Kisalföld, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1981. SZEPTEMBER 1. KEDD ÁRA: 1,40 FORINT XXXVII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Fogadás Budapesten augusztus 29- én és 30-án zajlott le az MHSZ vezetők negyedik or­szágos tanácskozása. A ta­nácskozáson részt vettek az MHSZ testvérszervezeteinek küldöttségei is. A Német De­mokratikus Köztársaságot Günther Teller altábornagya, a GST Központi Vezetőségé­nek elnöke, valamint Walter Seider ezredes, a GST Er­furt megyei elnöke képvisel­te. A vendégek tegnap Győr­be látogattak. A megyei pártbizottság székházában fogadta őket Háry Béla, a Magyar Szocialista Munkás­párt Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára, aki tájékoztatót adott me­gyénk politikai, gazdasági és kulturális életéről. Részt vett a fogadáson Horváth János, a megyei pártbizottság tit­kára, dr. Papp József, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, valamint Kovács Ár­pád alezredes, az MHSZ me­gyei titkára. Szolidaritási akciósorozat Hétfőn a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának székházában ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizott­ság. A tanácskozáson a ma­gyar közvéleményhez szóló felhívást fogadták el. A do­kumentum jelzi: a Magyar Szolidaritási Bizottság szep­tember 1-től — a nemzet­közi antifasiszta világnap­pal kezdődően — meghirde­ti hagyományos őszi szolida­ritási akciósorozatát. •• Ötvenéves a Magyar Élettani Társaság Hétfőn jubileumi üléssel emlékeztek meg a Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem Nagyvárad téri épületé­ben a Magyar Élettani Tár­saság megalapításának 50. évfordulójáról. Jelenleg ez az egyik legnagyobb — több mint félezer tagot számláló — orvostestület, amely a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége keretében tevé­kenykedik. A jubileumi eseményhez — miként az ünnepségen bejelentették — háromnapos szakmai tanácskozásként kapcsolódik a társaság idei, sorrendben 48. vándorgyűlé­se. A tanácskozás elnökeként Ádám György professzor fel­idézte, hogy fél évszázaddal ezelőtt Szent-Györgyi Al­bert, akkor a szegedi egye­tem élet­vegytan tanára tett előterjesztést a társaság szervezetének és munkájá­nak szabályozására. A mostani szakmai prog­ramnak hat fő témaköre van, mintegy félszáz előadásban foglalkoznak a hazai életta­ni kutatások legújabb ered­ményeivel. Közigazptástu­dillényi konferencia Hétfőn megkezdődött Veszprémben a Nemzetközi Közigazgatástudományi Tár­saság európai csoportjának három napos konferenciája. A 18 országból érkezett mint­egy 200 résztvevő , előtt dr. Markója Imre, igazságügy-­ miniszter mondott megnyitó beszédet, amelyben részlete­sen szólt közigazgatásunk és jogrendszerünk fejlődéséről, az azzal kapcsolatos tudo­mányos kutatásokról és a to­vábbi fejlesztésre vonatkozó elképzelésekről. A megnyitó ülésen jelen volt Michel Besage, a Nem­zetközi Közigazgatási Tudo­mányi Társaság főtitkára is. A konferencia megnyitó ülését követően két fő refe­rátum hangzott el. Dr. Var­ga József, a Minisztertanács Titkárságának vezetője a szocialista országok, Hugo van Hassel holland profesz­­szor pedig a nyugat-európai országok közigazgatási intéz­ményeiről adott összefoglaló tájékoztatást. A tartalomból Szüretre készülnek Sopronban * Csuhé * Nehezen jut el a víz Ménfőcsanakra? * A törvény tornácán Egykor mindenesnek nevezték A mezőgazdaság szolgálatában Ünnepség nélkül, ősszel majd az is lesz, mondhatni külső­ség nélkül, a tudomány eszközeivel emlékeztek a héten, Mo­sonmagyaróváron arra a jeles eseményre, miszerint 1856-ban, 125 éve kezdődött meg a városban a mezőgazdasági gépek ké­szítése. A háromnapos kollokvium a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárának ud­varán rendezett termékbemutatóval ért véget. A Rába mező­­gazdasági gépcsaládja csupán ízelítőt adott a mai találatból, mégis már a holnap számára volt előrejelzés. íme itt tart az a gyár, most már új szervezetében, amelyet a hazai mezőgaz­dasági gépgyártás bölcsőjének is lehet tekinteni. Egy és negyed százada adva volt a feudális Magyarország, jóformán kizárólag kézi szer­számokkal ellátott uradalmi földjeivel, s nagyon halkan „hallani lehetett az igényt”, hogy valamilyen módon könnyítsenek