Kisalföld, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-02 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1981. JÚNIUS 2., KEDD ÁRA: 140 FORINT XXXVII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM Szennay András kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szennay Andrásnak, a pannonhalmi bencés rend főapátjának az állam és a katolikus egyház együttműködésének fejlesztése, valamint a bencés rend társadalmi beilleszkedése terén végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke. Ifjúsági küldöttség utazott Berlinbe Hétfőnifjúsági küldöttség utazott Berlinbe, Köpfe Lászlónknak, a KISZ KB titkárának vezetésével. A delegáció részt vesz a Szabad Német Ifjúság XI. kongresszusán, majd az Erfurt megyei ifjú kommunisták találkozóján. Lengyel partizánküldöttség látogatása A Magyar Partizán Szövetség meghívására látogatást tett Magyarországon a lengyel szabadságért és demokráciáért harcolók szövetsége (ZBOWID) elnökségének küldöttsége Stanislaw Kurda főtitkár vezetésével. A két szervezet küldöttsége teljes egyetértésben tárgyalásokat folytatott együttműködésük továbbfejlesztéséről. Az ipari és a kereskedelmi bizottság ülése Az utóbbi években nem akadt olyan ipari, kereskedelmi bizottsági ülés a parlamentben, ahol ne lett volna szó a termelőeszköz-kereskedelem helyzetéről. A két bizottság hétfőn együttes ülését teljesen ennek a témának szentelte. A képviselőknek készített írásos tájékoztató, valamint Spilák Ferencnek, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettesének szóbeli kiegészítője igyekezett teljes képet rajzolni az 1968-ban életre hívott TEK-vállalatok történetéről, mai munkájukról, a fejlesztés teendőiről. Egyebek között elhangzott: a 29 szakosított vállalat és szövetkezet az utóbbi esztendőkben fejlődő munkával árualapjának 65 százalékát belföldi, 35 százalékát külföldi forrásból szerzi be. Budapestre érkezett Lubomír Strougal Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hétfőn baráti látogatásra Magyarországra érkezett Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke Lubomír Strougal kíséretében Budapestre érkezett Rudolf Rohlicek, a minisztertanács elnökhelyettese, Alois Hloch külkereskedelmi miniszterhelyettes, Dusán Spádil külügyminiszter-helyettes és Karol Ujházy, az állami tervbizottság elnökhelyettese. A csehszlovák, magyar és vörös zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren a vendégek fogadására megjelent Lázár György. Marjai József, a minisztertanács elnökhelyettese, Bajnok Zsolt, államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Kovács Gyula, az Úr(Folytatás a 2. oldalon.) Már az aratásra készülnek Gondos munka a földeken A kora tavaszi idő kedvezett a mezőgazdaságnak, így a tavaszi vetőmagok optimális időben, jó minőségben kerültek a földbe. Az idénre sikerült azt is elérni, hogy a lucernatelepítésből már 82—83 százalék került tiszta vetésre, és mindössze 17—18 százalék volt a felülvetés, holott korábban ez ötven százaléka volt az összes lucernaterületnek Az áprilisi fagyok azonban megviselték a megye szőlőit, gyümölcsöseit Fagykárt szenvedett 867 hektár szőlő, ahol a kár 10—20 százalékos, ez pedig 12 millió forintnyi terméskiesést jelent. Gyümölcsösökből 974 hektárt ért a fagy, az Állami Biztosító felmérése szerint a kár 32 millió forint. A hideg legjobban a győri járásban károsított, a soproni borvidék kevésbé érezte meg a mostoha, fagyos tavaszit. A megye mezőgazdasági üzemei több mint ezerötszáz hektárral növelték a cukorrépa vetésterületét, így öszszesen 13 532 hektárra került répa. A növényállomány kielégítő, a jelenlegi értékelés alapján a terület 75—80 százalékán jó a tőszám, 10—15 százalékán közepes, mintegy tíz százalékra tehető a gyengébb vetésállomány. Folyamatos a répatáblákon a védekezés a kártevők ellen. A vegyszeres felülkezelést eddig a terület 40 százalékán végezték el, a répabolha elleni védekezésre elsősorban a Rábaközben volt szükség, mintegy ezerkétszáz hektáron. A kalászos területek jelenlegi legfontosabb munkája a lisztharmat elleni