulta ki a szőlőművelést, a borkezelést, méghozzá a téeszben, melynek 1949 óta tagja. Beavat a titkokba, de nem sok haszonnal, mert aligha tudnám őket pontosan, jól továbbadni. Én arra hegyezem a fülem, hogy vannak makacs borok, melyek nehezen hagyják magukat tisztítani. — Méghogy makacs bor? — álmélkodok. Horváth János legyint. — Általában évjáratok szerint van. De nem gond. Legfeljebb újból megszűrjük őket. Aztán mondja, hogy néha a bor megtörik. Elveszíti belső tüzét. Árulkodik a színe is, de még jobban az íze, mely hogy is mondjam, olyan tapogatós. Értik, ugye? De azt nem árt megjegyezni, hogy ilyenkor télen őrködni kell, ha kicsit megapadnak a hordók, utána kell tölteni, mert a bezárt levegő átka lehet a bornak. No, és végezetül álljon itt még egy jó tanács. Horváth János szerint a jó bort is el lehet rontani. Mert nem elég a szőlő érését kivárni, a jó mustot összegyűjteni, deríteni, tisztítani, mindez kárba mehet, ha a hordó, melybe a bor kerül, nem volt elég tiszta, ha a dongákat megülte a dohosság. Úgy vélem, a balfi pincemestereknek hinni lehet. Tavaly négy borfajtával indultak a megyei borversenyen, mindegyik érmet hozott. Hogy idén mi lesz? Az egyelőre még ... titok. Németh Endre 1981. február 24., kedd