Kisalföld, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1983. JANUÁR 3., HÉTFŐ ÓRA: 1,40 FORINT XXXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Eredményeink záloga a munka és bizalom Losonczi Pál újévi köszöntője Tisztelt honfitársak! Kedves elvtársak! Ismét eltelt egy esztendő. Gondokkal és megpróbáltatásokkal nehéz tizenkét hónap áll mögöttünk. Válságokkal, feszültségekkel terhes világban, a vártnál nehezebb feltéte­lek mellett kellett dolgoznunk. A kedvezőt­len változások évközben, előre nem látható gazdasági, pénzügyi intézkedések megho­zatalára kényszerítettek bennünket, hogy megvédjük az ország fizetőképességét és megőrizzük szociális vívmányainkat. A nehéz és bonyolult körülmények között elért eredményeink értéke így különösen nem lebecsülendő. Népünk szorgalmának és alkotóképességének köszönhetően lényegében a tervek szerint alakult az óesztendő mérle­ge. Legfontosabb társadalmi, politikai és gazdasági vívmányainkat megvédtük. Fej­lődött iparunk, kiemelkedő eredményeket ért el mezőgazdaságunk. Javult külkereske­delmi mérlegünk egyensúlya. Tovább bővül­tek lakásépítési és kommunális beruházása­ink. Mindezt egy olyan világhelyzetben ér­tük el, amikor a nálunk fejlettebb országok sem találnak megoldást gazdasági bajaikra. Eredményeinkről, országunk stabilitásáról, állapotáról megbecsüléssel beszélnek hatá­rainkon túl is. Engedjék meg, hogy pártunk és kormányunk köszönetét tolmácsoljam honfitársaimnak a helytállásért, a nehéz kö­rülmények közt végzett szorgalmas munká­ért és a bizalomért, amely forrása és záloga eredményeinknek. Kedves elvtársak! Az 1983. évi népgazdasági terv a szokásos­nál szerényebb mennyiségi növekedést irá­nyoz elő. A világgazdasági hanyatlás követ­keztében mind több akadályba ütközik ter­mékeink külföldi értékesítése. A megválto­zott körülmények most arra kényszerítenek, hogy mérsékelt növekedési ütem mellett a minőségi követelményeket helyezzük előtér­be. Ez nem kisebb, hanem nagyobb feladat, hiszen egy, gyorsan változó világgazdaságban kell helytállnunk. Gazdasági szabályozóink is a jobb munkára ösztönöznek, sőt kénysze­rítenek is erre. Versenyképességünk növelé­sére hozott intézkedéseink kezdeti eredmé­nyei mutatkoznak abban, hogy az igénye­sebb hazai és külső piaci követelményeknek mind jobban eleget tudtunk tenni. Kedves barátaim! Szocialista társadalmunk eredményei az egyes osztályok, rétegek, csoportok, emberi közösségek támogatása nélkül nem valósul­hattak volna meg. Szocialista nemzeti egy­ségben munkálkodunk közös céljainkért. Eb­ben jut kifejezésre a párt, a kormány és a nép közötti kölcsönös bizalom, ami nemcsak feltételezi, de kívánja is az­ alkotó vitát. Ki­bontakozó szocialista demokráciánkat a nyíltság, a sokszínűség és az őszinteség él­teti. Ez egyaránt jelenti a jogok kiteljesedését és a felelősségvállalást közös dolgaink előre­­vitelében. Szocialista elveink, de igazságér­zetünk is követeli a színvonalasabb, az eredményesebb munka méltóbb megbecsü­lését, ugyanakkor az emberiesség szellemé­ben a társadalom legnehezebb körülmények között élő rétegeiről való fokozottabb gon­doskodást is. Kedves elvtársak! Békés építőmunkánk hazai feltételeit ne­hezíti a nemzetközi helyzetben kialakult fe­szültség. Külpolitikai törekvésünk, hogy az államok közötti viszonyt az enyhülés légkö­re hassa át. A békés egymás mellett élés szellemében