Kisalföld, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-03 / 28. szám
Szemüvegdosszié LÁTÁSZAVAR Mátészalka messze van A gyenge látású szemüveget illeszt az orrára, persze ha megvan az okuláréja. De ha nincs, hogyan lásson tisztán?! Magyarázatot kér, miért nem láthat tisztán. Ezt tettük. Amikor az ügyfél a győri Felszabadulás úti Ofotértben egy hónap után érdeklődik az 1982. december 20-án bevitt rendeléséről: nem a neki küldött postai értesítés küldódott-e el, azt a felvilágosítást kapja, nem történt ilyesmi. Egyszerűen nincs meg a szemüvege, s előfordulhat hogy egy újabb hónap is eltelik, mire megkapja. Miért? Ezt kérdezik az ügyfelek is, méghozzá egyre türelmetlenebbül. Az üzletben azt mondják, ők semmiről sem tehetnek. Annyi a dolguk, hogy átveszik a receptet, és küldik tovább a rendelést. Ofotért központ, Budapest, szemüvegkészítő üzem: Juhász János, a 44 ember főnöke azt mondja, nem illetékes a nyilatkozatra, csak magánemberként tájékoztathat. A kérdés hozzá is ugyanaz: miért kell egy hónapot, vagy még ennél is többet várni szemüvegre, miközben az Ofotért két hétre vállalja a munkát? — Azért kell ennyit várni, mert ennyi az átfutási ideje. Ezen mi nem tudunk változtatni. Azon viszont igen, hogy ne vállaljunk két hétre. Ezt azonban tudni kell és illik az üzletekben is. A győrieknek nem kevésbé. A szemüvegeseknek meg azt jó tudni, hogy a látásuk megjavítására szolgáló üveglencsét helyben, tehát mondjuk a győri Munkásőr úti Ofotértben csiszolják a szemüvegkeretbe, a műanyaglencsét az országban kizárólag az Ofotért pesti üzemében. A lencséket azonban, üveget és műanyagot egyaránt, kizárólag és egyedül a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárában készítik. Hegedűs Sára, az Ofotért kiskereskedelmi főosztályának helyettes vezetője se tud szemüveget adni, válaszadásában viszont készséges, így mindenképpen segít abban, hogy világosabban lássunk. — A szemüvegesek által viselt lencsék nagy többsége, gondolom 80 százaléka, a két dioptriáig terjedő simalencsék megvannak a helyi üzleteinkben. Tehát az ügyfél bemegy a receptjével, keretet választ, aztán a rendelések számától függően néhány nap alatt becsiszolják. Két hét alatt mindenképpen. A szemüvegek további tíz, esetleg 15 százaléka az a nagyobb dioptriájú lencse, amiből viszont nekünk van készletünk a budapesti központi raktárunkban. Belátható, hogy azért nálunk vannak ezek, mert bajos lenne ezeket az ország 120 üzletében teríteni. Ez esetben megkapjuk a rendelést postán, a lencse két hét alatt fordul meg, központi üzemünk becsiszolva küldi vissza, vagy félkészen az üveglencsét. Nos, még ennek készítési ideje is elviselhető. A maradék öt százalék a kombinált, másnéven különleges lencse, ezeket nem tarthatjuk raktáron, az orvos előírása szerint, egyedenként rendeljük a MOM-tól. A MOM pedig 15—30 napra vállalja, ötnapos munkahéttel számolva 8—10 hét lehet belőle. — Ezt ön elfogadhatónak tartja? — Nem, de nem tudunk ellene tenni. A MOM egyeduralkodó a piacon, nincs más cég, amelyikhez fordulhatnánk. A MOM diktálja a határidőt. Ha ügyfeleink türelmetlenek, megértjük őket. A szemüvegeseknek az a bizonyos öt százaléka szorul rá pedig leginkább a segítségre, ők tudják legkevésbé nélkülözni, még rövid időre is a szemüveget. Egyet tehetnek, ahogy szoktuk ajánlani, gondoskodnak tartalék szemüvegről. Az SZTK által juttatott keretben, 30 forintért megszabadulhatnak nem kis problémájuktól. Mert ahogy Juhász János — igaz, szigorúan magánemberként — fogalmazta ráadásul Mátészalka messze van. Az ország keleti végében összevárják a munkát, és még ha el is készülne, tíznaponként küldik a lencsét. A megoldás mindenképpen a gyengelátók kezében van, jöjjön akkor a pótszemüveg. Ferenczi József Repülőgépes növényvédelem A mezőgazdasági üzemek fokozottan igénylik a légi növényvédelmet, erről tanúskodnak a MÉM repülőgépes szolgálatához érkező szaporodó megrendelések. Az idei terv szerint 1983-ban megközelítően 60 ezer órát töltenek majd a repülők a levegőben. 