Kisalföld, 1986. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1986-09-01 / 206. szám

c4 KifMPOU) jo (jieqéhjs zc) Ufdlata A volt házastárs felelőssége a házasság alatt kötött ügyletért B. F.-né szilsárkány­ levélírónk lánya volt férjével — az OTP által folyósított — 100 000,-— Ft felújítási kölcsönben részesült. A fenti kölcsönben a házasság felmállása alatt ré­szesültek, ezt követően váltak el. A volt férjnek jelenleg nincs munkahelye, ezért az OTP az összes törlesztő részletet levélírónk lányától kívánja behajtani. Kérdése, köteles-e a lánya a volt férjére eső törlesz­tési részletet is megfizetni? A házasság megkötésével a házastársak között a há­zassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelő­en a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együt­tesen, akár külön-külön sze­reztek, kivéve azokat a va­gyontárgyakat, amelyek va­lamelyik házastárs különva­gyonához tartoznak. Az előzőekből következik az is, hogy a közös vagyon megszerzésével kapcsolatos tartozások mindkét házastár­sat terhelik. A házastársak tehát a va­gyonközösség fennállása alatt kötött ügyletért harmadik személlyel szemben egyetem­­legesen felelnek. Egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tar­tozik, de amennyiben bárme­lyikük teljesít, a jogosulttal szemben a többiek kötele­zettsége is megszűnik. Az egyetemleges kötelezet­tek egymás szerződésszegésé­ért is felelnek. Jelen esetben levélírónk lánya az előzőekben ismer­tetett szabályozásnak megfe­lelően felel volt férje szerző­désszegéséért, nevezetesen azért, hogy önként, időben nem teljesítette az OTP-vel szemben fennálló visszafize­tési kötelezettségét. Meg kell azonban jegyez­ni, hogy a közös ügyletért felelő másik házastárs, nem a teljes vagyoni illetőségé­nek értéke erejéig egész va­gyonával, hanem csupán a közös vagyon őt megillető fe­le részével felel. Ez azt je­lenti, hogy az egyetemleges kötelezés alapján felelőssé tett házastárs, a harmadik személlyel szemben csak a közös vagyonból rá eső ille­tőséggel tartozik helytállni. Vagyis, a volt házas­társnak a különvagyonából való ki­elégítésre nincs joga az ügy­letkötő harmadik személy­nek. A vonatkozó szabályok sze­rint azonban ha valamely társkötelezett a jogosultnak a kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített, a többi társkötelezettel szem­ben — a követelésnek őket terhelő része erejéig — meg­térítési követelése támad. Fentiek alapján tehát olva­sónk lányának módjában van igényét férjével szemben pe­res úton érvényesíteni. m­ennyiben változtatható a beosztás a munkakörön belül? K. J. lörvénymiklósi olvasónkat munkáltatója mun­kakörén belül — egyoldalú intézkedéssel — más mun­kára osztotta be. Levélírónk ezt sérelmesnek tartja, kérdése, jogosult-e munkáltatója egyoldalú intézkedéssel ezt megtenni? A munkáltató a dolgozót az Mt. 35. § (2) bekezdése ér­telmében munkakörén belül egyoldalú intézkedéssel is bármikor más munkára oszt­hatja be. Nem teheti ezt azonban meg, ha ennek kap­csán a dolgozó telephelye vagy személyi alapbére is megváltozna Ez esetben már csak közös megegyezéssel — szerződésmódosítással — van mód a változtatásra. Dr. I. T. Nem kapkodták el­ Sopronban, a Felső-Lövér utca lakói au­gusztus 6-án fedezték fel, hogy utcájukból hiányzik a szemétgyűjtő konténer. Nyomoz­ni kezdtek, de se közel, se távol nem leltek. Ekkor Trimmel Erzsébet (Felső-Lövér u. 25.) levélírónk telefonon érdeklődött a Köztisz­tasági Vállalatnál. Megnyugtatták: ne nyo­mozzanak, festik a konténereket. Kérdésé­re, hogy a harmincfokos