Kisalföld, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-01 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1981. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 1,40 FORINT XXXVII. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Budapestre érkezett Ny. Faggyejev Szerdán Budapestre érkezett Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára. Itt tartózkodása során Marjai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyettesével, a KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnökével folytat tárgyalásokat a bizottság következő ülésének előkészítésével kapcsolatos kérdésekről. Befejeződtek a hivatalos tárgyalások Lázár György hazaérkezett Dániából Lázár György, a Minisztertanács elnöke, kedden érkezett kétnapos, hivatalos látogatásra Dániába. Ismeretessé vált az elsőnapi politikai tárgyalások után, hogy az érdekeltek további fejlődésre látnak lehetőséget a dán—magyar kereskedelmi forgalom bővítésében. Erről úgy vélekedtek, hogy habár a kereskedelem a hetvenes évek óta tetemesen nőtt a két ország között, bőven maradt még feladat az együttműködés új területeinek feltárásában. A Lázár György kíséretében Koppenhágában tartózkodó magyar kormányférfiak szerdán reggel dán partnereikkel már hozzáláttak részletkérdések feltárásához, amit Lázár György a koppenhágai Langelinie Pavillonen étteremben, a magyar vendégek tiszteletére adott banketten, a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztését szolgáló, előrevivő párbeszédnek nevezett, s kívánatosnak ítélt. Ismeretessé vált, hogy kedden a politikai tárgyalások folyamán a kormány elnöke újabb magyarországi meghívást tolmácsolt Jörgensennek, amit a dán kormányfő el is fogadott. Következő látogatása lenne a harmadik alkalom, hogy a szociáldemokrata politikus hazánkban jár: 1974-ben, akkor pártja vezetőjeként. 1978- ban már miniszterelnökként kereste fel Jörgensen Budapestet, s akkori hasznos tárgyalásaira most is többször, melegen utalt. Lázár Györgyöt a látogatásra elkísérte Anker Jörgensen dán miniszterelnök. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülésezett Győr város Tanácsa javult a beruházások előkészítése Döntés a Lenin-liget jövőjéről Ülést tartott tegnap délelőtt Zámbó József elnökletével Győr város Tanácsa. A testület első napirendi pontként a VI. ötéves tervi beruházások, intézményi- és lakásfelújítási feladatok előkészítettségének helyzetéről szóló beszámolót vitatta meg. A hatodik ötéves tervi beruházások előkészítése lényegében már az elmúlt tervidőszak végén megkezdődött, hiszen csak így lehet biztosítani a zökkenőmentes áttérést, pontosabban a városfejlesztés folyamatosságát. A tanácsi beruházások mennyisége a következő öt évben mintegy a negyedével csökken, minden ágazatban jelentős mértékben — az általános iskolai tantermek építésének kivételével. A mennyiségi csökkenés miatt megnő a felújítási, fenntartási munkák jelentősége. Mint a tanácsülésein Balogh József általános elnökhelyettesnek,a kérdésekre adott válaszában is elhangzott: a megyeszékhelyen folyamatban lévő beruházásoknál nem okoz jelentős gondot az előkészítettség foka. Indokolt azonban, a fentebb leírtak miatt, hogy az illetékes tanácsi, tervező és kivitelező szakemberek az egyes területeken havonta — a szükséges vezetői szinten — koordinációs megbeszéléseiket tartsanak. A hatodik ötéves tervi feladatok ütemezését többször is értékelték a tervező és kivitelező vállalatokkal. Ha a kivitelezői kapacitás lehetővé teszi, a tanács a kedvezőbb költségek céljából versenytárgyalásokat hirdet. A magánerős lakásépítések segítésére tárgyalások folytak az OTP-vel és a Mészövvel. Az egyeztetések még nem zárultak le. Abban viszont már megállapodás történt, hogy a tervezett többletlakásokat az OTP Ménfőcsanakon és Szabadhegyen építteti. Megtörtént a város vállalataival is a közös feladatok egyeztetése. A megnövekvő intézményfelújítási feladatok ellátására (előkészítésre, ütemezésre, szervezésre) a tanács