6-7 ezerrel többet, mint tavaly. A szezon szokatlanul korán, már januárban megkezdődött. Február elején naponta 60 gép emelkedik a levegőbe — a géppark csaknem egynegyede. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek felkérésére az őszi vetésű gabonát látják el műtrágyával Más években általában földi gépekre bízták ezt a munkát, ám most az enyhe idő miatt a laza talajon nagy lenne a kerekek okozta taposási kár, így kifizetődő a repülőgépek, helikopterek bérelése. A korszerű agrotechnika terjedésével, az iparszerű technológiák szélesebb körű alkalmazásával a légi növényvédelem szezonja mindinkább széthúzódik. A korábbi években lényegében kora tavaszitól őszig jártak a földek, gyümölcsösök fölött a gének, most pedig a tél is növénytermesztési szezonnak számít. A légi növényvédelem meglehetősen költséges, mégis megéri a gazdaságoknak, nemcsak azért, mert egy repülő átlagban 30 hagyományos földi permetezőgép munkáját látja el, hanem elsősorban a gyors beavatkozási lehetőség miatt. Az idő ugyanis a korszerű növényvédelemben döntő tényező. Fokozott veszély esetén például az ezer hektáros táblán a repülő 2—3 nap alatt elkészül az elhárítási munkával, amíg ugyanez a hagyományos permetező gépekkel tíz napig is eltarthat. A gépek egy része naponta már repül. A műhelyekben ugyanakkor még tart a nagyjavítás, kicserélik a többi gép megfáradt szerkezeti elemeit. Az idén a génark is gazdagodik. Két új M—18-as lengyel gyártmányú repülőt vásároltak. Műszaki fejlesztési alap képzése a mezőgazdaságban Az idén megváltozott a műszaki fejlesztési alap képzési rendszere a mezőgazdaságban. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az alaptevékenység — a mezőgazdasági termelés,, növénytermesztés, állattenyésztés — után is hozhatnak létre saját alapot, ebből azonban termelőberuházásokat nem finanszírozhatnak, csakis fejlesztő jellegű munkálatokat. Az ipari- és melléktevékenység után viszont kötelező a műszaki fejlesztési hozzájárulás képzése, ezeket az összegeket központilag használják fel. 1983-ban a M’ÉM újabb, induló műszaki fejlesztésekre nem ad ebből az alapból központi támogatást, csak a korábbi években megkezdett munkálatokhoz járul hozzá a forrás által nyújott lehetőség határáig. Egyebek között korszerű sertéstelepek műszaki technológiájának kialakítását támogatják, néhány új szarvasmarha-telep építését is gyorsítják az alapból. ELŐSZÖR ÉR a kapuhoz Vándor, mögötte a gazda. „Szép jó reggelt!” Havas esőt zavar a február, igyekszünk fedél alá. Vándor a bogárszemű puli, a gazda Sipőcz József hetvenegy éves a mindig mosolygós fajtából, gazdaasszony Sipőcz Józsefné, ötvenkilencedik évét számolja. Bágyogszováton vagyunk, a templomhoz közeli házban. Amiért körbeüljük a tűzhelyet, az egy kis zárszámadása háztájiról, ami főleg a nyugdíjasoknál, ugyancsak számottevő. Sipőcz Józsefnek rendhagyó zárszámadása lehet, mert nem mindennapi állatokkal duzzasztotta fel a háztájit, birkákat tart ehhez pedig Vándor a