Kisalföld, 1986. október (42. évfolyam, 232-258. szám)
1986-10-01 / 232. szám
AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. október 1., szerda Ára: 1,80 Ft XIII. évfolyam, 232. szám VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Győr-Sopron ipara kérdezett • Érdekegyeztetés a minisztériummal Ha nem is könnyű (jól) kérdezni, mégis csak szerencsésebb, mint Válaszolni a kérdésekre. A megyei pártbizottság és a megyei tanács gyűjtötte össze azokat a kérdéseket, amelyek a megye ipari gazdaságátfoglalkoztatják, és amelyekre sokkal inkább megoldást, mint választ várnak. Az Ipari Minisztérium írásban kapta meg a tizenkét pontba sűríthető, fél újságoldalt kitévő kérdéseket és írásban adta meg rájuk a feleletet. Amennyiben tisztázni való maradt a két fél között, ezt tegnap délután a tárca vezető munkatársainak és Győr- Sopron képviselőinek találkozóján kölcsönösen megtehették. A megyét a megbeszélésen Szabó Mihály, a megyei tanács elnöke, Szénhegyi József, a megyei pártbizottság titkára, Páll György, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Sántha Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Bánkuti Józsefné, a megyei tanács osztályvezetője és Venesz Antal, a Graboplast vezérigazgató-helyettese, a megyei tanács ipari bizottságának elnöke képviselte. Az ipari tárcát dr. Cseh József miniszterhelyettes és a tárca több főosztályvezetője. Dr. Cseh József a kora délelőtti órákban érkezett Győrbe és először a Rekord Győri Mezőgazdasági és Mechatronikai Gépgyárat, majd a Glavita Győri Kötöttkesztyűgyárat látogatta meg, délután találkoztak a tárca és a megye vezetői a megyei tanács székházában. Idézzünk előbb a kérdések közül néhányat. A különböző pályázati rendszerek célját és hatásfokát lerontja, hogy csak több hónapos késéssel lehet azokat megvalósítani, elbírálásuk hosszú és nehézkes. Miközben még a jövő évi tervekben is több a tisztázni való kérdés, a minisztérium már a kilencvenes évekhez kér adatokat. A jól gazdálkodó kis gazdasági szervezeteket nagyban sújtja az országosan jellemző laza fizetési, pénzügyi fegyelem. Miközben a hazai cégek olykor nem tudják kitölteni kapacitásukat, hasonló rendeltetésű cikkeket nagy rr.enynyiségben importálnak. A Győr-Sopron Megyei Patyolat Szolgáltató Kisvállalat képtelen hozzájutni berendezései működtetéséhez szükséges importalkatrészekhez. Az alapanyag-gyártók mindenekelőtt exportra vannak ösztönözve, eközben a hazai feldolgozók munkáját nehezíti az ellátás nem kielégítő volta. Mint kiderült, a jó szándék mellett sem volt könnyű megnyugtatóan megadni a feleleteket. Íme a bizonyság rá: a pályázatok olykor csakugyan elhúzódnak, ám az igazsághoz tartozik,, hogy ez alkamasint a vállalatokon is múlik. Nincsenek kellő alapossággal kidolgozva. Más esetben viszont a minisztérium elfogada a pályázatokat, egyéb főhatóságok azonban kedvük szerint dolgoztatják át azokat. Az import versenyre késztet, ez igaz. Ám miféle versenyhelyzet az, mint a Magyaróvári Kötöttárugyár esetében, amikor is az év derekán tudja meg, hogy milyen behozatallal kellett volna előző év novemberében, a tervezéskor számolnia. (Amikor egyebek között megrendelte az alapanyagokat.) A tegnapi megbeszélésen valójában nagyon kevés nyitott kérdés mozdult el a holtpontról. És ez sem a megbeszélők szándéka miatt lesz így. Mégsem haszontalan, ha a minisztérium illetékesei közvetlenül, személyesen ismerik meg időről időre, mi foglalkoztatja egy terület gazdaságát. Csupán egy-két példát említve: azt a tényt, hogy monopolhelyzetben lévő iparvállalatok, mint például a Tiszai Vegyikombinát, vagy éppen a Csepel Művek szerszámgépgyára még csak nem is válaszolt a hozzá fordult megrendelők kérésére. Pedig az utóbbi esetében nem kevesebbről volt szó, minthogy a második negyedévre szerződött 12 milliót érő berendezést csupán az év végén hajlandó szállítani. A megbeszélések rendszeressége miatt az idők folyamán talán mégiscsak csökkenthetők a nyitva maradó kérdések. Ferenczi József Kádár János megbeszélése Nattával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Alessandro Nattával, az Olasz Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről. Sürgették a fegyverkezési verseny további kiszélesítésének megakadályozását, és állást foglaltak amellett, hogy a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés terén mielőbb konkrét megállapodások szülessenek. Méltatták a Szovjetunió, a szocialista országok ez irányú erőfeszítéseit, és üdvözöltek minden erre vonatkozó konstruktív kezdeményezést, bárkitől is származzék. Külügyminiszterünk New Yorki tárgyalásai Várkonyi Péter külügyminiszter, aki hazánk küldöttségét vezeti az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 41. ülésszakán, hétfőn a világszervezet székhelyén folytatta tárgyalásait Találkozott Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszterrel. Áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint a közel-keleti helyzet rendezésére irányuló erőfeszítéseket. Véleményt cseréltek a magyar—szír kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Várkonyi