Kisalföld, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA , GYŐR, 1985. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK ÓRA: 1,80 FORINT XII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Helsinkiben folytatódott a külügyminiszteri találkozó Sevardnadze és Schultz megbeszélése „Senki sincs teljesen megelégedve a helsinki záróokmány megvalósításával, mégis minden hozzászólásban helyeselték az európai biztonsági folyamat továbbvitelét” — így foglalja össze a helsinki külügyminiszteri konferencia első napján szerzett benyomásokat vezércikkében a szerdai Helsingin Sanomat. A finn lapok két biztató elemet emelnek ki az eddig elhangzottakból: mind a szovjet, mind az amerikai külügyminiszter és számos más felszólaló bizakodóan szólt a novemberi szovjet— amerikai csúcstalálkozóról, s szinte valamennyien aláhúzták a soron levő budapesti és bécsi találkozók jelentőségét a kontinens légkörének további javulása szempontjából. Ismét a legnagyobb finn újság, a független Helsingin Sanomat kifejezésével : „Nyilvánvaló, hogy mind Keleten, mind Nyugaton egyidejűleg keletkezőben van a készség a tartalmas megbeszélésekre.” Sevardnadze szovjet külügyminiszter beszédéből két új elemet emelnek ki a Finlandia palotában tartózkodó diplomáciai és sajtómegfigyelők: a KGST és a Közös Piac közötti közeledésre vonatkozó ajánlat ilyen tekintélyes nemzetközi fórum előtti megerősítését, és a „második kosárban” foglalt — a kereskedelmi, gazdasági és műszaki együttműködésre vonatkozó helsinki ajánlások — megvalósítására vonatkozó felszólítást. Schultz „igen éles” beszédéről a Helsingin Sanomat úgy véli, hogy „nagyrészt az amerikai közönség számára készült”. Joe Clark kanadai külügyminiszter azokhoz csatlakozott, akik — a konferencia résztvevőinek alapjában véve tengerentúli kisebbségeként — kiábrándultságuknak adtak hangot az európai együttműködés eddigi eredményei láttán. Clark elsősorban az ottawai konferencia alapján vonta le ezt a következtetést. A címzettek megnevezése nélkül ugyan, a stockholmi siker késlekedéséért is a szocialista országokat tette felelőssé egy olyan periódusban, amikor a helsinki szellem kifejezetten megerősítést nyer a találkozó résztvevőinek többsége részéről. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter rámutatott: a mostani tanácskozásnak két kérdésre kell választ adnia: helyes volt-e a záróokmány aláírásakor választott út, s merre vezet ez az út a továbbiakban. Genscher mindenesetre úgy véli, hogy a záróokmány nem utópisztikus fogalmazvány, hanem realista, kiegyensúlyozott dokumentum, amelynek mondanivalója különösen fontos az Európa közepén egymás mellett élő két Németország számára. (Folytatás a 2. oldalon) Túl a 400 ezren Hogyan lehet otthonosabb a panel Pályázat felújításra A hatvanas évtized második felében kezdték meg termelésüket az első hazai házgyárak. A győrit, a Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat házgyárát 1968 augusztusában avatták. Azóta több mint 400 ezer otthon készült az országban a gyárban gyártott épületelemből, vagyis panelből. A megyeszékhelyen 16 ezer a panelos lakások száma, s közülük mintegy hatezernek a Győri Ingatlankezelő Vállalat a gazdája. A fentiekből következik, hogy nincs messze az az idő, amikor a panelos házak felújításra szorulnak. Mindenesetre bölcs előrelátásra vall, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a Fővárosi Ingatlankezelési és Építési Főigazgatósággal, a 43-as Építőipari Vállalattal és a Győri Ingatlankezelő Vállalattal közösen nemrég pályázatot hirdetett a panelos lakónegyedek felújítására. Szabó Jenővel, a Győri IKV főmérnökével a pályázat részleteiről, céljáról beszélgetünk, tisztázva azt is, miként került a vállalat az országos pályázat kiírói közé. Nem egyszerűen a panelos lakónegyedek felújításának megtervezését várják a pályázat kiírói, hanem értéknövelő korszerűsítésüket. A pályázóknak két lakónegyed, Budapesten, Kelenföldön, Győr-Adyvárosban pedig a Felszabadulás, a Bacsó Béla út, a Váci István és a Munkásőr utca által határolt tömbre kell kidolgozniuk a terveket. Azt az országosan hasznosítható módszert, eszközrendszert, amely építészeti, épületgépészeti, épületbiológiai, kertépítési, szervezési és egyéb megoldásokkal a korábbinál jóval kedvezőbb életkörülményeket teremt a régi panelos lakótelepeken. A Győri IKV közreműködött eddig is a tárca egyes szakbizottságainak munkájában, így gondoltak rá a pályázat kiírásánál. Részéről a vállalkozás nem csupán egyszerűen megtisztelő, hiszen áldozatokkal is jár. — Az okos és használható ötleteket díjazni kell — mondja Szabó Jenő. — Természetszerűen azzal is várakozással adtuk a pályázathoz a magunk pénzét, hogy ez később megtérül. "Nem érdektelen megtudni, mit várnak a kiírók az értéknövelő felújítástól. A feladat a hagyományos felújításnál sokkal összetettebb, ugyanis nem azt kívánják, hogy az épületek visszanyerjék eredeti állapotukat Szeretnék elérni, hogy a megfiatalítással együtt korszerűsödjenek is ezek a lakótelepek. Növekedjen az egyes lakások, és ugyanakkor az egész lakókörnyezet, használati értéke. Egyszóval jobban érezzék magukat az emberek ott, ahol élnek. A lakónegyedek jobban, harmonikusabban illeszkedjenek a tájba, kapcsolódjanak