hőségben hová te­gyék a konyhai hulladékot, udvariasan tü­relmét kérték, ígérve, hogy cserébe szép, új konténerük lesz. Eltelt a hét vége, a következő hét eleje, de a konténer sehol. A szemét pedig gyűlt, a férgek és a legyek szaporodtak. Ha meg­késve is, de augusztus 15-én tettek konténert a Felső-Lövér utcába. Olvasónk nyomban vitte a szemetet, de nem hitt a szemének: a konténernek ugyanis mindössze az egyik te­tőajtaja volt lefestve. Erre kellett a kánikulában, a nagy forgal­mú utca lakóinak csaknem két hetet várni? Üzletnek nem rossz Ma r rr _ r ■ m ■■ ■ n ■ _ Népszerű termálfürdők A győri uszoda, a vállalati csónakházak, az Aranypart szabadstrandja a nyári kániku­lában nehezen birkózik meg a fürdőzni, napozni és kikapcsolódni vágyók tömegével. Befogadóképességük és szolgáltatási kultúrá­juk külön fejezetet érdemelne. Talán ezért egyre népszerűbbek a megye különböző ré­szein található termálfürdők, amelyek a für­dés mellett kirándulásra is alkalmat nyújta­nak a családoknak. Úgy tűnik, hogy a népszerűség elbizako­­dottá tette a termálfürdők üzemeltetőit, mert egymás után kapjuk a bosszús olvasói ész­revételeket.. Július 7-én adtunk helyet Var­ga Sándorné győri levélírónk észrevételének. Családjával elindultak a jó hírű lipóti ter­málfürdőbe. A nyitási időpontot nem is­merték, ezért fél 9 órakor már a fürdő előtt­­ voltak. Mivel a strand hétköznapokon 10 órakor nyit, felnőttek és gyerekek téblábol­­tak a környéken. Végre 10 órakor megér­keztek a pénztárosok, s,a tömeg a pénztár­hoz sereglett. Valamennyien bosszúsan jöt­tek visszafelé. Akkor tették ki ugyanis az értesítést, hogy a strand 12 órakor nyit. Ki­derült, hogy áramszünet volt, s ezért nem tudták a medencéket vízzel feltölteni. A vendégsereg csalódottan hagyta el a hely­színt. A napokban Horváth Dezső fertőszent­­miklósi (Mező u. 33.) lakos kereste meg sé­relmével a szerkesztőséget. Olvasónk család­jával rendszeresen látogatta a hegykői ter­málfürdőt. Azon már túltették magukat, hogy a strandon megszüntették a félnapos belépőjegyet. Azt viszont tisztességtelennek tartják, hogy teljes árú belépőjegy ellené­ben — főleg hétfői napokon — nincs víz a felnőttek medencéjében. Reklamációjukra augusztus 18-án már kiírták a korlátozott szolgáltatást — teljes árú belépő ellenében. Másnap, augusztus 19-én újabb meglepetés érte őket. Megváltották a belépőt és csodál­kozva látták, hogy a nagymedence csak félig van töltve vízzel. Fürödni tilos volt, aki mégis megpróbálkozott, azt kizavarták a me­dencéből. A fürdővezető őszi entén elmondta, hogy miért nem tudják a medencét feltöl­teni. Az indokot el is fogadták, de ma sem értik: miért kellett nekik napokon át tel­jes árú belépőt venni? A gyermekpancsoló augusztus 19-én még félig sem volt vízzel. Egyebet nem tehettek, mint hazaiindultak a fürdőzők. Válaszra váró kérdés: megteheti egy léte­sítmény, hogy megkárosítsa a vendégeket? A felnőttek fürdőjegye 15, a gyermekeké 6 forint, amiért csak bosszankodtak. Lass­an véget ér a fürdési szezon. A ter­málvizű strandokat azonban ezután is láto­gatni fogják, talán még többen, mint ed­dig. A megye minden részéből érkező ven­dégek joggal elvárják, hogy pénzükért kul­turált szolgáltatást kapjanak. Elvégre a ti­zenöt forintokat elkérni és érte korlátozott szolgáltatást nyújtani, üzletnek nem rossz. Már­mint az üzemeltetőnek! N. M. Szerkesztői üzenetek Ábrahám Jánosné győr­­szent­iváni, Sulyok Erzsébet pannonhalmi, Szitás Ferenc­­né, Magyariné Tóth Judit soproni, Füzesi Jenő moson­magyaróvári, Rácz István