Kisalföld, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

■ Ismét gyarapodott a győri állatokert állománya A lámáéknál és az oroszlán családnál új­szülötteket köszöntöttek, egy lámacsikó és három oroszlán látott napvilágot. Felnőtt álla­tokat is kapott a győri park, egy pár örvösmedve s a képünkön látható pónilovak és há­rom emu érkezett a napokban Csehszlovákiából. Napirenden a család- és nővédelem Országosan elismert kezdeményezések Az egészségre nevelés idő­szerű feladatai; családvéde­lem a bírósági gyakorlat tük­rében; a serdülőkorúak egész­ségi állapota, és magatartása; genetikai tennivalók a né­pesedéspolitika szemszögéből; a textilipar területén dolgo­zó nők és fiatalok munkakö­rülményeinek vizsgálata; a terhes nőket veszélyeztető okok csökkentésének lehető­ségei ... A felsorolás a me­gyei népesedéspolitikai koor­dinációs bizottság munkater­vének címszavait tartalmaz­za. Előzetes abból, amit a bi­zottság a következő két évre tervez: a népesedéspolitika időszerű kérdései,­ alapos elemzést igényel (és érdemel) mindegyik A megalakulás óta ez volt a koordinációs bizottság első tanácskozása. Ezután sem lesz gyakori (félévenként ülé­sezik, ezért is készült két év­re a munkaterv), működése viszont nem csupán az érte­kezletekre korlátozódik. A bizottság — mint szervezeti, működési szabályzatában megállapítja — szoros munka­­kapcsolatot tart a megyében működő társadalmi szerve­zetekkel és a népesedéspoli­tikai határozatok végrehajtá­sában érintett intézmények­kel. Népesedéspolitikai kér­désekben a megyei tanács végrehajtó bizottságának vé­leményező, javaslattevő, koordináló, tanácsadó szerve. Legutóbbi, a munkatervet és a működési szabályzatot jóváhagyó tanácskozásán már konkrét elemző téma is szerepelt, a család- és nővé­delmi munka eredményei, feladatai megyénkben. Az egészségügyi kormány­zat több mint tíz évvel ez­előtt határozta el a család- és nővédelmi hálózat kiala­kítását. Bár egy évtized tu­lajdonképpen nem hosszú idő, kedvezőbb is lehetne a mostanra kialakult országos kép. A hálózat kiépülése nem a kellő ütemű, egyenetlensé­gek tapasztalhatók színvona­lában, sok a módszertani bi­zonytalanság. Ehhez még hoz­zájárul a család- és nővédel­mi munka helyenkénti lebe­csülése. Megyénkbe (Győrbe) nem véletlenül járnak ta­pasztalatcserére az ország minden részéből, elismerést jelentenek az itt rendezett országos tanácskozások, fóru­mok is ebben a témában. Győrött korábban az Ár­pád úti rendelőben folyt a nővédelmi munka, terhesta­nácsadással, nőgyógyászati szakrendeléssel. 1980-ban már megoszlott a munka az Ár­pád úti és a ,,textiles” ren­delő között, akkor kezdődött a gyermek-nőgyógyászati­, valamint a meddőség és a hormonális zavarok kivizs­gálására hivatott speciális rendelés. Az újabb ezúttal már ugrásszerű fejlődést az hozta, hogy a Liezen-Mayer utcai (az új rendelőintézet elkészültével felszabadult épületben) megkezdhette munkájét a megyei család- és nővédelmi tanácsadó, a kórház szülészeti és nőgyó­­gyászati osztályának integrált részeként. Ez a kórházi hát­tér (szakmai és technikai adottságaival)­ adja a színvo­nalas munka biztonságát A tanácsadóban ma már sokféle speciális szakrendelés folyik, s egyre nagyobb nép­szerűséggel. A teljes felsoro­lás helyett csak néhány pél­da. Nagy hiányt pótolt a ta­pasztalatok szerint a változó­kon szakrendelés. Országosan első próbálkozás volt a csa­ládjogi tanácsadás beindítá­sa, hiszen egészségügyi intéz­mény ezzel eddig nem foglal­kozott. Kedvezők a tapaszta­latok. Naponta teljes rende­lési időben működik a csa­ládtervezési szakrendelés. Működésében az egyéb ten­nivalók között szeretnék el­érni, hogy évente legalább egyszer azok is felkeressék, akiknek a körzeti- v­agy az üzemorvos írja fel a fogam­zásgátló gyógyszert. Kiter­jedt