Kisalföld, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-01 / 102. szám
AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. május 1., péntek Ara: 2,20 Ft XLII. évfolyam, 102. szám VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Zászlófelvonások Budapesten Május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő ünnepe tiszteletére csütörtökön katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót, és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél. Ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a Magyar Népköztársaság állami zászlaját az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. AZ ÉRTELMES MUNKA ÜNNEPE írta: Virizlay Gyula, a SZOT titkára Május elseje immár egy évszázada a munkásosztály hivatásának betöltéséért, a biztonságosabb, emberibb holnapért folytatott harc és a munkásszolidaritás jelképe. Hazánkban, miként a többi szocialista országban, május elseje az alkotó munka és a dolgozó ember ünnepe. A munkáé, amely sokszor még ma is nehéz és fárasztó, s amely a hétköznapok sodrában nem is mindig felemelő, de ami egykor emberré tette az embert. Május első napján a forradalmi munkásmozgalom történelmi vívmányait, a világ jelentős részén megvalósult szocializmus eredményeit köszöntjük. Tartós, évtizedek alatt kivívott értékeink a teljes foglalkoztatottság, a kulturális színvonal, az internacionalizmus, a szolidaritás. Életünknek egy-egy rövidebb-hosszabb, gondokkal terhes szakaszában sem kérdőjelezheti meg senki egy pillanatra sem ezeket az értékeinket.. Nem mondunk le, nem mondhatunk le róluk. Mai feladataink sem kisebbek, hanem esetenként, helyenként még nagyobbak is, mint voltak az elmúlt négy évtized számos nehéz időszakában. E küzdelemben a dolgozó ember bizalma, magatartása és munkája a meghatározó. A tét nagy: gazdaságunknak talpon kell maradnia! Céljaink megvalósításához minden munkahelyen szükség van a konkrét lehetőségek és tennivalók pontos meghatározására. Elengedhetetlen, hogy a munkaszervezés színvonala emelkedjék. Nagy jelentősége van annak, hogy felszínre kerüljenek és megvalósuljanak a dolgozók ésszerűsítő elképzelései, ötletei, újításai. Szigorúbb rendre és fegyelemre van szükség. Egyetlen munkahelyen se maradjon szó nélkül a felelőtlenség, a hanyagság, a pazarlás. Jobban ki kell használnunk a munkaidőt, javítanunk kell az irányítást, erősítenünk kell az érdekeltséget az erőforrások hatékony felhasználásában, a minőség javításában, a takarékos gazdálkodásban. Alaposabb, sokoldalúbb általános és szakmai műveltségre van szükség, halaszthatatlan az új technika, a magasabb műszaki kultúra iránti fogékonyság, s általában termelési és munkakultúránk gyors ütemű fejlesztése. Nem kevésbé lényeges a népgazdasági egyensúly javítása és az ország fizetőképességének megőrzése, a hatékonyság, a minőség és exportképességünk javítása, a veszteséges vállalatok és az ott dolgozók helyzetének megnyugtató rendezése. Ezeknek a feladatoknak a megoldása nem problémamentes. Nem elég csupán megértést és áldozatokat várni a dolgozóktól, számítani kell rájuk a megoldások keresésében is. Mindehhez őszinte és nyílt vitákra, a dolgozók széles tömegeinek bevonására van szükség. A felelős vita és a felelős cselekvés rangját kell erősíteni társadalmunkban. A szakszervezetek a maguk működési körében segítik és ösztönzik azokat a termelési mozgalmakat, amelyek képesek eredményesen szolgálni gazdasági, társadalmi céljaink megvalósítását, a