Kisalföld, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1986. JANUÁR 2. CSÜTÖRTÖK ÓRA: 1,80 FORINT XLII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Szilveszteri körkép □ Mi szem-szájnak ingere □ Vidám nóta feleselő □ Amire koccintottak □ Norvégiába egyedül A Calaendae Ianuariae „mindössze" Iiuius Caesar naptárreformja óta az év el­­ső napja, amelyet Janus is­ten tiszteletére nagy vigas­sággal már a rómaiak is megünnepeltek. S majdon­­képpen innen ered az óesz­tendő búcsúztatása és az új köszöntése. Természetesen mindkettőhöz elmaradhatat­lan a minél nagyobb zaj és ricsaj. Tudniillik, évezredes hagyomány az is, hogy a rossz szellemeket síppal, dobbal, nádihegedűvel és megannyi más eszközzel le­het távoltartani az érkező évtől. Fogadjuk el valósnak az említetteket, mert akkor a megyeszékhelyet minden gonosz és kellemetlen ár­mány messze elkerüli az idén. Az óév utolsó napjai­ban, valamint az új év első óráiban a győri utcák ugyan­is a trombitaszótól voltak hangosak. ♦ ♦ ♦ A színes kavalkád már de­cember 30-án elkezdődött, amikor a szilveszteri maska­rák árusai felütötték sátrai­kat a Lenin úton és környé­kén. Pedig áraik hihetetlen magasra rúgtak, egy na­­gyobb trombitáért 21 forin­tot kértek. Igaz, ugyanezt az Arrabona áruházban tíz fo­rintért is megkaphattam vol­na ... Az Arrabona december 30- án este hat órakor zárta ka­puit, az élelmiszerosztály több mint 1,8 milliós forgal­mával. Gazdára lelt többi között 40 mázsa virsli, 10 ezer palack sör, ugyanannyi palack szovjet pezsgő, 1200 üveg Martini, valamint há­rom hordó savanyúkáposzta. Berki Ernő az áruház, va­lamint Molnár Miklós, az Észak-dunántúli SZÖVKER Vállalat igazgatója a zárás után köszönték meg dolgozó­iknak a jó munkát és nem utolsósorban a tavaly elért egymilliárd 26 millió forint értékű forgalmat. December 31-én már a ko­ra reggeli órákban nagy volt a forgalom a megyeszékhely utcáin. A nyitva lévő élel­miszerboltok rekordforgal­mat bonyolítottak le. Varga István, a Lenin úti Csemege ABC áruház igazgatója fél napi fél milliós forgalomról tájékoztatott, amely legna­­gyobb részben márkás ita­lok eladásából adódott. A Csemege Vállalat reprezen­tatív szaküzletében Nyuri Anna üzletvezető is megerő­sítette kollégáját: 100 ezer forint értékű márkás pezsgő és drága külföldi ital lelt gazdára. A munkaszüneti nap ellenére is hivatalában találjuk dr. Kis Lászlót, a Kisalföld Füszért igazgató­ját, akitől megtudtuk, hogy a szilveszteri mérhetetlen szomjúság enyhítésére 578 hektoliter pezsgőt, 494 hek­toliter palackos bort, 243 hektoliter vodkát, valamint 277 hektoliter márkás kül­földi szeszes italt szállítot­tak ki megyénk boltjaiba, áruházaiba. A Gorkij utcai Szépség­szalonban reggeltől késő dél­utánig működtek a női szép­ség mesterei. Pozsgai Lajos­­né kozmetikus elmondta, hogy legnagyobb részben hazánkban, illetve a megye­­székhelyen szilveszterező osztrák hölgyek vették igény­be szolgáltatásaikat, különö­sen a frissítő pakolást meg az alkalmi sminket. 4 ♦ 4 Szakadó hóesésben kezd­tük meg szilveszterező körútunkat. A Rába Hotel elé egymásután érkeztek a bel- és külföldi rendszámú gépkocsik és autóbuszok. Két japán úr, Oura Joshu és Matsui Masayoshi csodál­kozva nézték a szálló halljá­nak nemzetközi forgatagát. Bábeli volt a nyelvzavar. Többen régi ismerősként kö­szöntötték a portásokat, ők ugyanis hosszú évek óta Győrben búcsúztak az óesz­tendőtől többi között Tibor Kmezik és felesége, a svájci Gerhard Weingart feleség­é­­vel, valamint az angol Fred Patt. Az első emeled drink­bárban több vendégnek si­került elérni a szilveszteri muri indítósebességét na­gyobb mennyiségű tokaji el­fogyasztásával ... Közben kegyelettel emlékeztek meg a bécsi Leopold Marischka