Kisalföld, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1984. JÚNIUS 1., PÉNTEK ÓRA: 1,40 FORINT­­, XL. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM Centenáriumi ünnepség Százesztendős a győri szakmunkásképzés A jeles elődök hagyományait f­oly­tatják ' . Néhány mondatban nem lehet vállalkozni arra,­ hogy­ azt a hosszú utat és törté­nelmi fejlődést bemutassuk, amit a győri szakmunkás­­képzés fellegvára, a 401. számú Kossuth Lajos Ipari Szakmunkásképző Intézet száz esztendő alatt végig­járt — kezdte beszédét dr. Lakatos László, a városi pártbizottság első titkára az iskolában a jubileumi em­léktábla tegnapi leleplezése­kor. A mérföldkövek a mai generáció számára csak tör­ténelmi emlékek, de ebből az alkalomból élő valósággá váltak. Az egykori tanítvá­nyok műveinek ugyancsak az iskolában rendezett kiál­tá­­sán visszaemlékeztünk a szá­­zadeleji „Laposra”, Borsos Miklós, az intézet régi diák­ja jóvoltából és visszaemlé­keztünk Czehmeister polgár­mesterre, a városi iparosodá­si terv­­ úttörőjére. Sokáig lehetne sorolni, mi és hogyan történt az elmúlt száz esztendőben Győrött, a tanoncképzés területén Erről szólt dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter a kormány. Lom­bos Ferenc, a megyei tanács elnöke az egykori diákok és a megyei vezető testületek nevében a Széchenyi István Művelődési Központban teg­nap rendezett ünnepségen. A jubileumi köszöntőn részt vettek a Művelődési és az Ipari Minisztérium, a helyi politikai, állami és tár­sadalmi szervek, az üzemek képviselői is. Megjelent Háry Béla, a megyei pártbizott­ság első titkára, valamint az iskolával kapcsolatban álló szervek, intézmények vezetői is. Az ország egyik szellemi, kereskedelmi és ipari köz­pontjában 1770-ben Mária Terézia rendeletére jött létre a Nemzeti Rajziskola, majd 1884-ben az ipari törvény alapján megkezdődött az iparosképzés Győrött. A mai napig negyvenezer szakmun­kás hagyta el az­­intézmény kapuit, s a szakmák száma harminc-negyven között, mo­zog. A magyar munkásmozga­lom kezdeti éveit és a mű­szaki haladás huszadik szá­zadi eredményeit egyaránt magában foglaló időszakot csak kevés intézet vallhatja saját múltjának. A Kossuth Lajos nevét viselő szakmun­kásképző ezek közé tartozik. Az ünnepség méltó emléket­­állított az intézet régi taná­rainak, diákjainak, a hazai munkásmozgalom jeles sze­mélyiségeinek is. Rájuk em­lékezett az irodalmi színpad kitűnő műsora, s őket idéz­ték a kiállítások megtekin­tésre érdemes tárlai is. Az elődökhöz méltó tevékenysé­get fejt ki a mai tantestület Nebehaj Ferenc igazgató ve­zetésével. Harmincöt szak­mára képeznek tanulókat az állami, szövetkezeti és ma­gánszektor számára. Csak azt, kívánhatjuk, amit Ábrahám Kálmán mi­niszter: a következő száz esz­tendőben is sikeres legyen a szakm­unkássk­épzés az iskola falai között. A kormány nevében Ábrah­ám Kálmán miniszter köszöntötte a jubiláló intézményt. Kitüntették a kiváló pedagógusokat Hazánk valamennyi peda­gógusát: az óvónőket, a taní­tókat, a tanárokat, a peda­gógusképző intézmények és az oktatásügy minden dol­gozóját, az irányító szervek vezetőit köszöntötte Köpeczi Béla művelődési miniszter, a Pesti Vigadó dísztermében tegnap a pedagógusnap al­kalmából rendezett kitünte­tési ünnepségen. Az esemé­nyen megjelent Aczél György, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Fejti György, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, valamint Voksán Jó­zsef, a Pedagógusok Szak­­szervezete főtitkára. Naponta kellene elismerő szavakkal illetni mindazokat a pedagógusokat, akiket a hivatástudat hajt, akik a je­les elődök útján járva igye­(Folytatás a 2. oldalon.) Németh Károly hazaérkezett Szófiából Tegnap hazaérkezett Szó­fiából a magyar pártküldött­ség, amely Németh Károly­inak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésével részt vett a szo­cialista országok testvér­­pártjai központi bizottsági titkárainak értekezletén. A küldöttség tagja volt Baranyi Tibor, a KEB tagja, a Köz­ponti Bizottság párt- és tö­megszervezetek osztályának vezetője és Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője. A tanácskozás munkájában részt vett Ko­vács Jenő, a KB párt- és tö­megszervezetek osztályának helyettes vezetője