Kisalföld, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! illet ik . AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. október 1., csütörtök Ára: 1,80 Ft XLII. évfolyam, 231. szám Hazánk vendége volt Franz Vranitzky Kapcsolataink mindkét népet szolgálják Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán délelőtt a Parlament Nándorfehérvár termében találkozott Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó szövetségi kancellárjával. A szívélyes légkörű megbeszélésen megelégedéssel szóltak az élet minden területére kiterjedő jószomszédi kapcsolatok eredményeiről. Kifejezték készségüket a mindkét nép javát szolgáló együttműködés fejlesztésére, és megvizsgálták a jó viszony további elmélyítésének lehetőségeit. Részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel. Hangsúlyozták, hogy korunk sürgető követelménye a béke biztosítása és a fegyverkezési verseny csökkentése. Üdvözölték a nemzetközi helyzetben, a leszerelés kérdésében tapasztalható kedvező fejleményeket. Rámutattak, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti békés együttműködés, köztük hazánk és Ausztria kapcsolatai érdemlegesen hozzájárulnak a népek közötti bizalom, a nemzetközi biztonság erősítéséhez. A találkozón jelen volt Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, valamint Nagy János hazánk bécsi és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban találkozott az osztrák szövetségi kancellárral. Az Országház Munkácsy-termében megtartott megbeszélésén Németh Károly hangsúlyozta, hogy a társadalmi-gazdasági stabilizációs program megvalósításában az eddiginél is jobban számolunk a nemzetközi együttműködéssel, ezen belül is az Ausztriával kialakított jószomszédi viszony további elmélyítésével. Mindketten elégedettségüket fejezték ki a kapcsolatok alakulását illetően, de megállapították azt is: erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a gazdasági együttműködés a politikai, a kulturális és az idegenforgalmi kapcsolatok szintjére emelkedjen. Ehhez — mint hangsúlyozták — a mostani látogatás várhatóan újabb impulzusokat ad. Az Elnöki Tanács elnöke és a szövetségi kancellár hazánk és Ausztria kapcsolatainak fejlődését úgy ítélte meg, hogy ez jól szolgálja a két ország, a két nép érdekeit, s — túlmutatva ezen — fontos eleme a kelet—nyugati együttműködésnek. Az osztrák kormányfő kifejtette azt a véleményt, hogy az összeurópai kapcsolatokon belül különösen jó lehetőségek kínálkoznak a közép-európai regionális együttműködés bővítésére. A találkozón jelen volt Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Nagy János és Arthur Agstner. Franz Vranitzky a kora délelőtti órákban Budapest nevezetességeivel ismerkedett. A vérbeli program első állomása a Mátyás-templom volt, ahol Szenthelyi Molnár István nyugalmazott főesperes kalauzolta a magas rangú vendéget. A kancellár ezután a Halász-bástyáról tekintette meg a magyar főváros kiemelkedő építményeit, Budapest panorámáját. A vári sétára elkísérte a kancellárt Nagy János nagykövet is. Ugyancsak szerdán Franz Vranitzky kegyelettel adózott a magyar hősök emlékének: koszorút helyezett el a Hősök terén emelkedő emlékművön. (Folytatás a 2. oldalon.) Adótanácsadó A mezőgazdasági kistermelők figyelmébe Jelenleg a mezőgazdasági kistermelők különféle adókat fizetnek aszerint, hogy milyen tevékenységük jellege és nagysága. A földhasználat után eddig is kellett, és 1988. január 1-jétől is kell jövedelemadót fizetni .Ugyancsak fennmarad a borforgalmi