védekezés, erős lisztharmat-fertőzés tapasztalható — búzaföldeken — a soproni járásban és a Rábaközben. A védekezést ellene megkezdték az üzemek, eddig hatezer hektárt kezeltek le. Vizsgálták a lisztharmat fertőzés erősségét, a medyében előreláthatólag 25—30 ezer hektáron lesz szükség védekezésre. A megyei növényvédelmi szakemberek folyamatosan értékelik a kalászosok növényegészségügyi állapotát és rendszeresen javaslatot tesznek a növényvédelmi munkákra. Kukoricából összesen 49 567 hektárt vetettek a megye gazdaságai, ez a tervezettnél 138 hektárral több. A nagyüzemi kukoricavetésterület csaknem egésze valamilyen termelési rendszerhez tartozik, a rendszergazdák szakmai útmutatásai körültekintőek, megfelelő fajta és talajhőmérséklet ismeretében állították össze a vetési sorrendet. Csaknem befejeződött a lucerna első kaszálása, a termés átlagosan hektáronként 2445 kiló. Veszélyes rovarkárosító nem észlelhető a lucernatáblákon, ennek ellenére a magfogásra szánt területeken a növényvédelmi munkák gondosságot kívánnak. A kikelt burgonyákon viszont már megjelent a burgonyabogár, s néhány üzemben tapasztalható, hogy a lóbabot is károsítja a levéltetű. összességében a megye vetésállománya kielégítő, az eső viszont nagyon kellett a földekre. Október 1-től március végéig megyei átlagban 241 milliméter csapadékot kapott a megye, ezzel szemben az, ötvenéves átlag 258 milliméter. 1970-től pedig a tízéves átlag 210 milliméter Az áprilisi és a májusi 34 milliméteres csapadék meszsze elmarad az ötvenéves átlagtól, ami 118 milliméter, a tízéves átlag pedig 105,7 milliméter. Ez a néhány adat is indokolja az öntözőberendezések üzemeltetését. A tartós áprilisi-májusi szárazság a tavaszi vetéseket viselte meg, legkevesebb csapadékot kapott a győri járás és a Rábaköz. A következő hetek legfontosabb tennivalója az aratásra való felkészülés, a gépszemlékre június 20-tól kerül sor. A május eleji értékelés alapján 776 kombájn van a mezőgazdasági üzemekben, tízórás munkaidőt figyelembe véve naponta 7351 hektár aratása lehetséges ezzel a gépállománnyal. Viszont a kalászosok betakarításával egyidőben munkát ad 4583 hektár borsó és 3320 hektár repce aratása is. Veszteségmentes betakarításra törekszenek az idén is a megyében, üzembiztos gépekkel, jól szervezett munkával. Ezért a közeli jövőben a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya minden aratásban érdekelt vállalattal közösen egyezteti a tennivalókat. ■ Egy új kerület Csehszlovákia fővárosában Prágában, itt építi a Győr megyei állami Építőipari Vállalat a Károly Egyetem 1300 személyes szállodáját. Az érdekes vállalkozásról szóló riportunk a 3. oldalon. rij magyar nagykövet Jugoszláviában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Simon Pált, hazánknak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki elutazott állomáshelyére. • Befejezte munkáját a KISZ X. kongresszusa Vasárnap reggel Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Székházában megkezdte záró tanácskozási napját a KISZ X. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Négy hozzászólással folytatódott a KISZ Központi Bizottság beszámolója és a dokumentumok fölötti vita. Gremsberger Gábor, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója többek között elmondotta: az érdekképviselet gyakorlásának feltételeiért az ifjúsági szervezetnek nap mint nap meg kell küzdenie. Újvári Sándor, a kiskunhalasi kórház gazdasági igazgatója arról szólt, hogy a társadalom, ezen belül az ifjúság elemi felelőssége törődni az idős emberekkel. Vozár Ilona, a hajdúböszörményi Bocskai Gimnázium tanulója hangsúlyozta: a középiskolai KISZ- szervezetek nem mondhatnak le arról, hogy követelményeket állítsanak a felvételüket kérő diákok elé. A vita utolsó felszólalója dr. Szekeres Imre, a KISZ Veszprém megyei Bizottságának első titkára volt, aki az ifjúsági mozgalom munkastílusának. rm."Hmm*"füzereinek néhány vonatkozását elemezte Ezt követően terjesztette elő a szerkesztő bizottság jelentését Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A kongresszustól kapott megbízatásnak megfelelően a szerkesztő bizottság feldolgozta a plenáris tanácskozáson és a szekcióüléseken elismozott valamint az írásban hennrí Hatt hozzászólásodat, javaslatokat, észrevételeket. A tanácskozásokon JS73 7V1.