munkaidő jobb kihasználását, a tisztességes munkavégzéshez szükséges feltételek és körülmények kialakítását. Azokat az irányítási, szervezeti formákat támogatjuk, amelyek javítják a vállalatok jövedelemtermelő képességét. Előmozdítjuk az állami vállalatoknál a mainál jobb bérformák és ösztönzési rendszerek kifejlesztését, a gazdálkodó- és termelőegységek önállóságának növelését. Gazdasági céljaink megvalósítása jelenleg és sajnos még egy ideig együtt jár az életszínvonal stagnálásával, sőt időnként a csökkenésével is. Nem tudjuk elérni, hogy minden egyes család, minden dolgozó életszínvonala azon a szinten maradjon, ahol ma van, vagy ahol néhány esztendővel ezelőtt volt. Ez olyan realitás, amit — bármennyire sajnálatos is — tudomásul kell vennünk. Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy ez az időszak minél rövidebb legyen, és az életszínvonal csökkenése minél kevesebb embert érintsen. Sajnos egyes családok, sőt rétegek szociális biztonsága megingott. Elsősorban a nyugdíjasokra gondolok, de a probléma szélesebb körű ennél. Vannak más dolgozó rétegek is, amelyek szociális helyzete nehézzé vált. Ezért is növekedhetnek bizonyos feszültségek. De a szükségszerűen folytatódó jövedelemdifferenciálódás mellett is lehetne enyhíteni a problémákat azzal, hogy amit elosztunk, azt a dolgozókkal széles körben megvitatva, tisztességesebben osszuk el. A szocializmus a munka társadalma, ezért célunk, hogy mindenki csak munkája révén boldogulhasson. Persze ügyeskedők mindig is voltak. Most, amikor társadalmi, gazdasági haladásunk meggyorsítása érdekében nagyobb teret engedünk a vállalkozásnak, a kezdeményezésnek, óhatatlanul számolnunk kell azzal, hogy a lehetőségeket nem csupán a becsületes emberek, hanem az ügyeskedők is igyekeznek kihasználni. A mainál sokkal határozottabban kell fellépnünk a végzett munkához képest aránytalanul nagy jövedelemek keletkezésével, a harácsolással, a törvényszegéssel szemben, különben nem csupán az igazságos elosztás elve szenved csorbát, hanem elvész a hitele a becsületes munkának, a kezdeményezőkészségnek is. A szocializmus lényegéhez tartozik, hogy a társadalom gondoskodik az életkoruknál fogva vagy más okból munkára nem képes tagjairól. Szociálpolitikánk több mint három évtized alatt kialakult rendszerének alapvető megváltoztatására nincs szükség, de állandóan a körülményekhez kell igazítani. Ez általában a juttatások bővülését jelenti. De előfordul az is, hogy egyes ágazatoknak, csoportoknak, személyeknek le kell mondaniuk esvel olyan kedvezményekről, amelyeknek megszűnt a társadalmi, gazdasági alapja. A szakszervezetek társadalmi szerepének alakulása elválaszthatatlana társadalmunk egészében végbemenő folyamatoktól. Sem előre szaladni, sem az események után kullogni nem szabad. Ma a társadalmi feltételek kedvezőek a szakszervezetek szerepének a növelésére, társadalmi viszonyaink egyenesen sürgetik a szakszervezetek önálló arculatának egyértelműbb kifejezését és megjelenítését. Ehhez elengedhetetlen a demokratikus elvek, az érdekeltség, az ellenőrzés, a nyilvánosság következetes érvényesítése. A szakszervezetek mindennek tudatában vannak. Tudják, hogy egyes rétegek, egyes csoportok, szakmák, foglalkozások dolgozóinak helyzete nem javult, hanem inkább romlott az utóbbi időben, mert a bérek, a juttatások növekedése nem mindenütt tartott lépést az áremelkedéssel. A pályakezdők, a nagycsaládosok és az időskorúak anyagi és szociális problémáit meg