fertőszentmildósi, Fazekas Alajos ácsi, Bokor Erzsébet csornai, Jiszai Ferencné, Tné Ákos Ibolya, Écsi Mi­hály, Gyurkó L­ászlóné, Pongrácz Hana, Szamosi Pé­terné győri olvasóinknak le­vélben válaszoltunk. Soóky Béláné fertődi, Ba­logh M. János szili, Nits Gé­za, Balatoni Istvánná sopro­­ni­, Ács Kálmánná, Füghné Tóbiás Mária mosonmagyar­óvári, Horváth Jánosné ra­­vazdi, Kollár Sándor kapu­vári, Virág László, Ferenczi­­né Tóth Klára, Somogyi Er­zsébet, Soós Ákos, Nagy Ba­lázsné győri lakosok ügyé­ben az illetékeseik segítsé­gét kértük. Blum József győri lev­élír­ónk­nak üzenjük: ön kérheti a szo­ba, illetve a lakás bérbeadásá­ból származó jövedelemnek a felét, amennyiben felerészben tulajdonosa az ingatlannak. Leg­feljebb a rezsi arányos részét vonhatja le a volt házastársa. Matus László mosonma­gyaróvári olvasónkkal kö­zöljük: az üzlet dolgozói sza­bálytalanságot követtek el az áruk értékesítése során, ezért felelősségre vonásuk megtörtént. Önt az üzlet kártalanította, s 165 forin­tot visszafizettek. A tanács szakigazgatási szerve fokoz­za ellenőrzéseit az üzletben így az ott dolgozók munká­ját folyamatosan figyelem­mel kiséri. Király Sándor győri lakosnak üzenjük: üzemi balesetkor a munkahely köteles megtéríteni a dolgozó elmaradt jövedelmét, a bekövetkezett kárait, és a bal­eset miatt adódó többletköltsé­geit. Ezenkívül kérheti a dolgo­zó a mellékf­oglalkozásokból származó elmaradt keresetének megtérítését is. „Női brigád” jeligés sop­roni levélíróinkkal közöljük: az élelmiszerrel közvetlenül érintkező dolgozó köteles a munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni minden olyan megbetegedést, amely ugyan munkaképtelenséggel nem jár, de fertőzést (has­menést, gyulladásos bőrmeg­betegedést stb.) okozhat. Ilyenkor a dolgozót hala­déktalanul orvosi vizsgálat­ra kell küldeni. Szné Magyar Márta győr­­ménfőcsanaki olvasónknak üzenjük: értesülése pontat­lan. Ugyanis a fegyelmi ha­tározat meghozatalát nem akadályozza, ha a dolgozó alapos ok nélkül a szóbeli meghallgatáson nem jelenik meg, vagy írásbeli védeke­zését a megjelölt határidőn belül nem terjeszti elő. Lakatos Józsefné győri lakos­sal közöljük: munkakönyve csak annak a 14. életévét be­töltött állampolgárnak lehet, aki az általános iskolát elvégezte, tankötelezettsége megszűnt vagy felmentés folytán szünetel. " Irodalombarátokkal közöl­jük: Bálint Géza irodalmi szerkesztő szeptember 4-től, csütörtöktől , ismét várja azokat, akik versük, elbeszé­lésük, vagy más, irodalom­mal összefüggő kérdésekben szeretnének véleményt kérni tőle. Megvette, de minek ? A kérdést napjában többször teszi fel ma­gának Szilágyi Ottó győri (Ifjúság krt. 88.) rokkantnyugdíjas olvasónk. Vásárolt egy RIGA 220 02 USM A tip. moped kismotort. Talán ezer kilométert ment vele, s használ­hatatlan lett. A kötelező szervizelésen kívül háromszor javították ugyanazzal a hibával. A szakemberek szerint a tengelykapcsolóban a fémbetétek tönkrementek. Alkatrészt vi­szont nem kap. A jótállási idő lejárta előtt átvizsgálásra bevitte a GÉFI győri, Fehér­vári úti szervizébe, ahol tüzetesen átnézték, a kisebb hibákat elhárították, de a tengely­ka­­pcsolón nem tudtak segíteni. Levélírónk azóta is járja alkatrészért a szaküzleteket és a szervizt, de hiába. Ezt a típusú kismotort alig egy éve hozták forga­lomba és a fontosabb alkatrészeket már nem lehet kapni hozzá. Ugyanakkor a rendelke­zés előírja, hogy tartós fogyasztási cikkek­hez legalább tíz évig kell gondoskodni al­katrészekről... Házunk tején A korosodó férfi régi