minden országgal és néppel a kölcsönös előnyök alapján jó viszonyra, együttműködésre törekszünk. Változatlanul küzdünk azért, hogy az országok közötti vi­tás kérdéseket tárgyalások útján, békés esz­közökkel rendezzék. Mindent elkövetünk, hogy a fegyverkezési hajsza újabb fordulója helyett a tömegpusztító fegyverek gyártásá­nak befagyasztására, majd a fegyverzetek csökkentésére kerüljön sor. Meggyőződésünk, hogy az államok biztonságát a fegyverze­tek alacsonyabb szintje­­is garantálhatja. A békéért és leszerelésért folytatott harcunk­nak mind több támogatója van szerte a vilá­gon. A fenyegetésektől mentes világ a mi népünknek életeleme, legforróbb vágya és boldogulásának egyik feltétele. A feszültebb világhelyzet arra int bennün­ket, hogy békés építőmunkánk zavartalan folytatása érdekében tovább erősítsük barát­ságunkat és együttműködésünket a Szovjet­unióval, a többi szocialista országgal. Szövet­ségünk és a kölcsönösen előnyös együttmű­ködésünk volt a záloga eddigi fejlődésünk­nek, és az marad a jövőben is. A szocialista országokkal folytatott együttműködés szol­gálja a legjobban nemzeti érdekeinket is. A fejlődő országokhoz fűződő sokoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez hosszú távú ér­dekeink fűződnek. Gazdasági adottságaink, az új társadalom építésében szerzett tapasz­talataink szinte kínálják az alkalmat a gyü­mölcsöző együttműködéshez. A békés egymás mellett élés elveinek megfelelően egymást tisztelve, jó viszonyra, kölcsönösen előnyös együttműködésre törek­szünk a fejlett tőkés országokkal. A külön­böző társadalmi rendszerű országok jó viszo­nya a kétoldalú előnyökön túl hasznosan já­rulhat hozzá a jelenlegi nemzetközi légkör javulásához. Kedves honfitársaim! Bonyolult viszonyok között kezdjük az új évet, de bízunk a világ haladó erőiben, a bé­ke megőrzésének lehetőségében. Mélyen meg vagyok győződve róla — ha békében élhe­tünk, tehetséges és szorgalmas népünk az előző évekhez hasonló odaadással veszi ki részét nagy nemzeti ügyünk előbbrevitelé­­ből. Gyarapodó nemzeti önismeretünk és önbecsülésünk mondatja velem, hogy né­pünk készen áll az erőpróbára. Megbirkóz­tunk már nehezebb feladatokkal is, ha együtt, közös erővel kerestük a jó megol­dást. Bízunk abban, hogy társadalmunk megér­ti a gondokat és vállalja azok megoldására az egyetemes felelősséget. A felelősséget ab­ban, hogy­ a szocialista társadalom építése során kibontakozott anyagi és szellemi erő­inket megvédjük és a jó gazda gondokságá­val a nemzet javára azokat tovább kamatoz­tatjuk. Meggyőződésünk, hogy a közös ügy, a kölcsönös bizalmon, a közös célok összhang­ján alapuló szocialista nemzeti egységünk, a súlyosbodó körülmények ellenére is állja az idő próbáját. Gondjainkkal nem vagyunk egyedül és nem is maradunk magunkra. Ha szövetsé­geseket és mind több jóbarátot, korrekt partnert tudhatunk magunk mellett. Ez megkönnyíti dolgainkat itthon és a nagyvi­lágban egyaránt. Engedjék meg, hogy 1983 első napján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében, honfitársaimnak, hazánk vala­mennyi állampolgárának, minden barátunk­nak eredményes és békés új esztendőt kíván­jak. Biztos piaca van a Tungsramnak A beruházások visszafo­gottsága, a Világpiaci recesz­­szió a különféle fényforrá­sok exportját nem befolyá­solja lényegesen, hiszen az elektromos hálózat bővítését a következő években