Kisalföld, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-27 / 176. szám
- 172032 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1983. JÚLIUS 27., SZERDA ARA: 1,40 FORINT XXXIX. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM Barátsági gyűlés Magyar—koreai béke- és barátsági gyűlést tartottak kedden Nagykátán abból az alkalomból, hogy 30 esztendeje — 1953. július 27-én — a panmindzsoni fegyverszüneti egyezmény aláírásával véget ért a háború Koreában. Szilágyi Béla, az Országos Béketanács alelnöke mondott beszédet, a gyűlésen részt vett és felszólalt Kim Jong Szun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete is. Tanácskozás Budapesten a magyar falu Kedden Budapesten folytatta munkáját, a XII. európai faluszociológiai kongresszus. A tanácskozás második napja a Kertészeti Egyetemen plenáris üléssel kezdődött, amelyen Norman Long, az Európai Faluszociológiai Társaság tudományos bizottságának elnöke tartott előadást. Az angol szakember az államnak a falvak fejlesztésében betöltött szerepével foglalkozott. Az eddig elhangzott előadások feletti vita délután a munkabizottságok újabb megbeszélésein folytatódott. A kongresszus tudományos programjának megfelelően a nyolc munkacsoport ülésén a magyar falu és mezőgazdaság helyzetével, valamint az ötnapos tanácskozás fő témjával, a „vidéki fejlesztés-összehasonlító perspektívákkal’ foglalkoztak a szakemberek A Cardo állja a versenyt MEGHATÁROZÓ A PIACKÉPESSÉG HELYTAKARÉKOS BÚTOROK A bútor még ma is különleges áru. Érte nem úgy rohanunk, mint a kenyérért, húsért, sörért az ABC-be. A bútorüzletek hangulatát ma is kissé ünnepélyesnek érzem. A család együtt megy először nézelődni, majd otthon elképzelik, hogyan rendezzék át a lakást. A bútor a legszemélyesebb használati tárgy, a kedves darabokat egy életen át megtartjuk, sőt, még tovább. Nagyapáról unokára szállnak a kedves komódok, íróasztalok, könyvszekrények. A bútorgyártás is biztos üzlet, a könnyűiparon belül talán a legkiegyensúlyozottabb. Igaz, látványos felfutása nincs, mint például a kötöttárunak, de ugyanakkor soha nem megy ki a divatból. Bár e megállapítás is csak féligazság, ugyanis az elmúlt évtized a hosszú hiány után a magyar bútoripar reneszánszát hozta. Szélsőséges változásra viszont a belátható jövőben nem számíthatunk. A Cardo Bútorgyár az évi immár 16 milliárd forintos magyar bútorüzletből csak kis mértékben részesedik, híre, vonala sokkal jobb és nagyobb mint a két százalékos részarány. A Cardo márka nagyságrendtől függetlenül őrzi jelentőségét, s ez elsősorban a pontosan megválasztott vállalati stratégiának köszönhető. Az üzemek technikai felszereltsége, valamint a bútoraik ára, funkciója, és minősége, azaz piacképessége kiegyenlített. A termékek zöme az úgynevezett alacsony ár kategóriába tartozik, mert változatlanul a legjobban adható el a piacon. Ez az alacsonyabb ár azonban nem jelenthet alacsonyabb minőséget, csupán egyszerűbb műszaki, formai megoldásokat, nem hivalkodó külső megjelenést. A vállalat rokonszenves törekvése, hogy szoros kapcsolatot tart a győri házgyárral, illetve az ötvenegynéhány négyzetméteres lakásokhoz igazodó bútorokat is készít. A széles, nagytestű úgynevezett korpusz bútorok és a polgári villák szalonjaiba való, szó szerint nagyvonalú ülőgarnitúrák divatja miatt szinte talpalatnyi hely, élettér sem marad a házgyári kislakásokban. Legújabb törekvésük éppen arra irányul, hogy „megnöveljék” ezeket a házgyári szobákat. A megoldás lényege: a helytakarékosság, a faltól falig, padlótól mennyezetig bútor Ezzel az ésszerű megoldással egyszerre barátságosabbá, emberi léptékűbbé válnak a szobák. A „bútorraktár” hangulatot felválthatja levegősebb, virágosabb elrendezés anélkül hogy hagyományos beépített szekrények sivárabbá tennék a helyiséget. Az építési gyakorlat változásához való igazodást jelzi az úgynevezett „manzárd” bútor. A sok kisebb helyiség megosztott funkciója megfelelően megosztott szerepű bútort kíván. Az már tulajdonképpen részletkérdés, hogy európai tölgy, bükk, vagy afrikai mahagóni, avodier fedi a bútorlemezeket. A piacképesség hosszú távú megőrzésének nélkülözhetetlen feltétele a műszaki pontosság, a minőség. Nos a hagyományos meó is megújul: a gyártásközi minőségellenőrzés Cardo gyári rendszerében nemcsak azt határozták meg hogy melyik meghatározó gyártásközi pontokon mit ellenőrizzenek, de azt is, hogy mivel és hogyan. Ez a technológiai értékű minőségellenőrzés vezethet arra, hogy ütemesen nő az első osztályúnak minősített termékek aránya. A vállalat gyártmányainak pontos önmeózása, egyszersmind fontos gazdasági ügy. Ha ugyanis az átvevő boltvezető mondjuk Miskolcon másodosztályúvá csökkenti a bútor minőségét, nemcsak a különbözetet veszíti a gyár, hanem a termék teljes értékének 1 százalékát kötbérként is levonják. A minőség javítását szolgálja, hogy első ízben idén egyhetes nyári leálláson újították fel a gépeket, így az üzemképesség megőrzése mellett minőségileg