Kisalföld, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1984. JÚLIUS 1., VASÁRNAP ÁRA: 1,40 FORINT XS ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Aziz Mohamed köszöntése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága levélben köszöntötte Aziz Mohamedet, az Iraki Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkárát 60. születésnapja alkalmából. Magyar —szovjet környezetvédelmi együttműködés Az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnökének meghívására jú­nius 24. és 30. között Heino Oszkarovics Teder, az Észt Szovjet Szocialista Köztársa­ság környezetvédelmi és er­dőgazdálkodási minisztere vezetésével szovjet környe­zetvédelmi delegáció tartóz­kodott hazánkban. A Szovjetunió hidrometeo­­rológiai és a természeti kör­­nyezetet ellenőrző állami bi­zottsága, valamint az OKTH közötti kétoldalú együttmű­ködési megállapodás alapján a felek előzetesen egyeztet­ték, előkészítették a követ­kező ötéves időszakra kiala­kítandó közös munkaprogra­mot A környezetvédelmi mű­szaki-tudományos együttmű­ködés keretében a szovjet és magyar szakemberek közö­sen dolgoznak többek között a levegőszennyezés és hulla­dékforrások ellenőrzési mód­szerein, a természetvédelmi területek gazdasági haszno­sításának kérdésein, közösen keresik a védett állatfajok fenntartásának lehetőségeit. A szovjet delegáció itt-tar­­tózkodása során tanulmá­nyozta a környezetvédelmi hivatal munkáját Zala me­gye környezetvédelmi tevé­kenységét, a keszthelyi kom­posztáló működését, látoga­tást tett a Kiskunsági Nem­zeti Parkban, a tihanyi Lim­­nológiai Kutatóintézetben, a­­ Kishalatoknál, valamint a Pilisi parkerdő Gazdaságban. A szovjet delegáció tegnap elutazott hazánkból. Előkészület a magyar-finn barátsági hétre Június 28—30-a között a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására Buda­pesten tartózkodott a ma­gyar—finn barátsági hét finn előkészítő bizottságának kül­döttsége Jaakko Kuusela tit­kár vezetésével. A küldött­ség megbeszéléseket folyta­tott Ribánszki Róberttel,­­ a HNF OT titkárával és Ju­hász Róberttel, a barásági hét magyar előkészítő bizott­ságának titkárával az 1985- ben megrendezendő VII. ma­gyar—finn, illetve finn—ma­gyar barátsági hét szerveze­téről, programjáról. Japán növényvédőszerek A Nabu sikere a szili répaföldeken Nemcsak olcsó, hatékony is Bevallom, hogy ha pár nap­pal ezelőttig meghallom a Kusagard, illetve a Nabu szavakat, bizony értetlen­kedve néztem volna, mintha valaki kínaiul szól hozzám. Vagyis pontosabban japánul, mert hadd áruljam el rögtön az elején, a két említett szó a távol-keleti országból szár­mazó két gyomirtószer neve. Mikor tudomást szereztem a bemutatóról, a dolog több szempontból is izgatni kez­dett. Először is kíváncsi vol­tam, miként kerültek ha­zánkba e fanán szerek, más­részt, mennyire hatásosak­, harmadrészt pedig arra, hogy mi a japán­­szakemberek vé­­lemén­ye a honi mezőgazda­ságról? Nos, a szili téeszben ren­dezett bemutatón, ha nem is maradéktalanul, de sikerült az említett kérdésekre vá­laszt kapnom. És ezek egy része nem tanulság nélküli. Közismert, hogy a japánok az elmúlt évtizedekben be­férkőzve a világkereskede­lem szűk réseibe, olcsó és jó termékeikkel hamarosan tág tereket nyertek