az embert nyű­­vő munkán. Ennek felismeré­se, s a földből élőkkel való állandó kölcsönhatás, ami vé­gigvonult a Lajta-parti város legrégebbi gyárának, a Mo­sonmagyaróvári Mezőgazda­­sági Gépgyárnak tisztelet parancsolóan hosszú történe­tén. Ma vizsgálva az MMG munkáját, csak a Rába ilyen jellegű tevékenységének át­fogó elemzésével kaphatunk teljes képet. Az egykor ön­állóan működő budapesti Vö­rös Csillag Traktorgyárat,­ a szombathelyi mezőgépüze­met és az MMG-t egyesítő Rába hajdan, a százhét má­sodik évtizedében maga is készített mezőgazdasági gé­peket. A húszas években úgy­­nevezett motorokét, a har­mincas évektől 15, később 20—25 lóerős Rába minde­neseket. Sokkalta később, 1973-ban a Vörös Csillag Traktorgyár átvételével kap­csolódott be a Rába ismét a mezőgazdaság szolgálatába. Az ezt követő évben, 1974 karácsonyára, négy és fél hó­nap alatt készült el a hazai gyártású Rába-Steiger Cou­gar erőgép, az a berendezés, amelyik — nem túlzás ezt állítani — új úton indította tovább a hazai mezőgazda­­sági gépgyártást. (A Rába az említett erőgépből 1980-ig 1540-et készített.) A Rába terméke fölöttébb lelkes fo­gadtatásra talált,­ ám a kor­szerű erőgép korszerű mun­kagépeket kívánt.. Mint min­den olyan esetben, mikor e két termék fejlesztése nem egyazon kézben van, most is jelentkeztek a gondok: a kiváló tulajdonságokkal ren­delkező Rába-Steiger Cougar kiszolgálására nem volt meg­felelő minőségű, méretválasz­tékú munkagén. T­ecset tebb importból, ho­lt k­é­t Márná­dig a hazai fellesztésű és gyártású korszerű munkagén éppen e kiadásoktól akarta részkínyélni az országot. Ez a gond vezetett oda, hogy 1976-ban a Rába tár­gyalásokat kezdett új, kor­szerű munkagépek licencvá­sárlására, s az ezt követő évben már százas sorozatban gyártották ezeket Szombathe­lyen. Ez a kiteljesedő tevé­kenység sürgette­ az erők egyesítését, annak a szerve­zetnek a létrehozását, amely­ben a legnagyobb tudatos­sággal és előrelátással, össz­hangban és együtt készítik az erő- és munkagépeket, így kapcsolódott Magyaror­szág egyik legősibb gépipari üzeme, az MMG a Rábához. Ma Rába ismert erőgép­családját nagyon korszerű­­munkagépek képesek kiszol­gálni. Az IH—720-as ekecsa­ládban 54 alaptípus van. A tárcsacsalád az IH—­770-es tí­pusra épül, s ott van az IH—490-es könnyű tárcsacsa­lád, az IH—Cyclo—409-as ve­­tőgép, illetve annak 500-as változata, valamint az IH— 800-as ekecsalád. A termék­választék bővítésére — na és a mezőgazdasági rendszerek igényeihez igazodva — az elmúlt években a Rába ki­fejlesztette a 6200-as gabona­­vetőgépet, majd az előbbihez hasonló licenc alapján az IH—14-es középmély lazít­ót. A felsorolt munkagépek­ből a nagyvállalat eddig mintegy 6500-at készített. Úgy számolható, hogy 1980-ig a Rába munkagépekből és erőgépekből 160 millió dol­lár értékű terméket készített a hazai gazdaságok számára, s ezekhez nem egészen 50 millió dollárt használt fel. Ily módon mezőgazdasá­gunknak, s áttételesen a nép­gazdaságnak 110 millió dol­lárt takarított meg. Külön fejezetet érdemelne a Rába korszerű baromfitartó beren­dezéseinek kínálata. A Mo­sonmagyaróvári Mezőgazda­­sági Gépgyár által 1960 óta készített berendezések mint­egy 250 millió rubel és 24 millió dollár bevételt ered­ményeztek. Ma számtalan változatuk szolgálja a kor­szerű állattartást, megteremt­ve ugyanakkor az exportüz­letek lehetőségét. F. J. Országos tanévnyitó ünnepség Pozsgay Imre beszéde A hirtelen jött zápor sem zavarta meg vasárnap a Sá­rospatakon tartott országos tanévnyitó ünnepséget, ame­lyet a televízió is közvetí­tett. A fennállásának 450. év­fordulóját ünneplő Rákóczi Gimnáziumban az iskola mintegy 700 diákja, s ugyan­ennyi meghívott vendég je­lenlétében Pozsgay Imre mű­velődési miniszter köszön­tötte az ország tanulóifjúsá­gát az 1981—182-es tanév kez­dete alkalmából. Beszéde bevezető részében az­­ ország valamennyi peda­gógusát, gyermek- és ifjú­ságvédelemmel foglalkozó szakemberét, az óvodásokat, az általános- és középisko­lásokat, a szakmunkáskép­zők és szakiskolák tanulóit, az egyetemi és főiskolai hall­gatókat köszöntötte, majd így folytatta: — Kívánom, hogy az újabb fejlődést és sikereket ígérő, de előreláthatóan nem kevés nehézséget is hozó új tanévben, a