Kisalföld, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
Termékszerkezet-váltás a győri Kossuth Téeszben Jövedelmezi gazdálkodás alacsony költséggel Kétlépcsős, távlati tervet dolgozott ki a győri Kossuth Termelőszövetkezet a termékszerkezet korszerűsítésére, a termelékenység és hatékonyság fokozására. Ugyanis ez a gazdaság 1976 előtt négy termelőszövetkezetként gazdálkodott, Vámosszabadi és Nagyhajós 1600—1800 hektár, a bácsai és az újfalui téesz 700—700 hektár területtel. Közös jellemző volt valamennyiben a széttagoltság, a korszerűtlen eszközállomány. A méreteiben megnőtt egyesült gazdaságnak tehát sürgős tennivalója lett a termékszerkezet megváltoztatása, amiben nagy segítséget kapott az öt pártalapszervezettől és a héttagú községi pártvezetőségtől Milyen eredménnyel járt eddig a terv részleges megvalósítása, erről számolt be minap Oross Imre téesz-elnök, a győri járási pártvégrehajtóbizottsági ülésén. A gazdaság növénytermesztésre alkalmas területe Győrújfalutól Vénekig húzódik, 3360 hektár szántó és ezer hektár a rét, legelő. A szakvezetés a 280 táblából húsz tömböt alakított ki, s egy-egy tömbben igyekezett egyféle növényt termeszteni. Megemelték a kukorica vetésterületét 800 hektárra, s így egy egységgel tagjai lehettek a KSZE termelési rendszernek. Megkétszereződött a tavaszi árpa területe, az összes termést sörár ősként értékesíti a gazdaság, a Sörárpa Társulás tagjaként évek óta fajtaösszehasonlító kísérleteket végeznek. Fokozatosan növelték a napraforgó területet, tavaly példám 82 hektáron 2,2 millió forint árbevételt értek el. Termékszerkezet -változtatást jelent majd a gyepterület intenzív hasznosítása, ezáltal kisebb területen terem majd meg az állatállomány takarmánya és a felszabaduló határrészekre magasabb termelési értéket hozó növények kerülnek. Az állattenyésztésben eddig a sertéstenyésztés korszerűsítésére került sor. ISV-technológiát, alkalmazott a gazdaság a fialásnál és a süldőnevelésnél. A szarvasmarha-tenyésztés szakosítását tavaly kezdték el, a város közelségié a tejhasznú állomány kialakítását indokolja. Fajtaátalakító keresztezések kezdődtek a szövetkezetben, és eredményeként a korábbi 2100 literes fejési átlag több mint 3700 literre nőtt. Főleg a növénytermesztésben csökkent az élőmunka felhasználás, a termelékenység növekedését bizonyítja, hogy amíg 1975-ben 140 dolgozó 36 millió forint termelési értéket hozott létre, ma 106-an 63 millió forint termelési értéket állítottak elő. Nőtt a termelési érték a hozamok növekedésével az állattenyésztésben is. A megyei tanács által közzétett öt gazdasági mutató alapján a szövetkezet az agregált sorrendben a tizenötödik helyet foglalta el. Ha csak a hatékonysági mutatók alapján értékeljük a gazdaságot, akkor a második helyen áll a megye gazdaságai között. Eredményezte mindezt a nyereségcentrikusság, a növénytermesztés komplex gépesítése, a költséggel való jó sáfárkodás. A kukorica mázsáját kétszáz forintnál alacsonyabb, a búzát, tavaszi árpát 160 forint szűkített önköltséggel termeld meg a téesz. A legtöbb tennivaló a szövetkezetre az állattenyésztésben vár. Tavaly elkezdődött a 768 férőhelyes szakosított telep építése, elkészültével a dolgozói létszám a felére csökken. A keresztezések folytatásával lehetővé válik a hozamok növelése, nem túlzott cél a tehenenként ötezer liter