a rákszűrési tevékeny­ség, amelynek nagyon fontos célja éppen a megelőzés. . . időben való felderítés. A közeljövőben további szolgáltatásként megszerve­zik a serdülők klubját, amely­ben a helyes, egészséges sze­xuális magatartás megism­er­­tetése a cél. (A tapasztalatai­ szerint nem elég az iskolai felvilágosítás.) A megyei né­­nesedéspolitikai koordinációs bizottság tám­ogatta ezt a tö­rekvést is, eli­smerve a csa­lád- és fövédelem eddigi eredményeit. J. F. Téli sportszerellátás A tavalyinál jel kínálat A tél közeledtével egyre többen keresik a sportszer üzletekben a hóban, jégen használható sporteszközöket, s a jelek szerint nem is hiá­ba, mert az illetékes keres­kedelmi vezetők szerint az idén a tavalyinál jobbnak ígérkezik a téli sportszerek kínálata. A TRIÁL az idén a tava­lyihoz hasonló mennyiséget, mintegy 56 ezret szerez be az egy-két-háromszemélyes fa­­ródlikból, s a fémvázas ösz­­szecsukható szánkókból. Je­lentősen bővül az idén a sí­lécek mennyisége és válasz­téka: a műanyag gyermek sí­­lécekből az NDK-ból és Cseh­szlovákiából tavaly 6400-at, idén 32 ezret sikerült besze­rezni. Az ifjúsági sílécekből ugyancsak több lesz a tava­lyinál, 7700 párat a szocia­lista országokból, 4000-et pe­dig tőkés importból szerzett be a vállalat. Jónak ígérke­zik a választék felnőtt sílé­cekből is. 1400 párat hoz be a vállalat az olcsóbb típusok­ból, s mintegy 3000-et tőkés importból. A sílécek kiegészítő szere­lékeiben sem lesz hiány; 22 ezer pár cipőt és hozzájuk sí­kötéseket, és nagyszámú sí­botot rendelt a TRIAL. Kü­lönféle márkás, illetve ol­csóbb szemüvegek is kapha­tók lesznek. Szerelt műkorcsolyákból mintegy 37 ezer párat, a ta­valyinál 30 százalékkal töb­bet hoznak forgalomba, s kü­lönösen gyermekméretből, 27-től 34-ig lesz több mint tavaly. KUMPOU)4 Kella Fiatal lányok, boltos kö­penyben, apróbb-nagyobb csomagokkal. Nem tudom, hányan emlékeznek rájuk: néhány éve még megszokot­tak voltak a győri utcákon. Szolgáltattak. Házhoz szállították az élel­miszerboltokban megrendelt megvásárolt árut. Többnyire tanulólányok voltak és több­nyire nagyon jó kedvük volt. Néhány percre, főnöki jóvá­­hagyással meglóghattak a pult mögül, s borravalóban is reménykedhettek. Aztán eltűntek, mint a polcról a papírzsebkendő. Járták a várost a teher­­taxik is. A nagyobb üzletek, élelmiszeráruházak kocsijai a legtávolabbi városrészekbe is felkeresték a kedves ve­vőt. A házhozszállítás nem csupán ingyenes volt hanem ajándék is járt érte. A Cse­mege ábécék az egy esztendő alatt megrendelt áru értéké­nek két százalékával ked­veskedtek december táján vásárlóiknak. Aki ugyanis házhoz szállítatott, az törzs­vevő volt. S aki törzsvevő, az megérdemli az ajándék­csomagot. Olcsó volt­ a ben­zin, alacsonyak az árak ma­gas az árrés és sok a keres­kedő. Volt miből gazdálkod­niuk a boltoknak. Arról természetesen nincs szó, hogy egy szép emlékkel g­yarapodott kereskedelmünk a házhozszállítás eltűnése árán. Ez a szolgáltatás ugyanis nem szűnt megg. Csupán ésszerűsítették. Győrött, a Lenin úti nagy Csemege akár fél kiló ke­nyeret is elvisz a Kun Béla lakótelepre. Ötven forintért. A benzinárak, a munkaerő és a kapacitáshiány miatt a bolt még így is ráfizet, ám ötven forint elég arra, hogy a vá­sárló is gondolkodóba essen. Megéri? A kereskedők szerint a vá­sárlók már az ötven forint bevezetése előtt is gondolko­dóba estek. Az elmúlt egy­két esztendőben rohamosan csökkent a nagy tételben vá­sárlók száma. Leszoktunk a hónap eleji nagy bevásárlás­ról, s így a házhoz szállítás szolgáltatásának igénybe vé­teléről is. A Győr-Sopron megyei Élelmiszer Kereske­delmi Vállalat Lenin úti boltjának dolgozói Például több ezer vásárlój­uk közül egynek viszik haza a cso­magot. Egy öreg néninek, aki a szomszéd házban az emele­ten