Péter találkozott Dante Caputo argentin külügyminiszterrel. Kifejtették egyetértésüket arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi helyzetben fokozott erőfeszítésekre van szükség a béke és a nemzetközi biztonság megőrzése, a fegyverkezési verseny visszaszorítása érdekében. Hazánk külügyminisztere találkozott Enrique Iglesias uruguayi külügyminiszterrel is. A megbeszélés során a fontosabb nemzetközi kérdések megvitatásán túl kiemelten foglalkoztak a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztésével. Október 11—12-én Gorbacsov—Reagan találkozó Megállapodás született arról, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke október 11— 12-én Reykjavikban, Izland fővárosában találkozót tart — jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynökség. A találkozót Mihail Gorbacsov javasolta, s Ronald Reagan e javaslatot elfogadta. A reykjaviki találkozó része azoknak az előkészületeknek, amelyek Mihail Gorbacsov Egyesült Államokban teendő látogatását szolgálják. Ez utóbbiról a felek 1985. novemberében Genfben állapodtak meg. A Szovjetunió és az Egyesült Államok hálásak az izlandi kormánynak, hogy kész a reykjaviki találkozó megrendezésére — tette hozzá a TASZSZ. Kétszáz üzlet kínálata Napirenden a csornai áruellátás Kétszáz bolt és étterem árukínálatát, munkáját értékelte legutóbbi ülésén Csorna Város Tanácsa. A testület három esztendő múltán tűzte ismét ülése napirendjére a város és a város körüli falvak áruellátásának helyzetét. Szó esett arról, hogy a vásárlók az elmúlt években mit kerestek hiába a pultokon, s természetesen arról is, hogy a hiányokat milyen termelői és együttműködési zavarok okozták. A kulisszákon inneni és túli híreket a tanács szakemberei Krassné Bokory Márta csoportvezető irányításával kötötték csokorba. A beszámoló és a vitaindító felszólalás derűlátó volt. A gondok hosszú listájával szolgált, de megállapította, hogy az alapvető zavaroktól mentes a város és környéke áruellátása. A fejlődés lassú, de a sok kicsi sokra megy elve alapján hosszú távon is biztonságban érezhetik magukat a fogyasztók. Kezdjük a sort az élelmiszeripari termékekkel s egy jó hírrel. Csornán és környékén egyre több tej és tejtermék, baromfi és tojás fogy, egészségesebbé váltak a táplálkozási szokások. A tőkehúsok és a húskészítmények fogyasztásának mennyisége állandósult, az értékesítés színvonala nőtt. Ma már a kisközségekben is vásárolható előre csomagolt húsáru, s a földszigetiek hátrányos helyzete is hamarosan megszűnik a bolt rekonstrukciójának jóvoltából. A töltelékek, a füstölt áruk, a szalámik esetenkénti hiánya komolyabb gondot okoz Csorna környékén, az ok ugyanis a termelői kedv visszaesésében keresendő. A tanácsülésen elhangzott, hogy a kistermelők a várt kedvezményeket nem kapták meg, az ígéretek ellenére a sertéstartás költségei növekedtek. A sütőipari termékek mennyiségének és minőségének emelése ma már több mint ígéret. A küszöbön álló üzemi rekonstrukció mellett szakbolt megnyitását határozták el. A tanácsülés leghevesebb mondatai a zöldség-gyümölcs termelésével, felvásárlásával és árusításával foglalkoztak. A heves felszólalások ellenére vita nem alakult ki, a tanácstagok és a szakemberek ugyanis egyetértettek abban, hogy a Rábaköz fejlett zöldség-gyümölcs termesztésének helyi feldolgozóiparra van szüksége. Az idei bőséges termés és korai érés egyértelművé tette, hogy a termelők biztonsága és a felvásárlók üzleti érdeke csak az alföldi és budapesti konzervgyárak uralmi helyzetének megszüntetésével érvényesülhet egyszerre. A ruházati termékek csornai kínálatáról érdemes elmondani, hogy a magánkereskedők tevékenységének már látványos jelei vannak. Jótékonyan hatott a kínálatra az árubeszerzés körének bővülése, a határmenti árucsere működése. Az esetenkénti lábbelihiányt a tanács egy kedvező szombathelyi szerződés megkötésével kívánja megszüntetni. A legtekintélyesebb hiánylistával Csornán — mint bárhol az országban — az iparcikkek rendelkeznek. A mélyhűtő, a televízió, az automata mosógép, a kismotor, a centrifuga nyitja a sort... Jó hírrel kezdtük, illő, hogy jó hírrel is fejezzük be. Csornán a vendéglátóhelyeken egyre több alkoholmentes ital fogy. Sok jót és sok rosszat is hallhattunk még e híren kívül a tanácsülésen a szaporodó borozókról, a helyi ÁFÉSZ kistelepüléseken folytatott rekonstrukciós tevékenységéről, a negyvennégy vendéglátóhely munkájáról. A lényeg azonban annyi, hogy szükség van minél több olcsó és tisztességesen szolgáltató vendéglőre, borozóra, büfére, szálláshelyre. Kovács Miklós tanácselnök zárszavában áttekintette a három évnyi időszak kedvező változásainak jegyzékét, szólt a szakboltok hálózatának kiépítéséről, az új üzletekről, majd a még meglevő fehér foltok eltüntetésének lehetőségeiről. Az ellátatlan területek elsősorban a Rábaközi ÁFÉSZ és a tanács egyeztetett fejlesztési terveitől várhatnak megváltást. Gaál József ■ Kilencedik alkalommal rendezett mezőgazdasági seregszemlét Bábolna. (Tudósításunk a lap 3. oldalán olvasható.) Fotó: Szűk Ödön