Kisalföld, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

VILÁG L*RÜL£IARJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. NOVEMBER 2. KEDD ÓRA: 1,40 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM 257. SZÁM Budapestre érkezett Grisa Filipov Magyar-bolgár kormányfői tárgyalások Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság miniszterta­nácsának elnöke, Lázár György miniszterelnök meg­hívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett. A bolgár minisz­terelnököt és kíséretét a Fe­rihegyi repülőtéren Lázár György, Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, Veress Péter külkereskedelmi mi­­niszter, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes fo­gadta. Jelen volt Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztár­saság szófiai és Boncso Mi­len, a Bolgár Népköztársa­ság budapesti nagykövete. A bolgár miniszterelnök délelőtt a Hősök terén meg­koszorúzta a Magyar Hősök­­ Emlékművét. (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnaptól karbantartás Kiegyensúlyozott a téglaellátás A győri új gyár, 1985 után Egy iparág naptára szerint tegnap fordult, váltott télire az idő: az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat ha­gyományos, tehát régi, körkem­encés gyáraiban befejeződött a nyerstégla gyártása. Március 15-től mostanáig tartott az úgynevezett „nyersidény”. Tegnap megkezdődött ezekben a gyárakban a karbantartás: szétszedik a téglapréseket kicse­rélik az üzemek elhasználódott berendezéseit, azok alkatré­szeit, március 15-ig azt a téglát égetik ezekben a gyárak­ban, amelyet nyáron és ősszel készítettek és most a szí­nekben pihen. — Amennyit tudunk, még hozzáveszünk a novemberi napokból a nyáriakhoz — mondja Borbély Csaba, az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgató­ja. — Mindössze egy-két na­pot, és ott, ahol lehet. Ettől függetlenül a karbantartás csakugyan megkezdődött. Ennyi azonban még hiányzik ahhoz, hogy gond nélkül vár­juk az új évet. Az idén nehe­zen tavaszodott ki, az augusz­tus és az október a szokásos­nál sokkalta több esőt hozott, így, ha kevéssel is, elmarad­tunk a hagyományos gyárak-­­ban a tervezett 90 milliós nyersgyártási tervünktől. De egy-két jó nap, és pótolni tudjuk a hiányzó készletet. Ez még kell ahhoz, hogy ki­tartson a készletünk márciu­sig, amikor újra dolgozni tudnak a téglaprések.­­ A korszerű üzemeink­ben, Tatán, Neszmélyben és Kisbéren persze az időjárás már nem befolyásolja a mun­kát. Ezekben az üzemeinkben egész éven át folyamatosan dolgoznak a nyersgyártók és égetők egyaránt. És persze az új soproni téglagyárunkban is. Ezt az üzemet azonban most éppen felújítjuk, no­vember 22-én kezdődik meg benne újra a munka.­­ A vállalat igazgatója elmondta, hogy a három éve üzemelő soproni gyár minden tekin­tetben beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. Eredetileg évi 30 millió tégla előállításá­ra szánták, ám a gyártmá­nyok jó megválasztásával az idén 43 millió kitűnő minősé­gű terméket ad majd az épít­tetőknek. Az országban a sop­roni állítja elő a termékeket a legkisebb energia felhasz­nálásával. Az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat már­ciusig mintegy 20 millió fo­­rintot költ üzemeinek felújí­tására. A szokásos karbantar­tási munkákon kívül a régi soproni téglagyár kemencéjét alkalmassá teszik a géppel való kiszolgálásra. A még meglévő nehéz fizikai munka megszűnik ebben a gyárban is.