is jobb munkát végezhetnek, mint eddig amikor csak év végi hangulatban a két ünnep között álltak le kényszerű karbantartási szünetre. A belső minőségbiztosító intézkedések ma az alanyag átvételtől a gondos csomagolásig terjednek. A következő lépés már nem rajtuk múlik hasonló lépéseket kellene tenni az alapanyagellátó vállalatoknál is. HS. Soron kívül Víz a földekre A hétvégi esők többfelé enyhítettek ugyan a szárazságon, ám továbbra is víz után szomjaznak a növények. Az Országos Vízügyi Hivataltól kapott információ szerint az idén eddig öszszességében 160-170 ezer hektáron öntöztek a mezőgazdasági üzemek, s mintegy 200 millió köbméter vizet adtak a földeknek, ami a Velencei tó vízmennyiségének ötszöröse. Jelenleg is naponta több ezer hektáron öntözik a kukoricát, a másodvetéseket, a zöldségféléket, a gyümölcsösöket és a legelőket, elsősorban Csongrád, Békés, Szolnok és Borsod megyében. A vízügyi igazgatóságok mindenütt megteremtették a bőséges vízutánpótlás feltételeit, s bár a folyók többségén a vízszint meglehetősen alacsony, továbbra is kielégítik a vízigényeket. A vízkiemelő berendezéseket legtöbb helyen nyújtott műszakban járatják. Mind gyakoribb, hogy azok az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, amelyek nem rendezkedtek be öntözésre, egyszeri öntözési engedélyért folyamodnak a vízügyi ható-ságokhoz. Eddig 100—120 ilyen kérelmet bíráltak el, döntő többségüknél azonnal megadták az engedélyt. A többlet-vízutánpótlás biztosítása további erőfeszítéseket követel a vízügyi igazgatóságoktól. Újfajta szolgáltatás a szivattyúkölcsönzés. A vízügyi igazgatóságok tartalék berendezéseiket bocsátják — térítés ellenében — a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, így azok a gazdaságok is öntözési lehetőségekhez jutnak, amelyek nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel. Eddig 30 üzem élt ezzel a kölcsönzési lehetőséggel, ám száznál is több ír ilyen célra alkalmas mogatható szivattyúk száma. ■ Augusztusra az előrejelzések szerint még várható egy kánikula-roham, az elsőn mindenesetre túl vagyunk. Nem mindenütt mondhatják el amit a győriek: a legforróbb napokon sem volt kevés az ivóvíz. Ki figyelne rá ilyenkor, hogyan készül, míg a csapokig jut? (Riportunk a 4. oldalon.) A soproni tanács-vb napirendjén Építőanyag- és tüzelőellátás A soproni városi tanács végrehajtó bizottsága a téma fontossága miatt tűzte napirendre tegnapi ülésén az idei tüzelő- és építőanyag-ellátással, s a téli idényre való felkészüléssel foglalkozó jelentést. Az előrejelzések szerint — annak ellenére, hogy a szigorú energiatakarékossági előírások miatt a szilárd tüzelőanyagok iránti érdeklődés állandóan fokozódik —, bőven van szén és brikett; kiegyensúlyozott a tűzifa-ellátás az Észak-dunáritúli Tüzép Vállalat soproni telepén. Más kérdés, hogy a választék és a szén minősége esetleg nem kielégítő. Az utóbbi időben különösen sokan panaszkodnak a korábban jó minőségű és közkedvelt tatai gyöngybrikettre A gyártók mentségére legyen mondva, sok esetben a telephelyeken történő hosszú tárolás okozza a porosodást — állapította meg az Észak-dunántúli Tüzép Vállalat igazgatója, dr. Finta Ferenc. Ezért is lenne a lakosság jól felfogott érdeke, hogy a kedvezményes utalványokat rövid időn belül váltsa be. Mert a szén és a brikett a pincei tárolás alatt már nem károsodhat olyan mértékben. Különösen fontos helyet kapott a tanácskozáson és az azt követő vitában a város építőanyag-ellátása is. Ebben az évben csupán néhány százalékos növekedéssel számolt a kereskedelem, ezzel szemben meglepően gyorsan, mintegy 15 százalékkal emelkedett országszerte az építőanyag iránti igény. Bár Sopronban az égető telekhiány miatt korlátozottabb a saját erőből történő építkezés, téglából, a különféle fűrészárukból és a nyílászárókból hiány mutatkozik. Az építőanyag-ipar ugyanis sok esetben nem készült fel kellőképpen a többletkeresletre A város közvéleményét gyakran foglalkoztatja, hogy vajon miért nem kapható elegendő a sikeresen gazdálkodó és külföldön is elismert helyi üzemek termékeiből — vetették fel a kérdést többen is a résztvevők közül. Az utóbbi időben csökkent az egymást keresztező szállítások mértéke, a vásárló tehát nem kapja vissza például a devecseri faipari üzemtől a soproniak termékét. Mégis rendkívül fontos lenne, ha a soproni tüzép telep megtalálná a szorosabb együttműködés lehetőségét az ÉPFÁ-val, a téglagyárral és az erdőgazdasággal. Ebben az esetben jelentős mértékben javulhatna az ellátás A tegnapi ülésen a végrehajtó bizottság elfogadta az Észak-dunántúli Tüzép Vállalat soproni telepének a beszámolóját. Felkérte a telep vezetőjét, hogy a jövőben jobban építsen a helyi adottságokra, s a tanács műszaki osztályával is szorosabb kapcsolatot tartson a kiegyensúlyozott ellátás érdekében. A soproni fedett uszoda új kupolájának vázszerkezetét a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat helyi fő-építésvezetőségének dolgozói készítik.