lakik és fáj a lába. Ötve­nesről természetesen szó sincs. A kérdés most már csak az, hogy mi volt előbb a tyúk, vagy a tojás? A kereskedelem szoktatta le a vásárlót, vagy a vásárló a kereskedelmet? Az éssze­rűsítés ugyanis tág fogalom, néhány olvasónk szerint nemcsak a térítési díj tarto­zik bele, hanem az is, hogy a kereskedők — ésszerűen — megtagadják a házhozszállí­tást. Félreértés ne essék: ház­hoz szállítani nem kötelező. A vásárlói és kereskedői ér­dektelenség, a szolgáltatás reklámozásának teljes hiá­nya azonban elgondolkodta­tó, ugyanis igénytelenséget jelez. A boltok a forgalom növelésének egyik legreme­­kebb módszeréről mondanak le. S a vásárlók? Hadd vála­szoljunk egy .álomképpel”. Valaki kora reggel csönget,­­megérkezett a friss tej és péksütemény a szomszédos üzletből. Idealizmus? Lehet. Vegyünk hát másik­­álom­képet”! A napi munka után nem kell a háziasszonyoknak tíz kilós kosarakkal rohan­gálniuk üzlettől üzletig. Az idős, beteg embereknek nem kell a szomszédtól szívessé­­get kérniük. Folytathatnám de minek? Házhoz szállítani házhoz szállíttatni Magyarországon nem­ szokás. S úoy tűnik jó darabra nem is lesz az Gaál József házhozszállítás? Társadalmunkra veszélyes magatartás Az erőszakos, garázda bűncselekményekről­ ­ Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmé­nyek, azok nyomozása, elkö­vetőinek elfogása, majd fe­­lelősség­re vonása általában az érdeklődés középpontjában áll. Ezek a társadalomra ve­szélyes bűncselekmények — érthetően —­ az átlagosnál is jobban felkavarják a közvé­leményt, s nemritkán esetleg elhamarkodott következteté­sekre késztetnek egyeseket közrendünkről, közbiztonsá­gunkról. Hogy valójában ho­gyan is állunk megyénkben az erőszakos, garázda jellegű bűncselekményekkel,­­ arról kértünk és kaptunk részletes tájékoztatást a Győr-Sopron megyei Rendőr-főkapitány­ság bűnügyi osztályán. Az országos állam alatt A most következők alapját szolgáltató elmúlt három év elemzése elé pontosítás vé­gett soroljuk fel az ezen bűn­­cselekmények körébe tartozó 18-féle közül a leggyakorib­bakat, amelyeket részletezni fogunk. Tehát: emberölés, testi sértés, erőszakos kö­zösülés, szemérem, elleni erő­szak, rablás, garázdaság, hi­vatalos személy elleni erő­szak. 1980-ban, 81-ben és 82- ben az összbűnözés mértéke stagnálást mutat. Az erő­szakos bűncselekmények az összbűnözés kis hányadát je­lentik (számuk a vizsgált időszakban 345 és 416 között változott évente, bizony né­mileg emelkedő tendenciát jeleznek. Országos összeha­sonlításban a tízezer lakosra jut­ó, ismertté vált erőszakos bűncselekmények átlaga alapján az elmúlt években 17—19. helyen volt megyénk. (Ez a "..sorvégi” helyezés ne tévesszen meg senkit, hiszen a rendőrségi statisztika sze­rint éppen ez a pozitív.) Ha az egyes bűncselek­ményfajták megoszlását te­kintjük, akkor kiemelhető, hogy az összesnek kétötöde testi sértés (1981-ben 50 szá­zalék), a garázdaság 11—13 százalék, magánlaksértés 9— 15 százalék. A többiek ará­nya öt százalék körüli, vagy ennél is kevesebb. A legsú­lyosabb bűncselekmény, az emberölés aránya több éve 1—2 százalék között mozog. Gyilkosságtól , és a rablásig Kezdjük mindjárt az em­beröléssel. Három év alatt ismertté vált megyénkben 22 eset — többnyire családi ve­szekedés előzte meg, zömé­ben magánlakásban történt és ittas állapotban. Felderí­tetlenül — eddig — egyetlen soproni ügy maradt. Testi sértés (itt és máshol is hároméves adatokat írunk) 515 volt. Vélt vagy valódi sé­relem miatt, családi körben, szórakozás közben vagy utá­na az utcán történt az ese­tek túlnyomó többsége. Érde­kesség, hogy minden negye­dik esetben ismeretlen tettes ellen indult a nyomozás, a felderítettség 84 és 91 száza­lék közötti. Hetvenkét erőszakos kö­zösülés került a rendőrnyo­mozók látókörébe. Csökkenő