­ A vállalat rég dédelgetett győri fejlesztési tervének megvalósításával egyelőre várnia kell. Az új, korszerű győri téglagyár építését anya­gi lehetőségek hiányában 1985 után kezdhetik csak. Felépítéséről azonban nem mondott le a vállalat. — Az idén egyensúlyban volt a téglakínálat és -keres­let — mondja Borbély Csaba. — Tulajdonképpen ez mond­ható el a cserépellátásra is. Ezek fenntartása célunk 1983- ban is. Az idén csak kísérle­teztünk, jövőre viszont már gyártjuk kisbéri üzemünkben a­ Thermoton elnevezésű, az energiatakarékossági szándé­koknak az eddigieknél sok­kalta jobban megfelelő hőtá­rolós termékünket. F. J. A beled­ téglagyárban nemcsak kiváló minőségű árukat készítenek, s a legtöbb fajtát a vállalat gyárai közül a csomagolásuk is a legkorszerűbb. Fóliázva kapják az építők, könnyebb szállítani, kevesebb a veszteség. Losonczi Pál Kuvaitban Kuvait állam emírjének, Dzsábir el-Ahmed el-Dzsábir esz-Szabah sejknek a meghí­vására vasárnap délután há­romnapos hivatalos látogatás­ra az Arab-öböl menti ország­ba érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísé­rete. A vendéget a kuvaiti fővá­ros repülőterén az uralkodó, valamint Szaad el-Abdullah el-Szalem esz-Szabah trón­örökös, miniszterelnök, to­vábbá a kuvaiti kormány több tagja, valamint Horváth Ernő, hazánk kuvaiti nagy­követe köszöntötte. Losonczi Pál vasárnap dél­után már meg is kezdte tár­gyalásait: a Szalam-palotá­ban fogadta Szabah al-Ahmed al-Szabah sejk miniszterel­nök-helyettest, külügyminisz­tert, aki jelenleg a tájékozta­tási miniszteri tisztséget is betölti. A találkozón mindkét fél megelégedéssel szólt a két or­szág kapcsolatainak fejlődé­séről, amihez fontos hozzájá­rulást jelentett a kuvaiti emír tavalyi budapesti látogatása. Ebben a folyamatban újabb állomás Losonczi Pál mostani kuvaiti útja. A nemzetközi kérdésekről szólva különös hangsúlyt he­lyeztek az arab egység fon­tosságára. Értékelték a közel­­keleti térségben a két felet­­érdeklő folyamatokat. Ahmadiba, az ország olaj­központjába látogatott hétfőn délelőtt — kuvaiti tartózko­dásának második napján — Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. A magyar államfő délelőtt, politikai látogatása keretében fogadta Szaad el-Abdullah el-Szalem esz-Szabah trón­örökös, miniszterelnököt a Szalam-palotában. Ezután hajtatott mintegy 25 kilomé­terre lévő, a fővárossal szinte egybeépült kőolajközpontba. November: fogászati bónán Tisztaság, szépség, egészség ÉVSZÁZADOK ÓTA sok okos és jó mondás figyel­­r­ezteti arra az egyszerű, de nagyon fontos tudnivaló­ra az emberiséget, hogy az életben a legfőbb jó: az egészség, s az életben a legnagyobb kincs ugyanaz: az egészség. Minden más csak ezután, csakis ezután jö­het. Egy másik így summáz: a tisztaság fél egészség. Megint egy másik: az ápolt, gondozott fog nemcsak szén, de egészséges is! Ezek a fontos, egészségvédő szállóigék a célszerű egészségügyi szokások kialakítására figyelmeztetnek évszázadok óta. A szállóigéken túl természetesen még az egészségügyi szakemberek is óvnak, figyelmeztet­­nek bennünket, hiszen ők látják, tudják, időben fel­mérik, miből, mikor várhatóan mi következik, ha nem tartjuk be az okos, jó tanácsokat, mivel, hogyan bosszulhatja meg magát az emberi szervezet. Hazánkban először 1965-ben hirdették meg a fo­gászati hetet. Az első sikeren túlbuzdulva vált a kö­vetkező évben már fogászati hónappá az a rendez­vénysorozat, amelynek az volt a célja, hogy felkeltse a lakosság figyelmét a fogak egészségének megóvásá­ra, ápolására, ezzel egyszersmind arra, hogy megelőz­zük a különféle fogbetegségeket. Miért fontos ez? Azért, mert a rossz fog, a foghiány a későbbiek fo­lyamán már hozzájárulhat más kórfolyamatok kiala­kulásához is: az anyagcsere zavarokhoz, a cukorbaj­hoz, a vérképzőrendszeri és hormonbetegségek, sőt a túlérzékenység létrejötté­hez is. Mindezeket tudva és figyelembe véve nem véletlen, hogy a fogászati hónap keretében az egészségügyi szakemberek nem csupán a fogak ápolásával törődtek előadásaikban és filmvetí­téseikben, hanem általában a testápolással is. Éppen ezért egy időben fogászati és testápolási hónapnak is nevezték november harminc napját — főként az is­kolákban, a hat-tizennégy éves korúak körében. Kérdezhetné valaki: hol kell elkezdeni az egészség­­nevelést, a helyes test- és fogápolást? Egyszerű a vá­lasz. Száz orvos közül, száz mondaná ezt, ha kérdez­nék: a születés pillanatában — kezdetben a szoktatás­­­­sal Az egyszerű, okos, jó