adó a saját termelésű vagy vásárolt szőlőből készült bor, must és más adóköteles italok után. A jövő év elejétől megszűnik viszont a ló- és az öszvértartás, valamint az erőgépek utáni tételes adó és az úgynevezett mezőőri járulék. Számottevő változás lesz a mezőgazdasági kistermelésből származó árbevételtől függő adóztatásban. Most akkor fizetnek külön jövedelemadót a kistermelők, ha a termelés árbevétele családonként meghaladja a 300 ezer forintot. Ennek a külön jövedelemadónak a számításánál különböző kedvezményeket alkalmaznak, amelyek jövőre megszűnnek. Elegendő itt csupán arra utalni, hogy például a tej- és a szarvasmarha-értékesítésből származó bevételt az adózásnál figyelmen kívül hagyták, továbbá sertésenként 1500 forinttal csökkenteni kellett a különjövedelemadó alapját. (Folytatás a 3. oldalon.) Őszi munkacsúcs a földeken Megkezdődött Petőházán a cukorgyártás Joggal nevezhetjük az idei esztendőt a késések évének, ugyanis a termények érése, s így az őszibetakarítás is a mezőgazdaságban tíz-tizenöt napos lemaradásban van. Érthető tehát a földművelők igyekezete, főleg az őszi termények behordásakor, hogy még jó időben kerüljön minden fedél alá, de bármenynyire is indokolt a gyorsaság, minőségi munkát kell végezni. Ezzel az alapgondolattal tájékoztatta tegnap a minisztériumban a sajtó képviselőit Kovács István, a MÉM mezőgazdasági osztályának főosztályvezetője. Az őszi tennivalókról volt szó, ami országos méretekben azt jelenti, hogy két és fél millió hektár szántóról ebben anéhány hétben húszhuszonkétmillió tonna főterményt, három, három és fél millió tonna mellékterméket kell betakarítani. Ugyanakkor a gabonavetés, a tápanyag-utánpótlás, a szántás ad még tennivalót a fagyok megérkezéséig. Az országban nagyrészt elkezdődtek már az őszi szorgoskodások, 55 ezer hektár zöldségterületről egymillió tonna termést várnak, tart a szüret, a történelmi borvidékeken 114 ezer hektár szőlőterületről 450—460 kilotonna szőlőt hordanak be a szüretelők . Kovács István tájékoztatása szerint ez a termés körülbelül 65 százaléka a tavalyinak, amiből 3—3,1 millió hektoliter bor készül, előreláthatólag jó minőségű, megőrizvén a fajtára jellemző zamatot. Téli almából nem bővelkedünk, a szabolcsi almatermő vidéken akkora aszály volt, hogy még a reggeli harmatképződés is elmaradt. Megyénkben is megkezdődött a cukorrépa-feldolgozási kampány. Tegnap kaptuk a hírt, hogy Petőházán a 28-i és 29-ifőpróba után szerdán hajnalban hat órakor a 108. feldolgozási idényt kezdte meg a gyár. A tervek szerint 400 ezer tonna répát dolgoznak fel, illetve 52—53 ezer tonna cukrot állítanak elő. 16—17 százalékos a répa cukortartalma és 42 tonna a hektáronkénti terméshozam. Az országos kép szerint szintén jobb a cukortartalom a tavalyinál, de a gyökérsúly elmarad az előző évitől. Burgonya is kevesebb termett az országban, de az ellátással nem lesz gond — hangsúlyozta a főosztályvezető —, már intézkedtünk a megfelelő mennyiség behozataláról. Gépet, emberi erőt zsaroló az ősz, több mint hétszázezer hektáron szántást helyettesítő talajmunkát is terveznek a mezőgazdasági üzemek, összességében az őszi csúcsban tehát augusztus végétől november végéig, mintegy 35—40 millió tonna termény és fa termeléshez szükséges különféle anyagot, valamint egyéb áruféleséget kell megmozgatni, elszállítani a mezőgazdaságban dolgozóknak. Elmondhatjuk, hogy ennek anyagi és műszaki feltételei többségben adottak. Az őszi betakarításban 55 ezer traktor vesz részt, ebből