művelődési osztásán gazdasági műszaki ellátó szervezet alakult. A műemléki negyedben elvégzendő munkák segítésére augusztusban városrekonstrukciós operatív bizottságot hoztak létre. Ide kapcsolódik még: 1932-től az Országos Műemléki Felügyelőség Győrött önálló építésvezetőséget alakít. Röviden a nagyobb beruházások helyzetéről. A Kun Béla lakótelep első ütemén befejeződött a durva tereprendezés és a kisajátítás. Gyorsítani szükséges az előközművesítés ütemét. A lakásépítés ütemszerűen történik, de az üzembehelyezésre, a beköltözési idő rövidítésére az eddiginél nagyobb figyelmet szükséges fordítani. A további (1985-ig tartó) lakásépítések kiviteli tervei készek. A Vörös Hadsereg új beépítési programjáról a napokban írtunk. A Nádor tér környékén 1985-ig 312 lakás épül, beruházási programja elkészült, a kisajátítások az idén kezdődnek. A Kun Béla lakótelep II. ütemén a mostani ötéves tervben 300 lakást kell átadni, és 4 500 lakás előszerelését biztosítani. A Gorkij úti lakótelepen még 90 OTP lakás épül. A tanácstagok egyetértően elfogadták a jelentést és a határozati javaslatokat az előkészítő munkáik gyorsítására, az építések és felújítások eddiginél is jobb összehangolására. A második napirendi pont az ifjúság kulturált szórakoztatásának helyzetéről, továbbfejlesztéséről szóló felmérés volt. A téma jelentőségét mutatja az a tény is, hogy a vita során tizennégy tanácstag mondta el észrevételeit, javaslatait! (A témát részletesen jövő heti ifjúsági oldalunkon ismertetjük.) A tanácsülésen módosították a közterületek fenntartásáról szóló tanácsrendeletet. A testületnek ezt követően fontos, várospolitikai kérdésben kellett döntenie. A legutóbbi, június 30-i tanácsülésre már előterjesztették a témát, de néhány pénzügyi és jogi kérdés tisztázatlansága miatt akkor a napirendről lekerült. Miről is van szó? A győri kórház bővítése óhatatlanul szükségessé teszi a zöldterület növelését, s ez ma már csak a Lenin-liget rovására történhet. Hosszú tárgyalások, a tanács végrehajtó bizottságának helyszíni szemléje után kompromisszumos megoldás született: az egészségügy által eredetileg kért teljes terület, illetve a tanács által nem helyeselt területi átadás között a félút: a tegnapi tanácsülés elé javaslatként az a végrehajtó bizottsági határozat került, amely szerint a Lenin liget területének felét adnák át a kórháznak, hogy az legalább megközelíthesse az ágyak számához előírt zöldterületi normát. Az írásos előterjesztés mellé szóbeli kiegészítések hangzottak el, amelyek felelevenítették az előző tanácsülésre készített tervvariációkat, és megindokolták, hogy ezekből miért foglalt állást a végrehajtó bizottság a „középutas” megoldás mellett. Az érvek és ellenérvek ütköztetéséhez hat tanácstag szólt hozzá, valamennyien egyetértve a kompromisszumos megoldással. A szavazás is ezt erősítette meg: egyhangúlag elfogadták azt a döntést, hogy a Lenin liget felét a kórház kapja meg — kizárólag zöldterület céljára, a parkot a közeljövőben teljes egészében felújítják. A tegnapi tanácsülés vitájában a következő tanácstagok szólaltak fel: Nagy Lajos, Bejczy Gyula, Barlovits Tibor, Baranyi Tibor, Csémi Zsuzsa, Losonczi Mihályné, Vaszary Péter, Szabó Józsefné, Kovács József, Bandi János, dr. Koppány Attila, Inotai Tibor, Tímár István, Smuck László, Tóth László, Nagy Imre, Kovács József, Molnár Ferenc, Bányai György, Sahó Nándor, Makrai László, dr. Németh András, J. F. A Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának értékelése Mezőgazdaságunk elmúlt egy évtizedéről e népgazdasági ág jelentőségét hűen tükröző, a fejlődés eredményeit és gondjait egyaránt árnyaltan megmutató képet kapott szerdai ülésén az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A Cselőtei László elnökletével megtartott ülésen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke is. Elsőként Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott tájékoztatót, kiemelve, hogy Magyarország mezőgazdasági termelésével