szokások kialakításával, hogy mire a gyermek a közösségbe kerül, ott már csakis a finomításra, a továbbfejlesztésre legyen szük­sége. Amit az egy-két esztendős kisgyermek játszva eltanul otthon a szülőktől, annak elsajátítása az isko­lában, vagy kint az életben már görcsös tanulássá válhat, és így nem vezethet olyan gyors és hatékony eredményre, mint az otthoni. A családon és iskolán kívül igen nagy szerep jut az egészségügyi nevelésben, a jó szokások kialakításá­ban azoknak a könyveknek, amelyeket a Medicina Könyvkiadó évről évre útjára bocsát és az olvasók figyelmébe ajánl. Érdemes megállni a könyvesboltok kirakatai előtt és észrevenni azt, hogy az útleírások, a regények, a versek és sok más igen értékes könyv mellett ott vannak egészségünk irodalmi védői, a könyvek is. Azok a könyvek, amelyek segítenek el­igazodni szervezetünk megismerésében, az okos, egészséges életmód kialakításában, a célravezető fog­ápolásban és általában testünk ápolásában. " Egészségügyi kormányzatunk az elmúlt esztendők­ben milliárdokat áldozott — és áldoz majd ezután is — a betegségek megelőzésére, gyógyítására és a tudo­mányos kutatásra. Nem lehet kétséges, hogy a három feladat közül mindnyájunk számára melyik a legfon­tosabb és egyben a legegyszerűbb, a legolcsóbb. Nyil­vánvalóan a megelőzés. ERRE FIGYELMEZTETNEK a fogászati bónáp pla­­kátjai, előadásai, filmvetítései­­ az iskolákban, a mű­velődési házakban, a rendelőintézetekben és a kórhá­zakban. Mindezeken túl persze még arra is, hogy az évnek nemcsak ez a harminc napja van, hanem össze­­­­sen háromszázhatvanöt. (Sindulár) Új szolgáltatás a Witechnél Antennaügyelet — adásidőben A technika fejlődésével mind korszerűbb televíziók, rádiók kerülnek forgalomba. A minőség javulásával a szolgálta­tásnak is lépést kell tartania, színvonalas adásvételi lehető­séget kell nyújtani a lakosságnak. Győrött (és még néhány más városban is) a győri Villamostechnika Ipari Szövetke­zet és a Gelka antenna­hálózata teszi lehetővé a tévé- és rádióműsorok vételét. Ezúttal a Vitechbe látogattunk, ahol október elsejétől új szolgáltatást vezettek be: az antenna­­ügyeletet. Gritsch Gyula, a szövetkezet elnöke adott róla tá­­jékoztatót. " Tudomásom szerint az országban az egyedüli cég a miénk, amelyik ilyeskora anten­naügyel­etet szervezett A műsoridő kezdetétől a­ zá­rásig tart az ügyelet. Az este nyolc óra után érkezett be­jelentésekre már csak más­nap megyünk a helyszínbe mert este nem akartuk zak­latni a lakókat. Eddig az In­­gatlan­kezelő Vállalaton ke­resztül kaptuk a bejelenté­­seket, de jelenleg már saját telefonügyeletet is tartunk. Az lenne a célszerű — s ez kérés is egyben a lakosság­hoz —, ha nem egyénenként jeleznék a meghibásodást, hanem a házfelügyelők vagy lépcsőházi megbízottak ten­nék meg ezt, mert így sok­kal egyértelműbb a hibafor­rást megtalálni. Délelőtt és délután egyébként két-két műszerészünk az ügyeletes, akik gépkocsival gyorsan a hibabejelentőkhöz érnek. A Vitech Győrött mintegy­­5 000 lakásban gondoskodik a televíziós, illetve URH-vé­­telről. Mint elmondták, az a tapasztalat, hogy sok a fe­lelőtlen lakó, aki rongálja a hálózatot, kitépi a csatlako­zót, sőt nemegyszer el is lop­tak valamit a berendezésből. Az üzemeltetési díj havi tizennégy forint lakásonként. Ez nem nagy össze, főleg, ha számba vesszük, hogy ezért hat televíziós programot, s több rádióműsort kaphatnak az előfizetők. — És mi a helyzet most a hétvégi ügyelettel? — Szombaton természete­sen van ügyelet, de vasár­napra ezt nem tervezzük. Ugyanis az az érdekes ta­pasztalatunk, hogy a hét utolsó napján olyan kevés meghibásodás történik, ami­ért nem lenne gazdaságos a műszerészek munkába állítá­sa. Mint Schéder Tamástól, az üzemrész vezetőjétől meg­tudtuk, közel félmillió forin­tos műszerpark áll az an­tennaszerelők, karbantartók rendelkezésére. A lelkiisme­retes munkavégzés mellett ez is jó garanciája lehet az újonnan beindult szolgálta­tásnak. P. Gy.

Next