minde­nütt folytatják, így a Tungs­ram márkájú izzóknak to­vábbra is van piaca. Az Egyesült Izzó 105 országba rendszeresen exportál. Legnagyobb partnerük és vásárlójuk a Szovjetunió, ahová hosszútávú egyezmé­nyek alapján szállítanak, és ez biztos piacot is jelent a Tungsram-termékeknek. A Szovjetunióban minden 10 normál lámpa közül 7. a fénycsövek közül pedig 8 Magyarországon készül, il­letve az Izzóban gyártott gépsorokról kerül le. Pontos piacaik a fejlődő országok is, ahol mind több magyar nor­mállámpa-gyártó gépsort szerelnek fel. Nőtt az igény az Izzó fénycső, halogén és más speciális lámpagyártó technológiái iránt Nagy a kereslet a fényforrásokat előállító technológiák, gép­sorok és kulcsrakész gyárak szállítására. A nagvállalat eddig 25 országban telepített komplett üzemeket, s az ilyen szállítások iránt újabban a tengeren túlról is érdeklőd­nek. A MTESZ nemzetközi rendezvényei 1­983. első félévében 34 nemzetközi tanácskozást szerveznek a MTESZ tage­gyesületei. Az elsőt, a nem­zetközi ergonómiai konfe­renciát január 20. és 22. kö­zött rendezi Budapesten a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság. A tanács­kozáson az ergonómia idő­szerű kérdéseit vitatják meg A legtöbb nemzetközi ta­nácskozást a Magyar Agrár­­tudományi Egyesület rendezi meg; nemzetközi tanácsko­zást szervez az év első felé­ben, köztük a vetőmag-vi­lágkonferenciát. Második he­lyen a Gépipari Tudományos Egyesület áll négy nemzet­közi tanácskozás megrende­zésével. A Magyar Biológiai Társa­ság május első felében a szövettenyésztés kérdéseiről hív össze nagyszabású nem­zetközi tapasztalatcserét, amelyre mintegy négyszáz külföldi vendéget várnak. A MTESZ környezetvédel­mi bizottsága a Magyar Élel­­mezési Terk­ Tudományos Egyesület, a Magyar Agrár­­tudományi Egyesület, az Épí­tőipari Tudományos Egyesü­let és több érdekert nemzet­közi szervezet magyar bizott­sága közösen servez május végére Budapesten többna­pos tanácskozást a települé­si-, és egyéb szerves­ hulla­dékok ártalmatlanná tételé­nek, illetve a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségeiről. Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület — a nemzetközi optikai bizottság támogatásával — hívta össze Budapestre júniusra az Op­tika ’83 konferenciát, ahol a nagy látóterű, nagy felbontó képességű optikai eszközök mikroelektronikai felhaszná­lásáról lesz szó. Az első fél­évi nemzetközi tanácskozá­sokon az eddigi jelentkezé­sek szerint mintegy nyolc­ezer szakember vesz részt közülük háromezer külföldi. Nemcsak adnak, kapnak is Felvásárló a termelőszövetkezet Irányítják a háztáji termelést Téten Esztendőkkel ezelőtt meddő vita övezte a kérdést: ki vá­sárolja fel a háztájiban ter­melt zöldséget, gyümölcsöt, állatot? A legtöbb települé­sen a fogyasztási szövetkeze­teknek volt meg ehhez a ki­alakult szervezetük, helyütt. Ugyanak­kor a téeszek azzal érveltek, hogy a háztáji ter­melés, a tagok támogatása anyagokkal, géppel minden­képpen az ő feladatuk, így érthető, ha szeretnének job­ban részelni a haszonból is. Mostanság mintha csillapod­tak volna ezek a viták, igaz, a legtöbb helyen ki is alakult a munkamegosztás, mely sze­rint a zöldséget, gyümölcsöt többnyire az áfész, az állato­kat pedig a téesz vásárolja fel. A téti téesz viszont több okból is ragaszkodott ahhoz, hogy szélesedjen a felvásár­lási kör.