és számos ré­gebbi gyártót kiszorítottak. Mindez nemcsak az elektro­nikára és az autógyártásra, hanem egyéb iparágakra, így a vegyiparra és ezen belül a növényvédőszer-gyártásra is igaz. Azon elvből kiindulva, hogy ,,a kis üzletből lehet a nagy piac”, kezdték el az említett gyomirtószerek vizs­­gáltatását és reklámozását is Magyarországon. Hisz ah­hoz nem kellett más, csak egy kis tájékozódás és üzleti érzék, hogy valaki felfedezze: a magyarországi növényédő­­szer-elálás még korántsem elégíti ki a mezőgazdasági nagyüzemek egyre növekvő igényeit. A Kusagard nevű gyomirtószert eredetileg (az engedélyeztetés időszakában) Japánból hozták. A nagy tá­volságok miatt azonban a szállítás minden dekáját mérlegelni kell. Ezért körbe­néztek és kiderült, hogy a szer gyártására Magyarorszá­gon is van alkalmas vállalat és ezt a Nitrokémiai Művek­ben találták meg, így elkez­dődhetett a szer hazai for­­mulázása. Ha valaki azt hinné, hogy mindezeket a dolgokat egy népes japán szakembercso­port intézte ,akkor téved. Az tény magyar szemmel szinte megdöbbentő és külkereske­dőink ugyancsak tanulhatná­nak belőle. A Kusagard és a Nabu gyomirtószerek magyarorszá­gi forgalmazását ugyanis a Sumitomo elnevezésű keres­kedelmi vállalat magyaror­szági irodája végzi. Ennek két alkalmazottja van, egy (Folytatás a 2. oldalon.) Határőrök eskütétele Nemes hagyomány, hogy a Győri Határőrkerül­ethez be­vonuló fiatalok Csorna Fő terén, hozzátartozóik, bará­taik előtt fogadják meg, hogy becsülettel végrehajt­ják azt a nemes feladatot, amely legszentebb kötelessé­gük. Tegnap délelőtt, ragyo­gó napsütésben sorakoztak fel a nemrégiben bevonult határőrök a csornai Fő ter­­­re. A Rákóczi induló patto­gó ütemére hozták a csapat­­zászlót, Ángyán István ha­tárőr őrnagy, a csornai ki­képző bázis törzsfőnöke tett jelentést a térre érkező Vi­dus Tibor határőr őrnagynak, a Győri Határőrkerület törzsfőnökének: „Az újon­cok az ünnepélyes eskütétel­re felsorakoztak." Eljött az ünnepségre Háry Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára, valamint Csorna párt- és állami vezetői, a társ fegyveres erők és testületek képviselői. A Himnusz hang­jai után Grónás József ha­tárőr főhadnagy, a Győri Ha­tárőrkerület KISZ Bizottsá­gának titkára köszöntötte az esküt tevőket, kiemelve, hogy az ifjúság megítélésé­nek legfontosabb mércéje, hogy mit tesznek a gyakor­latban hogyan élnek, tanul­nak. A katonafiatalok fel­adata nem kisebb és nem nagyobb ennél. Amit el kell végezniük, az szellemileg jól felkészült, fizikailag erős, szilárd jellemű embert kí­ván. A határőr szolgálat bé­kében is harci feladat: őrizni a szülői házat, szeret­teink nyugalmát, védeni a dolgozó nép, az ország, az egész szocialista közösség békéjét, alkotó munkáját. Ezután felcsendültek a Szózat szépséges akkordjai, majd Horváth József határ­őr után érces hangon mond­ták a katonai eskü örökér­vényű szavait: „hazámat, a Magyar Népköztársaságot, minden külső és belső ellen­ség ellen életem feláldozásá­val megvédem". Vidus Tibor ünnepi beszé­dében többi között az aláb­biakat mondta: — Fiatal ha­tárőrök­ a mai napon életük fontos és kiemelkedő állo­másához érkeztek. Esküvel fogadták, hogy a Magyar Népköztársaság hűséges ka­tonái lesznek. A