több mint hétezer 110 kilowattnál nagyobb teljesítményű. A szállítást 34 ezer tehergépkocsi végzi, természetesen jelentős erővel vesz részt a terménybehordásban számos fuvarválalat. A kukorica aratására hatezer kombájn áll készen és még számos önjáró és erőgéppel üzemeltetett betakarító gép, műtrágya- és szervestrágya-szóró gép, vetőgép járja a földeket ezekben a hetekben. A Rábagyár tovább folytatja lízingakcióját az olyan üzemek számára, amelyek nem tudnak gépet vásárolni. Az alkatrészellátás bár nem gondmentes, de a munkák folyamatosságát nem akadályozza. Az üzemi igények kielégítésénél jelenleg ,a konvertibilis devizalehetőség szűkössége okoz gondot, ezzel viszont sajnos hosszabb távon is számolni kell. Az aszályos időjárás az őszi vetésű szaporítóanyag ellátását is nehezíti, de a hiányt a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat a készletek megyénkénti átcsoportosításával pótolja. Így az összes készlet elegendő a vetésekhez. A gyümölcsfa-oltványokból nagyobb a választék, legnagyobb mértékű az almaoltványok előállítása, viszont a villányi szőlőiskolát ért jégkár miatt kevesebb a szőlőoltvány a tavalyinál. Jól szervezett munkavégzésre, körültekintő gondosságra hívta fel a mezőgazdaságban dolgozók figyelmét az előadó, hangsúlyozva, hogy ezeket a hosszúnappalos heteket ,a termést féltő igyekezet jellemezze országszerte. G. Szabó A győri városi tanács tárgyalta Folyamatos fejlődés a művelődés irányításában oktatási törvény bevezetése vagy egyebek között az, hogy a közigazgatás átszervezésével a volt győri járás művelődési intézményeinek szakmai felügyelete is a városi tanács szakosztályához került. Győrött és környékén 45 óvodai és 48 általános iskolai körzet, 16 középiskola, 13 középfokú kollégium és 7 speciális alsó fokú intézmény működik. Az óvodába és iskolába járó gyermekek száma meghaladja a negyvenezret — ez a megyei létszámnak csaknem a fele. Ebből is következik, milyen felelősséggel jár ezeknek az intézményeknek működtetése, szakmai irányítása. Az elmúlt tíz év alatt folyamatos fejlődés tapasztalható. Ma már minden jelentkezőt fel tudnak venni óvodába, de a városon belüli egyenetlen eloszlás még mindig gondot okoz, szükség van a kényszerűségből létrehozott „lakásóvodákra" is. Sok új általános iskolai tanterem épült, de néhány iskola még zsúfolt, s emiatt kell a kétműszakos tanítás. (Ez utóbbiban résztvevők aránya a korábbi 21,8 százalékról 6,4 százalékra csökkent.) Az oktatás terén az utóbbi időben fokozott figyelmet fordítottak a tehetséggondozásra. Bevezették a fakultációs formákat, nőtt a szakkörök száma, szélesedett a speciális képzés köre... A város középfokú oktatási intézményeiben megvalósultak a tervezett fejlesztések, megfelelőnek minősíthető a kor-(Folytatás a 2. oldalon.) Nagy érdeklődéssel kísért, téma volt Győr Város Tanácsának tegnapi ülésének eke napirendi pontja, beszámoló a tanács művelődési osztályának munkájáról. Sokan mondták el véleményüket az írásban kiadott beszámoló kapcsán az oktatás, a közművelődés időszerű kérdéseiről, arról a munkáról, amelyet a városban a tanács szakosztályának összehangolni, irányítania kell. A tanács legutóbb majdnem tíz évvel ezelőtt értékelte a művelődési osztály tevékenységét. Azóta sok, jelentős változás történt. Ilyen volt például a művelődési intézmények szakmai, majd gazdasági integrációja, az ■ Az iskola diákjai koszorút helyeztek el a névadó, Heszky Erzsébet győri emléktábláján, írásunk a névadó ünnepségről lapunk 2. oldalán.