a leggyorsabban fejlődő országok mezőnyében helyezkedik el. Több ponton kapcsolódtak az elhangzottakhoz Gonda György államtitkárnak, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének szavai is. Varga János (Győr-Sopron m. 9. vk) a vitában felvetette: a beszámoló markánsabban tükrözhetné a tudomány munkásainak tevékenységét s további feladatait mezőgazdaságunk fejlesztésében. A bizottsági ülés Cselőtei László vitaösszefoglalójával ért véget. Kádár János fogdta Geston Plissoonnert A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására október 27—30-a között hazánkban tartózkodott Gaston Plissonnier, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megbeszélést folytatott Gaston Plissonnier-val. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi helyzetet és eszmecserét folytattak az országainkat és pártjainkat érintő időszerű kérdésekről. A megbeszéléseken jelen volt Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője. Arányosan fejlődő út- és vasúthálózat Százmilliárd forint korszerűsítésre Nemzeti felemelkedésünk egyik nagy programjának a Széchenyi István fogalmazta közlekedési koncepciónak máig tartó hatása van. A közlekedési ágazat változatlanul a népgazdaság egyik kiemelkedően támogatott területe, s ennek megfelelően a VI. ötéves tervben is megkülönböztetett figyelem irányul a közúti, vasúti és egyéb közlekedésre. Az ágazat egységes és arányos fejlesztéséről rendezett szakkollégiumot Győrött, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, valamint a Közlekedéstudományi Egyesület a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. A tanácskozáson részt vett Szabó Mihály, a megyei pártbizottság titkára. A vitaindító előadást Ónczó György közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes tartotta a gazdaságpolitika és a közlekedési koncepció kapcsolatáról. Bevezetőjében felvázolta a hazai közlekedés fejlődését a közúti, vasúti személy- és áruszállítás, a hálózatok kialakulását. Ezután az országgyűlés által 1968-ban elfogadott új közlekedési fejlesztési terv megvalósulásáról, felülvizsgálatáról szólt. A népgazdaság lehetőségeihez igazított fejlesztés középpontjába a mostani tervidőszakban elsősorban nem a járműpark mennyiségi növelése, hanem a vasút- és úthálózat megbízható működtetése áll. A második előadást dr. Ivány Árpád főosztályvezető tartotta a közlekedés arányos fejlesztéséről. A közlekedéspolitikai koncepció alapján az egyes közlekedési alágazatok alkalmazkodnak az országos fejlesztési lehetőségekhez, tervekhez. Katona András, a KPM tervgazdasági főosztályának helyettes vezetője azt mutatta be, hogy a népgazdaság tervén belül milyen lehetőségei vannak az ágazatnak. Rámutatott, hogy az elmaradások miatt a hírközlésre juttatott fejlesztés aránylag magasabb lett, ugyanakkor a közlekedésre még így is anynyi jut, mint az építőipar, a bel- és külkereskedelem, a vízgazdálkodás fejlesztésére összesen. A százmilliárd forint fejlesztési összegen túl, mintegy ötvenkét ötvennégy milliárd forint út-hídfenntartási, korszerűsítési lehetőséggel számol a tárca. A közlekedés megbecsült ágazata hangsúlyozta. A délelőtti korreferátumok sorát Fülöp Györgyné dr. nyitotta a munkaerő-szerkezet minőségi, fejlesztési feladatairól. Szólt arról a sajátosságról, hogy miközben nagy arányban növekedett a felsőfokú végzettség aránya, számottevő az általános iskolát el nem végzettek tömege is a közlekedésben. Egy más megvilágításban ugyanerre mutatott rá a tanácskozáson, amikor a nehéz fizikai munka lassú csökkenését elemezte. A tanácskozásra az előzetes kétszázötven helyett már negyedfélszázan érkeztek, a mai program a vállalati vélemények és a központi elképzelések összehangolásának vitájának ígérkezik. a. s. fil Nagy teljesítményű hűtőkompresszorok segítségével tartják megfelelő hőfokon az export fagyasztott baromfit a Baromfiipari Nagykereskedelmi és Szolgáltató Vállalat győri export tranzit hűtőházában. Képünkön a hűtőgépház egy részlete látható.