úrról, aki két évtizedig volt a szálló szilveszteri törzs­vendége. Este nyolc óra kö­rül érkezett meg egy burgen­landi autóbusz negyven ven­­dégüap, akik mindössze két szobát kértek, és kaptak a hotelban: átöltözni. Ők csak mulatni ruccantak át hoz­zánk. Két lengyel csoport — het­ven személy — két autóbusz­­szal ugyancsak korán meg­érkezett, őket már várták azok a lengyelek, akik az NSZK-ból jöttek, nemcsak mulatni, hanem Győrbe ta­lálkozni hozzátartozóikkal. A hangulat egyre jobban emelkedett. A szálloda első osztályú éttermében egyik asztalánál rázendítettek a Wien Wien du nur allein-na, a közeli asztaltól a Buda­pest. Budapest te csodás dallamával válaszoltak. A Park Étteremben Csá­kány István és Vámos Ist­ván üzletvezetők az előre elkészített térképről irányí­tották helyükre a vendége­iket. Nagy sikere volt a ka­puvári bicskás pecsenyé­nek meg a vele járó kapuvá­ri bugylibicskának. A Jere­ván Étteremben és a bárban nemzetközi­ társaság szóra­kozott Ott a sláger a MOM pezsgő, a francia Pernod, a Benedictiner, a Chartreuse, a Ferreira márkájú portugál csemege bor voltak. A rév­falui Gold Sörözőben Józsa­­ (Folytatás a 2. oldalon) Tálalják a vacsorát a Kis Pipában Csapolják a habzó, jeges Gold sört Életünket munkánk alakít­ja Losonczi Pál újévi köszöntője Tisztelt Honfitársaim! Éjfélkor nemcsak egy évet búcsúztattunk és egy újat kö­szöntöttünk. 1985-től egy ötéves időszak is lezárult és a mostani újévi jókívánságot is szeretném értelmezni öt bol­dogabb esztendőre. A mögöttünk hagyott VI. ötéves népgazdasági terv idő­szakában tovább gyarapodott az ország, javult egyensúlyi helyzete, megőriztük alapvető társadalmi vívmányainkat. Életünk azonban nehezebb lett, mindenekelőtt a számí­tottnál is szigorúbb nemzetközi gazdasági körülmények, de a saját fogyatékosságaink miatt is. Kiviláglott, hogy nép­gazdaságunk a szükségesnél lassabban képes alkalmazkod­ni a megváltozott világpiaci követelményekhez. A termelés szerkezetének és a gazdálkodás hatékonysá­gának javulási üteme nem volt elég ahhoz, hogy a több mint egy évtizede tartó cserearány-romlást megállítsuk. A nemzeti jövedelem nem nőtt a tervezett mértékben. Ezért főleg a belső felhasználás visszafogásával tudtuk csak meg­teremteni a gazdaság külső és belső egyensúlyát. 1985-ben népgazdaságunk teljesítménye több területen elmaradt az előirányzattól, és ez nem írható csak a zord tél számlájára. Súlyosan esik latba, hogy a gazdálkodás és az irányítás nem javult a kívánalmaknak megfelelően. Ezek a tények még inkább sürgetik a gazdaságirányítás fo­lyamatos korszerűsítését, az önállósággal együttjáró fele­lősség érvényesítését és a demokratizálódás felgyorsítását, mint egymással összefüggő, egymást segítő feladatok meg­valósítását. A tervezettnél lassúbb fejlődés ellenére bizonyossá vált, hogy a vállalatok megnövekedett önállósága, vállalkozási szabadsága megsokszorozhatja a hatékonyabb gazdálkodás lehetőségeit. A kisvállalatok és a kisszervezetek pedig egye­bek közt olyan jelentős területeken oldották a feszültsége­ket, mint a választék javítása és a különböző lakossági szolgáltatások. Eredményeink közé sorolhatjuk a szocialista demokrácia erősödését is. Ezt nemcsak olyan országos jelentőségű ese­mények tükrözték, mint a XIII. pártkongresszus, az ország­­gyűlési és tanácsválasztások, a szakszervezetek, illetve a Hazafias Népfront választásai, hanem a jog- és hatáskörök decentralizálása, s nem utolsósorban a vállalati tanácsok megválasztásának előkészítése, lebonyolítása is. A jelen tanulságai egybevágnak sok évszázados történel­mi tapasztalatainkkal: népünkben megvan a tehetség, a szorgalom és a felelősségtudat, azaz megvannak azok a ké­pességek, amelyek­kel a legnehezebb időbön is úrrá