kell oldani. Fontosnak tartjuk, hogy a műveltséget, a művelt munkást, dolgozót megfelelő társadalmi elismerés illesse. Ez az igény társadalmunk természetéből fakad, hiszen az általános, szakmai és politikai műveltség magas fokán álló emberek munkája által gyorsabban épül, fejlődik a szocializmus. A műveltséget és a megszerzésére irányuló igyekezetet ne csak a jogszabályokban, a rendeletekben, a határozatokban, hanem a mindennapi gyakorlatban is ismerjük el, ösztönözzük és támogassuk. Aki tanul, nemcsak saját érdekében teszi, hanem a társadalom javát is szolgálja. Az emberiséget ma foglalkoztató sorskérdések között legfontosabb a nukleáris háború fenyegetésének elhárítása, a világ békéjének megőrzése, mert ettől függ minden: a jövőnk. Az utcára vonuló dolgozók a földkerekség minden részén azért emelik fel a szavukat, hogy a háború veszélyétől mentes világban éljen az emberiség. Ezekkel a gondolatokkal hívjuk a májusi seregszemlére, nemzeti lobogónk és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaja alá mindazokat, akik tettekre, cselekvésre készek boldogulásunkért, szocialista céljaink megvalósításáért. Megkezdődtek a soproni diáknapok Tegnap este a tavaszi pompába öltözött Lövérekben, a Deák-kútnál megnyitották a XI. Soproni Országos Diáktalálkozót. A hagyományos diákeseményre 635 Fejér Pest-- és Veszprém megyei fiatal érkezett. Ott voltak természetesen a soproni diákok is, a megyei és városi párt-, állami, társadalmi szervek képviselői. A fiatalok vidám serege gyalog vonult fel az évszázados hagyományokat őrző emlékhelyhez. A jelenlévőket Magyar Béla, a SCD diáktanácsának elnöke köszöntötte. Az Ürmös és Lajtorja együttes diákhagyományokat idézett fel, verbunkos táncokat adott elő. Németh Éva, a Berzsenyi gimnázium volt diája elmesélte a Deákkúti vármegye történetét. Megyik Ferenc vasútigazgató, a SÓD főtitkára nyitotta meg a háromnapos találkozót. Ünnepi beszédében megemlékezett arról, hogy ugyanebben az időpontban az ország hét városában egyszerre kezdődnek meg a diákünnepek. Újfajta világlátásukat, forrongó lelkesedésüket fejezhetik ki ezekben a napokban a tizenéves amatőr művészek, a megyék legtehetségesebb diákjai. Céljuk városuk, iskolájuk hírnevének öregbítése, tudásuk gyarapítása, a kulturált szórakozás. Végül sok sikert és gazdag élményeket kívánt a találkozó résztvevőinek. A megnyitót követően elkezdődtek a küldöttségek megyei klubbemutatói. A Fejér megyeiek az egészségügyi továbbképző iskola klubjában, a Pest megyeiek az egyetemiklubban és a veszprémiek a pedagógus klubkönyvtárban mutatták be színvonalas produkcióikat. Láthattunk népitáncbemutatókat, irodalmi műsorokat, humoros előadásokat. A Liszt Ferenc Művelődési Központban diáktanya alakult. Táncház, videodiszkó szórakoztatta több helyszínen is a fiatalokat. A SCD ma délelőtt tréfásjátékos vetélkedővel folytatódik a fedett uszodában. Fellépnek a megyei együttesek, a soproni, nagycenki és fertődi majálisokon. A soproni Petőfi téren délután egy órától magyar táncházat rendez a Pest megyei Forrás együttes. Délután fél négytől kezdődik a Pest megyeiek színpadi produkciója a Petőfi Színházban. Kulturális programokkal folytatódik a nap a Liszt Ferenc Művelődési Központban, ahol este fél nyolckor M. Kecskés András pantomim művész lép fel. Kilenc órakor kezdődik a Napóleon Boulevard koncertje. (A soproni közönségnek az együttes délután négy órakor ugyanitt külön koncertet ad.) Kuntz Zoltán ÉLJEN MÁJUS ELSEJE!