­­ Ennek a döntésnek az egyik legfontosabb oka az, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek közé tartozunk — mondta Métáé Lajos főagronómus —, így az érvényes szabályzók értelmé­ben a háztájiból felvásárolt gyümölcsre, állatra is kapunk árkiegészítést, vagyis állami támogatást. Ugyanakkor a tevékenységi kör szélesítésé­vel a tagjainknak is segíteni akartunk. Régebben nemegy­szer előfordult, hogy ha vala­milyen zöldséget, vagy gyü­mölcsöt az áfész nem tudott átvenni, akkor a tagok tő­lünk kértek segítséget. Ter­mészetesen azzal is tisztában voltunk, hogy nem elég csu­pán az elhatározás, hanem szervezni, támogatni is kell a háztáji termeltetést. Az áfész is megtartotta a községben a felvásárlóhelyeit, így a ter­melő választhat. A téti téesz először a fel­tételeket igyekezett megte­remteni. Hét időszakos felvá­sárlóhelyet alakítottak ki a községben, és három ter­mény-, illetve keverék-takar­­mányboltot is nyitottak. A termelőknek nem ígértek magasabb árakat, mint az áfész, csupán azt, hogy a le­szerződött és megtermelt árut teljes egészében átveszik. — A zöldségféleségeknél igyekeztünk olyan növények termelését szorgalmazni — mondta a főagronómus —, amelyek közvetlenül boltra is szállíthatók, illetve nagyobb mennyiségben is biztonsággal eladhatók. A tagok egy része szívesen vállalta a válogatás­sal járó többletmunkát, lé­vén, hogy a másodosztályú áru sem veszett kárba, mivel ennek jelentős részét a sava­nyítóüzemünkben fel tudtuk dolgozni. 1982-ben nagy mennyiségű, kétszáztizenkét tonna uborkát vásároltunk fel valamint mintegy tíz tonna paprikát és párád,­ki­mert. Téten hagyománya van a bogyósgyümölcsűek ter­mesztésének, ezt is igyekez­tünk a javunkra fordítani. A málna,termelés főként a ház körüli kertekben dívik. A szamóca termesztéséhez vi­szont a téesz biztosított egy­befüggő területet. Tizennyolc tagja van jelenleg a szamóca­­termesztő szakcsoportnak, zö­mében háztartásbelinek mon­dott asszonyok, illetve nyug­díjasok. Idén a málnater­mesztők között is szeretnénk egy szakcsoportot létrehozni. Ürgehegyen számottevő mennyiségű meggyet és ri­biszkét vásároltunk fel. Tag­jaink, illetve a község lakói közel kétszáz tonna málnát, húsz tonna ribiszkét, hat tonna meggyet értékesítettek tavaly a téeszen keresztül. A háztáji állattenyésztést a téesz egyrészt a három ta­karmánybolt létesítésével se­gíti. Ezekben saját keverésű tápokat értékesítenek. A szarvasmarha-tartók részére pedig a nyersszeletet is meg­vásárolják. Illetve házhoz szállítják. A nyúltenyésztők lucernához jutnak, ingyenes a sertések elszállítása, és még lehetne tovább sorolni a ked­vezményeket. Mindezek ered­ményeképpen tavaly 1599 sertést, 51 szarvasmarhát, 1700 hektoliter tejet, húsz tonna nyulat­ vásárolt fel a téesz a községben. A téeszen keresztül értéke­­sített zöldség, gyümölcs, ál­lat értéke 1982-ben huszon­egy millió forint körül volt — mondta a főagronómus. — Ebből a téesz közvetlen hasz­na hetvennégyezer forint, vagyis elenyésző. Ám az ártá­mogatás már ennél lényege­sen többet jelent. A jövőben az eddiginél jobban irányít­juk a termelést. Most például a szarvasmarha-tartásra vál­lalkozókat az eddiginél job­ban támogatjuk. N. E. ■ Nemzetközi autóbusz-pálya nő­varrá alakult szilveszter előtt Győrött az Árpád út. Több ezer külföldi érkezett a városba. A szilveszteri vidám hangulatról számol be ri­portunk az 5. oldalon.

Next