Kisalföld, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-01 / 283. szám
AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. december 1., kedd óra: 1,80 Ft XLII. évfolyam, 283. szám VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A nyitány: január elseje Önállóan gazdálkodik ff ■ I ff. rvs f a győri autonaz A közelmúltban született döntés arról, hogy az eddig nagyvállalati szervezeti formában működtetett Magyar Hűtőipar üzemei január elsejétől önállóan gazdálkodhatnak, önálló vállalat lesz természetesen a mintegy ötszáz dolgozót foglalkoztató és mintegy félmilliárd forint termelési értéket produkáló győri hűtőház is. A szervezeti változás indítékairól és várható hatásáról kérdeztük Kádár Tibor igazgatót. — Nem ért váratlanul minket a döntés — beszélte az igazgató —, hiszen már évekkel ezelőtt megkezdődött a szervezetkorszerűsítési program, amelynek fontos része a gazdálkodási önállóság erősítése. Jóllehet, más ágazati szervezetekkel ellentétben a Hűtőipar mindig nagyvállalati szervezetben dolgozott, a döntések decentralizálása nálunk is már korábban megkezdődött, önállóan szervezték az egyes gyárak a mezőgazdasági kapcsolatukat, a termeltetést, önállóan szervezték a belföldi értékesítést, önállóan végezhettük a létszám- és bérgazdálkodást, sőt az érdekeltségi rendszer is gyári önállósággal működött. És folyamatban volt már a fejlesztési alapokkal való gazdálkodás önállósítása is. A teljes önállósulás tehát egy régi folyamat része — bizonyos együttműködésre azonban január után is szükség lesz, hogy azok az előnyök is megmaradjanak, amelyek — jól-rosszul — a nagyvállalati szervezetben érvényesülhettek. Továbbra is érdemes öszszehangoltan működtetni a kereskedelmi munkát — hiszen minden gyár minden hűtőipari termék előállítására nem készülhet fel, és indokolt az eddig felhalmozott szellemi kapacitások továbbra is kölcsönös kamatoztatása is. Minden most önállósuló gyárnak át kell gondolnia, hogy mit érdemes önállóan tennie, és mit közösen vállalkozva. A fogyasztóknak, a vásárlóknak sem állhat érdekében, hogy a verseny természetes kívánalma olyanféle anarchiához vezessen, amilyen idén nyáron a málnával előfordult. A győri hűjtőház igazgatóját aligha a versengéstől való félelem vezérelte, amikor a gazdálkodás néhány részterületén az együttműködés további fenntartása mellett érvel. Hiszen a győriek a nagyvállalati szervezet keretei között is sikeresen gazdálkodtak. Termelési értékük közel 20 százalékát nyereségként könyvelhették el, de a gazdálkodás valamenynyi egyéb mérőszáma alapján az ágazat élüzemének számítottak. S mert a legutóbbi időszakban a nagyvállalatnál már a fejlesztési lehetőségek biztosítását is a nyereségesség alapján mérlegelték — három esztendeje rekonstrukciós fejlesztésekbe kezdhetett a győri üzem, s várhatóan további beruházásokra is futja majd az erejéből. E napokban avatják például az új kazánházat, folyamatban van egy új, zöldségfeldolgozó gépsor kialakítása, új raktár létesül a csomagolóanyagoknak, és megújulnak a gyárban a tárolóterek is. — Úgy vélem — mondja a beruházásokról az igazgató —, hogy olyan fejlesztések zajlanak a gyárban, amelyek kedvező feltételeket kínálnak az önálló gazdálkodás indulásához. S immár az új név is megválasztatott az önállóság januári nyitányához. íme Győr „új” vállalatának a neve: Mirelité Győri Hűtőipari Vállalat. Pethő Lajos Az új kazánház megkétszerezi a hűtőház gőzgyártó kapacitását. A szovjet nagykövetség köszönete A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége magyarországi nagykövetsége szívélyes köszönetet mond mindazoknak a magyar szervezeteknek, dolgozó kollektíváknak és állampolgároknak, amelyek, illetve akik a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából őszinte jókívánságaikat és üdvözletüket fejezték ki a nagykövetségnek. Az Országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Sarlós Istvánnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével a téli ülésszak előkészületeiről tanácskoztak az Országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői hétfőn az Országháziban. Dr. Mankósa Imre igazságügy-miniszter a jogalkotásról, valamint az 1960. előtt kibocsátott jogszabályiak rendezéséről szóló törvényjavaslatok főbb gondolatait ismertette. Medgyessy Péter pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság jövő évi költségvetésére vonatkozó elgondolásokról, valamint az állami pénzügyekről szóló törvénytervezet módosításairól adott tájékoztatást. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke vázolta a várhatóan az ülésszak elé kerülő beszámolójának főbb téziseit. Helyzetkép a megye szövetkezeteiről Ezek a hetek számolással, töprengéssel telnek a megye termelőszövetkezeteiben, tartamuk eltér a korábban szokásos év végi mérlegkészítéstől és a következő évre való felkészülésitől. Talán minden eddiginél nehezebb feladatot kell megoldaniuk a gazdaságoknak, valódi erőpróba következik, s leginkább abban bízhatunk, hogy a szövetkezetek eddig is képesek voltak a megújulásra. A termelőszövetkezetek megyei szövetségének szakemberei elkészítették már a hatásvizsgálatot a szabályzók ismeretében. Erről érdeklődtünk Szabó Árpádné titkárhelyettestől és Erdei István közgazdasági főmunkatárstól. — Miért volt szükség a hatásvizsgálatra, az általános tájékozódás mellett szolgálhat-e ez konkrét tennivalókat is? — Elsősorban azért volt fontos, hogy megyei képet kapjunk, segítséget adhassunk a gazdaságoknak a jövő évi stratégiához. A módszerünk pedig, hogy az 1986. évi adatokat behelyettesítettük a meghirdetett szabályzók szerint, s vizsgáltuk, hogyan alakult így a nyereség-felhalmozás, érdekeltségi alap. Ragaszkodtunk a központilag meghirdetett árindexhez, de nem teljes meggyőződéssel... — A legérzékenyebb a gazdálkodó a költségekre. Mit mutatnak e tekintetben a számok? — A mezőgazdaságban felhasználásra kerülő anyagok árváltozása, a keresetbruttósítás hatása, a társadalombiztosítási járulék növekedése, a megváltozott érdekeltségi viszonyok következtében a költségek várhatóan hatszázmillió forinttal nőnek a bázisévinél. — S mi számítható nyereségnövelőnek? — A termények árváltozása, ez viszont 108 millió forinttal növelheti a nyereséget. Ugyanakkor a költségvetési kapcsolatok változásának nyereségre való hatása 24 millió forint többletet eredményez. Megszűnnek az ipari tevékenységgel összefüggő termelési adók, ebből 85 millió forint marad. — Van még nyereségcsökkentő? — Igen. Például az árufuvarozás termelési adója lesz több, ez számításaink szerint 27 millió forint csökkenést okoz, műszaki fejlesztési alapot kell képezni majd az alaptevékenység után, ez pedig 34 millió forinttal csökkentheti a nyereséget. — Vagyis hogyan alakul akkor a mérleg az 1986-os alapadatok alapján? — Tavaly a szövetkezetek nyeresége 942 millió forint volt, a módosított nyereség, vagyis az imént említett hatások együtt 475 millió forintra csökkenthetik a nyereséget. Ebből a nyereségadó, a felhalmozási adó, és még más tételből lévő különbözet 22 millió forintot tesz ki, marad a nyereségből felhalmozási forrás 253 millió forint, ami 1986-ban 336 millió forint volt. Nem szóltunk a beruházásokról, igaz, hogy a kiemelt programok a jövőben is állami támogatást fognak élvezni, de ugyanakkor az építőanyagárak emelkedése is azt jelenti például, hogy a szövetkezeteknek a kevesebb pénzből drágábban kell építkezni. — Igen, és ezzel nagyjából számoltak is már a gazdaságok, mert nemcsak mi készítettünk hatásvizsgálatot. A mi modellünk helyzetképet ad a megyéről, de valamennyi gazdaság átültette már adatait a várható közgazdasági környezetbe és a helyzetismeret birtokában próbál olyan tervet készíteni, ami megőrzi a szövetkezet biztonságát, sőt nyereségét. — Köszönjük a tájékoztatást! GSZM Magyar-NDK gazdasági tárgyalások Hétfőin Budapesten rendezték meg a magyar NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 25. ülésszakát. Az ülésszakon értékelték az MSZMP főtitkárának és az MSZEP KB főtitkárának 1985. októberi találkozóján aláírt, a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztéseknek 2000-ig szóló hosszú távú programja végrehajtásának helyzetét. Szükségesnek tartották a hagyományos termelési kapcsolatok erősítését, a meglévőgyártásszakosítási szerződések és kooperációk folytatását. A bizottság határozatának megfelelően eddig 37 szerződést hoztak létre, illetve hosszabbítottak meg. Számos területen — így például a robottechnikában, az automatizált rugalmas gyártórendszerekkifejlesztésében, a biotechniológiában — folytatódik az új együttműködési lehetőségek megvalósítását szolgáló intézkedések kimunkálása. Mindkét népgazdaságban jelentős eredményeket értek el az energia- és anyagfelhasználás csökkentésében, új technológiák bevezetésében, a mezőgazdaságban új növényfajták nemesítésében és a konvertibilis import kiváltásában. + + + Wolfgang Rauchfussnak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ország együttműködése terén kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság aranykéoszorúval díszített Csillagrendjét adományozta. A kitüntetést Marjai József nyújtottaát a Parlamentben. Grósz Károly fogadta Wolfgang Rauchfasst.