katonai es­kü életükben egyik legna­gyobb, legfelemelőbb foga­dalom, hűséget, becsületessé­get és áldozatvállalást jelent és mindenekelőtt szilárd helytállást kíván. Kérem és elvárom, hogy az eskü szelle­me vezérelje önöket minden cselekedetükben. Az esküt tettek nevében Tokaji Imre határőr mon­dott köszönetet. A KISZ Csorna városi Bizottsága ne­vében Torm­a Imre szólott a fiatal határőrökhöz. Az ün­nepség az Internacionáléval és díszmenettel zárult. IB. Bizalmunk fedezete mikor már történelem lesz az a kor, amely­ben ma élünk, valószínű úgy határozzák meg a történészek, hogy a 70-es évek második fele volt az illúziók elvetésének, a 80-as év­tized első fele pedig a dinamikus gazdasági növekedés előkészítésének időszaka. Vagyis a 70-es évek máso­dik felében ismertük fel igazából, hogy a tőkés világ­­gazdasági válság a mi gazdaságunkra is hatással van, végtére Európa egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. Még akkor eldöntöttük válaszunkat az új kihívásra, s a 80-as évek első felében — a nadrágszíjunkat kissé összébbhúzva — kifizettük adósságaink nagyobbik fe­lét, átlendültünk a holtponton, s ha dinamikus gazda­sági növekedésre még nem is voltunk képesek, a szo­cialista országok közösségére támaszkodva már elő­készítettük, megalapoztuk azt. Ez a folyamat világosan nyomon követhető, és újabb kibontakozásáról tanúskodik az MSZMP Köz­ponti Bizottsága június 26-i üléséről a csütörtöki la­pokban megjelent közlemény. A többi között azt ol­vashatjuk benne, hogy az év első öt hónapjában az ipari termelés 4, a kivitel 6 százalékkal nőtt, illetve bővült, a lakosság pénzjövedelme gyorsabban emelke­dett a számítottnál, a fogyasztói árszínvonal megfelel a tervezettnek... Más szavakkal, ha vannak is plusz és mínusz előjelek (plusz az iparnál, a lakosság pénz­­jövedelménél, mínuszt okozott a múlt évi aszály a nem rubel elszámolású külkereskedelemben), nagy megle­petések azért nincsenek. Ma, amikor annyi kellemetlen fordulatot él át a vi­lág nagyobbik, nem szocialista fele, nem lehet eléggé örülni az ilyen mondatoknak. Hiszen mindezt olyan körülmények között tudtuk elérni, amikor — ez is benne van a közleményben — „.. .a cserearányok to­vább romlottak”. Elképzelhető, hogy egyik-másik olvasónk már fá­sult, amikor a cserearány romlás fogalmával találko­zik, dehát e sokat használt, mondhatnánk elkoptatott kifejezés mögött rideg, vagy inkább drasztikus tények rejlenek. Egy neves történészünk hívta fel a figyel­met arra, hogy Magyarország már annyit vesztett ezen a cserearány romláson, mint amennyi anyagi értékünk elpusztult a második világháborúban. S hogy meny­nyit vesztett volna még, ha nincs KGST, vagyis nincs hol gazdaságosan értékesíteni évi 13 ezernyi „autó­busz-termésünk” nagyobbik felét — egyéb gépeinkről, gyógyszereinkről, textil- és ruházati cikkeinkről és élelmiszerexportunkról nem is beszélve __ nos, mind­ezt, mint feltevést még nem mérte fel senki. Ez így ugyanis felmérhetetlen. Nem ok nélkül emeli ki a legújabb pártdokumentumunk is a KGST-tagországok június közepén megtartott moszkvai tanácskozását, hiszen — egy hasonlattal élve — Magyarország szá­mára olyan fontos a KGST, mint amennyire az em­ber számára nélkülözhetetlen az ivóvíz v­isszatérve