is. Üdvözlő távirat Tunézia nemzeti ün­nepe alkalmából Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Habib Burgibát, a Tunéziai Köztársaság elnökét. Új szovjet főkonzul Debrecenben Roska István külügymi­nszter-helyettes fogadta Iz­­jaszlav Genrihovics Balja­­szinszk­ijt, a Szovjetunió új debreceni , főkonzulját, aki bemutatta­­kinevezési okira­tát. A találkozón jelen volt Vlagyimir Nyikolajevics Ba­­zovszkij, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. ­ Szerelik már a mech­enikus savtalanítókat Hegykő határában, a soproni regionális vízmű központi tele­pén. E berendezések szabadítják meg a káros kémiai szennyeződésektől a kutakból felszívott vizet. Gesztor: a Fertői J­ádgazdasági ,Vállalat Palackozó üzem épült Bükön Éppen két évvel ezelőtt írta alá 12 gazdasági egység azt az okmányt, amellyel megalakult a Büki Gyógy-, Ásvány­víz és Üdítőital Üzem Gazdasági Társaság. Négy téesz (já­­nosházi, kenyéri, söptei, büki) a Répcelaki Áfész, az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Kft., a Badacsonyvidéki Állami Pincegazdaság, a Csepregi Állami Tangazdaság, a Büki Gyógyfürdő Vállalat, a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat, az Észak-dunántúli Víz- és Csatornaművek (Tata), vala­mint a Fertői Nádgazdasági Vállalat adta össze a pénzt a Vas megyei Tanács kezdeményezte palackozó üzemre. Mivel a legnagyobb összeggel a fertőszentmiklósiak szálltak be — több mint negyedét adva — a közös költségekbe, a nádgaz­daság lett a társaság gesztora. A nyolcvan­kettő őszén megkezdődött kivitelezés a tervezett költségen belül csaknem teljesen kész, s a büki gyógyfürdőtől néhány kőhajításnyira már zajlik a próbaüzemelés. A gazdasági társaság megalakulásáról, a kivitelezés nem kis gondjai­ról, a július elejétől üzlet­be kerülő termékekről teg­nap a helyszínen tájékoztat­ta a sajtó képviselőit Gott­lieb György, a fertői nádi­gazdaság igazgatója. Többek között elmondta, hogy a vi­lágszínvonalú berendezése­ket görög—nyugatnémet— osztrák kooperációban, úgy­nevezett árucsere szerződés­ alapján szerezték be. Kiss József gyárvezető mutatta be az üzemet, amely közel nyolcvanmillió forintból ké­szül el, megtérülési ideje nem egészen öt évre tehető. Az új termékek közül az első kóstoló-bemutatók alap­ján a büki keserű számíthat nagy sikerre. Ennek a szén­savas üdítőitalnak az alap­anyaga az ott feltörő gyógy­víz, amelyből kivonják a fe­lesleges ásványi sókat, majd gyógynövénykivonattal ízesí­tik. Íze leginkább a tonik­­­hoz hasonló, viszont nem tartalmaz kinint. (A büki gyógyvíz egyébként ivókúra­ként gyomorsavtúltengés, gyomorból és epehólyag hu­rut valamint vékonybélfe­­kély ellen ajánlott — mint arról Bittenbinder Miklós, a gyógyfürdő igazgatója adott tájékoztatást.) A palackozó üzemben a 2 és fél decis il­letve literes üvegeket töltik egyrészt az említett büki ke­serűvel, másrészt a Görög­országból származó citrus (narancs és citrom) alap­anyagból készült energiasze­­gény és hagyományos üdítő­itallal. A gyártók különösen az energiaszegény változa­toktól várják az egyébként üdítőitallal talán túl jól is ellátott hazai piacon a betö­rés lehetőségét. Az évi 11 millió liter üdítőital és három millió li­ter ásványvíz kereskedelem­be történő eljuttatását há­­romnegyed részben a Bada­csony vidéki Pincegazdaság vállalta, a többit a palacko­zó saját maga oldja meg ru­galmas módszerekkel, telje­­sen kikapcsolva a nagyke­reskedelmi hálózatot. Az el­ső időben Vas, Győr-Sopron, Zala és Veszprém megye üz­leteibe, vendéglátó egységei­be kerülnek el a Bükön pa­lackozott italok, de már most gondolnak a fővárosra is, sőt, kedvező ajánlatok esetén — különösen a büki kesert — tőkés országokba is eljuthat a kereskedelmi hasznon kívül tovább növel­ve a büki gyógvíz illetve a fürdő jó hírnevét. CS. A. ­ Kopóréteggel látják el a Győri Köz­úti Igazgatóság dolgozói a Győr és Mosonmagyar­óvár közötti út győriújfalui szakaszát. A felületi bevonás úgynevezett bitumenes emulzió­val készül, amelyre kőzuzalékot szórnak. A javítás alatt lévő útszakaszon a kötelező se­besség megtartása ugyancsak ajánlatos, mert a teljesen még be nem ágyazódott kő nagyobb sebességnél kivetődhet és veszélyezteti a többi gépkocsi szélvédőjét.

Next