Kisalföld, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1983. NOVEMBER 1., KEDD ÁRA: 1,40 FORINT XXXIX. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM Bonn és Tokió A japán kormány nemegyszer küszködik azzal a problémával, hogy még saját szövet­ségesei sem értik meg. Ha a tőkés világon be­lüli éles kereskedelmi ellentéteket számításba vesszük, Japán némi­képp a nyugati tömbön belül is egyedül áll. Erős gazdasági pozíció­ja, versenyképessége miatt azonban épp az NSZK az a közös piaci ország, amely a legna­gyobb megértést mutat­ja a ,,felkelő nap orszá­gával” szemben, hiszen számára ma még kevés­bé húsbavágó fenyege­tés a „Made in Japán” feliratú áruk dömping­­je, mint Olaszországnak vagy Franciaországnak. Ez magyarázza a foko­zott érdeklődést a nyu­gatnémet kancellár to­kiói útja iránt. A gazdasági kérdése­ken túl a tárgyalásokon minden bizonnyal a szokottnál nagyobb hangsúlyt kapnak a nemzetközi politika kér­dései. Az NSZK Nyu­­gat-Európa vezető gaz­dasági hatalma. Japán Ázsiáé — mindkét or­szág az Elvesü­lt Álla­mok legfőbb szövetsé­gesei közé tartozik. S az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az NSZK- nak nagy szerepe van abban a kérdésben amely alapvetően érinti Európa biztonságát, ne­vezetesen, hogy telepí­­tenek-e amerikai közép­­hatótávolságú rakétákat földjére vagy sem. Ja­pán felelőssége ugyan­akkor vitathatatlan Ázsia biztonságának alakulásában. Helytelen indokolat­­lan lenne bármiféle il­lúziót táplálni a tárgya­lásokkal kapcsolatban. Tokió — hagyomány­ai­­hoz híven — továbbra is a Szovjetuniótól kö­vetel egyoldalú enged­ményeket s a tapán— amerikai stratégiai szö­vetség keretein bel, maradéktalanul azono­sul Washingtonnal a­ ke­let—nyugati kapcsola­tok minden lényeges kérdésében. Ismeretes a bonni álláspont is. a, két, eltérő gazdasági ér­dekeltségű, politikailag egymáshoz mégis közel­álló vezetés akkor ten­ne jó szolgálatot orszá­ga, s az érintett konti­nensek­ népeinek, ha szavát a realizmus ne­vében, a konfrontáció­val szemben, a kelet- nyugati kapcsolatok ki­egyensúlyozottsága ér­dekében emelné fel. Mind a nyugatnémet, mind a japán közvéle­mény növekvő része ezt igényli Bonn­tól is, To­kiótól is. Nicaragua! küldöttség látogatása hazánkban Október 21—30. között a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének meghívására hazánkban tar­tózkodott a Nicaragua! San­dinista Kutató Intézet dele­gációja Flor de Maria Mon­terrey főigazgatónak, a San­dinista Nemzeti Felszabadí­tási Front közgyűlése és az államtanács tagjának veze­tésével. A küldöttség, ame­lyet fogadott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, megbeszé­léseket folytatott Molnár Já­nossal, a Párttörténeti Inté­zet igazgatóhelyettesével és az intézet vezető munkatár­saival a tudományos kutató­munka szervezéséről, és az együttműködés lehetőségei­ről. A nicaraguai vendégek ta­lálkoztak Huszár Istvánnal, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagjával, a párt Tár­sadalomtudományi Intézeté­nek főigazgatójával, Nagy Gáborral, a Központi Bizott­ság külügyi osztályának he­lyettes vezetőjével, és látoga­tást tettek az MSZMP Politi­kai Főiskoláján. JAVULHAT A BOREXPORT Befejezéshez közelednek az őszi munkák VETÉS, TERVEN FELÜL Milyen hónapja volt az október a mezőgazdaságnak? Ösz­­szességében jó időszakként emlegethetjük, mert a megyeszer­­te hullott több-kevesebb csapadék csökkentette a talajmun­ka és a betakarítás energiaigényét, serkentette a vetéseket. Igaz, hogy néhol hajnalra talajmenti fagyokra ébredtek, ezek azonban sehol nem tettek említésre méltó kárt. Meggyorsult a betakarítás­sal együtt az őszi növények alá szükséges talajelőkészí­tés, s a kedvező talajállapot jó minőségű munkát tett le­hetővé. Igen ritkán fordult elő foltosan kelt vetés, ezek is csak ott, ahol korán tették rejdbe a magot, a későbbi ve­tések pedig szépen kiegyenlí­tődnek. Eddig a megyében ötvenhét mezőgazdasági üzem végzett a vetéssel, de mivel kedvező erre a munkára az időjárás, az ősziek tervén fe­lül is terveznek még vetést a gazdaságok. Vagyis eddig 61 747 hektárra került gabo­na. A tavaszi vetések alá való őszi mélyszántást a terület negyven százalékán elvégez­ték az üzemek, a talajnak az évre tervezett szerves táp­anyag utánpótlása nyolcvan­nyolc százalékban megvaló­sult. Hamarosan túllesznek a gazdaságok a burgonya, ku­korica behordásán, hiszen a megyében a burgonyának a 99,2 százalékát, a kukoricá­nak 98 százalékát takarítot­ták be, a silókukoricának is 91,8 százalékát levágták Ahogy egyre több szántóról kerül le a kukorica, úgy ja­vul az átlagtermés. Jelenleg a megyei átlag hektáronként 5,72 tonna. Egyébként a ku­korica behordásával negy­vennégy téesz és három ál­lami gazdaság