tej elérése, ugyanis jelenleg az F-1 -es fajtától már 4300 litert fejnek. Ugyancsak a hozamok fokozásával akarja növelni a gazdaság a sertéstenyésztés jövedelmezőségét. A háztáji szerves része a nagyüzemi gazdálkodásnak, jelentős mennyiségű terményt ad a közös a háztáji állattenyésztés fejlesztésére. Eddig például hatszáz sertés értékesítése volt a jellemző, az idén eddig a szövetkezet segítségével 960 sertést adtak el a háztájiból. Folyamatban van a kisegítő üzemág létrehozása, olyan tevékenység megszervezése, ami szorosan kapcsolódik a téesz alaptevékenységéhez. A stabilitás megtartására való törekvés jellemzi a gazdálkodást — foglalt állást a végrehajtó bizottság —, figyelemre méltó az alacsony önköltség a növénytermesztésben, a megfontolt nyereségcentrikusság, a termékszerkezet korszerűsítése. Ha továbbra is sikerül megőrizni ezt a gazdálkodási színvonalat, a termelést segítő önkritikus szemléletet, a győri Kossuth szövetkezet a jövőben isa megye egyik legstabilabb gazdasága lesz. (G. Szabó) li fesz Lébénymiklóson Kicsi a szövetkezet, de erős A megye fogyasztási és értékesítési szövetkezetei között Szil és Szany mellett a lébénymiklósi a legkisebb. A szövetkezetnek 2030 tagja van, 22 boltja, három felvásárlótelepe, négy ipari egysége. Tavaly hajszálon múlt, hogy nem lett a közösség kiváló. Az árbevételük az 1980-as évhez képest 8,5 százalékkal, a nyereségük 33,6 százalékkal nőtt. A Lébénymiklósi Áfész elnöke Prikler György azzal kezdi: öt év alatt a kereskedelmi, vendéglátóipari hálózatot igyekeztek rendbehozni (1978. nyarán nyílt meg a miklósi kis ABC, tavalyelőtt meg a lébényi áruház), a VI. ötéves tervben pedig az ipari tevékenység erősítése a cél. Ezen belül is az élelmiszeripari. Továbbá a termeltetés és a felvásárlás szervezése, segítése, a mezőgazdasági szakcsoportokban, a háztáji és kisegítő gazdaságokban. Egy legutóbbi felmérés szerint a háztáji gazdálkodásból (a termelőszövetkezeten keresztül értékesített tej, vágómarha és hízott sertés értékével együtt) 28,9 millió forint, származott 1981-ben. A fogyasztási és értékesítési szövetkezetben (575 taggal) négy mezőgazdasági szakcsoport működik: sertéstenyésztő, kisállattenyésztő, szőlő- és gyümölcstermesztő, méhész. Háromszázhatvankilencen vannak a sertéstenyésztők, tavaly 3911 állatra kötöttek szerződést, leadtak 4156-ot — 17,4 millió forint értékben. Szól az elnök a kisállattenyésztő szakcsoportról (a termelés évről évre csökken), a méhész szakcsoportról (a kis létszámú közösségben egyre fenyegetőbbé válik az elöregedés), majd az egyedi és továbbadási szerződéseken alapuló termékekről, az uborkáról, a bogyósgyümölcsökről, szabadfelvásárlásban a dióbélről és a szárazbabról. Hanem Prikler György mégiscsak a tervekről, a törekvésekről beszél a legszívesebben. Elsőként a vágóhídról. — Ezen a területen még eredményesebb lehet a gazdálkodásunk — mondja. — Gondolhatunk itt elsődlegesen az eddig veszendőbe menő vér, bőrke és sertésbél hasznosítására. A házi feldolgozóhoz adottak a feltételek, hamarosan beszerezzük a kisebb keverő- és töltőgépeket. Szeretnénk, ha már az idén megkezdődne a termelés, s készülne többek között préssajt, sütőkolbász, kenőmájas, pácolt termék. A sütőüzemben március óta nem sütnek finom pékárut, csak kétkilós fehér kenyeret és alföldi kenyeret. A rekonstrukciót követően — mert arra készülnek — viszont újból kerül majd az üzletekbe péksütemény, bukta, túrós táska. Az új, négy sütőteres kemence jövőre gazdagítja az ellátást. Ami a betonüzemet illeti: termel, de kevesebb kerítéslábat, kútgyűrűt, durva betonárut, járdalapot. A szövetkezet évente 100—150 ezer forint kocsiálláspénzt fizetett, a jövőben — jobb munkaszervezéssel — ezen akarnak pénzt „megfogni”. A szikvízüzem napjait számlálni lehet. Túladnak rajta, nem gazdaságos. A törekvések jól érzékeltetik a változásokat: a Lébénymiklósi Áfész területén is a legjelentősebb szerep az élelmiszeripari üzemekre vár. 3. 1. 1982. július 1., csütörtök Ajándék a városnak Épületfelújítás társadalmi munkában Festéket a Budalakk adott, a munkát a Fűszért dolgozói vállalták Kihasználatlan tartalék az esetek többségében az, ami — legyen bár egészen egyszerű, kézenfekvő dolog — eddig még senkinek nem jutott az eszébe. Ilyen egyszerű ötlet valósult meg most, egyszerre segítve egy új termék — festékfajta — megismerését, reklámozását, ugyanakkor örömet szerezve a soproniaknak, akik teljes eredeti pompájában, szépségében láthatják városuk egyik épületét. Dr. Kiss László, a Kisalföld Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat Füszért Igazgatója mondja: „A Budalakk Festék- és Műgyantagyár pár éve új, korszerű, műanyag alapú festékfajtát fejlesztett ki és kezdett gyártani. Az épületek külső festésére alkalmas, mosható és időtálló termék ára természetesen magasabb volt, emiatt a potenciális felhasználók eleve idegenkedtek tőle. A Kisalföld Füszért, mint az új festékféleség forgalmazója, a gyártóval együtt sok pénzt költött reklámra, mégis lassúnak bizonyult a műanyag alapú termék elterjedése. A nagykereskedelmi vállalat győri központi épületeinek falait is e festékekkel újította fel, tette esztétikussá. Ám még ez sem volt elég az elvileg számítható forgalom elősegítéséhez. „Ekkor támadt az az ötletünk, hogy a megye valamely központi helyén — társadalmi munkában — elvégezzük egy műemlék-épület külső felújítását a Modakril festékek felhasználásával. Sopron városa késznek mutatkozott ajánlatunk fogadására— mondja az igazgató. A soproni tanács — némi meditálás után — kiválasztotta a Színház út 32. alatti épületet. A Budalakk felajánlott vagy 22 ezer forint értékű festéket, a helyi IKV vállalta a homlokzat festésre való előkészítését és az épület állványozását, az előkészítéshez szükséges anyagokat a Füszért adta. Ugyancsak a nagykereskedelmi vállalat dolgozói végezték el — társadalmi munkában — a végső festési munkálatokat. Műemlék épületről lévén szó, annak színeiben is harmonizálnia kell környezetével. Ezért az Országos Műemléki Felügyelőség szabta meg a színösszeállítást: sárga és fehér festékek alkalmazását írta elő. A munka — ahogyan a Kisalföld Füszért dolgozói vállalták — a soproni ünnepi hetek kezdetére elkészült A példa — reméljük — nem marad egyetlen eset A megye más helységeiben is sok érték vár megújulásra, védelemre. Győrött, ahol különösen sok vállalat, szövetkezet működik, a közösségek sokat tehetnének az értékesebb városrészek megszépítéséért. Emlékeztetőül idézzük csupán, milyen jót tett a városképnek, amikor a győri Kisfaludy Színház felépítésekor, annak avatása előtt az egykori Kaszárnya utca régi házainak homlokzatát színesre festették... N. Magyar Tibor A