tudunk lenni. Szeretném ezt az alkalmat is felhasználni, hogy a Ma­­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és a magam ne­vében is köszönetet mondjak mindazoknak, akik fizikai vagy szellemi munkásságukkal, alkotó tevékenységükkel nem ritkán személyes példájukkal hozzájárultak nehéz helyzetünk jobbításához. Tisztelt Honfitársaim! A Magyar Népköztársaság területénél és lélekszámánál nagyobb mértékben igyekezett, hozzájárulni a nemzetközi feszültségek oldásához, az enyhülés és a bizalom légköré­nek visszatéréséhez. Mi a legnehezebb időkben is azon vol­tunk, hogy szükség van a párbeszédre, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezésére. Ezért is tartjuk nagy jelentőségűnek a genfi Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozót, amely elősegítette egymás álláspontjainak jobb megértését, hozzájárulhat a két nagyhatalom közötti viszony normali­zálásához. Örömünkre szolgál az is, hogy a Magyar Népköztársasá­got, mint szocialista országot, a szocialista közösség szilárd tagját, megbízható, korrekt partnernek ismerik el világ­szerte, amelyre politikai és gazdasági kapcsolatainkban egyaránt számítani lehet. Tapasztalataink szerint velünk őszinte törekvéssel erősítik az együttműködés szálad, a Szovjetunió, a szocialista közösség országai, éppen úgy, mint a harmadik világ és a fejlett tőkés államok. Becsülik szán­dékainkat, kiszámíthatóságunkat, készek a kapcsolatok to­vább építésére az élet minden területén. További elismerést szerzett hazánknak az Európai Kultu­rális Fórum megrendezése. Általános az a vélemény, hogy Magyarország jó házigazdának bizonyult. Biztosította és elősegítette a legeltérőbb vélemények megvitatását, egy­más álláspontjának jobb megértését, ezáltal pedig hozzá­járult az európai biztonsági és együttműködési folyamat erősödéséhez is. A magunk részéről a továbbiakban is azon fáradozunk, hogy politikai okok ne akadályozzák a kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztését. Az idei esztendőről és a most induló VII. ötéves tervről szólva el kell mondanom: politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális programunk pártunk XIII. kongresszusának elvi döntéseire épül. Figyelemmel van azokra a nemzetközi té­nyezőkre és folyamatokra, amelyek visszahatnak szocializ­must építő munkánkra. Elsősorban azt veszi , számításba, hogy nemcsak hazánk, hanem szocialista közösségünk vala­mennyi országa a megújulás időszakát éli, a fejlődés hozta újabb és bonyolultabb feladatokkal találja szemben magát. Ezek a körülmények még inkább szükségessé teszik a né­pünk érdekeit szolgáló, egyeztetett közös politikát. Építve a nemzetközi együttműködésre, belső gondjain­kat azonban magunknak kell megoldanunk. Életünk ala­kulása nemzetközi megbecsülésünk, döntően a hazai építő­munka sikereitől függ. A VII. ötéves tervben nem kisebb feladatokat fogalmaz­tunk meg, mint a gazdaságirányítás további fejlesztését, meghirdetett társadalmi-gazdasági programjaink megvaló­sítását, a gazdálkodás hatékonyságának fokozását, illetve ezek által a gazdasági növekedés ütemének növelését, a külgazdasági egyensúly további javítását és a gazdasági tel­jesítményekkel összhangban életkörülményeink jobbítá­sát. Ezek a keretek minden vállalat és intézmény, minden közösség és minden egyén számára lehetővé teszik az alko­tóbb szellemű, önállóbb, eredményesebb munkát. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánok az új év első napján pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében is minden hazánkfiának, Magyar­­ország valamennyi barátjának boldog, eredményes és bé­kés új esztendőt Az Elnöki Tanács elnökének köszöntője elhangzott tegnap a Kossuth Rádióban és a televízió egyes csa­tornáján.

Next