a cserearány romlásra, illetve arra, hogy még ilyen körülmények között is sze­rényen előrehaladtunk, ez egyszerre bizonyít­ja szocialista gazdaságunk életerejét, meg persze azt is, hogy fordulat eléréséről még nem be­szélhetünk. A cserearány romlás számunkra sem vég­zet, fátum. S ha mégis tart egyelőre, ez azt igazolja, hogy nem vagyunk még elég mozgékonyak. S ha azt kezdjük el bogozgatni, miért nem, akkor eljutunk az ismert következtetésekhez, tényekhez­: mert túl nehe­zek a termékeink, nem vagyunk elég termelékenyek, mert pazaroljuk a munkaerőt stb. S ha még tovább megyünk a miértek vizsgálatában, kiderül, hogy a ra­dikális változtatásra képes hatékony, jövedelmező gaz­dálkodásnak még számos fékje van nálunk, s csak e fékek kioldása gyorsíthatja fel a mozgást — vagyis el­jutunk a gazdaságirányítási rendszerünk továbbfej­lesztésének szükségességéhez. Megtörténhet, hogy a legutóbbi KB-ülésről kiadott közleményt olvasva többen ellentmondást vélnek fel­fedezni a sorok között, mondván, ha több mint 4 szá­zalékkal nőtt az ipari termelés (jónéhány éve nem ír­hattunk le ilyesmit), ha a kivitel is jól halad,­ akkor miért került be a dokumentum szövegébe: „A beru­házás, a lakosság fogyasztása legyen összhangban a gazdasági teljesítményekkel... A népgazdaság egyen­súlyi helyzete megköveteli, hogy a lakosság és az ál­lam bevételei a számítottnak megfelelően alakulja­nak”. Hiszen — mondhatja az olvasó — ebben az is bentfoglaltatik, hogy az életszínvonal észrevehető emelkedésére nem számíthatunk. Valóban nem — mert még nincs megalapozva. Mi­után törlesztjük az ezután esedékes külföldi adóssá­gainkat (itt kezdődik a gazdasági egyensúly­), csak szerényebb kiadásokra futja. Van ugyank erőnk arra, hogy tovább építsük Paksot a metrót, befejezzük az Operaház felújítását, tető alá kerüljön a 70—74 ezer lakás, sőt — amint pénzügyminiszterünk egyik nyilat­kozatából kiderül —, még arra is lehetőség nyílik, hogy egyes dolgozó rétesek, mindenekelőtt a pedagógusok fizetésemelését előkészítsük. Arra azonban már nincs erőnk, hogy az aktív keresők és nyugdíjasok milliós életszínvonalát emelhessük. Egyelőre csak az év első öt hónapjában nőtt 4 szá­zalékkal az ipari termelés, az elmúlt esztendőkben alig emelkedett, s ennek megfelelően alakult nemzeti jövedelmünk évenkénti összege is. Tartósabb növeke­désre, begalapozottabb dinamizmusra van szükség. Arra, hogy ne keljen úgy számolgatnunk, mint ez hogy az országgyűlés m­ari bizottságának legutóbbi ülésén történt, i“ez, hogy ennyivel nőtt az ipar termelése, de. . . az­ idén 4 munkanapnál kevesebbel kell beér­nünk mint IPRS-i­sn, és a d-gvel kevesebb munkanén­­bül hármat a második félévben kell ..lenyelnü­nk”. Vagyis, ha nem igyekszünk, nem 4 százalékos, hanem jóval szerényebb ipari termelésnövekedésre számítha­tunk, tartósabb gazdasági növekedés, a megalapozott dinamizmus elérésének útját-módját a párt kidolgozta. A célok, a tennivalók világosak. Ezért — immár az 1985 tavaszára összehívan­dó XIII. pártkongresszusra készülve — azzal a tudat­tal dolgozhatunk, hogy a mi pártunk helyzetelemzé­seit, országépítő programját az élet kritikája igazolta az élet volt a valóságfedezete. Ezért bízhattunk és bízhatunk ezután is benne A V A

Next