isme­rősünk. Öt-hat éve fejeződött be az a bírósági pere, amely­nek elvesztésébe máig sem tudott belenyugodni. Sűrűn megjelenik a szerkesztőség­ben, hogy kiöntse bánatát. Magával hozza munkahelyi kitüntetéseit­, okleveleit, iga­zolványait annak bizonyítá­sára, hogy egész életében a közért tevékenykedett. Nyu­galomra intjük, azt tanácsol­juk neki, hogy törődjön bele a megváltoztathatatlanba. Ugye minden fórumot meg­járt, nincs mit tenni. — Nincs? — emeli fel a hangját. — És még azt mond­ják, hogy a sajtó mindenha­tó. Olvasóink írják Segítség a bajban Negyvennyolc éves fiam mindkét lábát am­putálták, így teljesen mozgásképtelen. Vettem neki egy kisképernyős televíziót, de nagyon megjártuk, mert állan­dóan rossz volt. Hiába jártak hozzánk a Gelka szakemberei, nem tud­ták megjavítani, aztán már nem is jöttek. Egyik ismerősöm ajánlott egy fiatalembert, aki eljött, s látva fiam nehéz hely­zetét, azt mondta: ő in­nen el nem megy, amíg a televízió nem lesz üzemképes. Meg is csi­nálta a készüléket, s nem fogadott el semmit a javításért. Még bizta­tott is, hogy bármikor forduljunk hozzá biza­lommal, ha baj van. Na­gyon meghatott, hogy vannak még ilyen lelki­ismeretes emberek, mint Wiest János műszerész. (Gottlieb Árpádné, Győr, Bacsó Béla u. 67.) A reggeli mellé A szakma szégyené­nek tartom azokat a zsemlyéket és kifliket, amelyeket naponta, a kora reggeli órákban kénytelen vagyok meg­venni a munkába és is­kolába siető családtag­jaimnak a Verseny ABC- ben. Az önöknek mintá­nak beküldött darabokat­ még ingyen is szégyen lenne valakinek odaad­ni, annyira csenevészek. Megjegyzésem csak a korai „kiadásra” vonat­kozik, mert a később szállított termékek már normális méretűek. Ezért azt ajánlom a vásárlók­nak, hogy a kora reggeli órákban lehetőleg ne ve­gyenek péksüteményt. (Gilliam László, Győr, Felszabadulás u. 106.) Gyorsposta A magyar posta arra törek­szik, hogy bővítse új szolgálta­tásait, n­emrég bevezette kü­­föld­re a gyorspostaszolgálatot. A szűkszavú információ miatt azonban a feladási díjakról az olvasók nem szerezhettek tudo­mást. A témával kapcsolatban augusztus elején Futárszolgálat címmel elmarasztaló hangú ol­vasói levél jelent meg. A Soproni Postaigazgató­ság a szolgáltatás lehetősé­geiről és az alapdíjakról az alábbiakban tájékoztatja ol­vasóinkat. Gyorspostával küldeményt Győrből az NSZK-ba, Angliába, Fran­ciaországba, Hollandiába, Svédországba lehet feladni 1 kiló súlyig 1400 forintért. A gyorsposta díja egy kiló­ig Ausztriába 1200 forint. A súlyosabb küldemények dí­járól, illetve a részletekről a Győr 2. sz. Postahivatal, valamint a Soproni Posta­igazgatóság postaforgalmi és hírlaposztálya ad felvilágo­sítást. A gyorsposta-szolgál­tatást a szerződő felek oda­­vissza alapon kötötték, s a díjak a nemzetközi megál­lapodások szerint alakultak. Kutya ne manapság jó szomszédságban élni. A kutyatartásról­, annak „áldásairól” már sokféleképpen írtunk. Amelyik házban vagy utcában nem az eleven tizenévesek miatt romlik meg a jó­szomszédi viszony, ott gondoskodnak róla az ebtartók. Rangot jelent napjainkban ebet tartani! Abból is gondol­juk, hogy büntetlenül lehet a kutyákat éjjel és nappal uga­tásra biztatni, netán az udvari virágokat letaroltatni. Pedig véleményünk szerint nem kellene sok a jószomszédi viszony megtartásához. A győri Táncsics Mihály utcában például a lakók megelégednének azzal is, ha a gazdi éjszakánként nyu­­galomra intené kedvencét. Így szent lehetne a béke az eb tartó és az éjszakai kutyaugatástól álmatlanul kínlódók kö­zö­tt.

Next