az egyes városrészekhez. — A panelházak teherhordó szerkezetéhez nem kell hozzányúlni, ez már bebizonyosodott —mondja a főmérnök. — Felújításra szorulnak ugyanakkor egyéb szerkezetek: a padlók, az egyes vezeték- vagy gépészeti rendszerek, a csapok például, a fűtő készülékek. Mi már tudjuk, hogy a szőnyegpadló legfeljebb tíz-tizenkét évig szolgálhatja a családokat. Felújításra szorulnak a nyílászárók. Korszerűsíteni kell a felvonókat és frissítésre szorulnak a külső burkolatok. Mindezek természetszerű munkák. Ugyanakkor azt várnánk ezek elvégzése mellett, hogy a pályázatból résztvevők keressék és találjanak megoldást a lakások (Folytatás a 2. oldalon) ■ Folyamatosan termel a hegyeshalmi kavicsbánya. A kotróról érkező kavicsot osztályozzák, majd ezt követően szállítják hazánk nagyobb építkezéseire. Kitöltetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gáspár Margit Kossuth-díjas írónak, műfordítónak több évtizedes eredményes írói és közéleti munkássága elismeréseként a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonzci Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át szerdán. Az eseményen jelen volt Köpeczi Béla művelődési miniszter. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szirmai Jenőnek, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatójának több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át szerdán. Az elseményen jelen volt Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár. VIT ’85 Érdemi vita, igazi párbeszéd Továbbra is rendkívül élénk a moszkvai Világifjúsági és Diáktalálkozó politikai fórumainak, a, tematikus központoknak a munkája. A termek ugyan az ötödik napon sem teltek meg zsúfolásig, de a vita csaknem kivétel nélkül minden központban mind érdemibbé válik. Kialakult az igazi párbeszéd — mondják a küldöttek. Kétségtelenül a béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó egyes számú központban folyik a legtevékenyebb munka. Vitánként ötven, hatvan felszólaló is szót kér, mindegyikükre természetesen nem is kerülhet sor, pedig az elnök szigorúan betartatja az ötperces időtartamot. A vitákban a többség véleményétől eltérő nézetek is elhangzanak. Szerdán például egy norvég küldött az afganisztáni helyzetről fejtette ki nézeteit, amelyeket azután keményen megbírált több, a fejlődő országból jött küldött. A fesztivál talán legszebb kiképzésű központja a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozik. Itt szerda reggel gyűlést tartottak Az ifjúság, a diákság és a környezetvédelem problémái címmel. A vita témája a környezetvédelem fejlődése, az új technológiák, a természeti kincsek ésszerű felhasználása volt. Eb(Folytatás a 2. oldalon) Sajtótájékoztató az MNOT-székházban Eredményes volt a világkonferencia A magyar kormányküldöttség, amely Duschek Lajosáénak, az Elnöki Tanács tagjának, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének vezetésével július 15. és 27. között Nairobiban részt vett a Nők III. Világkonferenciáján szerdán a MNOT székházában sajtótájékoztatót tartott rá nagyszabású tanácskozásról. Az ENSZ-tagországok kormányainak delegációi Nairobiban számba vették, milyen mértékben valósult meg a Nők I. és II. Világkonferenciáján elfogadott akcióprogram, a kormányok mit tettek a nők egyenjogúságának kiteljesítéséért, gazdasági, társadalmi helyzetének javításáért. A konferencián felszólalók megállapították: a nők helyzete minden államban a társadalom fejlettségének fokmérője, szorosan összefüggő világ égető problémáival. A világgazdasági válság, a fokozódó fegyverkezési verseny, a helyi háborúk hátráltatták a nők helyzetének javítását. Rámutattak: a Nők Évtizedének legjelentősebb eredménye, hogy az államok lényegében egyetértenek a nők egyenragúságának kérdéseiben. Vevanskikor felhívták a figyelmet: ’az ENSZ-tagországo írnak e®unán mintegy fele iktatta törvénybe a nők elsee diszkrimináció megszüntetését tanácskozáson ,számos kérdésben éles vita alakult ki. Sokan bincsélvezték hogy a világ hét-ötévekás biztonságának fenntartása, az égető gazdasági, társadalmi problémák megoldása, a fejlődés, az államok békés kapcsolatainak bővítése alapvető feltétele a nők és a gyermekek életkörülményei javításának. A magyar delegáció tevékenyen részt vett a konferencia munkájában, képet adott szocialista társadalmi viszonyainkról, eredményeinkről, céljainkról, a magyar nők helyzetéről. A konferencián egyetértéssel elfogadott dokumentumban — 2000-ig szóló stratégiai tervben — összegezték azokat a feladatokat, amelyek teljesítése hozzájárulhat a Nők Évtizedének jelmondata: Egyenlőség, fejlődés a béke megvalósításához, a nők helyzetének kedvező alakulásához. Számos határozati javaslatot az ENSZ közgyűléséhez továbbítottak. A konferencia időszakában rendezett fórumon a nem kormányokat képviselő szerveknek, a nők legkülönbözőbb rétegeinek küldöttei tanácskoztak tíz napon át Megvitatták többek között a nők gazdasági, művelődési, egészségügyi helyzetét, jogainak érvényesülését a családtervezés, a városi és a vidéki nők, a menekültek és a bevándorlók problémáit. A fórumon elvégzett elemzés és az ottani kritika nagy hatással volt a konfiv'on"'-a, amely spécítette feladatét, további jelentős segítséget nyújtott a világ asszonyainak.