Kisalföld, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-02 / 258. szám
. A belső és külső ellenforradalom legyőzése után szükségessé vált a független szovjet köztársaságok kapcsolatainak rendezése, egy erős, fejlődőképes állam létrehozása. A nemzet állami berendezkedése formáinak kimunkálása, amely 1922. december 30-án a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulásával fejeződött be, éles viták közepette zajlott. Az Oroszországi Kommunista Párt Központi Bizottságának és a szovjet köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak képviselőiből 1922. augusztus 11-én bizottság alakult. Élére Sztálin került, akit a párt XI. kongresszusa 1922 tavaszán választott meg a központibizottság újonnan alakított főtitkári tisztére. Szeptemberben a bizottság elfogadta Sztálin téziseit, amelyek Az autonomizálásról címet viselték: eszerint Ukrajna, Belorusszia, Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország autonóm köztársaságként vált volna az Oroszországi Föderáció részévé. Az OSZSZSZK legfőbb államhatalmi szervei össz-szövetségi szervként működtek volna. Az „autonomizálás” gondolatát igen sok pártmunkás támogatta. Az elképzelés hívei nem vették észre, milyen óriási a különbség a szerződéses alapon és az autonomizálás alapján történő szövetségteremtés között. Lenin, aki kategorikusan elutasította az „autonomizálás” gondolatát, csak 1922. szeptember 20-a után tudta kifejteni a kérdésbe , alkotott véleményét, amikor egészségi állapotának rövid ideig tartó javulása után ismét hozzáfogott párt- és állami feladatainak teljesítéséhez. Ekkorra már nyilvánvaló volt, hogy a javasolt tervezet értékelésében helyi eltérések is vannak. A Központi Bizottság október 5-én esedékes plénumára halasztotta megvitatását, még azt megelőzően, hogy a köztársaságok pártszervezetei is megvitatták volna. Amikor Lenin tudomást szerzett erről, bekérette magához a bizottság teljes anyagát, és a köztársasági pártszervezetek határozatait. Szeptember 25-én el is küldték neki a Moszkva környéki Gorkiba, ahová másnap reggel Sztálin is elutazott. Két óra negyven percen át tartott közöttük az eszmecsere. Lenin még aznap levelet írt a központi bizottság tagjainak, s ebben, benyomásait összegezve, nyomatékosan felhívta a figyelmet e kérdés rendkívüli súlyára, és megjegyezte, hogy Sztálin hajlamos a túlzott sietségre. Lenin a szuverén köztársaságok olyan egységes, szocialista, szövetségi államban történő egyesülését javasolta, amely nem teszi semmissé függetlenségüket, hanem föderatív alapon egyesíti az egyenjogú köztársaságokat. Az Oroszországi Kommunista Párt Központi Bizottságának 1922. október 6-i plénuma teljes mértékben támogatta Lenin álláspontját, javaslataialapján határozati javaslatot készített, amelyek a központi bizottság direktívájaként elfogadott, majd azzal a célzattal, hogy a Szovjetunió első tanácskongresszusán előterjeszthessék, megbízta a Sztálin vezette új bizottságot, hogy dolgozza ki a többnemzetiségű szövetségi állam alakulásáról szóló törvény tervezetét. A szovjetek első kongresszusa 1922. december 30- án nyílt meg, és lényegében elfogadta a Szovjetunió megalakulásáról szóló nyilatkozatot és megállapodást. 1923-ban a párt XII. kongresszusa kidolgozta a Szovjetunió állami berendezkedésének végleges, mind az egymás közötti, mind a központi hatalomhoz való viszony tekintetében a szövetségi köztársaságok jogainak és kötelezettségeinek egyenlőségén alapuló programját. 1924 januárjában a szovjetek II. Össz-szövetségi kongresszusa véglegesen jóváhagyta a Szovjetunió első alkotmányát, s ezzel lezárta a szuverén szovjet köztársaság föderációjaként létrejött egységes szövetségi állam kialakulásának folyamatát. Az egyesülés önkéntességét hangsúlyozták azzal, hogy fenntartották a szövetségből való szabad kilépés jogát, s hogy minden létező és újonnan alakuló szocialista köztársaság szabadon tagjai sorába léphetett. APN 2 KUMFÖLD Hétvégi körkép (Folytatás az 1. oldalról) A holtakra emlékezés szokása az egyik legősibb rituálé. Egyes népek a temetőben, mások egészen más helyszíneken emlékeztek a holtakra. S változó képet mutat az emlékezés időbeli számítása is. Voltak korok, amelyekben például a temetést követő hetedik napon, vagy éppenséggel a negyvenkilencedik napon tisztelegtek az elődöknek. Más kultúrák egy meghatározott naptári napot tekintettek a halottak napjának. Hosszú ideje — legalábbis Európának ebben a szegletében — november másodika az emlékezés általánosan elfogadott napja. Ám, hogy miért ez a nap az ősök tiszteletéé — azt alighanem kevesen tudják. Mi