Írmi Von+glis szót, 176 küldött pedig írásban fejtette ki véleményét. Ilyenformán a küldöttek több mint 34 százaléka kapcsolódott észrevételeivel, javaslataival a kongresszus napirendjén szereplő témákhoz. A széles körű eszmecserében szót kért és kapott 24 meghívott vendég is. A szerkesztő bizottság véleménye szerint a hozzászólók is azokat a kérdéseket tartották fontosnak, amelyekről a beterjesztett dokumentumok szólnak, s a lényeget tekintve általános egyetértés volt tapasztalható az azokban foglaltakkal kapcsolatban. Ez abból is következik, hogy széles körű, demokratikus vita előzte meg a kongresszust, így a központi bizottságnak — amely két ízben is tárgyalta a határozati javaslatot — módja volt a vita tapasztalatainak érdemi hasznosítására. Azzal fejezte be a jelentést Nagy Sándor, hogy természetesen a nagyszámú hozzászólás tüzetes elemzése, feldolgozása, a KISZ munkájában történő hasznosítása az újonnan megválasztott központi bizottság feladata lesz. Ezt követően Fejti György mondott vitazárót, megvonva a két és fél napos kongreszszus mérlegét. — Valamennyien a tisztességgel elvégzett munka jó érzésével érkezhetünk a tanácskozás végére. Úgy vélem, kijelenthetjük: a kongresszus eredményes munkát végzett. Minden résztvevője arra törekedett, hogy nyílt elemzést, reális számvetést készíthessünk a két kongresszus közötti időszak munkájáról, eredményeinkről, fogyatékosságainkról egyaránt, s hogy keressük a továbblépés lehetőségeit. E célokat — megítélésem szerint — a kong(Folytatás a 2. oldalon) A SZOT Elnökségének ülése Az energiagazdálkodás korszerűsítésével, valamint a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosításával a mostani ötéves tervidőszakban 26—28 milliárd forinttal növelhető a nemzeti jövedelem, ezért fontos társadalmi feladat e törekvések elősegítése — hangoztatta a hétfői ülésén a SZOT Elnöksége. Ezért felhívta valamennyi szakszervezeti szervet, hogy segítse az energiatakarékosságot, a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítását. A racionálisabb energiagazdálkodási program célja, hogy az 1979—80-ban megkezdődött takarékossági folyamatok folytatódjanak, s mérséklődjék az egységnyi termeléshez szükséges energiafogyasztás. Nagyrészt az ágazati javaslatok megvalósításával öt év alatt 1,5—1,7 millió tonna kőolajnak megfelelő energiamegtakarítás érhető el, ami a jelenlegi árakon számítva 400—500 millió dollárnak felel meg. Reális számítások alapján elérhető, hogy a népgazdaság enegiaszükségletének növekedése öt év alatt ne haladja meg a 10 százalékot. A jobb hatásfokú ipari és háztartási villamoskészülékek gyártását és a jelentősebb energiaracionalizálási fejlesztéseket állami támogatás is segíti és ösztönzi. A SZOT Elnöksége felhívja a dolgozókat, hogy segítsék e fontos program végrehajtását, bővüljön társadalmi mozgalommá mind a munkahelyeken, mind pedig a lakóterületeken az anyag- és energiatakarékosság, a hulladék és a másodnyersanyagok hasznosítása. Az elnökség megvitatta a szakszervezetek elméleti kutató intézetének 1976—1980. években végzett munkájáról szóló jelentést és az intézet következő ötéves feladatait. Az intézet új ötéves programjának célja, hogy meghatározza azokat a főbb kutatási irányokat, amelyekkel segítheti a szakszervezeti mozgalom egészét érintő döntések előkészítését. Az intézet hozzájárul a távlati gazdasági, szociálpolitikai tervek elkészítéséhez, a kiemelt — elsősorban szakszervezeti vonatkozású — társadalomtudományi témák kidolgozásához. További napirendi pontként az elnökség megvitatta a vállalati jóléti és kulturális ellátás pénzügyi szabályainak módosítására vonatkozó szakszervezeti javaslatokat; a szakszervezeti szervek VI. ötéves beruházási tervéről szóló előterjesztést; megtárgyalta az 1932. évi szakszervezeti tagdíjbesorolás irányelveit.