jobbkéz. Azt tartják, hogy a birka igénytelen állat. Dehogy az! Megvan vele az évre elég vesződség ahhoz, hogy haszon is legyen. S az tartsa csak, aki szereti is az állatot. Sipőcz József bevonult a falu történelmébe állatszer ételével, 1947-ben a rábapordányi díjversenyen félvér négyesfogatával első díjas lett, majd 1949-ben a félvér csikója a galopp-pályán több díjat nyert. Évek óta ötven-hetven anyajuhot tart, igaz, hogy ebbe a tartásba besegít a lánya, aki a kőnyi téeszben közgazdász, besegít a fia, aki az óvári egyetem állattenyésztési tanszékén kutató, de hát ők távol élnek, a fő gond mégis csak a szüleiké. A fő gondról. A birka olyan természetű, hogy télen-nyáron a határt kell járni vele. Télen négy-öt órát, nyáron délelőtt 5 óra, délután öt óra a napi birkaséta. Most, hogy ellés előtt az állomány, főleg kell jártatás, nem is a legelés miatt, hanem a mozgásért. Aztán a nyári őrzés még csak megmegy valahogy, a gazda táskarádiót akaszt a a nyakába, azzal elszórakozik, az asszony csodálatos kézimunkákat költ őrzés közben, de ilyenkor félévi, amikor egyébként is úgy ropognak az ízületek, mint a dió. Ezer forintokért se jönne őrző... A téesz ad területet, amit lehet kaszálni, legeltetni. Évente egyszer birkanyíráshoz készülnek a Sipőcz-portán, egy szombat és egy vasárnap a napja, ilyenkor hathét férfi letanyázik a birkák mellett. A felvásárló helybejön a gyapjúért, a bárányért, eddig még nem volt egymásra panaszuk. Asztal közepén az ébresztőóra, az álmatlanság zsibbasztja a két embert. Mostanában éjjel kétóránként váltják egymást, kétóránként lesik az akolt, a nyájat, hol, melyik anya ellik. Sok az ikerellés, kipottyan az egyik kis bárány, az anya kínlódik a másikkal, továbblép, mire mindkettő megvan, már hajlamos rá, hogy az elsőszülöttet „letagadja”. De nem így, ha közelben a gazda, mert viszi az anyja után a szerencsétlent. Beszélik, egyszerszületett egy fekete bárány, gyönyörű kis jószág, üldözte a nyáj. Különrakták, mégis szerét ejtették a birkák, hogy agyoncsapják azt a feketét. Mit hoz a birka a konyhára? A gyapjú kilóját 60— 100 forintért veszik meg, attól függ, hogy milyen osztályú. A bárány kilója 34—64 forint, aztán megy vágóba olyan anya is, amelyik nem fog fiat, annak huszonöt forint kilója. Lehet számolni. Nemcsak a bevételt, s ne is csak a vesződséggel gondoljunk. Hanem olyanokra, hogy például a tejoros bárány tán mázsáin hétszáz forint, tizenöt mázsa kellett. Aztán lehetszéna kétszázhúsz forint a rétiszéna 180 forint mázsánként, vegyesen kétszáz mázsa széna elfogy. Évente elvisz úgy ötezer forintot a gyógyszer, a legdrágább köztük az, ami a májmételykór ellen való. Szóval kemény munka kell ahhoz a haszonhoz, amit a birka hoz. Nem is a munkával van a baj, nem is azért latolgatják hogy lemondanak a birkáról kiárusítják az állományt. Hanem azok a ropogó ízületek .. . hiába, egyre kevesebbet bír az ember. Vándor azért nem fog unatkozni, neki örökös itt a kenyere. Persze nem csendesedik le azután se a háztáji udvar, az a szépen elkerített hátsó rész. Mert eddig is kapirgáltak ott baromfiak, van is úgy harminc tyúk, meg huszonöt őszi csirke. Ennyi kell a családnak. Sertésből eddig ötöt-hatot tartottak, amiből egyet levágtak, a többi a piacra került. Hát most azt fontolgatják esténként a tévé előtt, a kézimunka mellett, hogy az akciókat át kellene alakítani, aztán jöhetne a birka helyett tíz-húsz koca. Annak a munkáival azért megbíznának... Lucskossá ázott az udvar, eső-e ez már vagy még a hó kerülgeti a házat... bolondos február, mivé lett az idei tél? Hát akkor meddig is maradnak a birkák? Csend, békésen eszik a nyáj, a kerítésen innét Vándor vigyázza őket. Azt hiszem maradnak... (G. Szabó) Egyszer volt fekete bárány... 