tendenciájú. E bűncselekmé­nyek többségét utovállássze­­rűen, fizikai erőszakkal, gyak­ran csoportosan követték el, és magas az alkalmi ismerős sérelmére történt elkövetések száma is. (Lapunkban több­ször is foglalkoztunk ilyen esetek figyelmeztető közlésé­vel.) Nyugtalanító, hogy nyolc esetben 12 éven aluli gyer­mek sérelmére követték el ezt a különösen durva bűn­­cselekményt. Az eseteknek több szint a felében kezdet­ben ismeretlen a tettes, en­nek ellenére 81 és 160 szá­zalék közötti a nyomozások eredményessége. A szemérem elleni erőszakot szintén na­gyobb részt ismeretlen tet­tes (ek) követi (k) el, e terüle­ten — érdekes — a leggyen­gébb a felderítettség ered­mény, 60—66 százalék. A hivatalos személy elleni erőszak három év összeha­sonlításában növekedést mu­tat (11.14. 22 eset), de ez ke­vesebb, mint a korábbi esz­tendőkben. Jellemző, hogy a hivatalos személyt — köztük nem kevés rendőrt — intéz­kedés közben "bántalmazták. A garázdaság, sajnos, ug­rásszerűen szaporodott (53. 41. 77 eset). A garázdaságot többnyire nyilvános helyen*, verekedés formájában köve­ti el, általában eszközhasz­nálat nélkül. Ha mégis hasz­nálnak valamit, akkor a kés, valamint a kő és tégla a jel­lemző. Az ismertté vált rablások száma (64) három év alatt kismértékben emelkedett, és magasabb is, mint a korábbi években. Az esetek közös ta­nulsága, mind a sértett, mind az elkövető kisebb-nagyobb mértékben ittas volt. A fertőzött területek Érdekes jelenségek figyel­hetők meg, ha az erőszakos bűncselekmények elköveté­sének helyét tekintjük át a rendőrségi elemzések alap­ján. Az erőszakos, garázda bűncselekmények 67,5 száza­lékát városokban, 32,5 szá­zalékát községekben követték el. Ugyanakkor az elköve­tőiknek 59,3 százaléka csak a városi lakos. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a szabadidőben a falu­ból bejárnak a városba szó­rakozni, és ott történik meg a baj. Az elkövetések konkrét he­lyeit­ vizsgálva: a legtöbb bűncselekményt magánlakás­ban követték el, azt követi a nyílt területen (utcán, park­­ban) történt bűncselekmény, végül pedig a szórakozóhe­lyek és közvetlen környékük emelhető ki a gyakoriságból. Az úgynevezett „fertőzött” területek felsorolása szintén tanulságos lehet: Győrött a belváros, Sopronban a Pan­nónia söröző, a Lokomotív bár, Mosonmagyaróváron a mosoni városrész, Kapuvá­ron a Hanság szálló környé­ke, Csornán az Erzsébet presszó és körniléke — vagyis a leglátogatottabb helyek, s ezekben fordul meg a szóra­kozni vágyó, nem helyi lako­sok döntő többsége. A köz­ségek közül arányaiban leg­több erőszakos bűncselek­mény Ivánban, F­ertőszent­­miklóson, Jánossomorján, Ás­ványrárón, Szanyban és Be­leden történt az elmúlt há­rom évben. (Következik: A megelőzés közös ügyünk) Cs. A. Újfajta kenyerek A korszerűbb táplálkozás­sal kapcsolatos sütőipari fel­adatokról tanácskoztak az iparág és a táplálkozástudo­mány szakemberei tegnap Budapesten a MTESZ szék­házában. Elsősorban a fehér­jedús, a gyógyélelmezést elő­segítő és a diétás, rostos ké­szítmények gyártását készítik elő. Már jelenleg is mintegy 25—30 olyan termék — pék­sütemény, több kenyérféleség, finom cukrászati termék ké­szül, amelyek megfelelnek a korszerű táplálkozás követel­ményeinek. A közeljövőben megkezdő­dik az új, könnyebb emész­tést segítő úgynevezett búza­­töretes kenyerek gyártása. A termékhez szükséges alap­anyagot, a búzatöretet már a ferencvárosi malomban és a Bács-Kiskun megyei Gabo­naforgalmi Vállalatnál egy­aránt gyártják, s több sütő­ipari vállalatnál néhány hó­napon belül megkezdik a ke­nyér gyártását. Az új termé­ket nem őrölt, hanem úgyne­vezett töretes lisztből készítik, ami lehetővé teszi,­ hogy a kenyeret az emésztőrendszeri megbetegedésben szenvedők is fogyasszák 1983. november 1., kedd

Next