Kisalföld, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-01 / 205. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. szeptember 1., kedd Ára: 1,80 Ft XLII. évfolyam, 205. szám Győr — Mosonmagyaróvár — Nagycenk Megkezdődött a tanév Hiábavakít augusztus utolsó napján a napfény, a diákok számára megfellebbezhetetlenül vége van a nyárnak. Tegnapelőtt még biciklikormányt ölelt a kéz, ma füzetekkel, írószerekkel degeszre tömött táska fogantyúját markolássza. Becsengettek! Új tanév kezdetét jelzi a ma reggeli csengőszó. Hangjára megyénkben több mint 58 ezer általános iskolás ül a padba.Négyszázzal kevesebben, mint tavaly, ugyanis esztendővel ezelőtt a szeptember elsejéig születettek automatikusan tankötelezettekké váltak. Az idei évtől viszont csak a május 30-ig születettek tankötelezettek. Akik ezután születtek, csak akkor vehetik kezükbe az iskolatáskát, ha az iskolaérettségi vizsgán „megfeleltek”. ♦ + + Az első csengészót tanévnyitó ünnepélyek előzték meg. A megyeszékhely „Zöld” iskolájában ezerháromszáz diák és száz nevelő állt a szülők karéjában. Vajon mi újat tartogat számukra az új tanév? — Atantestület, a diákok és a szülők számára is kínál újat — mondja Mógor Ferenc, a győri iskola igazgatója. — Az új szervezeti és működési szabályzat értelmében fejlődhet az iskolai élet demokratizmusa, szabadabbak lesznek a pedagógusok, s a diákönkormányzatnak is több beleszólása lehet saját életük irányításába. Újdonság lesz az iskolatanács megalakulása is, amelyben képviseltetik magukat a szülők a lakótelepen működő állami és társadalmi szervek, valamint iskolánk pedagógusai. A ma még „Zöld iskola” néven ismert intézmény szeptember végén illő nevet kap: a diákok hónap múltán azt mondhatják, hogy a Heszky Erzsébet Általános Művelődési Központba járnak, ahol kiemelt feladatként folytatódik többi közt a családi életre való nevelés komplex programja is. Az árnyas fák közé ékelődött mosonmagyaróvári Bartók Béla Általános Iskola csendjét is gyülekező diákok zsivaja verte fel tegnap délután. Az iskola énekkarának színvonalas műsora közben a legifjabbak, az elsősök ajándékozták meg kedves műsorukkal nagyobb diáktársaikat, a tanárokat és a szülőket. Az iskola huszonkilencedik tanévnyitóján kétszáznegyven diák és negyvenhat pedagógus előtt szólt Varga Józsefné igazgatónő az új oktatási törvényről és a működési szabályzatról, mely testre szabottabb, mint az eddigi. Ünnepi beszédében hangsúlyozta az igazgatónő, hogy a társadalomban szükséges változásokat az iskolában kell megalapozni, ezért a teljesítményképes tudásra koncentrálnak. A tanulóknál növelni szeretnék az erkölcsi nevelés szintjét, és nem titkolt szándékuk a diákok érzelmi életének gazdagítása. ♦ ♦ + A nagycenki általános iskola tanévnyitó ünnepségét ezúttal is a hagyományőrzés és a meghatódottság jellemezte. A sportudvarra gyűlt diáksereg előtt a nyolcadikosok adták az újdonsült elsősök kezébe az olvasókönyvet. A nagycenki iskola legfiatalabb diákjai büszkén mesélhetik: szép iskolára váltották fel régi otthonukat. A nyáron ugyanis — jelentős társadalmi munkában — megújult a tudományok tárháza. Friss mész illata árulkodik a vakáció idején végzett munkáról, s új parketták várják a diáklépteket. Boros Antal igazgató beszédét nagy érdeklődéssel hallgatták a szülők, akik megismerték az iskolatörvényből fakadó teendőket, s megtudhatták azt is, hogy a nevelésben miért felel az iskola, s miben döntő a szülő felelőssége. Boros Antal szólt arról is, hogy a nagyközségben tovább kívánják ápolni, fejleszteni az iskola névadójának kultuszát. A hagyományokhoz hűen ismét Széchenyi-nap lesz az iskolában szeptember 21-én , kiállítással, vetélkedővel és sportprogramokkal. H. V Az új tankönyvekkel ismerkednek a győri Zöld iskola diákjai. A matematika tantervek útmutatóit jövőre követik a módosított tankönyvek is. (Cikk az 5. oldalon.) A többi általános iskolai tantárgyhoz is folyamatosan jelennek meg a korrekciós tankönyvek. Kádár János fogadta Lubomir Strougalt • Baráti munkalátogatáson a csehszlovák kormányfő Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének a meghívására hétfőn baráti munkalátogatásra hazánkba érkezett Lubomir Streugal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A magasrangú vendéget éskíséretének tagjait Grósz Károly, Marjai József miniszterelnök-helyettes és Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta a nemzeti zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt: Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a déli órákban a Központi Bizottság székházában fogadta Lubomir Strougalt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagját. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a két országban végbemenő társadalmi-gazdasági megújulásiés reformfolyamatok tapasztalatairól, az időszerű feladatokról, valamint a magyar—csehszlovák kapcsolatok — elsősorban agazdaságot érintő — dinamikus fejlesztésének lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi élet néhány fontos kérdését, különös figyelmet fordítva az európai biztonság és együttműködés erősítésére. A találkozón jelen volt Grósz Károly, azMSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, valamint Kovács Béla és Ondrej Durej. Grósz Károly délután díszebédet adott Lubomir Strougal tiszteletére a Parlamentben. Az ebéden a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Grósz Károly üdvözölte a vendéget, majd a két ország történelmi múltban gyökerező kapcsolatrendszeréről szólva hangoztatta: — Pártjaink és kormányaink mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak a kapcsolatok fejlesztésének. Azonos elveket és célokat követünk, megegyeznek alapvető érdekeink. Együttműködésünk fontos tényezői a szomszédság, történelmünk egymásba fonódó szálai. Összekötőkapocs a Magyarországon élő szlovák, és a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiség is. A Minisztertanács elnöke ezután hazánk gazdasági-társadalmi törekvéseit ismertetve rámutatott: a vitathatatlaneredmények mellett hosszabb idő óta feszültségek és ellentmondások kísérik a magyar népgazdaság fejlődését. A továbbiakban a magyar —csehszlovák kapcsolatok fejlődésének távlatait értékelve hangsúlyozta: Cseh- Szlovákia hazánk megbízható szövetségeseés kiemelkedően fontos partnere. Hazánk érdeke, hogy a jövőben tovább erősödjenek a két ország széles körű kapcsolatai, a barátság szilárd szálai. Magyar részről ezért nagy hangsúlyt helyeznek a politikai, a gazdasági, a kulturális és az egyéb területeken folyó együttműködés elmélyítésére. Ezt szolgálják a két ország vezetőinek örvendesen gyakori találkozói, mindenekelőtt a két testvérpárt főtitkárainak, Kádár Jánosnak és Gustáv Husáknak rendszeres, az együttműködés elmélyítésében meghatározó szerepet játszómegbeszélései. (Folytatás a 2. oldalon.) Talán lesz egyszer út is Áll a híd Rábapatonán Karcsúnak nem nevezhetnénk ezt a hidat, laikus megfogalmazásban inkább az illik rá: masszív, tömör. Mindenképpen erősnek látszik. Azt viszont talán még a szakember sem venné észre rajta, hogy három hídból lett egy. Teher- és személyvonatok robogtak rajta Győrben, a Rába-folyón íveltek át. A megyeszékhelyen kiszolgálták idejüket, lebontották őket. Mozdonyokat már nem bírnának, ám közúti hídnak kiválóak, állapították meg a szakemberek. És olcsóbb is volt, mint újat építeni. Rábapatonára szállították a három hidat, megerősítés után összetoldva került pillérekre. A három győri vasúti híd egyként, Rábapatonán éli második életét. Most már áll a híd, 103 méter hosszú, frissen festett, szürke, ma lesz a műszaki átadása. — Kora tavasszal kétszer kellett robbantani itt a jeget — mondja Egri Zoltán, a Hídépítő Vállalat rábakatonai munkájának helyi irányítója. — Félő volt, hogy a jég elviszi azt az ideiglenes támaszt, aminek segítségével helyérehúzatták a hidat. Egyszóval akadt nehézség, de végül minden jól sikerült. Azt mondják az öreg hidászok, minden híd megkövetel egy embert. A patonai a cáfolat rá, hogy nincs így, nem volt ugyanis áldozat. Megúsztuk baleset nélkül. A község szélén, a falu végén áll a híd, de míg dolgoztak rajta, állandó volt a falu figyelme. Patonán három hidat már megértek,kettőt az ár vitt el, azt mondják az idősebbek, ez az új híd már túléli őket. Hogy milyen az új híd? Háromszáznyolcvan centiméter széles az útpályája, két személygépkocsi ugyan elfér rajta egymás mellett, amennyiben azonban tehergépkocsi érkezik, közlekedési tábla igazít majd el, milyen legyen az áthaladás sorrendje. Az új hídra nem a legjobban lehet ráfordulni ugyanis — árvízvédelmi okból — a rávezető utat mindkét oldalon el kellett fordítani, hogy nagy vízállás esetén se duzzasszon vissza a töltés. Most már az a kérdés, mikor adják át a forgalomnak a rábapatonai hidat. És a még ennél is nagyobb kérdés, hogy a koroncói oldalon mikor készül el és készül-e egyáltalán hozzá vezető, szilárd burkolatú út? Ez esetben ugyanis az új létesítmény kiváló szolgálatot tehetne Győr tehermentesítésére. A 85-ös úton, Sopron felől a megyeszékhely megkerülésével, 20—30 kilométerrel rövidebb úton juthatnának a megyéből és persze az Ausztriából érkezők a Balatonra. Kavicsos út Koroncó felől vezet a hídhoz: nyilvánvaló, hogy az aszfaltozás pénzbe kerül, ám annak se kevés az ára, hogy Győrben kora tavasztól késő őszig — míg a 82-es, 83-as utak új bevezető szakasza el nem készül. — jóformán megbénul a forgalom. F. J.