1983. február 3., csütörtök* Kisszövetkezet a vegyipari egyetemen Műszaki fejlesztésre, az üzemszervezés korszerűsítésére kötött megállapodást a veszprémi vegyipari egyetemen tevékenykedő kisszövetkezet, a Keminden, és az Ipari Szövetkezetek Veszprém megyei Szövetsége. A szerződés értelmében a hallgatókból és oktatókból alakult kisszövetkezet részt vesz az ipari szövetkezetek technológiáinak, termékeinek korszerűsítésében és a hatékonyabb munkaerőgazdálkodás megszervezésében A vállalkozásra esztendőnyi eredményes tevékenysége jogosítja fel a bemindent. Az elsőéves mérleg szerint árbevételük meghaladta a 2,2 millió forintot, tiszta nyereségük pedig a százezret. Munkájukat legnagyobb mértékben a fűzfői nitrokémia vette igénybe. ■ Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet az építőipari ágazatban sikeresen alkalmazza az egységes számítógéprendszer berendezéseit. Képünkön a győri ÉGSZI bolgár gyártmányú mágneses adatrögzítő berendezése látható. Kisiparosok társadalmi munkájából Új orvosi rendelő Sopronban Huszonöt kőműves 470 órát, huszonhárom villanyszerelő 356 órát, huszonkilenc szobafestő 670 órát, tizenkilenc vízvezetékszerelő 197 órát dolgozott az épületen, de kivették a részüket a munkából az asztalosok, parkettázók, burkolók, fűtésszerelők, lakatosok, sőt a szőnyegtisztítók is: száznegyvennégy soproni kisiparos majdnem két és fél ezer óra társadalmi munkájával új körzeti orvosi rendelő készült a városban. Az elhagyott Lánzséri úti villát a tanács kisajátította. Hasznosításáról tulajdonképpen nem volt nehéz a döntés: a városnak éppen ezen a részen a Lövérekben volt a legnagyobb szükség egy új orvosi rendelőre. A terveket — társadalmi munkában — az Észak-dunántúli Tervező Vállalat soproni irodája készítette el, és elykor jelentkezett, a KIOSZ soproni csoportja villanyszerelő szakosztályának Petőfi Sándor brigádja: a szakmájukba vágó munkát ők is elkészítik, társadalmi munkában, őket pedig a többiek követték... Tavaly márciusban vonult föl a 144 kisiparos az elelhagyott épülethez, és nem egészen egy év alatt befejezték a munkát. A feladat pedig nem volt egyszerű: a háznak például szinte az összes belső falát le kellett bontani és újat építeni helyette. .. Az északi oldalon egy orvosi rendelőt alakítottak ki a hozzátartozó váróteremmel és a szükséges egészségügyi helyiségekkel, a másik felén pedig egy nyolcszemélyes nővérszállás készült. Az összes társadalmi munka értéke a legszerényebb becslések szerint is meghaladja a félmillió forintot. A szükséges anyagokról az épület új gazdája, a Kórház Rendelőintézeti Egység gondoskodott. A soproni KIOSZ-csoportnak egyébként hétszázhatvan tagja van: négyszázan a városban, a többiek pedig a járás területén. A hétszázhatvan kisiparos az elmúlt évben — az új orvosi rendelőt is beleértve — összesen mintegy 850 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, elsősorban a községi óvodák, iskolák, közintézmények javításán: a kisiparosok társadalmi munkája csupán Ágfalván meghaladta a 100 ezer forintot. Sopron új, két körzetét kiszolgáló orvosi rendelőjét az építők már átadták az egészségügynek: a költözködés berendezés befejeztével március elsejétől már itt fogadja körzeti orvosuk a Lövérekben lakó betegeket. HUM TÖK - 3