társadalmi munkában megszépített Színház út 32. számú épület eredeti pompájában gazdagítja a városképet. (Lobenwein Tamás felvétele) Kedvező változások kezdeti gondokkal Az egészségügyi integráció eddigi tapasztalatai Az ország tizenegy megyéjében, köztük a miénkben is, vizsgálták a népi ellenőrök az egészségügyi integráció eddigi tapasztalatait, elsősorban az integrációnak a gyógyító munkára tett hatását. A Győr-Sopron megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap tartott ülésén vitatta meg a megyei vizsgálat rendkívül alapos összefoglaló jelentését. A lakosság ma műveltségi szintje, tájékozottsága révén alaposan ismeri a modern orvostudomány vívmányait és egészségügyi ellátásunkban számon is kéri azokat. Másrészről: alaposan megváltozott az orvos és a beteg közvetlen kapcsolata, ebbe beékelődött sok más (pl. a paramedikális és a technikai ellátottság). Akor tehát a részben az említettek miatt is szükségessé vált egészségügyi integráció tapasztalatait kell elemezni, érthetően nemcsak maga a megváltozott intézményrendszer a vizsgálat tárgya, hanem a társadalmi hatás is. A vizsgálatok általános tapasztalata: megyénkben előkészítetten, felelősséggel történt az egészségügyi integráció, a szervezeti változás egyértelműen korszerűsödést jelentett, szakmai és gazdasági téren egyaránt. Szakmai fejlesztésekre adott lehetőséget a korábbinál körültekintőbb és egységesebb bér- és munkaerőgazdálkodás. Arányosabbá vált a munkamegterhelés, valamennyi intézetben javult a gép- és műszerellátottság és a „kiszolgálás” (ügyvitel, szállítás, raktározás, mosás stb.) szívonala is. Az integrációval előtérbe került az alapellátás színvonalának emelése. A körzetekben nem jellemző, a gyakori orvosváltozás, viszonylag kevés a betöltetlen állás. Megoldatlan még a falusi körzeti gyermekorvosok helyettesítése, és a kórházi osztályok személyi ellátottsága (ellátatlansága) miatt a szakorvosi helyettesítés is csak nagyon nehezen megoldható. Az alapellátás orvosainak jó a kapcsolatuk a kórházrendelőintézet orvosaival, a falusi körzeti orvosok azonban a nagyobb távolság és megterheltség miatt csak egyéni ambíciójuk arányában tartanak kapcsolatot a kórházi osztályokkal. Az ügyeleti rendszer általában jól szervezett, technikai feltételei azonban hiányosak. Megtörtént az integráció az üzemorvosi ellátásban is. Több lett a főfoglalkozású üzemorvos, de még mindig jelentős a részfoglalkozású rendelési órák száma. Az üzemorvosi gondozó tevékenység még nem éri el a kívánt szintet, hiányzik a munkahelyi körülmények alaposabb ismerete. Az integráció ezen a téren tehát egyelőre csak részeredményeket hozott. A kórházak és rendelőintézetek szervezeti egyesítése már korábban megtörtént, ugyanígy a sávfőorvosi rendszer kialakítása. (Kivétel Csorna, ahol máig sincs.) Az alapellátásnak a kórházhoz csatolásával teljessé vált a szakmai integráció. Új munkamegosztás alakult ki a vezetés szervezetében, az osztályok feladatköre kiterjedt a járóbeteg-szakellátásra... összességében korszerű azintézményrendszer megszervezése. Gond még, hogy például az osztályvezető főorvosoknak a szakmai mellé nincs kellő vezetés- és szervezéselméleti felkészültségük. Megállapították a népi ellenőrök, hogy a további fejlődés feltétlenül megköveteli a gazdasági-műszaki háttér fokozott fejlesztését is. J. F. KIJAIFOU) 3