dr. Csóka Gáspárt, bencés történészt, a győri Czuczor Gergely Gimnázium igazgatóját kérdeztük. — Bár vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy már korábban is a holtak napjaként értelmezték november másodikát, első hiteles forrásként Odillot cluny apát rendelkezését ismerjük. A cluny apát — aki 994 és 1048 között töltötte be tisztségét — rendelte el, hogy szerzetesei november másodikén tartsanak a holtaknak tisztelgő szertartást. A dátum megválasztásához a teológiai indítékot az kínálta, hogy a megelőző napot a szentek egyezségeként ünnepli az egyház, keresztény logikával kapcsolható egymáshoz a két nap. Kezdetben csak a bencések gyakorolták a november másodikai szertartásokat, a szokást azonban csakhamar az egész egyház átvette. Legalábbis a nyugati egyházak — a keleti egyházak ugyanis inkább a pünkösdöt követő időszakban emlékeznek a holtakra. — Mikor, és hogyan születtek azok a szokások, amelyeket manapság láthatunk a temetőkben? — A sírok felvirágozása, gyertyákkal és mécsesekkel történő kivilágítása a barokk korban vált szokássá. Kezdetben rendelkezett csak vallási színezettel, olyan mértékű és jellegű látogatottság és külsőségek helyszínévé, mint napjainkban, csak a huszadik században váltak a temetők. A nádorvárosi temető bejáratánál virágárusok sokaságakínálja a portékáját. — Mi nem csak most, négy esztendeje mindennap itt árusítunk, és mindig szép, friss virágot — csábít vásárlásra Mészáros Károlyné. — Nemcsak a temetőbe járók és a lakótelepiek járnak hozzánk, általában sokáig nyitva tartunk, főleg nevezetes névnapokon jönnek sokan hozzánk. — Sok virágot visznek idén a sírokra? — A kereslet mindig is az időjárástól függ. Az idén korán jött a fagy, a kiskertekben elfagytak a virágok, kénytelen az is venni, aki saját termésre számított. De sok most az alkalmi árus is itt a temető előtt. — A kínálatból — gondolom — nemcsak a vevőknek jut, kerül a saját hozzátartozók sírjaira is . . . — A férjem itt nyugszik, mögöttünk a temetőben, az édesanyám meg Téten. Megyünk, viszünk virágot nekik is persze — de sajnos csak szaladva marad a mieinkre idő. A vásárlók kell, hogy az elsők legyenek. Mert nem könnyű pénz, amit a virággal kereshetünk, higygye el. Nézze csak — nyitja szét gyűröttre ázott ujjait az asszony — véresre szívja a tenyeremet a nedves, hűvös virágszár.♦—♦—♦— Sokan nyilván tiszteletlennek érzik a hasonlatot, de tény: a halotti kultusz rítusai leginkább a lakodalmak szokásaira emlékeztetik a néprajzkutatókat — állítja Perger Gyula, a győri Xantus János Múzeum néprajzzal foglalkozó munkatársa. — Mindkét rituáléban a családi kötelékek, az összetartozás hangsúlyozása áll a szokások hátterében. A halott tisztelete minden korban elemi kötelessége volt az utódoknak, a családnak. Számottevő változás legfeljebb csak a tisztelet megnyilvánulásának a módjában fedezhető fel a különböző korokat és a különböző földrajzi régiókat vizsgálva. A szkíták például szinte egész méneseket vágtak le, s temettek el az elhunyttal. A honfoglalás korának temetkezési szokása már sokkal mértéktartóbb volt: akkor már csak egy lenyúzott lóbőr került a sírba. A ló húsát az élők fogyasztották el tiszteletük jeléül. Napjainkban a jelek szerint újra csak a hivalkodóbb kegyeleti szokások divatját éljük: a temetőkben egyre szembetűnőbb síremlékek épülnek. — Ha látni akartak valamit, nem a legszerencsésebb időpontban érkeztek — fogad minket Tamás János, győri kőfaragó. — Már minden síremléket elvittek, az idei idénynek már vége. — Úgy tűnik, jó idők járnak a szakmájára... — Nem panaszkodhatunk. Néhány éve, ha jól emlékszem, három mester dolgozott Győrben, most már tízen vagyunk. — Mit szeretnének a megrendelők a legszívesebben a síremléken látni? — A győriek meglehetősen mértéktartók, a legtöbben egyenes vonalú, sima emlékművet kérnek, mellőzve a cirádákat. Igaz, nem is nagyon vállalnék az ízlésem ellen való munkát. Volt, hogy megtagadtam például a turbékoló galambok faragását. Kriptát sem vállaltam. Nem restségből. Engem egy munkám miatt se szidjanak ízléstelenséggel vádolva. — Ennél kevesen érzékelhetik jobban: kellően becsüljük mi élők, a holtjainkat? — Igen. Végül is én is ebből élek. Talán csak a becsülés külsőségei túlzottak néha... — S mit gondol arról: kellően becsüljük-e egymást, mi élők, az élőket? — ... nem hinném .. . Pethő Lajos Fotó: Bertleff András Az elhunyt hozzátartozó emlékének minden korban tisztelettel adózott az ember. Gáspár Sándor és Hámori Csaba Moszkvába utazott Gáspár Sándor, a SZOT elnöke a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának meghívására szombaton Moszkvába utazott a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának ünnepségeire. Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára a Lenini Komszomol KB meghívására vasárnap Moszkvába utazott, ahol részt vesz a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából megrendezendő megemlékezéseken. Befejezte munkáját a KKP kongresszusa Vasárnap délben ünnepélyes záróüléssel fejezte be munkáját a Kínai Kommunista Párt 13. kongresszusa, amelyen több mint 46 millió párttag képviseletében 1959 küldött ,és meghívott delegátus vett részt. A nyilvános záróülést megelőzően tartották meg a kongresszus második teljes ülését, amely zárt ajtók mögött zajlott le. Az ülés első napirendi pontja volt az új központi bizottság, a központi tanácsadó bizottság és a központi fegyelmi és ellenőrző bizottság titkos szavazással való megválasztása. A küldöttek tetszés szerint módosíthattak a szavazólapokon szereplő jelöltlistákon, kihúzhatták neveiket és más neveket írhattak be a kihúzottak helyett. A küldöttek 175 teljes jogú tagot és 110 póttagot választottak be a Kínai Kommunista Párt új központi bizottságába. Az új központi tanácsadó bizottság 200 tagú, az új központi fegyelmi és ellenőrző bizottság pedig 69 tagú. A záróülésen határozatot fogadtak el a párt programját ismagába foglaló szervezeti szabályzat módosításáról. A dokumentumot tíz helyenváltoztatták meg. Az utolsó kongresszusi sajtóértekezleten, illetve rögtön a vezető testületek névsorának közzététele után, érthetetően nagy érdeklődést váltott ki az a tény, hogy számos veterán vezető neve — köztük Teng Hsziao-pingé, Csen Jüné, Li Hszien-niené — nem szerepel a KB-tagok névsorában. Ennek folyományaként az új összetételű politikai bizottságba és annak állandó bizottságába sem választhatók be. A szóvivő kijelentette, hogy Teng Hsziao-ping, tekintélyénekés bölcsességének köszönhetően, továbbra is fontos szerepet fog játszani a párt és az ország életében, még akkor is, ha nem tagja a központi bizottságnak. MOSZKVA A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának ünnepségsorozata alkalmából Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának vezetésével Moszkvában tartózkodó magyar párt- és állami küldöttség vasárnap délután koszorút helyezett el Lenin mauzóleumánál és az Ismeretlen Katona sírjánál. Szombaton, közvetlenül Eduard Sevardnadze hazaérkezése után a Szovjetunió külügyminisztériumába kérették a szocialista országok moszkvai nagyköveteit, akiket Alekszandr Besszmertnih külügyminiszter-helyettes tájékoztatott a szovjet— amerikai megbeszélések eredményeiről. Borisz Jelcin, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Moszkvai Városi Pártbizottság első titkára felmentését kérte az SZKP Központi Bizottságának október 21 -i ülésén — közölte kérdésre válaszolva a szombati moszkvai sajtóértekezleten Anatolij Lukjanov, a KB titkára. BERLIN Az NDK az általános utasforgalomban csökkentette a behozatali tilalom alá eső cikkek körét és a nyugat-berliniek számára bizonyos könnyítéseket vezetett be a Berlinbe történő beutazásoknál. Az NDK-ba beutazók mostantól vihetnek magukkal nem politikai tartalmú hetilapokat, folyóiratokat, évkönyveket, valamint a szocializmussal nem ellenséges tartalmú magnókazettákat. Újdonság az is, hogy a jövőben bevihetők és használhatók film- és videofelvevő készülékek, valamint videokazetták, de csak az útipoggyász részeként, tehát nem hagyhatók, ajándékozhatók az NDK-ban. TEHERÁN Teheránba érkezett szombaton Jurij Voroncov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, aki előzőleg Irakban és Kuvaitban tett látogatást. Teheráni tartózkodása során az iráni vezetőkkel a két ország kapcsolatairól és a Perzsa-(Arab)-öbölben kialakult helyzetről folytat tanácskozásokat. PÁRIZS Jacques Chirac francia miniszterelnök vasárnap háromnapos látogatásra Izraelbe utazott Jean- Bernard Raimond külügyminiszter és Jacques Valade kutatási és felsőoktatási miniszter kíséretében. Találkozik Hájim Herzog elnökkel, Jichak Samir miniszterelnökkel és Simon Peresz külügyminiszterrel. MADRID Az Egyesült Államok spanyolországi támaszpontjainak bezárását követelte vasárnap több mint 200 ezer tüntető Madridban. A tiltakozó felvonulást a háborúellenes szervezetek koordinációs bizottsága szervezte. KINGSTON A fejlődő országok 66 államot tömörítő Afrikai, karibi és csendesóceáni csoportja (ACP) szombaton úgy döntött, hogy megszakítja kereskedelmi kapcsolatait a Dél-Afrikai Köztársasággal. A csoport tagállamai felfüggesztik délafrikai légijárataikat is. 1987. november 2., hétfő