korábbiaknál több nevelő és tanuló talál­jon örömet munkájában, fel­adatában. Az­ oktatás fejlesztéséről szólva a miniszter hangsú­lyozta: az iskolát nem időn­kénti lökésekkel, megrázkód­tatást okozó változtatásokkal, hanem folyamatos, szakadat­lan fejlesztéssel kell beillesz­teni a társadalmi haladás menetébe. Fejlesztésre ter­mészetesen ezen a területen is szükség van, mert hiszen a gyorsan szaporodó ismere­tek elsajátításának módsze­reit újra és újra létre kell hozni és alkalmazni kell. Olyan megoldást kell­­ talál­nunk az iskolarendszer és az oktatás-nevelés fejlesztésé­ben, amely épít a magyar nemzeti oktatásügy évszáza­dos jó hagyományaira, a nemzetközi jó tapasztalatok­ra, a szocialista iskolarend­szer vívmányaira, a mai is­kola sok-sok értékére. Mind a közoktatásban, mind a fel­sőoktatásban hosszú távra szóló, messze tekintő fejlesz­tési tervek kidolgozása a fel­adatunk. A továbbiakban a minisz­ter leszögezte, hogy az álta­lános iskola keretében kell biztosítani a kötelező alap­­iskolázás egységének megőr­zését, a tankötelezettségi tör­vény következetesebb érvé­nyesítését; önálló iskolázási formaként kell megőrizni a középfokú oktatást, s ugyan­akkor meg kell oldanunk, hogy az általános műveltség és a szakismeret szerves egy­séget képezzenek, s tovább kell szélesítenünk a képzés­ben résztvevők körét. — Jó iskolát teremteni a hazának, a szocialista Ma­gyarországnak, ez közös ér­dekünk és közös felelőssé­günk. Társadalmi, gazdasági gondjainkon úrrá lenni, né­pünk további felemelkedését előmozdítani csak jó iskola segítségével lehet — hang­súlyozta befejezésül Pozsgay Imre. Az ünnepség a DIVSZ-in­­dulóval ért véget. Nemzetközi tapasztalatcsere-Erdőmérnök-képzés, gyakorlati oktatás Jelentős tudományos és­­ pedagógiai esemény színhe­lye ezekben a napokban Sop­ron. Az Erdészeti és Faipari Egyetemen tegnap kezdődött a Bulgária, Csehszlovákia, NDK, Szovjetunió és hazánk erdészeti felsőoktatási intéz­ményeihez tartozó tanulmá­nyi és kísérleti erdőgazda­ságok vezetőinek több na­pos, tapasztalatcserékkel is fűszerezett találkozója. Tegnap délelőtt dr. Gál Já­nos, az EFE rektora nyitotta meg­ azt a kerekasztal-kon­­ferenciával kezdődő ese­ménysorozatot, amelyre Moszkva, Leningrád, Brno, Zvolen, Szófia, valamint az NDK-beli Tharand tanulmá­nyi és kísérleti erdőgazdasá­gainak vezetői érkeztek meg. Részt vesznek a tanácsko­záson a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának, vala­mint a MÉM szakoktatási és kutatási főosztályának képvi­selői. A hazai erdőmérnök­­képzést, a gyakorlati okta­tást segítő üzemek közül a Soproni Tanulmányi Állami Erdőgazdaság, a Somogyi-, valamint a Balatonfelvidéki Erdő- és Fagazdaság, a Nyu­gatmagyarországi Fagazda­sági Kombinát vezetői je­lentek meg a tanácskozáson. A megnyitót dr. Csesznák Elemér egyetemi docens vi­taindító előadása követte. Az előadás az erdészeti egyetemi-főiskolai gyakorla­ti oktatás célját — a többi között — a korszerű eljárá­sok megismerésében, az ön­álló gondolkodás kialakítá­sában jelölte meg. A célok elérésére megnyugtatóan al­kalmas tangazdaság tekinte­tében azonban még sok a bizonytalanság, mondotta, majd több olyan, a tangaz­,­daságok szervezeti felépíté­sével, hovatartozásával és finanszírozásával kapcsolatos gondot említett meg, ame­lyek nem segítik megfelelő­en a gyakorlati képzést. A továbbiakban a hatéko­nyabb oktatási formákról és módszerekről, a gyakorlati oktatás komplexitásának nö­veléséről, az oktatás fejlesz­tési kívánalmairól és lehető­ségeiről szólt mind a szak­mai tartalom, mind az idő­tartam megjelölésével az előadó. Az előadást vita követte. A találkozó második és harmadik napján a Soproni Tanulmányi Állami Erdő­­gazdaságban,, valamint a Ba­latonfelvidéki Erdő- és Fa­gazdaságban tapasztalatcse­rén vesznek részt a találko­­zó hazai és külföldi vendé­gei. A tapasztaltak és a te­endők összefoglalására szep­tember 4-én, Sopronban ke­rül sor. F. I. A KÉSZÜLŐDÉS A HANNOVERI VASAKRA. A Csepel Művek Szerszámgépgyára a ha­gyományokhoz híven az idén is részt vesz a Hannoveri Szerszámgép Világkiállításon. Hatfé­le szerszámgéppel szerepelnek, közülük legérdekesebb és a legújabb a Yasda japán cég licen­­cével készülő precíziós megmunkáló központ.

Next