végzett. A cu­korrépa területnek 62,7 száza­lékáról szedték fel a termést, a cukortartalom változatlanul jó, sőt jobb az előző két év átlagánál. Viszont a termés mennyisége lényegesen ki­sebb, jelenleg hektáronként 32,6 tonna az átlag. Jó néhány szövetkezet gon­dosan összegyűjti a cukorré­pafejet és a kukoricaszárat, hogy azt takarmányként hasz­nosítsa a szálas- és tömegta­karmány pótlására. A kuko­ricaszárat több helyütt kör­bálázva tárolják. Befejezés­hez közeledik a zöldség- és a gyümölcsfélék betakarítása is. Korábban lassabban ha­ladt ez a munka, mert a szá­raz­föld nem lett kedvező a (Folytatás a 2. trom­on) A Fajta hansági Állami Tangazdaság kimlei kerületében a műtrágyát hordják ki a földre. Magyar bankszakemberek Kínában A Kínai Népi Bank meghívására tegnap Tí­már Mátyásnak, a Ma­gyar Nemzeti Bank el­nökének vezetésével küldöttség utazott a Kí­nai Népköztársaságba A magyar bankszakem­berek a Kínai Népi Bank küldöttségének ta­­­vasszal tett magyaror­szági látogatását viszo­nozzák. Az utazás célja: tanulmányozzák a kínai bank- és gazdaságirá­nyítási rendszert és át­tekintik a magyar és a kínai bank közötti kap­csolatok szélesítésének lehetőségét. ­ Az Észak-dunántúli Tégla és Cserépipari Vállalat pannonhalmi téglagyárának idei éves terve hatmillió hatszázezer égetett tégla. Október végéig előrelátható­an ötszázezerrel többet gyártanak le. A balesetek megelőzésére könyv a gyermeknek A kisgyermek nem érzi a veszélyt. Eszébe sem jut, ha ke­nyeret akar vágni, könnyen az ujját is elvághatja. Nem is gondol arra, ha a forróvizes csapot nyitja ki először, leforráz­hatja magát, ha vizes kézzel akarja kikapcsolni a villany­árammal működő gépeket, megrázhatja az áram. Kirándu­láskor az erdőben eszébe sem jut, hogy a szép, színes bogyók mérgezőek is lehetnek. A gyermekbaleseti statisztikák szomorú képet mutatnak. Az óvodai balesetek száma (többnyire játszótéri) 1980-ban 2792, 1981-ben 2916, míg tavaly 2723 volt. Az iskola­balesetek szá­ma (beleértve a felsőbb iskolai intézményeket is) 1980-ban 23 903, 1981-ben 25 334, 1982-ben 26 936 volt. Sportolás, kirán­dulás és játék közben 1980-ban 37 742, 1981-ben 39 113, ta­valy pedig 40 996 gyermekbaleset fordult elő. A felnőtteknek, szülőknek, pedagógusoknak kell megta­nítaniuk a gyermekeket arra, mit szabad tenniük és mit nem. Játékos formában kell megismertetni velük a ház­ban, a kertben, a játszótéren, az utcákon leselkedő veszé­lyeket, és az ellenük való vé­dekezést. Tudott dolog, hogy az egészséges és biztonságos életre történő nevelést össz­hangban a korszerű lélektan felfogásával már gyermek­korban kell elkezdeni Töre­kedni kell arra is, hogy a munkavédelem az általános műveltség részévé váljon. A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete úttörő és hiánypótló munkát indított el, amikor a SZOT Titkársága elvi iránymutatá­sa és gyakorlati felismerés alapján elhatározta,, hogy a gyermekbaleseteket és a ve­szélyhelyzeteket­ pedagógiai szempontból feldolgozó két­kötetes képeskönyvet jelentet meg az­ Idegenforgalmi Pro­paganda és Kiadó­ Vállalat gondozásában. Tegnap délelőtt a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet igazgatója. Nagy Gyula Budapesten, a Magyar Sa­jtó Házában mu­tatta be a két könyvet a saj­tó képviselőinek. A háromtól hatéveseknek szóló könyv cí­me ,,Tufiék tudták", a hattól tízéves kisiskolá­sok részére készülő képeskönyv pedig a „Tudod-e?” címet viseli. Az előbbi szerzőjé Döbrentei Il­dikó, az utóbbié pedig Ko­vács Klára. Elmondta az igazgató a sajtótájékoztatón, hogy a könyveket az Állami Biztosí­tó, a Magyar Villamos Mű­vek Tröszt, a Magyar Vörös­­kereszt, az Országos Egész­ségnevelési Intézet, az Orszá­gos Közlekedésbiztonsági Ta­nács, valamint a Művelődési Minisztérium támogatásával adták ki. A két kötet szerzői előta­nulmányokat folytattak a kórházakban, iskolákban, óvodákban, úttörő táborok­ban, hogy valóban a leggya­koribb gyermekbaleseteket dolgozz­ák fel. Természetesen a korszerű pedagógiai elvek alapján törekedtek a veszély­­helyzeteknek színes, kelle­mes, játékos, figyelemfelhívó rajzokkal történő bemutatá­sára. Bejelentette az igazgató azt is az újságíróknak, azért, hogy a két kötet minél széle­­sebb körben jusson el a kis olvasókhoz, és a pedagógu­sokhoz. lehetővé tették, hogy számos iskola ingyen kap­jon a könyvekből: húszezer példányt juttattak el az isko­lákhoz, óvodákhoz . A Ma­gyar Vöröskereszt aktívaháló­­zata útján vállalta a könyvek terjesztését, a szakszervezeti kiadó pedig budapesti és vi­déki boltjaiban árusítja azo­kat A két kfttpt 40 ezer pél­dányban készült el. Szeret­nék, ha az osztályfőnöki vagy a környezetismereti órákon segédeszközként használnák a könyveket a pedagógusok. 1­.

Next